EÖTVÖS LORÁND

TUDOMÁNYEGYETEM

LÁGYMÁNYOSI LÉTESÍTMÉNYE

Informatikai Kar

Társadalomtudományi Kar

Természettudományi Kar

Északi Tömb 1117 Budapest Pázmány Péter sétány 1/A

Déli Tömb 1117 Budapest Pázmány Péter sétány 1/C

Vegyszerraktár 1117 Budapest Pázmány Péter sétány 1/C

Tűzvédelmi Szabályzat

Bevezető rendelkezések

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Tűzvédelmi Szabályzatának 9.§-a, szerint a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény, valamint a 30/1996.(XII.6.) BM rendeletben megfogalmazottak alapján az ELTE Lágymányosi Létesítménye megelőző és mentő tűzvédelmének biztosítására az alábbi

Tűzvédelmi Szabályzatot

adom ki.

1. Az ELTE Lágymányosi Létesítményében három kar – a Természettudományi, az Informatikai és a Társadalomtudományi – nyert elhelyezést. A karok és más szervezeti egységek felelősek az általuk elfoglalt területeken a saját tevékenységükért.

2. A szabályzat hatálya kiterjed:

- az ELTE Lágymányosi Létesítménye Budapest, XI. Pázmány Péter sétány 1/A. Északi Tömb és gázpalack- és folyékony nitrogéntároló, a Budapest, XI. Pázmány Péter sétány 1/C. Déli Tömb, továbbá a Vegyszerraktár Budapest, XI. Pázmány Péter sétány 1/C. helyiségeire,

- az ELTE Lágymányosi Létesítménye teljes személyi állományára (vezetőkre, oktatókra, dolgozókra, hallgatókra), valamint az akadémiai alkalmazásban vagy más egyéb jogcímen itt dolgozókra.

- az ELTE Lágymányosi Létesítménye területén dolgozó külső, illetve annak területén bármilyen jogcímen tartózkodó személyekre. (pl. bérlők, vállalkozók, kivitelezők, vendégek, stb.)

3. Az ELTE Lágymányosi Létesítménye tűzvédelmi használati szabályait mindenkinek (vezetőknek, munkavállalóknak, oktatóknak, külső munkavállalóknak), aki az egység területén tartózkodik, be kell tartania. Tűzjelzésre, segélykérésre mindenki köteles a telefont rendelkezésre bocsátani.

4. A szabályzatban foglaltak megtartását, az intézetek, a tanszékek, önálló egységek és az illetékes szakterületi vezetők és a szerződés alapján közreműködő külső társaságok területi vezetői ellenőrizni kötelesek.

5. Fenti dokumentumokban foglaltakat a tűzvédelmi oktatás keretében – az adott szervezeti egységben – a végrehajtásra kötelezettekkel ismertetni kell.

6. A szabályzatban foglaltak végrehajtását ellenőrzöm, illetve ellenőriztetem, azok megszegése felelősségre vonást von maga után.

7. A Tűzvédelmi Szabályzatot a Kari Tanácsok elfogadták. A szabályzat kiadása napján lép hatályba, az abban foglaltak a visszavonásig érvényesek. Ezzel egyidejűleg az ELTE TTK korábban kiadott Tűzvédelmi Szabályzata hatályát veszti.

Budapest, 2006. 06. 22.

Dr. Juhászné Huszty Katalin

Gazdasági főigazgató

ingatlangazda

A szabályzatot összeállította: dr. Lászlóffy László

ügyvivő, szakértő

lektorálta: dr. Albert Albert

tűzvédelmi szakértő

TARTALOMJEGYZÉK

I. AZ ELTE LÁGYMÁNYOSI LÉTESÍTMÉNYÉNEK TŰZVÉDELMI SZERVEZETE ÉS A KAROK TŰZVÉDELMI FELADATAI

1. Az ELTE Lágymányosi Létesítményének tűzvédelmi szervezete és tagjainak általános feladatai

2. A dékán tűzvédelmi feladatai

3. A kari tűzvédelmi felelős feladatai

4. Az intézetigazgatók tűzvédelmi feladatai

5. A tanszékvezetők és a beosztott (labor, műhely, raktár) vezetők tűzvédelmi feladatai

6. A tanszéki tűzvédelmi felelős feladatai

7. A munkavállalók, hallgatók tűzvédelmi feladatai

8. A Lágymányosi Főmérnökség tűzvédelmi feladatai

9. A létesítmény biztonságtechnikai szolgálatát ellátó külső gazdálkodó szervezet tűzvédelmi feladatai

10. A létesítmény üzemeltetését ellátó külső gazdálkodó szervezet tűzvédelmi feladatai

11. A rendezvények tartásának tűzvédelmi szabályai:

II. A TŰZVÉDELMI OKTATÁS SZABÁLYAI

III. MAGATARTÁSI SZABÁLYOK TŰZ ESETÉN

IV. A LÉTESÍTÉS ÉS HASZNÁLAT TŰZVÉDELMI SZABÁLYAI

1. A létesítési és használati szabályok fogalma
2. Általános tűzvédelmi előírások
3. A munkaterületek használatának tűzvédelmi szabályai:

4. A tevékenység befejezésekor végrehajtandó feladatok

5. Biztonsági jelzőtábla alkalmazása

6. Tűzoltási felvonulási terület, közlekedési út, kijárat, vészkijárat

7. A raktározás és tárolás általános tűzvédelmi szabályai

8. A savak, lúgok tárolása

9. A gázpalackok kezelésének, tárolásának, szállításának tűzvédelmi szabályai

10. Az éghető folyadékokkal, olvadékokkal kapcsolatos tűzvédelmi szabályok

11. A dohányzás és a nyílt láng használatának tűzvédelmi szabályai

12. A tűzveszélyes tevékenység végzése

13. Az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység végzésének szabályai

14. A villamos ívhegesztés tűzvédelmi szabályai

15. A forrasztás tűzvédelmi szabályai

16. A szellőző berendezések és a szellőztetés tűzvédelmi követelményei

17. A hő- és füstelvezetés tűzvédelmi szabályai

18. A csatornázás tűzvédelmi szabályai

19. A szállítás tűzvédelmi szabályai

20. A világító berendezés szerelése, létesítése és használata

21. A villamos berendezés szerelése, létesítése és használata

22. A transzformátorok használata

23. A villámhárító létesítése és használata

24. A tűzjelző és tűzoltó berendezés

25. A tűzoltó felszerelések, eszközök

26. A tűzoltó készülékek

27. A tűzoltó vízforrások és azok szerelvényei

V. AZ EGYES HELYISÉGEKRE VONATKOZÓ TŰZVÉDELMI HASZNÁLATI SZABÁLYOK

1. A laboratóriumi helyiségek tűzvédelmi követelményei

2. A dolgozó szobák, irodák használatának tűzvédelmi szabályai

3. A számítóközpontok, a gépterem és a számítógépek használatának tűzvédelmi szabályai

4. A fénymásoló helyiség használatának szabályai

5. A felvonók használatának tűzvédelmi szabályai

6. A folyosók, lépcsőházak használatának tűzvédelmi szabályai

7. A gépjármű tároló használatának tűzvédelmi szabályai

8. A tetőtéri és az alagsori helyiségek használatának tűzvédelmi szabályai

9. A fontos iratőrző helyiségekre vonatkozó rendelkezések

10. A tanácstermekre, az előadó, a gyakorló és a klubhelyiségre vonatkozó előírások

11. Az irattár, könyvtár használatának tűzvédelmi szabályai

12. Az akkumulátor helyiség használatának tűzvédelmi szabályai

13. A lakatos és egyéb szerelő, karbantartó műhelyek használatának tűzvédelmi szabályai

14. Az öltözők, fürdők használatának tűzvédelmi szabályai

15. A kazánházak, használatának tűzvédelmi szabályai

16. A gázfogadó használatának tűzvédelmi szabályai

17. Az üvegtechnikai műhely használatának tűzvédelmi szabályai

18. A nyomda használatának tűzvédelmi szabályai

19. A hélium gyűjtőrendszer és a hélium cseppfolyósításának, használatának tűzvédelmi szabályai

20. A meteorológiai állomás és a csillagvizsgáló használatának tűzvédelmi szabályai

21. A plazma laboratórium használatának tűzvédelmi követelményei

22. Az állattartó és takarmánytároló helyiségek használatának tűzvédelmi szabályai

23. A vegyszerraktár és gázpalacktároló használatának tűzvédelmi szabályai

24. A fotólabor helyiségek használatának szabályai

25. A transzformátor helyiségek használatának szabályai

26. A raktározás és tárolás szabályai

27. A konyhák és a hasonló célra használt folyosói területek tűzvédelmi szabályai

28. A tűzvédelmi berendezések, felszerelések és eszközök felülvizsgálatának, karbantartásának és ellenőrzésének határidői

29. A tűzvédelmi szabályok megszegésének jogkövetkezményei:

Mellékletek

1. számú melléklet: oktatási jegyzőkönyv

2. számú melléklet: tűzoltó készülék nyilvántartási jegyzőkönyve

3. számú melléklet: tűzveszélyes tevékenység meghatározásának feltételei

4. számú melléklet: Tűzriadó Terv, Északi Tömb

5. számú melléklet: Tűzriadó Terv, Déli Tömb

6. számú melléklet: Dohányzásra kijelölt helyek

7. számú melléklet: Az egyes gázfajták biztonságtechnikai felülvizsgálatának és nyomáspróbájának ideje

8. számú melléklet: A létesítmény tűzveszélyességi osztályba sorolása

I. AZ ELTE LÁGYMÁNYOSI LÉTESÍTMÉNYÉNEK TŰZVÉDELMI SZERVEZETE

ÉS A KAROK TŰZVÉDELMI FELADATAI

1. Az ELTE Lágymányosi Létesítményének tűzvédelmi szervezete és tagjainak általános feladatai

1.1 A tűzvédelmi szervezet vezetője: Dr. Albert Albert felsőfokú tűzvédelmi képzettséggel rendelkező tűzvédelmi szakértő

A tűzvédelmi szervezet tagja:

- Fenyvesi László az ELTE felsőfokú tűzvédelmi képzettséggel rendelkező Biztonságtechnikai Szervezési Osztály vezetője

1.2 A tűzvédelmi szervezethez tartozók a létesítmény területén a karok tűzvédelmi felelőseinek közreműködésével ellenőrzik és felügyelik a tűzvédelmi tevékenységet.

1.3 A tűzvédelmi ellenőrzéseken feltárt hiányosságok felszámolására utasítják az illetékes szakmai vezetőket.

1.4 A tűzvédelmi előírások megszegése, tűzeset, illetve tűz- vagy robbanásveszély esetén jogosultak és kötelesek minden szükséges intézkedést megtenni.

2. A dékán tűzvédelmi feladatai

2.1 Az általa irányított területen a tűzvédelmi munka felügyelete.

2.2 Felelős az általa irányított terület tűzvédelméért, a megelőző rendelkezések érvényesítéséért, a tűzvédelem szervezeti és technikai fejlesztéséért.

2.3 Kinevezi az általa irányított területen a kari tűzvédelmi felelőst.

2.4 Biztosítja a közvetlen tűzvédelmet szolgáló – jogszabályban, kötelezően alkalmazandó szabványban, műszaki követelményben, hatósági határozatban előírt – tűzvédelmi berendezést, készüléket, felszerelést, technikai eszközt, valamint az oltóvizet és egyéb oltóanyagokat, azokat állandóan üzemképes állapotban tartatja és időszakos ellenőrzésükről gondoskodik.

2.5 Köteles lehetővé tenni – előzetes egyeztetést követően – a tűzoltóság helyszíni gyakorlatainak megtartását, szükség esetén abban közreműködni.

2.6 Biztosítania kell a tűzvédelem személyi és anyagi feltételeit, a tűzvédelmi feladatokat is ellátókat meg kell bízni, azok munkaköri leírásában ezt rögzíteni kell.

2.7 Köteles gondoskodni arról, hogy a munkavégzésben résztvevők és a hallgatók tevékenységük megkezdése előtt a Tűzvédelmi Szabályzatban foglaltakat megismerjék. Jogszabályban meghatározott foglalkozási ágakban és munkakörökben csak tűzvédelmi szakvizsgával rendelkező személy foglalkoztatható.

2.8 A tűzvédelmi helyzetre kiható változást, annak megtörténte előtt 15 nappal bejelenti a területileg illetékes XI. Kerületi Tűzőrségnek.

2.9 Köteles biztosítani a tűzvédelmi hatósági ellenőrzés lehetőségét, abban jóhiszeműen közreműködni, a tapasztalt hiányosságokat megszüntetni.

2.10 A tűzvédelmi előírások megszegőivel szemben felelősségre vonást alkalmaz, illetve kezdeményez.

3. A kari tűzvédelmi felelős feladatai

3.1 Az Informatikai kar tűzvédelmi felelőse: Dankházi Lajos.

A Társadalomtudományi Kar tűzvédelmi felelőse: Gracza Zoltán

A Természettudományi Kar (TTK) tűzvédelmi felelőse: Dr. Lászlóffy László

A karok dékánjai megállapodnak abban, hogy a TTK Tűzvédelmi felelőse irányítja operatív és átfogó módon a másik két kar tűzvédelmi munkáját is, felelőseiken keresztül.

3.2 A TTK tűzvédelmi felelőse a következőkben felsorolt feladatok végzését – a dékán megbízásából – előírja a tűzvédelmi szervezet vezetője részére, végrehajtásukat ellenőrzi:

a) A tűzvédelemmel kapcsolatos szabályzatok végrehajtásának megszervezése, ellenőrzése.

b) Rendszeresen tűzvédelmi ellenőrzést tart, kezdeményezi a tapasztalt hibák és hiányosságok megszüntetését, szükség szerint fegyelmi felelősségre vonást kezdeményez. Közvetlen tűz- és robbanásveszély esetén, „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó éghető folyadék előírásoktól eltérő alkalomszerű használata, alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység nem megfelelő végzése esetén a tevékenységet felfüggesztheti.

c) Elkészíti az ELTE Lágymányosi Létesítménye Tűzvédelmi Szabályzatát, Tűzriadó Tervét, Tűzveszélyességi Osztályba Sorolását, valamint gondoskodik azok naprakész állapotban tartásáról.

d) Javaslatot készít a szabályzat előírásaitól való eltérés engedélyezésével kapcsolatban.

e) Részt vesz a tűzvédelmi szakhatósági eljárásokon, a hivatásos önkormányzati tűzoltóság és a szakmai felügyeletet ellátó szervek által tartott tűzvédelmi ellenőrzéseken.

f) Véleményezi az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység feltételeinek meghatározását, a szükséges felügyeletet és a betartandó előírásokat.

g) Meghatározza az elhelyezésre kerülő tűzvédelmi berendezések és eszközök fajtáit, mennyiségét, figyelemmel kíséri karbantartásukat, ellenőrzésüket, az ezekről készült iratokat megőrzi.

h) Biztosítja, hogy a tűzvédelem anyagi szükségletei tervezésre kerüljenek a költségvetésben és gondoskodjék azok realizálásáról.

i) Minden tűzesetet (az eloltottat is) haladéktalanul jelenti a dékánnak.

j) Megszervezi a munkavállalók és a hallgatók tűzvédelmi oktatását és szakvizsgáját.

k) Tűzvédelmi iratgyűjtőben helyezi el az alábbi iratok egy példányát:

- Tűzvédelmi Szabályzat,

- Tűzriadó Terv,

- Tűzveszélyességi Osztályba Sorolás,

- jogszabályban vagy kötelező szabványban meghatározott tűzvédelmi kötelezettségek alóli felmentési vagy eltérési engedélyek,

- a Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóság ellenőrzési jegyzőkönyvei,

- a Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóság szignalizációi,

- tűzesetek vizsgálatának saját jegyzőkönyvei,

- tűzeseti hatósági bizonyítványok,

- alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység végzésének feltételeit tartalmazó iratok,

- a tűzvédelmi szakvizsga-nyilvántartás,

l) Évenként értékeli a tűzvédelmi helyzetet.

4. Az intézetigazgatók tűzvédelmi feladatai

4.1 Az Intézet területén a tűzvédelmi munka irányítása.

4.2 Felelős az Intézet tűzvédelméért, a megelőző rendelkezések érvényesítéséért, a tűzvédelem szervezeti és technikai fejlesztéséért.

4.3 Egyetértési jogot gyakorol a tanszéki tűzvédelmi felelősök és helyetteseik kinevezéséhez.

4.4 A kar vezetése felé jelzi az igényeket, a közvetlen tűzvédelmet szolgáló – jogszabályban, kötelezően alkalmazandó szabványban, műszaki követelményben, hatósági határozatban előírt – tűzvédelmi berendezés, készülék, felszerelés, technikai eszköz, valamint az oltóvíz és egyéb oltóanyagok beszerzése vonatkozásában.

4.5 Az intézet területén köteles lehetővé tenni – előzetes egyeztetést követően – a tűzoltóság helyszíni gyakorlatainak megtartását, szükség esetén abban közreműködni.

4.6 Köteles gondoskodni arról, hogy a munkavégzésben résztvevők és a hallgatók tevékenységük megkezdése előtt a Tűzvédelmi Szabályzatban foglaltakat megismerjék. Jogszabályban meghatározott foglalkozási ágakban és munkakörökben csak tűzvédelmi szakvizsgával rendelkező személy foglalkoztatható.

4.7 A tűzvédelmi helyzetre kiható változást, annak megtörténte előtt 30 nappal bejelenti a dékánnak.

4.8 Köteles biztosítani a tűzvédelmi hatósági ellenőrzés lehetőségét, abban jóhiszeműen közreműködni, a tapasztalt hiányosságokat megszüntetni.

4.9 A tűzvédelmi előírások megszegőivel szemben felelősségre vonást alkalmaz, illetve kezdeményez.

5. A tanszék-, önálló egység- és a beosztott (labor, műhely, raktár) vezetők tűzvédelmi feladatai

5.1 A szakmai egységek vezetői felelősek a területük tűzvédelméért, kinevezik területük tűzvédelmi felelősét. Az egyes laboratóriumok tűzvédelmi rendjének betartásáért a laboratórium-vezetőket személy szerint felelőssé teszik.

5.2 Rendszeresen ellenőrzik az irányításuk alá tartozó területet (épület, szabad tér, gépek, berendezések stb.) tűzvédelmét, dolgozóik tűzvédelmi ismereteit és intézkednek a hiányosságok megszüntetésére. Megszervezik, lebonyolítják, nyilvántartják a dolgozók tűzvédelmi oktatását.

5.3 Hatáskörüket meghaladó esetekben a hiányosságok megszüntetését közvetlen vezetőjüktől, illetve az ELTE illetékes dékánjától kérhetik.

5.4 Munkaterületük tűzvédelmi helyzetére kiható változásokat már a tervezés fázisában közlik a tűzvédelmi szervezet vezetőjével, kikérik véleményét.

5.5 A tűzvédelmi helyzetre kiható változást, annak megkezdése előtt legalább 20 nappal kötelesek a tűzvédelmi szervezet vezetőjének tűzvédelmi szemle kérése céljából közölni.

5.6 Gondoskodnak arról, hogy a tűzvédelmi szakvizsgához kötött munkakörökben és foglalkozási ágakban csak ezen végzettséggel rendelkezők tevékenykedjenek.

5.7 A helyiségek, épületek, építmények rendeltetésének megváltoztatása, átépítése előtt, új beruházás esetén az építésügyről és a tűzvédelemről szóló jogszabályokban foglaltaknak megfelelően járnak el, a tervezett változtatásokról tájékoztatják a tűzvédelmi szervezet vezetőjét.

5.8 Figyelemmel kísérik a területen található:

- villamos berendezések,

- elszívó fülkék,

- tűzoltó készülékek,

- tüzelő- és fűtőberendezések,

- tüzivíz források,

- más technológiai berendezések és

- a laboratóriumi berendezések biztonságos működését.

Az épületüzemeltetéshez tartozók kivételével gondoskodnak a felsoroltak időszakos felülvizsgálatáról és karbantartásáról.

5.9 Intézkednek a hegesztő és más magas hőmérsékleten üzemeltetett berendezések időszakos felülvizsgálatáról, azok dokumentálásáról és a megállapított hibák kijavításáról.

5.10 A laboratóriumok (raktárak) vezetői gondoskodnak arról, (pl. az ott dolgozók valamelyikének megbízása által), hogy a napi munka befejezése után a helyiségek, gépek áramtalanítása, a gázvezetékek elzárása megtörténjen, a közlekedési utak, a tűzvédelmi felszerelések, eszközök, készülékek és oltóanyagok hozzáférhető állapotban legyenek, a hulladékot eltávolítsák, a tűzveszélyes anyagokat, edényeket, éghető folyadékokat elzárták, a gázpalackokat a tárolóba elszállítsák.

5.11 A gázpalackokat használó egységek vezetőinek gondoskodniuk kell arról, hogy a jelen szabályzat 7. számú mellékletében előírt gázpalack biztonságtechnikai ellenőrzés és nyomáspróba érvényes legyen.

5.12 A vegyszereket felhasználó egységek vezetői kötelesek gondoskodni arról, hogy az ELTE Lágymányosi Létesítménye központi vegyszerraktárában, a tanszékeken (önálló egységekben) lévő vegyszerraktárakban, laboratóriumokban lévő vegyifülkék alatti lemezszekrényekben, robbanás gátló szekrényekben és lemezszekrényekben lévő vegyszerek besorolása a vegyszer katalógusok alapján elkészüljön. Szilárd anyagok esetén A-B-C tűzveszélyességi osztályba tartozás, illetve folyadékok esetén I.-II.-III.-IV. veszélyességi fokozat, valamint az olthatóság jelölésével. Az említett anyagokat tartalmazó helyiségekben listát kell elhelyezni látható módon az alábbiak szerint.

Például:

Anyag neve:	Tűzveszélyességi osztálya, ill. fokozata:	A helyiségen belüli elhelyezése:	Nem oltható:
Benzin	I.	Jobbról a második robbanás-gátló szekrényben	Vízzel

A tároló helyiségek ajtajának külső felületén fel kell tüntetni, hogy az illető helyiségben milyen oltóanyagok nem használhatók a fenti táblázatnak megfelelően. Új anyagok bekerülése, használatból történő kivonása esetén mindkét helyen át kell vezetni a változásokat. A tárolásnál a veszélyességi fokozat mellett az olthatósági szempontokat is figyelembe véve kell eljárni. Az azonos oltóanyag érzékenységű vegyszereket együtt kell tárolni. Így pl. a vízzel nem oltható anyagokat el kell különíteni a vízzel oltható anyagoktól.

6. A tanszéki- és önálló egységi tűzvédelmi felelős feladatai

6.1 A tűzvédelmi felelős a tanszékvezető megbízása, valamint a kari tűzvédelmi felelős szakmai irányítása alapján látja el feladatait a tanszékhez tartozó területen, irodák, laboratóriumok, raktárak, könyvtárak stb.

6.2 Feladatai végzése során:

- figyelemmel kíséri, segíti a tűzvédelmi szabályok, előírások, megtartását, hiányosság vagy mulasztás esetén intézkedést kezdeményez,

- elősegíti, hogy a dolgozók megismerjék a tűzvédelmi szabályokat, előírásokat, ennek keretében megtartja a tanszéki munkatársak és hallgatók tűzvédelmi oktatását,

- a tűzvédelmet is érintő változásokról tájékoztatja a tanszék- és a tűzvédelmi vezetőt,

- a Tűzvédelmi Szabályzat előírásai alapján gondoskodik a tűzvédelmi használati szabályok megtartásának ellenőrzéséről, a szabálytalanságok megszüntetéséről

- alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység (hegesztés, forrasztás, nyílt láng használatával járó munka) során meggyőződik arról, hogy a munkát végző részére a tűzveszélyes tevékenység feltételeinek meghatározása megtörtént-e. Ennek hiányában az intézkedésre jogosult vezető (ELTE Lágymányosi Főmérnökség) felé intézkedik, szükség szerint gondoskodik a munka helyszínén a felügyelet biztosításáról,

- részt vesz az ELTE TTK tűzvédelmi felelőse által szervezett képzéseken, továbbképzéseken.

6.3 Akadályoztatása, tartós távolléte esetén gondoskodik helyettesítéséről.

7. A munkavállalók, hallgatók tűzvédelmi feladatai

7.1 Kötelesek a tűzvédelmi oktatáson - szükség esetén tűzvédelmi szakvizsga tanfolyamon - részt venni, az oktatott anyagot elsajátítani.

7.2 Kötelesek a munkahelyükre vonatkozó tűzvédelmi szabályokat betartani és betartatni, továbbá az észlelt hiányosságokat közvetlen vezetőjüknek jelezni.

7.3 Kötelesek ellenőrizni a tűzvédelmi használati szabályok megtartását, különös tekintettel:

- a helyiségek, villamos berendezések áramtalanítására, a gázkészülékek üzemeltetésének felfüggesztésére,

- a közlekedési utak szabadon tartására,

- a gépjárművek tárolására,

- a helyiségek tevékenység utáni zárására, a kulcsok leadására,

- a feszültség alatt maradó berendezésekre (hűtő-, számítógépek, televízió, stb.),

7.4 Ismerjék meg a tűzjelzés lehetőségeit és szabályait.

7.5 Ismerjék meg a tűzoltó készülékek helyét és sajátítsák el kezelésük módját.

7.6 Tűz esetén végezzék el a tűzjelzést és kíséreljék meg a tűz oltását.

8. A Lágymányosi Főmérnökség tűzvédelmi feladatai

8.1 Az Ingatlangazda által kiadott, a Tűzvédelmi Szabályzatban foglalt, az üzemeltetők részére előírt tűzvédelmi feladatok végrehajtásának ellenőrzése.

8.2 Felügyeli, hogy a külső üzemeltetők megfelelően biztosították a föld feletti tűzcsapok gépjárművel való megközelíthetőségét, használhatóságát, a tűzoltási felvonulási területet. Szükség esetén intézkedik vagy intézkedést kezdeményez a hibák elhárítására.

8.3 Ellenőrzi az üzemeltetők javítási, karbantartási feladatainak végzését, amelyet a vonatkozó technológiai utasításban foglaltaknak megfelelően kell elvégezni. A javításokat, karbantartásokat, ellenőrzéseket dokumentálja, illetve dokumentáltatja. Az ELTE Lágymányosi Létesítménye területén használt RG szekrények nyomáspróbáztatását megszervezi és lebonyolítja.

8.4 Részt vesz a tűzvédelmi szakhatósági eljárásokon, a hivatásos önkormányzati tűzoltóság és a szakmai felügyeletet ellátó szervek által tartott tűzvédelmi ellenőrzéseken.

8.5 Minden tűzesetet (az eloltottat is) haladéktalanul jelent a dékánnak.

8.6 Megszervezi a munkaterületéhez tartozó munkavállalók tűzvédelmi oktatását és szakvizsgáját.

8.7 Az egyetem területén folyó más gazdálkodó szervek, alvállalkozók által végzett munkavégzés feltételeit szerződésben rögzíti. A szerződésnek az alábbiak szerinti tűzvédelmi tartalommal kell rendelkezni:

- a végzendő munkával járó veszélyforrások pontos megnevezése és a betartandó tűzvédelmi előírások,

8.8 Amennyiben a munkavégzés tűzveszélyes tevékenységgel jár, annak jelzése a tűzvédelmi szervezet vezetője felé.

8.9 A Lágymányosi Főmérnökség dolgozóira vonatkozó tűzvédelmi szabályok, tűzjelzési és az egyetemi riasztással kapcsolatos szabályok megismerésének és betartásának kötelezettsége.

9. A létesítmény biztonságtechnikai szolgálatát ellátó külső gazdálkodó szervezet tűzvédelmi feladatai

9.1 A létesítmény biztonságtechnikai szolgálatát ellátó külső gazdálkodó szervezet (a továbbiakban: egyetemi biztonsági szolgálat) munkavállalóit munkába állásakor, továbbá évente rendszeresen, valamint rendkívüli eseményt követően általános biztonsági feladataira vezetője, a tűzvédelmi feladataira az egyetemi biztonsági szolgálat tűzvédelmi vezetője oktassa ki, figyelembe véve az ELTE- és az ELTE Lágymányosi Létesítménye Tűzvédelmi Szabályzatában és a Tűzriadó Tervében foglaltakat.

9.2 Létrehozza saját diszpécser szolgálatát, amelynek az esetleges tűz eredményes oltása érdekében minden intézkedést meg kell tennie. Az általa észlelt, illetve hozzá bejelentett tűzesetet köteles a Tűzriadó Tervben foglaltaknak megfelelően kezelni.

9.3 A Tűzriadó Tervet és a helyszínrajzot a Diszpécser Központban kell elhelyezni. A központi tűzjelző riasztást a diszpécser szolgálat kezeli.

9.4 A biztonsági diszpécser szolgálat feladatai tűzjelzés esetén.

9.4.1. Tűzjelzés érkezik, bármilyen jelzésadón keresztül a diszpécser központba

9.4.2. A hely azonnali azonosítása – telefonon értesíteni a helyszínhez legközelebbi portaszolgálatot ellátó biztonsági őrt, aki a helyszint a lehető leggyorsabban megtekinti

9.4.3/a. A tűzjelző központban megjelenő jelzést 3 percen keresztül nem lehet megszakítani (nyugtázással, törléssel sem), ennek letelte után a tűzátjelzés automatikusan megtörténik az ART Központ felé, onnan pedig a Tűzoltóságra.

9.4.3/b. Kézi jelzésadó bejelzése esetén az épület felügyelet vezérlés azonnal aktivizálódik (szellőzés, lift, hang és fényjelzés, stb.), a tűzátjelzés az ART Központ felé 3 perc múlva átmegy.

9.4.3/c. Füst-, és hő érzékelő bejelzése esetén az első három percen belül a nyugtázás gombot egyszer meg kell nyomni, ezzel az épület felügyelet vezérlés csak újabb három perc múlva indul el.

9.4.4. Amennyiben a tűzjelzéstől számított max. 5 percen belül a biztonsági őr visszajelez, hogy a riasztás téves -tűz nincs- a 3 percet követően automatikusan továbbított tűz-átjelzést a következő 2 percben a „tűzátjelzés lemondása” gombbal az ART Központnál le kell mondani. Amennyiben a tűzjelzéstől számított max. 5 percen belül a biztonsági őr nem jelez vissza, a fali „ tűzátjelzés lemondása” gomb lenyomásával a tűzjelzést lemondani TILOS. Amennyiben a tűzátjelzés lemondása az első 3 perc utáni 2 percen belül nem történik meg, a Tűzoltóság a helyszínre kivonul. A további teendők a tűzriadó tervben találhatók.

9.4.5. Téves riasztás lemondását követően a kulcsos kapcsolót vissza kell állítani alaphelyzetbe.

Fentiek betartásáért személyi felelőséggel tartoznak:

- a biztonsági rendszert üzemeltető diszpécser központ vezetője,

- a tűzjelző központ kezelésével megbízott beosztott őrdiszpécser.

Az automatikus tűzátjelzéstől függetlenül a 105-ös hívószámon is azonnal be kell a tüzet jelenteni, valamint a Tűzriadó Tervben megjelölt személyeket is értesíteni kell. Füsttel, száraz jéggel történő munka esetén a helyszínre küldött biztonsági őrnek folyamatosan kapcsolatot kell tartani a diszpécserrel a jelzés minősítését illetően, ha időközben más helyiségből jelzés érkezik a diszpécser központba a 9.4.1-9.4.5 pontok szerint kell eljárni.

9.5 A tanszékek által lezárt, lebélyegzett borítékban a helyiségek kulcsait a portán kell őrizni és tűz esetén azokat a tűzoltást végzőknek, át kell adni.

9.6 Kezeli a bejárati ajtókat, a menekülők kijutását, a tűzoltóság bejutását segíti, részükre a megfelelő felvilágosítást megadja.

9.7 Az egyetemi biztonsági szolgálat munkavállalói feladatukat a munkaköri leírásukban és az ELTE- és az ELTE Lágymányosi Létesítménye Tűzvédelmi Szabályzatában, valamint a Tűzriadó Tervében foglaltak szerint kell ellátniuk.

9.8 Az üzemeltető köteles gondoskodni arról, hogy a tűzoltási felvonulási utakon (területeken) ne történjen parkolás.

9.9 A létesítmény parkolójában elhelyezett gépkocsikat tűz esetén azonnal el kell távolíttatni.

10. A létesítmény üzemeltetését ellátó külső gazdálkodó szervezet tűzvédelmi feladatai

10.1 Az Egyetem és a létesítmény üzemeltetését ellátó külső gazdálkodó szervezet (a továbbiakban: üzemeltető) szerződésben kötelesek megállapodni abban, hogy utóbbi az Egyetem- és a Lágymányosi Létesítmény Tűzvédelmi Szabályzatában foglaltak betartására kötelezettséget vállal.

10.2 Létrehozza saját diszpécser szolgálatát, amely tűz esetén kiemelten együttműködik az egyetemi biztonsági szolgálat diszpécserével.

10.3 Biztosítja, hogy az épületüzemeltetéséhez tartozó gépek, berendezések mellett azok kezelési utasításai elhelyezésre kerüljenek

10.4 Gondoskodik a létesítmény területén található, az épületüzemeltetéssel kapcsolatos:

- tűzvédelmi biztonsági berendezések, felszerelések, és eszközök felülvizsgálatáról, karbantartásáról, ellenőrzéséről,

- a villamos berendezések,

- a villámhárító berendezések,

- az elszívó fülkékig és az onnan elvezető csatlakozások,

- tüzelő- és fűtőberendezések,

- technológiai, épületgépészeti berendezések

időszakos felülvizsgálatáról, azok dokumentálásáról, és a megállapított hibák kijavításáról.

11. A rendezvények tartásának tűzvédelmi szabályai

11.1 Az Egyetem területén rendezvény csak az illetékes dékán-helyettes előzetes engedélyével tartható. A vonatkozó tűzvédelmi előírásokat, biztonsági intézkedéseket a rendezvény szervezője, rendezője köteles írásban meghatározni és a rendezvény időpontja előtt 15 nappal azt tájékoztatás céljából, az illetékes hivatásos önkormányzati tűzoltóságnak megküldeni.

11.2 A rendezvény szervezője által készített tűzvédelmi előírások az alábbiakat tartalmazzák:

a) kiürítés számítást,

b) tűzterhelés számítást,

c) a rendezvény helyszínéül szolgáló helyiségek léptékhelyes alaprajzait és a kiürítésre számításba vett kijáratok elhelyezkedését, méretét,

d) a kiürítés lebonyolítását felügyelő biztonsági személyzet feladatait,

e) a tűz esetén szükséges teendőket,

f) a tűz jelzésének és oltásának módját.

11.3 A rendezvény lebonyolításának tűzvédelmi előírásait tartalmazó iratokat és azok mellékleteit a rendezvényt követően legalább egy évig a rendezvény szervezője köteles megőrizni.

11.4 A rendezvény tűzvédelméért a rendezvény szervezője a felelős

11.5 A szervezőknek be kell szerezniük a rendezvény megtartásához szükséges valamennyi hatósági engedélyt (pl. a pirotechnikai eszközök használatához a BRFK engedélyét), illetve a szükséges nyilatkozatokat a rendezvény megtartásához felhasználásra kerülő anyagok vonatkozásában (pl. lángmentesítés, égéskésleltetés elvégzése, stb.).

11.6 A rendezvényszervezőnek meg kell ismernie, és be kell tartania a tűzvédelemmel kapcsolatos összes előírásokat. A rendezvény során bekövetkezett bármilyen rendellenességet köteles jelenteni a diszpécser, illetve a vagyonvédelmi szolgálat felé.

11.7 A rendezvény látogatói csak az engedélyben meghatározott területet vehetik igénybe. Az egyetem külső biztonságtechnikai szolgálata jogosult és köteles a fenti előírásokban foglaltakat ellenőrizni.

11.8 A rendezvény ideje alatt súlyos tűzvédelmi szabálytalanság észlelése esetén – mindennemű kártérítési igény kizárásával – a szabálytalanság elhárításáig a biztonsági szolgálat jogosult a tevékenység korlátozására, illetve leállítására. Tűz esetén a biztonsági szolgálat jogosult a rendezvény helyszínét kiüríteni.

11.9 A rendezvény területén a berendezési tárgyak csak úgy helyezhetők el, hogy:

- ne akadályozzák az épületből való menekülést,

- ne akadályozzák az egyetem működését,

- a biztonsági berendezések, tűzoltó vízforrások, tűzoltó készülékek, füstérzékelők megközelíthetőségét és működését,

- a tájékoztató, tiltó és figyelmeztető táblákat ne takarják el.

11.10 A vagyonvédelmi munkatársak jogosultak a belépést megtagadni, illetve a területről eltávolítani azokat a személyeket, akik a benntartózkodásra nem jogosultak, illetve a létesítményben való tartózkodásuk alatt a biztonsági előírásokat megsértették.

11.11 A rendezvény során keletkezett hulladék eltávolításáról a rendező köteles gondoskodni.

II. A TŰZVÉDELMI OKTATÁS SZABÁLYAI

1.1 Az Egyetem munkavállalói részére a tanszéki tűzvédelmi felelős munkába állás előtt, továbbá évente ismétlődő, a laboratóriumi gyakorlaton részt vevő hallgatók részére a laborvezető félév megkezdésekor tűzvédelmi oktatást köteles tartani.

1.2 A tűzvédelmi oktatásról a tanszéki dolgozók részére az illetékes tanszékvezető, az ELTE Lágymányosi Létesítménye más területein a Dékáni Hivatal, a Tanulmányi Osztály, a Lágymányosi Főmérnökséghez tartozó terület és a rendezvény szervezés munkatársai részére az illetékes szakmai vezető köteles a tűzvédelmi oktatásról gondoskodni.

1.3 A tűzvédelmi oktatás és továbbképzés tartalma:

- a tűzvédelem helyi szabályozása, a Tűzvédelmi Szabályzat tartalma,

- a tűzjelzés módja és tartalma,

- a munka befejezésekor elvégzendő tűzvédelmi feladatok,

- a tűz esetén követendő magatartás,

- tűzoltó eszközök, készülékek kezelése és használata,

- a tűzvédelmi szabályok megszegésének következményei.

1.4 Az oktatás megszervezéséért, lebonyolításáért, dokumentálásáért a szakmai vezető a felelős.

1.5 A szakmai vezető és az oktatásban részesült az 1. számú melléklet szerinti minta kitöltésével igazolja az oktatás és a továbbképzés megtörténtét. Az oktatásról készített jegyzőkönyveket a tanszéki titkárságon kell elhelyezni.

1.6 Az oktatáson való megjelenés alól felmentés nem adható. Az oktatáson való részvétel megtagadása esetén fegyelmi felelősségre vonás kezdeményezhető.

1.7 Az oktatásról távollevők részére 1 hónapon belül, illetve a huzamos távollét után munkába lépők (szabadság, betegség stb.), illetve az új munkakörbe kerülők részére munkába álláskor pótoktatást kell tartani.

1.8 Tűzvédelmi ellenőrzés negatív tapasztalatai, tűzeset, technológia változás esetén rendkívüli oktatást kell tartani.

1.9 Az ELTE Lágymányosi Létesítménye területén az alábbi munkaköröket csak tűzvédelmi szakvizsgával rendelkező személy tölthet be:

- hegesztők, nyílt lánggal járó munkát végzők,

- az "A" és "B" tűzveszélyességi osztályba sorolt anyagok ipari és szolgáltatás körébe tartozó feldolgozását, technológiai felhasználást és a 300 kg tömegmennyiség feletti tárolását végzők.

- Gáznemű vagy folyékony tüzelőanyagot hasznosító tüzelő-, fűtő- és technológiai berendezések szerelését, üzembe helyezését, javítását, karbantartását végzők.

- Az I-IV. kezelési osztályba sorolt 300 kW összes teljesítmény feletti gáz- és olajtüzelésű berendezések kezelői, valamint a III-IV. kezelési osztályú berendezések távfelügyeletét ellátó személyek.

1.10 Az ELTE Lágymányosi Létesítménye területén az alábbi feladatokat csak tűzvédelmi szakvizsgával rendelkező személy végezheti el:

- tűzoltó vízforrások időszakos felülvizsgálatát végzők

- tűzoltó készülékek ellenőrzését, javítását végzők

1.11 A szervezeti egységek vezetői kötelesek az ELTE Lágymányosi Létesítményi tűzvédelmi szervezet vezetője felé jelezni, amennyiben olyan munkatárs foglalkoztatására kerül sor, aki a 1.9.-1.10. pontokban megjelölt tűzvédelmi szakvizsgára kötelezett. Az érintettek szakvizsgára való felkészítésének, vizsgáztatásának megszervezése a tűzvédelmi szervezet vezetőjének a feladata.

1.12 A szakvizsgára kötelezetteknek a tanfolyamon részt kell venniük, felmentést nem kaphatnak. Érvényes tűzvédelmi szakvizsga nélkül fenti személyek a tűzvédelmi szakvizsgához kötött munkakörben nem foglalkoztathatók.

1.13 A szakvizsgáztatással kapcsolatos dokumentáció vezetése a tűzvédelmi szervezet vezetőjének a feladata.

1.14 A tűzvédelmi megbízottaknak évente a tűzvédelmi szervezet vezetője által szervezett munkaidőben megtartandó továbbképzésen kell részt venniük.

1.15 A tűzvédelmi felelős köteles részt venni a továbbképzéseken.

1.16 Az ELTE Lágymányosi Létesítményével szerződésben álló külső gazdálkodó szervek dolgozóinak oktatása a küldő szerv feladata.

III. MAGATARTÁSI SZABÁLYOK TŰZ ESETÉN

Gazdasági és egyéni érdek fűződik ahhoz, hogy a keletkezett tűzről az épületben tartózkodók, illetve a tűzoltók mielőbb tudomást szerezzenek. A gyors tűzjelzés esetén a benntartózkodó személyek menekülése, menekíthetősége könnyebben megoldható, a tűz kiterjedése, a személyi sérülés, illetve az anyagi kár kisebb lesz.

1.1 Mindenki, aki tüzet vagy annak közvetlen veszélyét (pl. erős füstképződést, éghető gáz nagy mennyiségű szivárgását) észleli, köteles azonnal jelenteni a tűzoltósághoz 105, az általános segélyhívó számon 112, a diszpécser központhoz Északi Tömb 60-50, Déli Tömb 83-13, valamint értesíteni kell az ELTE Lágymányosi Létesítményi Tűzvédelmi szervezet vezetőjét Dr. Albert Albertet a 06-20-495-38-16 vagy a 31-68-579-es telefonon. Az eloltott vagy önmagától megszűnt tüzet is jelezni kell. A diszpécser szolgálat a hozzá beérkezett jelzést köteles továbbjelezni telefonon a tűzoltósághoz, illetve a Tűzvédelmi szervezet vezetője részére, ennek megtörténtét a szolgálati naplóban rögzíteni kell. Amennyiben szükséges értesíteni kell a mentőket és a rendőrséget. A diszpécser szolgálatot abban az esetben is értesíteni kell, ha a jelző személy közvetlenül jelezte a tüzet.

a/ A tűzjelzési kötelezettség elmulasztása, a megtévesztő tűzjelzés adása vagy a jelzés akadályozása szabálysértést valósít meg.

b/ A tűzjelzés ingyenes, a segélykérő beszélgetés elsőbbséget élvez.

c/ A Tűzriadó Terv és a helyszínrajz az ELTE Lágymányosi Létesítménye Északi Tömb területén, a Kémia portán, a Déli Tömb területén az Északi bejáratnál lévő portán került elhelyezésre.

d/ Az egyes helyiségek kulcsai a portákon kerültek elhelyezésre:

1.2 A tűzjelzéshez mindenki köteles a használatban lévő híradási vagy közlekedési eszközzel térítés nélkül segítséget nyújtani. Tűzjelzés céljára az egyetem közelében lévő bármely egyéni vagy gazdálkodó szervezet fővonalú városi vonallal rendelkező telefonkészüléket – ellenszolgáltatás nélkül – igénybe lehet venni.

1.3 A rövid, világos, egyértelmű és pánikmentes tűzjelzés során az alábbi adatokat kell közölni:

- A tűzeset pontos helye (ELTE Lágymányosi Létesítménye Északi Tömb, Pázmány Péter sétány 1/A, Déli Tömb, Pázmány Péter sétány 1/C, Vegyszerraktár, Pázmány Péter sétány 1/C, földszinten, alagsorban, emeleten),

- Mi ég? (a meggyulladt anyag pontos megnevezése),

- Milyen terjedelmű a tűz,

- Van-e emberélet veszélyben, tartózkodik-e valaki a veszélyeztetett területen, ha igen, hány fő, megtörtént-e kiürítés.

- Mit veszélyeztet a tűz (pl.: a tűzeset helyszíne mellett éghető folyadék, vegyszer raktár, tároló hely, van-e a helyiségben gázvezeték, mérgező vagy veszélyes folyadék).

- A tűzesetet bejelentő személy neve, beosztása.

- A távbeszélő állomás hívószáma, ahonnan a tűz jelzése történik.

1.4 A tüzet észlelő köteles társait „TŰZ VAN” felhívással riasztani és a helyiség elhagyására, felszólítani. A vagyonvédelmi szolgálat a tűzoltóság felé történő tűzjelzés után köteles riasztani a Tűzriadó Tervben megjelölt személyeket, a munkavállalókat és az érdekelt vezetőket. Az ezzel kapcsolatos esetleges módosításokat a Tűzriadó Terven át kell vezetni. A riasztás ismételt hangos bemondással történik az épületben. A tűz esetén riasztásra használatos eszközt és módot a Tűzriadó Tervben kell feltüntetni és azt a tűzvédelmi oktatáson, ismertetni kell.

1.5 Higgadtan, fegyelmezetten meg kell kezdeni a veszélyeztetett terület kiürítését, ott csak azok tartózkodhatnak, akik a tűzoltási feladatokban részt vesznek. A legfontosabb teendő a veszélyeztetett személyek mentése, elsősegélyben való részesítése és biztonságos helyre történő elvitele.

1.6 A munkavállalók, hallgatók kötelesek a tűz jelzésében, a tűzoltási tevékenységben, a mentési munkában - amennyiben az életveszéllyel nem jár, - a tőle elvárható módon részt venni.

a/ Amennyiben lehetséges a tűz oltását azonnal meg kell kezdeni, a legközelebb elérhető és az adott tűz oltására alkalmas tűzvédelmi felszereléssel.

b/ Lehetőleg meg kell keresni a tűz fészkét, ahol az, keletkezett, (ott az égési nyom a legnagyobb) és meg kell kísérelni minél rövidebb időn belül történő elhatárolását, eloltását. A tűz oltását megszakítás nélkül folytatni kell a tűz teljes eloltásáig, illetve a tűzoltóság kivonulásáig, beavatkozásáig.

c/ Az ajtó, ablak csukva tartásával meg kell akadályozni, illetve késleltetni kell a tűz továbbterjedését, gondoskodni kell a keletkezett hő és füst elvezetéséről.

d/ Elektromos tűz esetén először feszültség mentesíteni kell, gáz tűznél pedig a gáz főelzáró csapját kell lezárni. Elektromos tüzet, valamint égő folyadékot vízzel oltani tilos, a területen elhelyezett tűzoltó készüléket kell alkalmazni.

e/ A kíváncsiskodókat, továbbá azokat, akik a tűz oltásában nem tudnak részt venni, távol kell tartani a tűz helyszínétől, fentiek vonuljanak a tűztől biztonságos helyre, szabadba.

f/ Biztosítani kell, hogy a tűzoltást végzők a területre, helyiségekbe bejuthassanak.

g/ A tűzoltási feladat végrehajtásával egyidejűleg - amennyiben az szükséges - meg kell kezdeni a veszélyeztetett tárgyak biztonságos helyre történő elszállítását. Első feladatként a gázpalackot, az éghető folyadékot, vegyszert tartalmazó tároló edényeket kell eltávolítani. Amennyiben életveszéllyel jár, akkor ezen anyagok vízsugárral történő hűtéséről gondoskodni kell. A megmentett javak őrzéséről a Tűzriadó Tervben e feladattal a vagyonvédelmi szolgálat részéről megbízott személyek kötelesek gondoskodni.

h/ Biztosítani kell az elsősegélynyújtást.

1.7 a/ A tűz- vagy káreset felszámolásának vezetője a hivatásos tűzoltóegységek megérkezéséig az a területen tartózkodó legmagasabb beosztású vezető, akinek a területén a tűz keletkezett. A feladat ellátására köteles a tűzeset színhelyére menni, az oltásban személyesen közreműködni. A tűzoltás vezetője a kiérkező hivatásos tűzoltóegység parancsnoka. A tűz- vagy káreset felszámolásának vezetője, illetve a tűzoltás vezetője:

- határozott, egyértelmű utasításokkal jelölje ki a helyszínen lévő egyes munkavállalók, személyek feladatait,

- utasítását mindenki köteles végrehajtani.

b/ Aki a tűzoltásban felszólítás ellenére sem vesz részt, az oltásban való közreműködést megtagadja vagy felróhatóan, elmulasztja szabálysértést követ el.

c/ Amennyiben a tűz helyszínén többen is jelen vannak, akkor szakmai ismeret és rátermettség alapján kell a feladatokat meghatározni.

1.8 A tűzoltó egység parancsnoka részére az irányítást át kell adni. Tájékoztatni kell az eddig végzett tűzoltási tevékenységről (ki vagy mi van veszélyben, mi és hol ég, van-e robbanásveszélyes anyag a helyiségben, hol található a vízszerzési hely, hol lehet áramtalanítani, a gázt elzárni, a helyiségbe veszély nélkül bejutni), közölni kell mindazt, ami a helyszínre vonatkozóan a tűzoltás szempontjából fontos.

1.9 A tűzeset keletkezési körülményeit az arra feljogosított hatóságok vizsgálják ki.

Ennek érdekében:

a/ A kár színhelyét a tűzvizsgálat vezetőjének intézkedéséig változatlanul kell hagyni a berendezési tárgyakat elmozdítani, a takarítást megkezdeni tilos.

b/ A vizsgálatot tartónak (tűzoltóság, rendőrség) minden lehetséges adatot, felvilágosítást meg kell adni, biztosítani kell a végrehajtáshoz szükséges személyi (tanú) anyagi, technikai feltételt.

c/ A bizonyításhoz szükséges tárgyat, felszerelést, stb. a vizsgálatot végző lefoglalhat.

d/ A tevékenység újbóli megindítását, a helyreállítást csak a vizsgálatot vezető engedélyével lehet megkezdeni.

1.10 A tűzeset keletkezési körülményeit, ha a Rektor erre utasítást ad, a hatósági tűzvizsgálattól függetlenül saját hatáskörben is ki kell vizsgálni.

a/ Az egyetem Biztonságtechnikai és Szervezési Osztály vezetőjének egyetértésével szakembert kell megbízni és azt tűzvédelmi szakértő bevonásával, kell végrehajtani.

b/ A tűzeset körülményeiről saját hatáskörben jegyzőkönyvet kell felvenni, meghallgatva az érintett személyeket (tüzet észlelő, résztvevő, tűzesetért felelős stb.). A jegyzőkönyv tartalmazza a szükséges adatokat, a keletkezési körülményeket, okát.

c/ A jegyzőkönyvet és a tűzesetről részletes írásos jelentést kell készíteni és azt a tűzesetet követő 72 órán belül az ELTE Rektori Hivatal vezetőinek és az illetékes hivatásos önkormányzati tűzoltóságnak meg kell küldeni.

d/ A tűzeset belső vizsgálati jegyzőkönyvét, a tűzkár statisztikát, továbbá a keletkezett iratokat az érdekeltek részére meg kell küldeni és azt a tűzvédelmi dokumentációként kell kezelni, irattartóban kell elhelyezni.

e/ A tűzeset vizsgálatának befejezését követően - függetlenül a hatósági intézkedéstől, alapos gyanú esetén kezdeményezni kell - a fegyelmi jogkör gyakorlójánál - a fegyelmi vagy kártérítési eljárás megindítását.

1.11 A keletkezett kárról az ELTE Lágymányosi Létesítménye területén az illetékes dékánnak, a kari tűzvédelmi felelősnek és a tűzvédelmi szervezet vezetőjének káreseti jegyzőkönyvet kell felvennie. A káreseti jegyzőkönyv (tételes kárjegyzék) tartalmazza a tényleges kárértéket, a helyreállítás miatt kiesett kár értékét és a helyreállítás összegét is.

1.12 A káreset után a Biztosító társaság részére a szükséges felvilágosítást meg kell adni, a tényleges adatokat, felvilágosítást az egyetem illetékes vezetője rendelkezésre bocsátja.

1.13 A keletkezett káresetről az ELTE, az illetékes dékán vagy képviselője a tűz keletkezésének körülményeiről a tűzvédelmi hatóságtól tűzeseti hatósági bizonyítványt köteles kérni. Ez tartalmazza a tűz idejére, keletkezési okára vonatkozó megállapításokat, valamint azt is, hogy kezdeményezett-e a hatóság a személyi felelősség megállapítására eljárást.

IV. A LÉTESÍTÉS ÉS HASZNÁLAT TŰZVÉDELMI SZABÁLYAI

1. A létesítési és használati szabályok fogalma

1.1 A létesítés tűzvédelmi szabályai az építmények, az épületek és helyiségek kialakításával, elhelyezésével, építésével, és a használatba vételével kapcsolatos tűzvédelmi rendelkezéseket állapítják meg.

a/ A létesítmény területén engedélyhez vagy bejelentéshez kötött építési munkát végezni, csak az építésügyi szabályok előírásainak, az építési engedélyben, az elfogadott tűzvédelmi tervdokumentációban foglaltaknak megfelelően szabad. Attól való eltéréshez az illetékes építésügyi hatóság engedélye szükséges

b/ A tervező az építési engedélyhez tűzvédelmi tervfejezetet, illetve dokumentációt köteles készíteni, valamint nyilatkozni arról, hogy a tervezés során a jogszabályokban, kötelező szabványokban foglaltakat betartotta vagy azoktól a tűzvédelmi hatóság engedélyével tért el. A kivitelező köteles nyilatkozni arról, hogy az építési munkát az építési engedélynek, az ahhoz tartozó helyszínrajznak és műszaki terveknek, módosításoknak megfelelően készítette el, az építmény rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmas.

1.2 A használati szabályok az egyetem épülete, a gépek, az anyagok használatára, a munkafolyamat technológiai végzésére, valamint a magatartásra vonatkozó tűzvédelmi rendelkezéseket állapítják meg. A vezetőknek ezek végrehajtását ellenőrizniük kell.

1.3 A létesítési és használati szabály alól, ha annak előírása nem teljesíthető - más hasonló és azonos biztonságot nyújtó előírás mellett, ha azt az adott jogszabály, kötelezően előírt szabvány lehetővé teszi - a tűzvédelmi hatóság a fél írásbeli kérelmére eltérést engedélyezhet.

2. Általános tűzvédelmi előírások

2.1 Az ELTE Lágymányosi Létesítménye épületeit csak az építésügyi hatóság (jegyző) által kiadott használatba vételi (üzemeltetési, működési) engedélyben megállapított rendeltetésnek megfelelően, a vonatkozó tűzvédelmi előírások megtartásával szabad használni és a tűzállósági fokozatnak, a tűzveszélyességi osztályba sorolásának megfelelő tevékenységet szabad abban végezni.

2.2 Az épületek között az építési tervekben szereplő, a tűzvédelmi hatóság által előírt tűztávolságot kell megtartani.

2.3 Átalakításnál, bővítésnél a Tűzvédelmi Szabályzat vonatkozó részeit, a tűzveszélyességi osztályba sorolást a szükséges mértékben módosítani kell.

3. A munkaterületek használatának tűzvédelmi szabályai

3.1 A munkaterületeken a tevékenység befejeztével az utolsónak távozó köteles a helyiséget lezárni és annak kulcsát a vezető által meghatározott olyan helyre leadni, ahol az tűz esetén könnyen megtalálható lesz.

3.2 A létesítmény helyiségeit, a gépeket, berendezéseket tisztán kell tartani. A karbantartási, technológiai utasításban foglaltaknak megfelelően kell végrehajtani a javítást és a felújítást. Ezen kötelezettség teljesítése a külső üzemeltetők feladata.

3.3 Az éghető anyagot, hulladékot jól zárható fedővel ellátott, nem éghető edénybe kell gyűjteni. A tevékenység befejezésekor a takarítást végző munkavállaló a hulladékot, göngyöleget szemét tárolóba köteles eltávolítani. A speciális vegyi vagy izotóp anyaggal szennyezett hulladékot, külön rendelkezés szerint kell eltávolítani.

3.4 A vegyes hulladékokat közös edénybe vagy gyűjtőhelyen tárolni, kiönteni, elhelyezni nem szabad. A napi takarítás hulladék anyagait és a laborok veszélyes hulladékait külön helyen kell gyűjteni, majd eltávolítani. A hulladék eltávolításáról, elszállításáról a szervezeti egység vezetője által megbízott személynek kell gondoskodnia.

3.5 Szennyezett munkaruha tárolására csak fém öltözőszekrény használható.

3.6 Munkahelyen csak a szükséges védőfelszerelést, védőeszközt, védőruhát szabad tárolni.

3.7 Üzemeltetés alatt az olyan helyiség ajtaját lezárni, amelyben emberek tartózkodnak nem szabad. Ha a munka jellege az ajtók zárva tartását szükségessé teszi - veszély esetére - az ajtók külső nyithatóságát is minden esetben biztosítani kell. Ezen helyiségekben csak az oda beosztott személyek tartózkodhatnak. Ezt tilalmi táblával jelölni kell. Munkaidőn túl, pihenőnapon csak a vezető által engedélyezett személy(ek) tartózkodhat(nak) az egyetem területén.

3.8 Veszély esetére a helyiségben olyan jelzőkészüléket (külső figyelmeztető berendezést) kell alkalmazni, amely hangjelzést ad.

3.9 A közmű nyitó és záró szerkezetét, a villamos szekrényeket, a füstelvezetés lehetőségét, a tűzvédelmi felszerelés helyét, stb. jót láthatóan piros-fehér csíkozással meg kell jelölni, ezt eltávolítani nem szabad, eltorlaszolásuk még ideiglenesen is tilos.

3.10 A közmű, kábel, stb. aknájában, kapcsoló szekrényében anyagot elhelyezni, azok nyílászáróit - javítást, karbantartást kivéve - kinyitni nem szabad.

3.11 Talajszint alatti helyiségekben levő éghető folyadék csővezetékét elzáró szelvénnyel és minősített lángáthatolást gátló szerkezettel kell ellátni.

3.12 A forgó, súrlódó gépalkatrészeknél és tengelynél a tűzveszélyt jelentő felmelegedést meg kell akadályozni. A gép kezelője, illetve a kijelölt használója ezt folyamatosan végezze el.

3.13 A gépeket, berendezéseket a technológiai utasításukban foglaltaknak megfelelően meg kell tisztítani a lerakódott szennyeződéstől. A tisztításra lehetőleg nem éghető mosószert kell alkalmazni. Ha ez nem lehetséges, akkor a tevékenység végzésénél a vezetőnek jelen kell lennie, nem szabad dohányozni vagy szikrázással járó munkát végezni.

3.14 Tűzveszélyes gépi berendezést, eszközt csak a gyártó, forgalmazó biztonságos használatra vonatkozó technikai, kezelési utasításában meghatározott előírása szerint szabad használni.

3.15 Az „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba sorolt helyiségben, helyen vagy veszélyességi övezetben

- : csak gyújtási veszélyt nem jelentő, szikramentes (pl. bronz, alumínium ötvözet) szerszám, eszköz használható,

- az üzemi hőmérséklet ellenőrzése céljából - ahol az szükséges - a technikai hőmérséklet ellenőrzésére is hőmérőt kell elhelyezni,

- csak olyan ruha, lábbeli használható, amely környezetére gyújtási veszélyt nem jelent. Öltözőszekrény a helyiségben nem helyezhető el,

- csak robbanás biztos erő-munkagépet, készüléket, belsőégésű motort és robbanás biztos világító eszközöket, kapcsolókat szabad használni,

- izzással, veszélyes felmelegedéssel üzemelő berendezés nem helyezhető el,

- robbanásveszélyes gáz használat esetén gázveszélyt észlelő és jelző berendezést kell alkalmazni.

3.16 Idegen személy a lezárt helyiségbe (pl.: raktár, éghető folyadék tároló, gázfogadó, stb.) nem mehet be, ott csak beosztott személyek tartózkodhatnak.

3.17 A csővezetéket az MSZ 2900 előírása szerint színjelöléssel kell ellátni, azokat megváltoztatni tilos:

- olaj, éghető folyadék esetén olajbarna,

- nitrogén gáz esetén fűzöld,

- vízgőz éghető gáz esetén citromsárga,

- víz esetén ezüst,

- levegő esetén szürke,

- tűzoltás céljára szolgáló csővezeték szerelvénye tűzvörös.

4. A tevékenység befejezésekor végrehajtandó feladatok

4.1 A munkahelyeken a tevékenység befejezésekor a kijelölt személynek meg kell szüntetni minden olyan körülményt, amely károsan befolyásolhatja a tűzvédelmi helyzetet, tűzet okozhat vagy annak oltását nehezíti. Meg kell győződni a gép, berendezés és környezete veszélytelenségéről. Intézkedni kell, hogy a terület belső közlekedési útja, folyosója, lépcsője szabadon maradjon, a kiürítési útvonal akadálytalanul használható legyen.

4.2 A munka során keletkezett éghető hulladékot el kell távolítani. Meg kell győződni a tűzoltó berendezés (jelzők, készülék, felszerelés, oltóanyag, stb.) akadálytalan megközelíthetőségéről.

4.3 Éghető anyagot és folyadékot - lezárt edényben - a kijelölt tároló helyre kell szállítani. A földgázcsapot, a folyamatosan nem üzemeltetett gázpalackokat el kell zárni.

4.4 Végre kell hajtani a villamos berendezések, készülékek, gépek, és a helyiség áramtalanítását. A helyiségben csak a hűtőgép, a termosztát, a számítógép, illetve az a műszer maradhat üzemben, amely automata ki- és bekapcsolóval ellátott, és külön áramkörökön van.

4.5 Végre kell hajtani az ablakok, ajtók becsukását, távozáskor le kell zárni a helyiséget.

4.6 Az ELTE Lágymányosi Létesítményének területén a tanszék- és más szervezeti egységek vezetőinek a saját tanszékükön, területükön a helyiségek kulcsait szintenként összegyűjtve a tűzkazetta részére le kell adni. Zárcsere esetén az új kulcs másolatát is le kell adni.

5. Biztonsági jelzőtábla alkalmazása

5.1 A helyiségek bejáratánál és a helyiségekben jól látható helyen a tűz- vagy robbanásveszélyre és a vonatkozó előírásokra figyelmeztető és tiltó rendelkezést tartalmazó szabványos táblát, piktogramot kell elhelyezni.

- A táblát kiegészítő szöveg alkalmazása megengedett, de az alak és színjelek használata kötelező.

- Alkalmazása figyelmeztetésre tiltó rendelkezés közlésére, irányításra és egyéb (tűzjelző hely) megjelölésére szolgál:

- A szabványban megadott jelentéstől eltérő értelmezéssel használni tilos!

- Csak a valóban indokolt helyen szabad alkalmazni,

- A tábla anyaga az alkalmazás helyéből adódó igénybevételnek feleljen meg.

5.2 A biztonsági felvilágosítást adó, pl.: a tűzvédelmi felszerelést jelölő tábla kiegészítő jellel is ellátható, amelyen a távolság méterekben is megadható. A táblán más szöveg is lehet, és azt legalább szemmagasságban, észrevehetően és jól olvasható módon kell kialakítani.

5.3 Táblával kell megjelölni azt a helyet is, ahol tűzvédelemmel kapcsolatos berendezés található, pl.: füstelvezető, tűzjelző, közmű nyitó és záró szerkezete, stb. A közlekedés rendjéhez tartozik, hogy a folyosókat a kijárat felé irányjelző nyíllal kell ellátni és azok megvilágításáról, (amely lehet után világítós tábla is) gondoskodni kell.

6. Tűzoltási felvonulási terület, közlekedési út, kijárat, vészkijárat

6.1 A jármű forgalmat szolgáló fő- és mellékközlekedési utat úgy kell kialakítani, hogy azon minden építmény a tűzoltó gépjárművel megközelíthető legyen.

6.2 A tűzoltó gépjárművek közlekedésére, felállítási helyére számításba vehető területet eltorlaszolni (pl. tűzcsap közelében parkolni) tilos, azon a közlekedési lehetőséget, szabad mozgást teljes szélességben állandóan biztosítani kell.

6.3 A kapubejárat előtti utat állandóan szabadon, járható állapotban kell tartani, a lerakóhely határvonalát maradandóan és szembetűnően meg kell jelölni, a vízelvezetésről, hó eltakarításról gondoskodni kell.

6.4 Amennyiben a megközelítés nincs biztosítva (eltorlaszolás vagy más ok miatt) akkor a szükséges intézkedést meg kell tenni.

6.5 Az épületben, helyiségben a szabad mozgást, a közlekedési utat úgy kell kialakítani, hogy a kiürítés, a menekülés lehetősége biztosított legyen. A helyiségben tartózkodók onnan 2 perc alatt, - míg a szabadba, biztonságos térbe 6 perc alatt zavartalanul átjussanak.

a/ A kiürítésre számításba vett útvonal kijáratának nyílásába küszöböt építeni - 20 főnél kevesebb személy tartózkodására szolgáló helyiség kivételével - nem szabad.

b/ A létesítményben a folyosó kereszteződéseknél a menekülési útvonalat jelző táblával kell ellátni, ha megsérül, azonnal pótolni szükséges.

6.6 A kiürítési útvonal ajtajánál függöny, szélfogó csak úgy helyezhető el, hogy a kijáratot ne szűkítse le, a függöny a padló síkját nem érheti el.

6.7 A közlekedési utat, kiürítési, menekülési útvonalat, belső udvart, ki- és bejárati kaput, ajtót, átjárót, folyosót, lépcsőt, ki- és vészjárathoz, vészlétrához, a tűzoltó felszereléshez, készülékhez, eszközökhöz vezető utat teljes szélességében állandóan csúszásmentesen, szabadon kell tartani. Eltorlaszolni, leszűkíteni még átmeneti időre sem szabad. Az autó parkoló bejárata előtti területen a kiürítési menekülési útvonalat teljes szélességben állandóan biztosítani kell.

6.8 Minden olyan helyiségben, ahol a bejárati ajtón kívül más kivezető ajtó is van (udvarra, közterületre) gondoskodni kell a kijárati ajtó megjelöléséről, valamint arról, hogy az, tűz esetén a tűzoltók és a mentők részére is használható legyen.

6.9 Ha a menekülés, illetve a kijárathoz vezető út nem egyértelműen jól felismerhető ott a menekülés irányába mutató, jól látható helyen iránymutató nyilat kell alkalmazni, amelyet meg kell világítani, a gyors helyzetfelmérés érdekében.

6.10 A kiürítésre számításba vett útvonalon billenő, toló és körforgó rendszerű nyílászárót alkalmazni nem szabad. Ezeket lezárni átmenetileg sem szabad.

6.11 Többszintes épület kiürítési útvonalán éghető anyagot beépíteni nem szabad.

6.12 A számításba vett lépcsőházak, valamint a közép és zárt folyosó füstelvezetését állandóan biztosítani kell.

6.13 Az 50 személynél nagyobb befogadóképességű helyiség, pl.: előadóterem, stb. valamennyi kiürítésre számításba vett kijáratát, útját és folyosóját irányjelző felirattal kell ellátni, melyet mindaddig, amíg a helyiségben, épületben tartózkodnak, az MSZ 15631 és a 17066 számú szabványnak megfelelően irányfénnyel (zöld színű csík és számozás) meg kell világítani. (Ezeket sérülés esetén azonnal ki kell cserélni)

6.14 Az „A” – „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó és az 50 főt meghaladó befogadó képességű helyiségek bejárati ajtaja csak a menekülés irányába nyílhatnak.

6.15 Az „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiség ajtaját önműködő csukó szerkezettel kell ellátni és állandóan csukva kell tartani.

6.16 Tilos bezárni a menekülés céljára, illetve a menekülési útvonalon található ajtókat.

6.17 Vészkijárati lehetőséget kell biztosítani abban a helyiségben vagy épületben, ahol a kijáraton keresztül a gyors és biztonságos eltávozás nem biztosítható. A Tűzriadó Terv helyszínrajzán ezt jelölni kell.

6.18 Vészkijárati ajtó a kijárattal ellentétes oldalon legyen, helyét és az odavezető utat szembetűnően meg kell jelölni, irányfény világítással kell ellátni, a szürkülettől a munka befejezéséig meg kell világítani.

a/ Ha azt üzemi szempontból le kell zárni, kulcsát leplombált üvegszekrényben vagy egyéb módon a vészkijárat mellett el kell helyezni.

b/ Ajtaja csak kifelé nyílhat, tolóajtó nem alkalmazható. Állandóan szabadon kell tartani.

c/ Feltűnő, jól látható zöld színű „VÉSZKIJÁRAT” felirattal kell ellátni, megvilágításáról gondoskodni kell, mely megoldható után világítós táblával is.

6.19 Szőnyeg alkalmazásakor előnyben kell részesíteni azt, melynek lángterjedési sebessége nem értékelhető. Folyosó, lépcsőház közlekedési útján, valamint a lépcsőházban toxikus gázt fejlesztő műanyag a padozat nem alkalmazható.

6.20 Az egyetem minden munkavállalójának, hallgatójának ismernie kell az épület gyors, pánikmentes kiürítésével kapcsolatos feladatait.

a/ Veszély esetén gondoskodni kell arról, hogy a bent tartózkodók zavartalanul eltávozhassanak a helyiségből. Tűz észlelése esetén vagy veszélyhelyzet kialakulásakor a munkát meg kell szüntetni és az épület kiürítését pánikmentesen végre kell hajtani.

b/ A szomszédos lépcsőház felé az átjárást biztosító ajtó állandó nyitva tartását biztosítani kell, mivel azok a menekülési útvonalon találhatóak. A kulccsal záródó ajtók kulcsait számozott jelzéssel ellátva vagyonvédelmi portán kell leadni. A menekülő út, lépcsőházra vagy a másik épületrészre biztosított legyen.

7. A raktározás és tárolás általános tűzvédelmi szabályai

7.1 Az anyagok tárolását, raktározását úgy kell megoldani, hogy tűz vagy robbanás ne keletkezhessen, illetve a keletkezett tűz terjedési lehetősége minél kisebb legyen. A szabályok betartását a tanszékvezetőknek ellenőrizniük kell.

7.2 A tárolás tűzvédelmi követelményeit az anyag tűzveszélyességi osztályba sorolása, a tárolás módja, a raktár mérete, helye határozza meg.

7.3 Az anyagokat csak tároló állványon, polcon, lemezszekrényben, RG szekrényben nemenként csoportosítva szabad tárolni.

7.4 Éghető folyadékot csak légmentesen lezárt edényzetben, kiömlő nyílással felfelé, a központi fűtőberendezéstől., illetve annak vezetékétől számított 1 méteres távolságon túl szabad elhelyezni. Az edényzeten fel kell tüntetni a tárolt anyag nevét, lobbanáspontját, tűzveszélyességi fokozatát.

7.5 Sérült, nem zárható edényzetben nem tárolható éghető folyadék és vegyi anyag.

7.6 Az anyagokat úgy kell elhelyezni egymás fölött, hogy egymásra ható vegyi folyamat ne jöhessen létre.

7.7 A kiürített, de ki nem tisztított edényzetek tárolására és szállítására a teli edényzetekre vonatkozó előírásokat kell betartani. A már nem használható üres tároló edényzeteket, papírgöngyöleget a raktárból el kell távolítani.

7.8 Egy helyiségben az „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó különböző halmazállapotú anyagok együtt vagy a „C” és „D” tűzveszélyességi osztályba tartozó anyagokkal együtt nem tárolhatók.

7.9 A „C” és „D” tűzveszélyességi osztályba tartozó anyagok nemenként csoportosítva egy helyen is tárolhatók.

7.10 Tetőtérben és talajszínt alatt „A” –„B” tűzveszélyességi osztályba tartozó anyagot tárolni tilos.

7.11 Öngyulladásra hajlamos anyagot egyéb éghető anyaggal, továbbá olyan anyagokkal, amelyek egymásra való hatása hőt fejleszthet, tüzet vagy robbanást okozhat, együtt tárolni nem szabad. Az öngyulladásra hajlamos anyag hőmérsékletét rendszeresen ellenőrizni kell és a káros felmelegedést meg kell akadályozni.

7.12 Az „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó anyagot a „C” tűzveszélyességi osztályba tartozó folyadékot kiszerelni, csomagolni, csak az erre a célra kijelölt, megfelelő nagyságú és elkülönített, hatékony szellőztetéssel rendelkező és gyújtóforrás mentes helyiségben szabad. Az ilyen anyagot csak a jogszabályban, szabványban vagy a tűzvédelmi hatóság által jóváhagyott zárt, (originált) gyári csomagolásban, edényben szabad tárolni, szállítani, forgalomba hozni. Az éghető folyadékot elkülönítetten a kijelölt raktárrészen szabad kiszerelni.

7.13 Éghető folyadékot, savat, vegyszert tartalmazó edényt eldőlés ellen biztosítani kell, kiöntő nyílással felfelé, légmentesen lezárva, veszélyes felmelegedéstől, mechanikai sérüléstől védve kell elhelyezni, kezelni, szállítani, az edényzetét 97%-ig szabad megtölteni.

7.14 Az „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó anyag, valamint a „C” tűzveszélyességű éghető folyadék egyedi és gyűjtőcsomagolásán az anyag tűzveszélyességét a gyártónak, forgalomba hozónak, szövegesen, illetve piktogrammal jelölni kell. Amennyiben ez nem történt meg vagy a jelölés megsérül, akkor a felhasználó köteles azt pótolni.

7.15 A veszélyes, egymást nem tűrő vagy együtt nem tárolható vegyi anyag tárolásánál, raktározásnál a külön jogszabályi rendelkezésben előírtak megtartása kötelező. Minden éghető anyagtól elkülönítve, a szabadban, jól záródó edényben napfénytől és éghető anyagtól védetten tárolható. A veszélyes hulladékot gyűjteni, tárolni vagy megsemmisítésre kell küldeni. Meg kell akadályozni, hogy az a környezetbe jusson. A gyűjtésről, tárolásról vagy a megsemmisítés módjáról nyilvántartást kell vezetni.

7.16 A keletkezett az éghető hulladékot szükség szerint, de a munka befejezésekor mindig fel kell takarítani és azt a kijelölt hulladéktároló helyre kell elszállítani.

7.17 A raktárhelyiség, tároló terület bejárati ajtaján az ott tárolt anyagoktól függően kell a veszély jellegére és a betartandó szabályokra vonatkozó feliratot, piktogramot elhelyezni.

7.18 A raktárhelyiségben, tároló területen az ellenőrzésre jogosult személyen és a raktár kezelőjén kívül más személy nem tartózkodhat. Az anyag kivételezésére (átvételére) jogosult személy csak a kijelölt és leválasztott előtérben tartózkodhat.

7.19 A raktár lezárása előtt távozáskor a helyiséget (teret) felül kell vizsgálni, az elektromos hálózat feszültség mentesítését végre kell hajtani.

7.20 Az „A” - „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó anyagok tárolására szolgáló helyiséget a többi

helyiségtől tűzgátló szerkezettel kell elválasztani. A helyiségnek hasadó-nyíló felülettel kell rendelkeznie, fűtése csak központi, zárt rendszerű lehet, beépített tűzjelző (füstérzékelő) berendezéssel legyen ellátva.

7.21 A raktárhelyiségnél a ott keletkezhető tüzek oltására alkalmas típusú kézi tűzoltó készülék álljon rendelkezésre.

7.22 A raktárakban tárolási rendet kell kialakítani. Állványos raktározásnál a 80 cm közlekedési út biztosítása kötelező. Az állvány és a raktár födém anyaga csak nem éghető anyagú lehet, a legfelső polcon csak nem éghető anyag tárolható.

7.23 Az alagsorban raktározható nem éghető anyagok fajtáját, mennyiségét a Tűzvédelmi Szabályzatban kell meghatározni. A földszintre vezető lépcsőfeljárók használhatóságáról gondoskodni kell. Ezt a kijáratot állandóan szabaddá kell tenni, az ott tartózkodó munkavállalóknak ismerniük kell a menekülési útvonalat. A pincehelyiségben elhelyezett raktárban tűz-, robbanás vagy öngyulladásra veszélyes anyagot tárolni nem szabad!

7.24 Elektromos lámpatesttől éghető anyagot legalább 0,8 m, kapcsolótól, aljzattól 0,3 m távolságra kell elhelyezni.

7.25 A raktárban keletkező veszélyes hulladék gyűjtésére használt edényt 5 cm széles fehér csíkkal jól láthatóan és tartósan kell megjelölni, és veszélyjellel kell ellátni. E hulladékot kommunális hulladék közé keverni, vízmentes állapotban hulladékot vízzel összekeverni vagy vízbe kiengedni tilos.

7.26 A gyújtási veszélyt jelentő savat és öngyulladásra hajlamos vegyi anyagot 50 liter mennyiségben robbanás gátló szekrényben lehet tárolni, védetten, lezártan, megfelelő oltó felszerelés készenlétben tartása mellett. Ennél több éghető anyagot, csak külön biztonságos - megfelelő szellőztetéssel, hasadó, hasadó-nyíló felülettel, veszélyt érzékelő berendezéssel, oltó felszerelésekkel rendelkező - tároló raktárhelyiségben szabad elhelyezni. A nagyobb mennyiségű éghető anyagú, veszélyes anyagokat az épülettől legalább 10 méterre szabad elhelyezni, zárt, biztonságos tárolóban.

7.27 A raktárakban, laboratóriumokban a felesleges anyagok eltávolításáról gondoskodni kell.

7.28 Az éghető folyadékok raktárban történő tárolása esetén:

- robbanás gátló szekrényben maximum 50 l,

- lemezszekrényben legfeljebb 20 l tárolható.

Egy raktárban összesen 300 l, éghető folyadék helyezhető el. Polcon csak III-IV. tűzveszélyességi fokozatba tartozó éghető folyadékot szabad tárolni. Tilos ezen anyagok tárolása hűtőszekrényben (kivéve az erre a célra átalakítottakat, amelyekből a hőfokszabályozót a készülékből kihelyezték, illetőleg a világítást kiiktatták), polcokon, vegyi fülkékben és kísérleti asztalokon.

7.29 Az éghető folyadékok tárolása laboratóriumokban:

- Az I.-II. tűzveszélyességi fokozatba tartozó éghető folyadékokat csak lemez vagy robbanás gátló szekrényben szabad tárolni. Használat után azonnal vissza kell rakni a tároló szekrénybe.

- A III.-IV. tűzveszélyességi fokozatba tartozó éghető folyadék polcon is tárolható, de azokat használatuk után haladéktalanul lezárva a polcra vissza kell helyezni.

8. A savak, lúgok tárolása

8.1 A savnak olyan oxidáló hatása van, amely tüzet vagy robbanást okozhat. Ezért azt, csak zárt vagy félig nyitott raktárban, üvegballonban, műanyag edényben, hordóban szabad tárolni. A tároló helyet védeni kell a nap sugárzó hatásától és egyéb felmelegedéstől.

8.2 Raktár számára olyan helyiséget kell kijelölni melynek fala, födéme, padozata, tetőszerkezete nem éghető anyagból készült. Padozata a folyadékot nem engedi át.

8.3 A raktár ajtaján és a helyiségben a veszély jellegére és a betartandó előírásokra figyelmeztető táblát, piktogramot kell elhelyezni.

8.4 A savraktárban és közelében a nyílt láng használata és a dohányzás tilos.

8.5 Csak olyan helyiségben tárolható melyben a szellőztetés biztosított.

8.6 A raktárban csak a kijelölt kezelő tartózkodhat. A szétfolyás megelőzése érdekében megfelelő intézkedésként, gondos mérést, megfelelő textil anyagot, homokot kell biztosítani és a savas vagy tűzveszélyes anyaggal átitatott eszközöket, anyagokat azonnal el kell távolítani a területről. A savat és lúgot fajtája szerint csoportosításban kell tárolni. Egymásra helyezve tárolni nem szabad. A párolgás megelőzése érdekében használat után szorosan be kell dugaszolni az edényt.

8.7 A vegyi anyag zárt helyiségben az előző fejezet 7.28. pontjában megengedett mennyiségben tárolható, annál többet elhelyezni nem szabad.

8.8 Ballonokból a lefejtés és az áttöltés csak akkor engedhető meg, ha a balloncsoportból minden irányban 2 m széles térköz biztosított zárt és nyitott tárolásnál is. A lefejtés és az áttöltés számára billenő állványt kell biztosítani. A ballon kicsúszását kiesés ellen biztosítani kell. Csak lezárható edényben szabad lefejteni vagy átönteni. Fedél nélküli edénybe átönteni nem szabad.

8.9 Emberi élet veszélyeztetése esetén a mentők és az orvos egyidejű értesítése mellett meg kell kezdeni a mentést és az elsősegély nyújtását. A helyszínre oktatót, vegyészmérnököt kell hívni. A rendelkezésre álló - az adott anyag oltására alkalmas – tűzoltó készülékkel meg kell kezdeni a tűz oltását, az óvatossági rendszabályok figyelembe vételével. A helyiséget (területet) bő vízsugárral el kell árasztani, majd a vízzel felhígított és kiömlött anyagot közömbösíteni kell.

8.10 A területen homokkal fel kell itatni a szennyeződést. A szennyezett anyagot haladéktalanul - a környezetvédelmi előírások megtartása mellett - el kell távolítani. El kell végezni az épségben maradt ballon, edényzet, szennyeződéstől való megtisztítását is.

9. A gázpalackok kezelésének, tárolásának, szállításának tűzvédelmi szabályai

9.1 Csak olyan gázpalackot szabad átvenni és használni, melynek érvényes forgalomba hozatali engedélye van, szelepe gáz tömören zár, nem sérült, adattábláján a fémbeütés (gázfajta jelölése, nyomása, legutóbbi hatósági nyomáspróba, illetve felülvizsgálati ideje szerepel) szerelvénye hiánytalan, sértetlen, szelepe és csatlakozó menete hibátlan, nincs rajta veszélyt okozó szennyeződés, valamint gáz színjelölése egyértelműen felismerhető. Gázpalackot (beleértve a kiürítettet is) lezárt szeleppel, felcsavart védősapkában és ADR szerinti veszélyjellel ellátva kell forgalmazni, tárolni, szállítani, használni, átvenni. A palackot mindig úgy kell kezelni, mintha az töltve lenne.

Az egyes gázfajták biztonságtechnikai felülvizsgálatának és nyomáspróbájának idejét a 7. számú melléklet tartalmazza.

9.2 Sérültnek kell tekinteni, ha legalább 1 méter magasságból kemény talajra leesett, égés nyoma látszik rajta, legalább 1mm mélységű sérülése van, szállító járművét közlekedési baleset érte.

9.3 Felcsavart záró anyával kell forgalmazni azt a menetes csatlakozású gázpalackot, amelynek töltete éghető, maró, tűzveszélyes, robbanásveszélyes. A védőkupakot szilárdan (kézzel) kell a palackra rögzíteni.

9.4 A laboratóriumokban felügyelet mellett csak a szükséges mennyiségű (töltetsúlyú) gázpalackok maradhatnak és csak folyamatos üzemeltetés esetén. Amennyiben a kutatói vagy hallgatói munka a gáz folyamatos használatát nem teszi szükségessé, akkor a gáz áramlását meg kell szüntetni, a palackok szerelvényeit le kell szerelni, a palackra a lezáró kupakot rá kell helyezni és a palack tárolóba kell szállítani.

9.5 A palackban a gázt keverni vagy egyik palackból a másikba átengedni tilos. Csak a töltővállalatnak szabad a korrodált, nehezen nyitható szelepű gázpalackot nyomás mentesíteni, elzáró szerelvényét javítani. Szivárgó palackból gyújtóforrás mentes szabad téren a gázt fokozatosan ki kell engedni, majd a forgalmazóhoz vissza kell küldeni és azon a robbanásveszélyre jelző táblát kell elhelyezni, illetve 5 m-es körzetben a nyílt láng és dohányzás tilos.

9.6 Gázpalackot a természetes és mesterséges hőforrástól védeni kell, jelentős hőingadozásnak, káros mechanikai, kémiai hatásnak kitenni nem szabad. Hőmérséklete nagyobb legyen mint 273 K, ha ez a követelmény nem tartható, gázpalackot fokozott gondossággal kell tárolni és szállítani. Lefagyott szelepű vagy földhöz fagyott gázpalackot csak melegvízzel vagy levegővel szabad melegíteni. Feszíteni, ütögetni vagy bármely más erőszakos módon elmozdítani nem szabad.

9.7 Az éghető gázt tartalmazó gázpalack csatlakozó szerelvényét nem szabad zsír-, illetve olajtartalmú vagy könnyen gyulladó anyaggal tömíteni. Oxigén palackot nem szabad zsíros vagy olajos kézzel, illetve ezzel szennyezett anyaggal, ronggyal megfogni.

a/ A gázpalack elzáró szerelvényét csak fokozatosan és csak a szükséges nyomatékkal szabad nyitni vagy zárni.

b/ Álló helyzetben azt a gázpalackot, melynek magassága az átmérőjének négyszeresét meghaladja, eldőlés ellen rögzíteni kell. (pl. lánccal)

9.8 Gázpalack kezelésével csak olyan személyt szabad megbízni, aki a munkájához szükséges tűzvédelmi ismeretet elsajátította.

9.9 A gázpalackot csak olyan mértékben szabad kiüríteni, hogy abban legalább 0,5 bar túlnyomás maradjon, szelepét minden használat után le kell zárni, az üres gázpalackra fel kell csavarni a záró anyát, szelepvédő sapkát és rá kell írni, „ÜRES”.

9.10 Az üzembentartó köteles haladéktalanul a hatóságnak és a gázszolgáltatónak bejelenteni a gázpalackrobbanást, a biztonságos üzemelhetőségét veszélyeztető sérülés vagy személyi sérülését okozó meghibásodást

9.11 A gázpalackot nyílt lánggal melegíteni (a gázfelvétel gyorsítása miatt), éghető gázt tartalmazó palackhoz a hegesztő berendezéshez nyílt lánggal közelíteni, (a gázszivárgást szappanos vízzel vagy más hab képző anyaggal kell vizsgálni), dobni, ejteni, ütni, ütődésnek, rázkódásnak kitenni, rendeltetéstől eltérően (pl.: alátámasztásként) használni tilos!

9.12 A dissous gázpalackot nyomáspróbának nem, de időszakos felülvizsgálatnak alá kell vetni, a felülvizsgálatot az erre a célra kijelölt szerv végzi. Oxigénpalack szelepét csak kézzel, fogó nélkül szabad nyitni és zárni.

9.13 A gázpalackot tartalmának könnyű felismerhetősége érdekében, a felírás sértetlensége nélküli színjelöléssel látják el. A színjelölést a hengeres test felső részén alkalmazzák és az a legfeljebb 1000 mm hosszú gázpalackon 30 mm széles, ennél hosszabb gázpalacknál 100 mm széles körfutó csík vagy az egész palackot a színjelöléssel azonos színű festékkel festik be.

Színjelölések:

Dissous gáz sárga éghető gáz vörös

Oxigén kék széndioxid, nem éghető gáz szürke

Sűrített levegő lila maró vagy mérgező barna

Nitrogén zöld

Az Európai Szabványügyi Bizottság (Comité Européen de Normalisation, CEN) által kibocsátott szabványt a Magyar Szabványügyi testület is megjelentette. MSZ EN 1089-3. Jelenleg Magyarországon nem hatályos, de a CEN tagtestületei országaiban is érdekelt gyártók és forgalmazók, már e szabvány szerint gyártanak, illetve töltenek palackokat. Ezért az új normáknak megfelelő színjelölésekkel is szállíthatnak magyarországi forgalmazók – a régi színjelöléssel párhuzamosan – palackokat. Az új színjelölések a következők:

Mérgező és/vagy korrodáló sárga Éghető gáz vörös

Oxidáló világoskék Semleges (nem mérgező, nem korrodáló nem éghető, nem oxidáló) élénkzöld

Ha egy gáznak vagy gázkeveréknek két veszélyes tulajdonsága is van, akkor a palack vállát az elsődleges veszélyességhez rendelet színnel kell jelölni.

A második veszélyesség színét is fel kell tüntetni a palack nyakán:

Mérgező (és/vagy korrodáló) és éghető sárga+vörös

Mérgező (és/vagy korrodáló) és oxidáló sárga+világoskék

Megkülönböztetett gázok:

Acetilén gesztenyebarna Oxigén fehér

Dinitrogén-oxid kék Argon sötétzöld

Nitrogén fekete Szén-dioxid szürke

Hélium barna

Levegő vagy szintetikus levegő fehér és fekete

Oxigén/hélium fehér és barna

Oxigén/szén-dioxid fehér és szürke

Oxigén/dinitrogén-oxid fehér és kék

9.14 A színjelölésen kívül a palackon más állandó jelet alkalmazni vagy a meglévő jelet megváltoztatni nem szabad. Olyan palackot, melyen a jelölő szín nem ismerhető fel biztosan, nem azonosítható a beütött felirattal, nem használható.

9.15 A gázpalackokat a létesítményen belül a tároló helyről a felhasználási helyig palack szállító kocsin rögzítve kell szállítani.

9.16 A gázpalackok közül a laboratórium helyiségében csak az tartható bent, amelyet folyamatosan használnak és valamelyik laboratóriumi készülékhez van csatlakoztatva. A használaton kívüli gázpalackot a gázpalack tárolóban kell elhelyezni.

9.17 A gázvezeték csőkötésénél, illetve a gázcsapnál a gázszivárgást nyílt lánggal ellenőrizni tilos. A laboratóriumban csak a napi munkához szükséges mennyiségű gázpalack helyezhető el, talpára állítva, megfelelően rögzítve és műszerrel összekötve.

9.18 Kiürített gázpalack csak lezárt szeleppel, felcsavart, védősapkában ellátva tartható az Egyetem épületén kívüli, központi palacktárolóban.

9.19 Gázpalack tűz esetén először mindig az éghető gázt tartalmazó palack szelepét kell elzárni, majd el kell távolítani a veszélyeztetett területről.

9.20 Használatban nem lévő, üres és tartalék palackot külön jól szellőztethető tároló helyen kell tartani fajtánként és töltettömeg, illetve üres-teli viszonylatban elkülönítve. Üres gázpalackok az épületben, a laboratóriumokban nem maradhatnak.

9.21 Tilos tárolni gázpalackot lépcsőházban, folyosón, átjáróban, rezgést keltő gép mellett, tetőtérben, talajszint alatti, illetve elektromos kapcsoló helyiségben.

9.22 A palackot csak rendeltetésszerűen és a kijelölt tevékenység végzésére lehet használni.

9.23 Egyik helyről a másikra történő áthelyezésnél, szállításnál a legnagyobb gonddal kell eljárni, hogy a palack egymáshoz nem ütődjön, le ne essen. Felcsavart szelepsapka nélkül a palackot szállítani nem szabad.

10. Az éghető folyadékokkal, olvadékokkal kapcsolatos tűzvédelmi szabályok

10.1 Éghető folyadékot szállító csőrendszert, tárolót rendszeresen ellenőrizni kell. A csepegést, elfolyást meg kell akadályozni, az ezt észlelő munkavállaló a veszélyhelyzetet a közvetlen vezetőjének köteles jelenteni, a munkavégzést le kell állítani.

10.2 Az éghető folyadékot alkalomszerűen kizárólag a külön engedélyben meghatározott jól szellőztetett helyiségben szabad tárolni, ahol egyidejűleg gyújtóforrás nincs. A laboratóriumokban a kísérleti vegyi anyagokat, mérgeket csak az e célra rendszeresített RG vagy lemez szekrényekben szabad elhelyezni. A sugárveszélyes anyagok csak az e célra kijelölt helyen és ólom lemezzel bélelt szekrényben, lezártan tárolhatóak. A helyiségek bejáratánál és a helyiségekben a veszély jellegére és a betartandó használati szabályokra utaló táblát, piktogramot kell elhelyezni.

10.3 Mosóanyagból csak a munkavégzéshez szükséges mennyiséget szabad a helyszínen tartani. A géppel, berendezéssel munkát megkezdeni csak akkor szabad, ha a mosófolyadék már leszáradt és a helyiség levegője megtisztult.

10.4 A mosóedényre jól láthatóan „TŰZVESZÉLYES” feliratot kell festeni, az edény mellett tűzoltó készüléket kell készenlétben tartani.

10.5 A tűzveszélyes vegyi anyagok mosóedényeit használaton kívül állandóan lefedve, nyílt lánggal járó tevékenységtől távol kell tartani, tűz esetén a fedelet azonnal le kell zárni, ezért azt ennek megfelelően - egy kézmozdulattal - lezárhatóan kell kialakítani.

10.6 Az anyag egyedi és gyűjtőcsomagolásán az anyag tűzveszélyességi osztályát szövegesen, illetve piktogrammal jelölni kell. Amennyiben a jelölés hiányos, azt a használónak kell pótolni. A folyadék jellemző adatát tűzvédelmi hatóság felkérésére a felhasználó köteles tételesen igazolni.

10.7 Az „A” – „B” – „C” tűzveszélyességi osztályú éghető folyadék tárolási, felhasználási helyén dohányozni, nyílt lángot használni tilos. Ezen anyagokat csak szabadban vagy jól szellőztetett helyiségben szabad használni, ahol gyújtóforrás nincs.

10.8 Az éghető folyadékok tárolása, használata során kialakuló robbanásveszélyes veszélyességi övezetben csak robbanás biztos erő- és munkagépet, készüléket, belsőégésű motort, illetve világító és villamos berendezést szabad használni.

10.9 Az éghető folyadék kimérését csak szabványos kimérő szerkezettel és edényzetbe szabad elvégezni. A kimérés közben elcsepegetett éghető folyadékot száraz homokkal vagy más erre alkalmas anyaggal azonnal fel kell itatni és az erre a célra kijelölt helyre vinni, a területet szellőztetni kell.

10.10 A folyadék edényzetét szikrát képező szerszámmal felnyitni nem szabad. A fémhordó nyitásához a hordó nyitókulcs alkalmazása kötelező. A hordóból folyadék kiöntése, a dugóval rögzített kiöntőcsövön keresztül is történhet.

10.11 Kimérni csak szabványos kimérő szerkezettel és edényben lehet. A keletkező tűz lehatárolására, eloltására láng-mentesített tűz elfojtó takarót kell elhelyezni.

10.12 A használat közben megsérült edényből, a folyadékot hibátlan edénybe kell átfejteni, a hibás tárolóedényt meg kell jelölni és azt nem szabad használni.

10.13 Folyadék kimérésével, kezelésével foglalkozó személy nem viselhet elektrosztatikus feltöltődésre hajlamos ruházatot, szikrát okozó lábbelit, nem használhat szikrát adó szerszámot.

10.14 Éghető folyadékokat szabványban meghatározott zárt csomagolásban, edényben szabad tárolni és szállítani.

10.15 Tetőtérben és talajszínt alatt „A” – „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó éghető folyadékot tárolni nem szabad.

10.16 Éghető folyadékot raktározni, tárolni csak nem éghető anyagból készült állványon, polcon szabad.

10.17 Az éghető folyadék használata, tárolása során a szellőztetés lehetőségét biztosítani kell. Recirkulációs szellőztetés alkalmazása nem megengedett.

10.18 „A” – „B” tűzveszélyességi osztályú folyadékot a központi fűtőberendezés vezetékétől és fűtőtestétől egy méter távolságon belül elhelyezni nem szabad.

10.19 A tárolóedényt csak annyira szabad megtölteni, hogy felmelegedés esetén hőmérséklet-különbség hatására táguló folyadék az edényzetből ne csepegjen ki, azt ne repessze szét. A folyadék tágulása a hőmérséklettől függően többszöröse lehet az edényzetének, ezért azt befogadó képessége 97 %-ig szabad tölteni.

10.20 Az edények (még az üresek is, ha nincsenek kitisztítva) kiöntő nyílásával felfelé légmentesen zártak legyenek. A ki nem tisztított edény megtöltöttnek tekinthető, abban a folyadék gőzei jelen vannak! Könnyen sérülő edény gyűjtő csomagolása vagy védőburkolása a sérülés ellen, tárolás közben nyújtson védelmet.

10.21 Az edényeket nem szabad olyan helyen tárolni, ahol illetéktelen személy hozzáférhet vagy ahol tüzelnek, dohányoznak, nyílt lángot használnak, illetve ahol azt magas hőmérséklet érheti.

10.22 Az éghető folyadékot anyagonként, illetve veszélyszintjük szerint, fajtánként, tele-üres elkülönítésével csoportosítva kell tárolni, az egyes csoportokat táblával kell ellátni, melyen az anyag nevét és tűzveszélyességi fokozatát fel kell tüntetni.

10.23 Maximum 300 literes mennyiségig történő tárolás esetén 50 m³-es helyiségtérfogatig legfeljebb 60 liter, 100 m³-es helyiségtérfogatig legfeljebb 150 liter, 100 m³ feletti helyiségtérfogatnál maximum 300 liter éghető folyadék tárolható helyiségenként összesen.

10.24 Edénytípusoktól függően az alábbi mennyiségek tárolhatók:

- csak zárt, legfeljebb 0,25 literes fiolában maximum 1 liter,

- folyadék hatásának ellenálló, jól zárható palackban, flakonban legfeljebb 2 liter,

- I. tűzveszélyességi fokozatú folyadékból maximum 2 liter,

- II. tűzveszélyességi fokozatú folyadékból maximum 3 liter,

- jól záródó 20 literes üzemanyagkannában, illetve a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság által jóváhagyott egyéb dobozban 60 liter I.-II. tűzveszélyességi fokozatú éghető folyadék tárolható,

- fémhordóban maximum 300 liter,

- műanyag hordóban robbanásveszélyes folyadék tárolása tilos!

Ha az edényeket zárt szekrényben helyezzük el, akkor a tárolható mennyiség:

- fémlemez vagy 5 mm vastag üvegezésű fémlemez szekrényben maximum 20 liter (fiolában maximum 5 liter),

- RG szekrényben maximum 50 liter veszélyszinttől függetlenül vegyesen,

10.25 Éghető folyadékot csak az előírásoknak megfelelő edényzetben, zárt állapotban, eldőlés ellen védve szabad szállítani.

a/ Létesítményen, telephelyen belül:

- csak engedélyezett szállítóeszközzel vagy kézi erővel,

- személyszállító felvonót folyadék szállítására legfeljebb 20 liter mennyiségig és legalább egy személy kíséretében szabad használni,

b/ Létesítményen kívül:

- kézi erővel legfeljebb 20 liter folyadékot szabad szállítani,

- tömegközlekedésre használatos járművön, valamint tehergépjárművön személyszállítással egy időben robbanásveszélyes folyadékot szállítani nem szabad,

- mikrobuszon csak abban az esetben szállítható, ha a vezetőn kívül a járművön legfeljebb egy fő tartózkodik,

- szállítás közben az edényzetet felborulástól és sérüléstől óvni kell, kiöntőnyílásuk felfelé legyen, üvegedényeket, műanyag edényeket egymásra rakni nem szabad,

- a szállítás során a gépjárművezető kötelessége a - szállított anyagnak megfelelő - veszély megjelenítésére szolgáló táblák elhelyezése,

- a szállítandó folyadékot csak közvetlenül a szállítás előtt szabad a tároló helyről a szállítás céljából elvinni, mivel a tároló hely mindig nagyobb biztonságot ad, mint a legjobban felkészített szállító eszköz,

10.26 Vegyes tárolás esetén, a teljes mennyiségre vonatkozóan mindig a veszélyesebbre vonatkozó előírást kell megtartani. Egyéb anyag a helyiségben nem tárolható. Az üres edény a tárolható mennyiségbe beleszámít.

10.27 Az éghető anyag égésénél figyelembe kell venni, hogy a lobbanáspont emelkedik a folyadék fajsúlyának növekedésekor, a forráspont emelkedésével növekszik, míg a gőznyomás növekedésével csökken. A szabad területen nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy az égő folyadéknál nagy az égési sebesség, a láng az éghető anyag felszínén nagy sebességgel terjed.

10.28 Egy helyiségben I. és II. . tűzveszélyességi fokozatú folyadék III. és IV. tűzveszélyességi fokozatú folyadékkal csak akkor tárolható, ha az edények egymástól jól láthatóan, elkülönítve vannak csoportosítva.

10.29 Az éghető folyadékot tartalmazó edény tárolására – a biztonság fokozására – robbanás biztos szekrény is használható. Megengedett szekrénytípus: kizárólag erre a célra használt fémlemez vagy legalább 5 mm vastag üveggel ellátott fémvázas szekrény.

10.30 Munkahelyen szekrényt csak olyan helyiségben szabad elhelyezni, amelynek ablaka a szabadba nyílik és annak szabad felülete 2,5 m².

10.31 A robbanást gátló szekrény ajtaján figyelmeztető táblát kell elhelyezni „Tűz- és robbanásveszélyes, nyílt lángot használni és dohányozni tilos!” A szekrény közvetlen közelében tűzoltó készüléket kell elhelyezni. Minden szekrényhez használati utasítást kell készíteni. Robbanás gátló szekrényben legfeljebb 50 liter éghető folyadék tárolható. A laboratóriumokban legfeljebb 1-1 db, a kijelölt raktárhelyiségekben pedig 6 db szekrény helyezhető el.

10.32 A ballonos, műanyagkannás és flakonos tárolás történhet raktár helyiségben 50 liternél nem nagyobb üveg, műanyag vagy egyéb ballonban. (Ballonos tároló e célra szolgáló raktár terület, ahol éghető folyadékot üvegballonban vagy műanyagkannában tárolnak.)

a/ A csoportban azonos tűzveszélyességi fokozatba tartozó anyagot kell elhelyezni. Lefejtés, kimérés, átöntés, stb. a raktározott anyagtól 5 m távolságra, billenő állványon történhet.

b/ Ballon-csoportonként egy-egy olyan nagyságú kármentőt kell biztosítani, melybe a sérült ballont el lehet helyezni, gondoskodni kell a sérült ballon eltávolításáról.

c/ Hibás vagy sérült ballon nem használható. Az üres és teli ballont egymástól

elkülönítve kell tárolni.

d/ Rend és tisztaság (gyomtalanítás) az elcsepegett folyadék felitatása kötelező.

e/ A dohányzás és nyílt láng használatának tilalmát táblával jelezni kell. Ballon és kannacsoportonként 1 db 12 kg-os porral oltót és ½ m³ homokot kell szórólapáttal együtt biztosítani. 500 m² alapterületnél 1 db 50 kg-os, 500 m² felett 2 db 50 kg-os porral oltó tűzoltó készüléket kell elhelyezni. A tűzelfojtó takarók számát, a mennyiség alapján kell meghatározni.

11. A dohányzás és a nyílt láng használatának tűzvédelmi szabályai

11.1 Az ELTE Lágymányosi Létesítménye Északi és Déli tömbök épületeiben dohányozni csak az arra kijelölt helyeken szabad. A dohányzó helyeket a szabályzat melléklete tartalmazza.

11.2 Az ELTE Lágymányosi Létesítménye Vegyszerraktár épületében és bejáratai közelében is tilos a dohányzás, amelyet tilalmi táblával, a bejárati ajtókon és helyiségekben is jelezni kell.

11.3 Dohányozni tilos minden „A” – „B” – „C” tűzveszélyességi osztályba sorolt veszélyességi övezetben, helyiségben.

11.4 A dohányzásra kijelölt helyeket el kell határolni azok környezetétől, azokat égő dohányneművel elhagyni tilos. Ezen helyeken is ügyelni kell arra, hogy az égő dohánynemű, gyufa eldobása tüzet ne okozzon. A dohányzó helyeken nem éghető anyagú hamutartót, vízzel telt edényt kell elhelyezni.

11.5 A dohányzásra kijelölt helyeken gondoskodni kell a hamutartó szükség szerinti, de legalább naponkénti kiürítéséről.

11.6 Dohányozni, nyílt lángot használni nem szabad az „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó anyagot szállító járművön és a „C” tűzveszélyességi osztályba tartozó anyagot szállító jármű rakodóterén.

11.7 A dohányzási tilalmat megszegőkkel szemben közalkalmazotti, illetőleg hallgatói fegyelmi eljárás kezdeményezhető.

12. A tűzveszélyes tevékenység végzése

12.1 Tűzveszélyes az a tevékenység, amely nyílt lánggal, izzással, szikraszóródással, melegedéssel, magas hőmérséklettel, hő fejlődéssel jár, a környezetére veszélyt jelenthet. Ilyen tevékenység pl. a gázfejlesztés, hegesztés, lángvágás, forrasztás benzinlámpával, fém meleg megmunkálása, kovácsolás, sajtolás, nyújtás, különböző tárgy vagy anyag nyílt tűzön való melegítése, a forrasztópáka használata, mechanikai tevékenység során keletkező szikra, (köszörülés).

12.2 Tűzveszélyes tevékenységet végezni csak.

- ott és úgy szabad, ahol az a környezetre tűz- vagy robbanásveszélyt ne jelentsen,

- jogszabályban meghatározottak szerint ellenőrzött, kifogástalan műszaki állapotban lévő berendezéssel, készülékkel, szerszámmal szabad.

12.3 Tűzveszélyes tevékenység végzésével csak olyan munkavállaló bízható meg, aki:

- 18. életévét betöltötte, (kivéve, ha az adott tevékenység végzésére feljogosító szakmunkás bizonyítvánnyal rendelkezik)

- szellemi és fizikai cselekvésben nem korlátozott

- érvényes tűzvédelmi szakvizsgája van, és továbbképzésben részesült,

- a tűzvédelmi szabályok megtartására előzetesen kioktatták.

12.4 A nem megfelelő munkát végzőt:

- a munkáltató rendkívüli tűzvédelmi oktatáson való részvételre kötelezheti,

- a tűzvédelmi hatóság a munkavégzéstől eltilthatja,

- a munkáltató vagy a tűzoltóság a szabálysértési hatóságnál feljelentheti.

12.5 Tevékenység végzése szempontjából megkülönböztethető:

- állandó (helyhez kötött) vagy

- alkalomszerű, (változó munkahely és körülmény között),

12.6 Állandó (a munkavégzés helyét, módját, körülményét tekintve változatlan) tűzveszélyes tevékenységet csak megfelelően kialakított, a tűzvédelmi követelményeket teljesítő, erre a célra kijelölt helyen szabad végezni. Állandó munkahelynek kell tekinteni azt a területet is, ahol pl.: építkezés céljából különböző felújítási tevékenységet végeznek.

12.7 Az alkalomszerű a tűzveszélyes tevékenység, ha azt nem e célra rendszeresített helyen végzik. Ilyen tevékenység lehet:

- a központi fűtőberendezés szerelése, javítása hegesztéssel,

- a nem tűzveszélyes tevékenység céljára létesített műhelyekben folytatott alkalmi tevékenység (pl.: hegesztés, forrasztás, lángvágás, köszörülés),

- a szabadban való tűzgyújtás.

13. Az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység végzésének szabályai

13.1 Nem szabad alkalomszerű tűzveszélyes munkát végezni:

- az „A” – „B” – „C” tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségben, amíg ott tűz- vagy robbanásveszély keletkezhet,

- gépjárművön, annak üzemanyagtartálya közelében,

- ahol „A” – „B” tűzveszélyességi osztályba sorolt éghető folyadékot használnak.

13.2 A tevékenység megkezdése előtt meg kell vizsgálni, hogy a feladatot ilyen tevékenység végzése nélkül el lehet-e végezni. Amennyiben nem, akkor a tevékenység végzésének feltételeit a munka megkezdése előtt a Tűzvédelmi Szabályzatban található 3. sz. iratminta kitöltésével munkát elrendelő vezetőnek előzetesen írásban kell meghatároznia, e nélkül a munkát megkezdeni tilos. Az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység feltételeinek előzetes meghatározására jogosultak: az ELTE Lágymányosi Létesítménye által alkalmazott tűzvédelmi szervezet vezetője és munkatársa. Az iratot 2 példányban kell kitölteni, melyből 1 példányt a Lágymányosi Főmérnökségnek – legalább egy évig – meg kell őrizni. Az iratot a munkavégzőknek mindig be kell mutatnia, annak a vezetőnek, akinek a területén a munkát végzik. A munkaterület vezetője a munka végzését megtilthatja vagy annak kiegészítését javasolhatja.

13.3 A munkát elrendelő vezetőnek és az azt végzőnek együttesen meg kell vizsgálnia a helyszínt és az alábbiakat kell meghatározni:

- a tevékenység időpontját (év, hó, nap, perc), amennyiben az a tervezett időtartamot meghaladja, annak érvényességét kérelemre meg lehet hosszabbítani,

- a tevékenység helyét, (azt a területet, ahol a munkavégzés történik), a technológiai folyamat nevét,

- a munkavégző nevét (szakképzettségi bizonyítványnak a tűzvédelmi szakvizsgájának számát),

- a megtartandó tűzvédelmi előírásokat,

- a tűzoltáshoz szükséges készenlétbe helyezendő felszerelést, eszközt, stb. tűzjelzés lehetőségét,

- a felügyeletet ellátó személy nevét. A munkát kiadó egység vezetője köteles felügyeletet biztosítani, ezt a személyt feladatára ki kell oktatni,

- a munkavégzés során az ott található éghető anyag védelmének módját, (eltávolítás, takarás, technológiai utóvizsgálatát, felügyelet, stb.).

13.4 A tűzvédelmi szempontból a következőket kell ellenőrizni:

- a munkavégzés közelében, a szomszédos helyiségben ne legyen tüzet, robbanást előidéző gáz, por, éghető folyadék,

- amennyiben éghető anyagot, éghető folyadékot szállító csővezeték van a közelben, akkor a mellette vagy közelében lévő éghető anyagot el kell távolítani,

- meg kell vizsgálni, hogy a szomszédos helyiségbe nem nyílik-e ajtó, ablak vagy fal áttörés, a csővezeték mellett a falba, födémbe nincs-e olyan rés, melyen az izzó

fémrészt, a szikra környező helyiségben áthullhat, ha igen úgy azok hézagmentes lezárásáról gondoskodni kell. (Pl.: csővezeték alsó részének lezárása.),

- az éghető anyagot hegesztés esetén legalább 5 m, vágás esetén 6 m távolságra el kell távolítani. Magasban történő hegesztéskor 7,5 m sugarú körzetben lévő éghető anyagot el kell távolítani, a környezetet meg kell tisztítani az éghető hulladéktól. Ha ez nem lehetséges, akkor az éghető padozat lefedéséről, nedvesen való tartásáról gondoskodni kell

- a terület vezetőjének figyelemmel kell kísérnie az iratban foglaltak megtartását, hiányosság esetén annak megszüntetésére vagy a munka végzésének leállítására intézkedni kell.

- csak szabványos és kifogástalan szivárgás mentes műszaki állapotban lévő olyan hegesztő berendezéssel, szerszámmal, eszközzel, szerelvénnyel szabad munkát végezni, mely jogszabályban előírtaknak megfelelően ellenőrzött.

- tűzveszélyes környezetben végzett alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység végzése alatt a munkát elrendelő felügyeletet köteles biztosítani.

13.5 A hővezetésből keletkezett tűz hűtéssel, éghető anyag eltávolításával és a hegesztés után végzett körültekintő ellenőrzéssel elkerülhető. Számolni kell a szikraszóródás és a lecsöppenő izzó fémrész szétszóródásából származó veszéllyel is.

13.6 A tevékenység befejezése után a helyszínt át kell vizsgálni, minden olyan körülményt meg kell szüntetni, mely tüzet okozhat. A munka befejezését a feltételeket meghatározónak és a diszpécser szolgálatnak is be kell jelenteni.

13.7 Tűz esetén a munkát azonnal be kell fejezni és az oltást a rendelkezésre álló tűzoltó készülékkel meg kell kezdeni.

13.8 Az egyetem területén külső gazdálkodó szervezet alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységet csak a külső gazdálkodó szervezet munkát elrendelő vezetője által előzetesen írásban meghatározott feltételek alapján végezhet. Az iratot be kell mutatni a Lágymányosi Főmérnökség munkatársának, aki az abban foglaltakat kiegészítheti, illetve köteles ellenőrizni a munkát végzők szakmai képzettségét és a tűzvédelmi szakvizsga érvényességét, valamint erről tájékoztatja a tűzvédelmi szervezet vezetőjét.

14. A villamos ívhegesztés tűzvédelmi szabályai

14.1 Villamos kézi ívhegesztés ömlesztett, a munkadarab helyi megolvasztására szolgáló eljárás, két fém vagy műanyag oldhatatlan kötésére (5000 ⁰C hőmérsékleten megolvad a hegesztő anyag felülete és az elektróda, ezen egybeolvadt részén jön létre a varrat, a kötés).

14.2 A villamos ívhegesztés alábbi veszélyei ellen az alábbiak szerint kell védekezni:

- Áramütés elkerülése érdekében a hegesztő testét állandóan és gondosan el kell szigetelni, mind a munkadarabtól, mind az elektróda fogótól és az elektródától, az elektróda fogófém része soha ne érintsen csupasz bőrt vagy ruházatot.

- A por és füstképződés, a fény- és hő ártalom sugárzás ellen szemet védő üveggel, védő- sisakkal, fröcskölés ellen pedig védőpajzzsal vagy védőráccsal kell védekezni,

- A mérgező gáz, gőz keletkezése és sérülés ellen láb elé szikra és az olvadt fémrész ellen védő, megfelelő magasságú fényernyőt, a szikra felfogására megfelelő méretű nedvesített homokkal töltött bádog tálcát kell elhelyezni.

- Tűz és robbanás veszély ellen természetes vagy mesterséges szellőztetéssel, utóellenőrzéssel kell védekezni.

14.3 Az ívhegesztésnél vigyázni kell a sugárzásra, fröcskölésre, gázképződésre, meleg elleni védelemre, áramütésre, védőruházat használatára. Biztosítani kell az elsősegélynyújtáshoz szükséges felszerelést, egyéb védelemként a zárt tartályból vagy szűk helyről való mentéshez szükséges eszközt, felügyeletről és friss levegőről kell gondoskodni.

14.4 Az ívhegesztés megfelelő áramforrás áramvezető munka- és testkábel, csatlakozó elem, elektródafogó és elektróda szükséges. Az áramforrás lehet a hálózati áram (közbeiktatott áramátalakító berendezéssel, hegesztőgéppel) és a hálózattól független áramfejlesztő gép, a hegesztőgépet kapcsoló- szekrény útján kell a hálózatra csatlakoztatni.

a/ A gép tartozékát képező használati, kezelési utasítást, a gépkönyvet állandóan kéznél kell tartani és az abban meghatározott feltételt (üzembe helyezési és karbantartási utasítást stb.) biztosítani kell.

b/ A hegesztőgép hálózati bekapcsolását csak villamos szakember végezheti. A gép kezelését csak a hegesztő szakmunkás láthatja el, akit megfelelőképpen ki kell oktatni a feladat végzésére.

14.5 Az ívhegesztésnél előírt magatartási szabályt értelemszerűen itt is alkalmazni kell és azontúl az előírást is meg kell tartani.

15. A forrasztás tűzvédelmi szabályai

15.1 A forrasztás - a hegesztéshez hasonlóan – nem oldható kapcsolatot létesít két anyag között. A forrasztási eljárást két csoportra kell osztani:

- lágyforrasztás, 500⁰ C alatt olvad az ón-ólom ötvözetű forraszanyag,

- keményforrasztás, 500⁰ C felett olvad a színesfém ötvözetű forraszanyag, benzinlámpa, hegesztő berendezés alkalmazásával végzik.

15.2 A forrasztás tűzvédelmi szabályai:

a) A forrasztópáka melegítésére csak szabványos eszköz (PB gáz, benzinlámpa stb.) használható.

b) A berendezést, csak nem éghető anyagon szabad elhelyezni, úgy hogy az használat közben fel ne dőlhessen, a forrasztópáka használatakor figyelni kell a környezeti veszélyekre.

c) Begyújtáshoz éghető folyadékot használni tilos. Gázzal végzett forrasztásnál biztosítani kell a dissous gáz elleni védelmet is.

d) A benzin forrasztónak meg kell felelnie szabvány előírásoknak. Előmelegítéshez, begyújtáshoz csak denaturált szeszt, üzemeltetéshez pedig középbenzint szabad használni.

e) A benzin forrasztó lámpa légmentes lezárását megfelelő tömítéssel biztosítani kell.

f) Égő vagy még meleg forrasztólámpát tölteni, csepegő nem megfelelően tömített használni, a munka befejezésekor a még kellően le nem hűlt készüléket elraktározni tilos.

g) A forrasztópáka melegíthető elektromos úton is. Ez esetben a forrasztópákának meg kell felelni a szabvány előírásának (szigetelés, védőföldelés, nullázás).

h) Munkavégzés közben, valamint annak befejezése után a forrasztópákát csak nem éghető, hőt nem vezető alátétre lehet helyezni. Izzó még felhevült állapotban lévő pákát felügyelet nélkül hagyni nem szabad. Az elektromos pákát – ha azt nem használják – feszültség mentesíteni kell.

i) A forrasztásnál is az alkalomszerű munkahely jelenti a tűzveszélyt. A munkahelyen kívül tetőn vagy más helyen végzett forrasztásnál ugyan úgy, mint a hegesztésnél, a munka megkezdése előtt meg kell vizsgálni a környezetet, a munkadarabot és az éghető anyagot a környezetből el kell távolítani (szeles időben olyan helyen, ahol az tűzveszélyt okoz pl.: szabadban nem szabad tüzet gyújtani), a munka végzésére írásbeli engedélyt kell kérni.

j) Állandó forrasztási munkát csak tágas, erre a célra alkalmas, jól szellőztetett helyiségben szabad végezni. A munkahelyeket korláttal kell lehatárolni és azt vagy a munkahelyet felügyelet nélkül hagyni tilos.

k) A melegítőkályha fölött, hatásos elszívó berendezést kell működtetni. A forrasztó asztalnak simának és hézagmentesnek kell lenni. Erre a célra vas és fémlemezt célszerű alkalmazni. Az asztalt naponta le kell mosni.

l) A sav és ólomgőz (por) eltávolítására a forrasztóasztalt perem vagy alsó elszívó berendezéssel kell ellátni.

m) Az elszívó berendezést a forrasztás közben üzemeltetni kell. A könnyen párolgó gyúlékony, robbanékony anyaggal szennyezett vagy bevont tárgyon a forrasztást csak teljes tisztítása után szabad megkezdeni.

n) A forrasztóhelyen vagy helyiségben éghető folyadékot tárolni csak a tűzvédelmi szabályzatban megállapított mennyiségben és módon szabad. A készenlétben tartott tűzoltó felszerelést a munkavégzés helyén kell tartani.

16. A szellőző berendezések és a szellőztetés tűzvédelmi követelményei

16.1 A szellőző berendezések ellenőrzését, karbantartását, javítását a technológiai utasítás alapján erkölcsi és anyagi felelősséggel a külső üzemeltető vállalkozás látja el. Az ellenőrzésről, tisztításról és javításról jegyzőkönyvet kell készíteni, melynek 1 példányát a létesítményi főmérnökségre, 1 példányát a tűzvédelmi szervezet vezetőjének kell megküldeni, míg 1 példány a külső üzemeltető vállalkozásnál marad.

16.2 A vegyi fülkék használatakor csak az ott folytatott kísérletekhez szükséges anyagokat szabad tárolni, egyéb anyagokat el kell távolítani. A vegyi fülkékben végzett tevékenység időtartama alatt az elszívót üzemeltetni kell.

16.3 Minden helyiségben a szellőztetés lehetőségét természetes vagy mesterséges úton biztosítani kell. A szellőzés, légcsere mértékét a maximálisan megengedett koncentráció, illetve a légtérbe kerülhető tűz- vagy robbanásveszélyes gáz, gőz alsó éghetőségi (robbanási) határértéke határozza meg.

a/ A szellőztetés helyi és közvetlen elszívásos megoldású legyen és vészszellőztetést is alkalmazni kell.

b/ Különösen veszélyeztetett helyeken kényszer-szellőztetést kell alkalmazni.

c/ A tömeg befogadására alkalmas helyiségben tárgyaló, előadó helyiség (150 főig) ötszörös légcserét kell biztosítani.

16.4 A szellőztetést úgy kell kialakítani, hogy az üzemeltetés közben gyújtószikrát ne okozzon. A levegőnél nagyobb relatív sűrűségű gáz esetében zárt padlócsatorna vagy akna nem engedhető meg.

16.5 „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségben:

- csak olyan szellőztetés mellett szabad munkát végezni, amely biztosítja, hogy az alsó éghetőségi (robbanási) határérték 20 %-a ne alakulhasson ki.

- Recirkulációs szellőztetés nem alkalmazható.

- Olyan önműködő észlelő és jelzőberendezést kell alkalmazni, amely a robbanási koncentráció 40 %-ának elérésekor a szükséges beavatkozásokat (technológia leállítása, vészszellőzés indítása) elvégzi.

16.6 a/ Égéstermék elvezetés nélkül gázkészülék belső terű helyiségben, továbbá huzamos tartózkodásra szolgáló helyiségben (melyben a használók két óra időtartamot meghaladóan tartózkodnak) és azzal közvetlen légtérrel kapcsolatban álló, abból nyíló helyiségben nem alkalmazható.

b/ A nyomás alatt álló készüléknél, ha gázkiömlés előfordulhat, önműködően jelző szellőztetést, automatikusan bekapcsoló elszívó berendezést (szükség esetén oltóberendezés indítását) kell biztosítani, a gépnél pedig egyedi és kényszer elszívó berendezést kell alkalmazni.

c/ Elszívással felszerelt vegyifülkét kell létesíteni a laboratóriumban, melyek elszívó berendezése olyan legyen, hogy abban gyújtószikra ne keletkezzen.

16.7 a/ A szellőzőcsatorna szabadba torkolló nyílását nem éghető anyagú védőráccsal vagy zsaluval kell ellátni. A szennyezett levegő kivezetését úgy kell kialakítani, hogy a környezetét nem veszélyeztesse. A kivezető nyílás védelméről gondoskodni kell.

b/ A nyílást úgy kell elhelyezni, hogy külső gyújtóforrás visszalobbanását ne okozzon, amennyiben erre lehetőség nincs, a csatorna visszalobbanás elleni védelmét csappantyúval kell biztosítani.

c/ A szellőzőnyílást leszűkíteni vagy elzárni tilos, azt rendszeresen tisztítani kell.

d/ A szellőző berendezések ellenőrzését, karbantartását negyedévenként el kell végezni, erről jegyzőkönyvet kell készíteni.

16.8 A mesterséges szellőző berendezés megfelelően méretezett, kivitelezett, karbantartott legyen, ezért:

a/ Csak gyújtószikra képződéstől fokozottan védett ventilátort szabad alkalmazni,

b/ A berendezés fémes részét, a sztatikus feltöltődésből eredő szikraképződés, robbanásveszély elkerülése végett földelni kell.

c/Az elszívó berendezés meghibásodásakor a szellőztetést azonnal természetes szellőzőnyílások kialakításával kell biztosítani.

d/A meghibásodott elszívó berendezés javításáról gondoskodni kell, amennyiben ez nem megoldható, a szellőztetés megindulásáig a munkát meg kell szüntetni.

16.9 A szellőzőcsatornát nem éghető anyagból kell készíteni.

a/ A szellőző berendezés csatornarendszerét, szintenként és helyiségenként elzárhatóan kell kialakítani, hogy az a környezetét ne veszélyeztesse.

b/ Nyílását eltorlaszolni nem szabad, azokat úgy kell elhelyezni, hogy külső gyújtóforrás visszalobbanást ne okozhasson.

c/ A szellőzőcsatornába vagy azon keresztül, továbbá falazatára elektromos gáz, gőz, víz vagy egyéb vezetéket szerelni nem szabad.

d/ A szellőző berendezést e célra kialakított szellőző gépházba kell elhelyezni.

e/ A nyomó és szívó csatornát nem szabad közös burkolatban elhelyezni.

f/ Szívórendszerű berendezésnél az elszívó levegő visszavezetése tilos.

g/ Minden forgó, szabályozó, és elzáró szerkezet olyan anyagból készüljön, melynél szikraképződés nem lehetséges.

h/ A szellőzővezeték falon történő átvezetése csak hézagmentesen, nem éghető anyagú tömítéssel történhet. Tűzszakaszolásnál tűzgátló csappantyút kell beépíteni. A tűzgátló csappantyúk időszakos ellenőrzése szükséges.

i/ A berendezés fémes részét földelni kell. Az elszívó csatornát könnyen hozzáférhető helyre kell tenni.

j/ A csatorna hő és hangszigetelésére műanyaghabot használni nem lehet.

16.10 Éghető anyag elszívása esetén az ülepítőt csak nem éghető anyagból szabad kialakítani. A szellőztető berendezés, légcsatorna és ülepítő rendszer rendszeres tisztántartásáról a technológiai, kezelési utasításban meghatározott időben gondoskodni kell.

16.11 A javítás, karbantartás során végrehajtandó feladat megoldásáról, a szellőztetés, szerszámhasználat, stb. gondoskodni kell, és annak megtörténtét a berendezés karbantartási, javítási naplójában rögzíteni kell.

16.12 Külön veszélyeztetett helyiségben, amelyben üzemszerűen vagy meghibásodás folytán veszélyes koncentráció alakulhat ki, olyan önműködő kapcsolószerkezetet kell szerelni, mely a nem megfelelő szellőztetés esetén jelzi a veszélyt és leállítja a berendezést.

16.13 Abban a helyiségben, ahol a szellőztető berendezés használata kötelező, az elő- és utóellenőrzést biztosítani kell. Az üzemeltetés csak a szellőztetés megkezdése után indulhat és csak az üzemeltetés befejezése után késleltetve állítható le.

16.14 A szellőző berendezés működtetésére, be és kikapcsolására, veszély esetén való teendőkre a munkavállalókat ki kell oktatni.

16.15 Az ajtók, ablakok kitámasztásával vagy a szellőző berendezés üzemeltetésével biztosítani kell a helyiség hatásos légcseréjét. A szellőztetésnek olyannak kell lennie, hogy az elpárolgott gőz és levegő keveredési arányának mértéke állandóan éghetőségi (robbanási) határérték 40 %-a alatt maradjon.

17. A hő- és füstelvezetés tűzvédelmi szabályai

17.1 Az ELTE Lágymányosi Létesítménye épületei 1600 m²-nél nagyobb alapterületű helyiségeiben, a zárt folyosókon, a tűzesetek során keletkező hő és füst elvezetéséről gondoskodni kell.

17.2 A helyiségek hő és füst elvezetését, az erre a célra kialakított nyílászárókkal vagy elszívó ventillátorral kell biztosítani.

18. A csatornázás tűzvédelmi szabályai

18.1 Takarításakor a közcsatorna hálózatba éghető folyadékot, vegyszert, veszélyes hulladékot, tűz- vagy robbanás veszélyes gőzt fejlesztő vegyi anyaggal szennyezett vizet önteni nem szabad (ennek eltávolítása az alkalmazott speciális gyűjtőedényben történik).

18.2 A csapadék, szennyvíz, stb. elvezetésére szolgáló csatornahálózatba tűz- vagy robbanásveszélyes gázt vagy gőzt, folyadékot, továbbá vegyszert tartalmazó szennyvizet tisztítás nélkül nem szabad leengedni.

18.3 A szennyvizet a tűzveszélyes anyagtól el kell választani, amely történhet benzin-olaj felfogó berendezéssel, semlegesítéssel, közömbösítéssel és derítéssel.

a/ A közömbösítő (derítő) aknával, olaj- és zsírfelfogóval felszerelt csatorna hálózatról a közömbösítő anyag utántöltéséről és a felfogott olaj-zsiradékanyag eltávolításáról gondoskodni kell.

b/ A csatornahálózatot szükség esetén berobbanás ellen vízzárral szakaszokra kell osztani. Azt, továbbá az ülepítőt, derítőt hatékony, természetes vagy mesterséges szellőztetéssel kell üzemeltetni.

18.4 Tűz- vagy robbanásveszélyes vegyszert tartalmazó szennyvizet, hulladékgyűjtőt derítő, ülepítő közelében nem szabad tartani, továbbá nem szabad a közelükben dohányozni, nyílt lángot használni.

18.5 A csatornahálózat tisztítását csak előzetes szellőztetés, hígítás, semlegesítés után szabad végezni.

18.6 Olyan helyiségben, ahol olaj, zsír és vegyszerfelfogó berendezés van beépítve, ott gondoskodni kell azok rendszeres tisztántartásáról, karbantartásáról vagy szükség szerint cseréjéről.

18.7 A csatornavezeték tartozékát, aknát, stb. csak a szennyvíz és a hulladék reakció tulajdonságának megfelelő - nem korrodáló - anyagból lehet készíteni és annak vezetékét az előírt védőtávolságra kell az épülettől elhelyezni.

19. A szállítás tűzvédelmi szabályai

19.1 Az éghető folyadékok szállítása:

a/ A szállítóedényt kiöntő nyílással felfelé, lezártan, mechanikai sérüléstől védetten, nem nyergelve (egymásra rakva) kell elhelyezni, szállító járművön.

b/ Az I.-II. tűzveszélyességi fokozatba tartozó folyadékot tartalmazó edényeket csak egysorosan, míg III.-IV. fokozatba tartozókat a magasító szintjéig, kétsorosan is el lehet helyezni.

c/ Az éghető anyagot szállító járművel közcsatorna, lefolyó felett vagy tűzveszélyes környezetben (pl.: ha nyílt láng van jelen), továbbá ahol a KRESZ tiltja, megállni nem szabad. A járművet közterületen felügyelet nélkül hagyni nem szabad.

d/ A tűz- vagy robbanásveszélyes anyagot szállító járművön dohányozni tilos!

19.2 Gázpalack szállítása:

a/ A gázpalackot szállításkor eldőlés ellen megfelelő módon biztosítani kell.

Nyitott járművön napsugárzás közvetlen hatásával szemben védelmet kell biztosítani.

b/ Ügyelni kell arra, hogy szállítás közben a gázpalack ne szennyeződjön.

c/ Zárt raktárfelületű gépjárművön a különböző gázfajtákat tartalmazó gázpalackot nem szabad közös rakodótérben szállítani.

d/ Az oxigént, dissous gázt és egyéb éghető gázt lezárva, a biztonsági előírások betartásával, elkülönítetten szabad együtt szállítani.

e/ A gázpalack rögzítése biztonságos, de könnyen oldható legyen.

f/ A gázpalackot tartalmazó rakodótér jól szellőztetett legyen.

g/ A gázpalackkal együtt ugyanabban a rakodótérben más anyagot szállítani tilos.

h/ A gázpalack szállítását végzőnek tűzvédelmi szakvizsgával kell rendelkeznie.

19.3 A gázpalackok az egyetem területén az alábbiak szerint szállíthatóak:

a/ palackszállító kocsival történő szállítás esetén:

- eldőlés, leesés ellen biztosítva,

- lezárt állapotban,

- kupakkal ellátva,

- kizárólag a teherliftben 2 fő, abban más személy nem tartózkodhat, illetve egyéb veszélyes anyag nem szállítható

b/ kézben történő szállítás esetén 2 fő, a palackot görgetni nem szabad.

19.4 Gépjármű rakfelületén nem szabad együtt szállítani:

- „A”, „B” és „C” tűzveszélyességi osztályba tartozó anyagot más veszélyes anyaggal,

- egymásra vegyileg ható anyagokat,

- „A”, „B” és „C” tűzveszélyességi osztályba tartozó különböző halmazállapotú anyagot.

20. A világító berendezés szerelése, létesítése és használata

20.1 „A” és „B" tűzveszélyességi osztályba tartozó veszélyességi övezetben, helyiségben csak robbanást nem okozó (RB), „C”’ – „D”- és „E” tűzveszélyességi osztályba tartozó veszélyességi övezetben, helyiségben a környezetére gyújtási veszélyt nem jelentő világítást szabad alkalmazni. A világító berendezést, eszközt úgy kell elhelyezni, rögzíteni és használni, hogy az a környezetére gyújtási veszélyt ne jelentsen.

a/ A létesítmény területén csak elektromos világítást lehet alkalmazni.

b/ Nagy forgalmú helyiségben a főkapcsolót, tartalék világítás kapcsolóját úgy kell elhelyezni, hogy illetéktelen személy ne férhessen hozzá.

c/ A térvilágítási hálózat feszültségmentesítésére szolgáló kapcsolót olyan helyre kell felszerelni, ahol állandó felügyelet van. A kapubejáratnak, a parkolónak és a térvilágításnak külön áramköre legyen.

d/ A lámpatestet úgy kell elhelyezni, hogy a vezeték csatlakozó helye ne legyen húzásnak kitéve. A 0,75 mm² részarányú vezetéken csőinga nélkül is fel lehet szerelni a 2 kg-nál nem nehezebb lámpatestet.

e/ A lámpatestet védőburával kell ellátni és gondoskodni szükséges mechanikai behatás ellen védelemről is.

f/ A lámpatestet, illetve fénycsövet védőburkolattal kell ellátni.

g/ Hordozható vagy munkagépre szerelt, nedves és nyirkos helyiségben alkalmazott lámpát csak törpe feszültségre (24 V) szerelve szabad használni, melyet védőburával és hálóval kell ellátni.

h/ A lámpatestet rendszeresen meg kell tisztítani a rárakódott szennyeződéstől, 80 cm-es környezetben továbbá díszítő elemként vagy árnyékolás céljára éghető anyagot alkalmazni nem szabad.

i/ Ideiglenes (provizórikus) vezeték használata és arra bármilyen készülék vagy szerelvény rákötése tilos.

20.2 A világítás lehet üzemi (az a mesterséges világítás, melynek célja a sötétség beállta után, illetve alatt vagy elégtelen nappali világítás a helyi rendeltetésnek megfelelő látási viszonyt hozzon létre) vagy tartalék (az a mesterséges világítás, mely üzemi világítás zavara esetén az üzemi világítást bizonyos mértékig pótolja).

20.3 Tartalékvilágításról kell minden olyan helyiségben gondoskodni, ahol azt az üzemi szempont szükségessé teszi, melyet a helyiség rendeltetése, építészeti és egyéb adottsága megköveteli. A tartalékvilágítás lehet:

a/ Szükségvilágítást (amely az üzemi világítás meghibásodása vagy szükségszerű korlátozása esetén a helyiség rendeltetésének megfelelő tevékenység, általában korlátozott ideig tartó, esetleg csökkentett mértékű – folytatását teszi lehetővé.) kell alkalmazni minden olyan helyen, ahol üzemi világítás zavara esetén is elengedhetetlen a világítás vagy ahol a munkavégzés hirtelen leállítása biztonsági szempontból nem engedhető meg, pl.: robbanásveszélyes technológia esetén.

- A szükségvilágítás kialakítható, mint az üzemi világítás egy része, mint független világítási hálózat, de megoldható állandóan készenlétben tartott vagy a kezelő személyzet által a helyi üzemelési utasítás szerint állandóan magával vitt akkumulátoros kézilámpával is.

- A szükségvilágítás lámpateste közös lehet az üzemi világításéval, de azt számozott, zöld jelzőfestéssel kell megjelölni.

- A szükségvilágítást az üzemvilágítástól független vezetékhálózatra kell kapcsolni. Az elkülönítés legalább az üzemi világítás főkapcsolója és főbiztosítója előtt történjék.

b/ Biztonsági világítás olyan tartalék világítás, amely az üzemi világítás meghibásodása esetén kijárati utak megvilágításával a helyiség veszélytelen elhagyását teszi lehetővé. Ilyen világítást kell létesíteni a nagy forgalmú és tömeg tartózkodására szolgáló helyiségekben, továbbá minden olyan helyen, ahol az ott tartózkodó személyek és elhelyezett berendezések biztonsága azt megkívánja, pl.: raktárhelyiségekben, alagsori és földalatti szinteken.

- A biztonsági világítást az üzemi és szükségvilágítástól független hálózatra kötött lámpatesttel kell létesíteni, azt zöld színű azonossági számmal és jelzőfestéssel kell ellátni. Terven vagy más módon egyértelműen rögzíteni kell, hogy melyik sorszámú biztonsági világítás hol található.

- Gondoskodni kell arról, hogy a biztonsági világítás a hozzátartozó üzemi világítással együtt működjék, és az üzemi világítást a csak a biztonsági világítás tényleges üzembe helyezése után vagy ezzel egy időben lehessen bekapcsolni.

- Ehhez a világításhoz olyan tartalék világítással és esetleges átkapcsoló berendezésről kell gondoskodni, mely legalább 1 órán át képes a biztonsági világítás kimaradása után is üzemben tartani, a végleges feszültségre kapcsoláskor kibocsátott fényt, az áram legfeljebb 30 %-os csökkenése mellett.

c/ Irányfény világítást (kijárat mutató világítás a kijárati utat, illetve az ajtót jelző test, mely az útvonalat nem világítja meg) kell létesíteni, a kijárati ajtó és a folyosóajtó mellett lámpahellyel.

- A lámpát úgy kell elhelyezni, hogy az a kiürítési útvonalat egyértelműen jelezze és ezen az útvonalon legalább egy-egy irányfény mindig látható legyen. Az irányfényt mindaddig üzemeltetni kell, amíg a helyiségben, épületben személy tartózkodik.

- Az irányfény világító felülete a rálátás irányából legalább 100 cm² legyen. A világítótestet zöld színű azonossági számmal és jelzőfestéssel kell ellátni.

- Az irányfény minden egyéb világítás kimaradása után is legalább 30 percig legyen alkalmas céljának megfelelő fény kibocsátására.

- Az irányfény kibocsátó testet központi tartalékforrásáról táplált – a többi világítási hálózatáról elkülönített – hálózatra kell kötni. Megengedett után világító festékkel befestett tábla alkalmazása is. Ezt úgy kell elhelyezni, hogy azon esetleges elsötétedés esetén tartósan legalább 30 lux legyen a megvilágítás.

20.4 A karbantartással foglalkozóknak gondoskodniuk kell a meghibásodott világítóberendezések javításáról, pótlásáról.

21. A villamos berendezés szerelése, létesítése és használata

21.1 A villamos berendezés létesítése és használata során eleget kell tenni a helyiség jellegének, tűzveszélyességi osztályának, valamint villamos veszélyességi fokozati besorolásra vonatkozó és a kötelező szabványok előírásainak. Szabványtól eltérő elektromos szerelést létesíteni, használni és üzemeltetni nem szabad.

21.2 A villamos berendezést úgy kell létesíteni, hogy a várható mechanikai és villamos igénybevételnek az esetleges nedvesítő, vegyi, egyéb hatásnak ellenálljon. A villamos berendezés létesítéséhez csak az alkalmazásnak és igénybevételnek megfelelő anyagot, készüléket, gépet, szerelvényt szabad felhasználni.

21.3 A villamos készülékeket, motort, stb. a rá vonatkozó szerelési utasítás megtartásával úgy kell elhelyezni, felszerelni, hogy üzeme, karbantartása, javítása és a közelében való tartózkodás veszélytelen legyen.

21.4 A villamos berendezést, vezetékét, kapcsolóját, stb. csak a rendeltetésnek megfelelően szabad üzemeltetni, arra éghető anyagot tenni nem szabad, rendszeresen meg kell tisztítani az olyan szennyeződéstől, amely a berendezés hőátadását károsan befolyásolja vagy amelytől önmaga meggyulladhat. A villamos kapcsoló szekrényt robbanás veszélyes helyiségen kívül kell elhelyezni.

21.5 A villamoshálózat és berendezés üzemszerű használatát állandóan biztosítani kell. A megengedett üzemi terhelésnél jobban megterhelni tilos.

21.6 A villamos berendezést veszélyes felmelegedés ellen védeni kell, olyan berendezést, amely használat közben önmagára és a környezetre veszély jelent üzemeltetni tilos! Elektromos berendezésre éghető anyagból készült díszítő anyagot ráhelyezni nem szabad.

21.7 Villamos berendezés, hálózat javítását, szerelést csak villamos szakember végezheti.

21.8 A villamos berendezés és éghető anyag között olyan távolságot kell megtartani, hogy a berendezés üzemszerű vagy meghibásodás folytán bekövetkezhető túlmelegedés vagy villamos íve ne okozzon tüzet, robbanást.

21.9 A tevékenység befejezésekor a munkahelyen valamennyi elektromos berendezést – a folyamatos üzemeltetésűek kivételével – feszültség mentesíteni kell.

21.10 A helyiség, illetve az épület központi, szakaszos (szintenkénti) és helyi áramtalanítás lehetőségét biztosítani kell. A szakaszolók helyét a Tűzriadó Terv tartalmazza. A biztonsági berendezéshez (tűzjelzőhöz, stb.) külön főkapcsolót kell létesíteni.

21.11 A kapcsolót úgy kell elhelyezni, hogy a működésnél esetleg keletkezett villamos ív tüzet vagy robbanást ne okozzon.

a/ Mechanikai sérülésnek kitett kapcsoló védetten legyen felszerelve. A szerelvénye süllyesztett legyen.

b/ Nagyfeszültségű kapcsolót távvezérléssel kell felszerelni és az erre a célra kialakított helyiségben szabad elhelyezni.

c/ A kapcsoló ki- és bekapcsolt állását felirattal kell megjelölni. A be, illetve ki nyomógomb jelölése a „BE” illetve a „KI” felirattal vagy „O” és „I” jelzéssel történhet. A felirattal meg nem jelölt egyéb kapcsoló állását úgy kell megválasztani és szerelni, hogy bekapcsolt állapotban billenője vagy fogantyúja felfelé legyen.

d/ A hordozható fogyasztó készülék csatlakozó vezetékébe kapcsolót csak akkor szabad iktatni, ha a készülék névleges áramerőssége 6 A-nél nem nagyobb.

21.12 A villamos berendezést, fogyasztót kizárólag csak rendeltetésszerűen, méretezésüknek megfelelően szabad igénybe venni. A biztosíték feladata, hogy túlterhelés vagy rövidzárlat előtt az áramkört megszakítsa. Az áramfolyást és a további káros melegedést megszüntesse. Ezért a biztosíték üzemképes állapotában való tartására és a terhelésnek megfelelő méretezésére olvadó biztosítékot kell alkalmazni. Automatát áthidalni, az olvadó biztosítékot túlbiztosítani nem szabad. A betétjének közepén lévő különböző színű jelzőpontnak állandóan látszania kell.

a/ Az olvadó biztosítékot a megkülönböztetés céljából színkóddal ellátott. Ha ez a tárcsa nem látható, a biztosíték üzemképtelen. (Rózsaszín 2, barna 3, zöld 6, piros 10, szürke15, kék 20, sárga 25, fekete 30, fehér 50, rézszín 60, ezüst 80, vörös 100 amperes színjelzésűek.)

b/ Tilos a biztosítékot házilag javítani, éghető anyagra felszerelni. Csak szabványos és megengedett zárlati teljesítmény megszakítására alkalmas biztosítékot szabad felhasználni.

c/ Csoportos elhelyezés esetén a biztosítékot a hozzá tartozó üzemrésznek, berendezésnek, gépnek megfelelően felirattal kell jelölni.

d/ Az egyedileg elhelyezett biztosíték hovatartozását egyértelműen tartós felirattal meg kell jelölni, mindenütt, ahol a hivatkozás a biztosító elhelyezéséből nem állapítható meg.

e/ Biztosíték betét csak a vezeték terhelhetőségének megfelelő és szabvány alapján készült (originál) betéttel cserélhető, tartalék biztosíték betétről gondoskodni kell. A biztosíték helyét nem éghető anyagból készült zárható szekrényben kell elhelyezni.

21.13 A villamosvezeték elágazási csomópontját és a beépített biztosítékot mechanikai sérülés és egyéb külső behatás ellen kulcsra zárható, nem éghető anyagú szekrényben kell elhelyezni. Ajtaját szabványos jelöléssel kell ellátni.

a/ Az elosztó táblát könnyen kezelhető helyen kell felszerelni, úgy, hogy az elektromos vezeték bekötése könnyen elvégezhető legyen.

b/ Az elosztó táblán elhelyezett biztosíték rendeltetését meg kell jelölni.

c/ A kötés, kapcsolási vázlatát el kell készíteni, és azt az alapján vagy a mellette való falrészen kell elhelyezni.

21.14 A dugós csatlakozót csak nem robbanásveszélyes helyiségben lehet a hordozható készülék hálózatokhoz való csatlakoztatáshoz használni. A csatlakozót (aljzat, vezeték, villásdugó) a felszerelés előtt meg kell vizsgálni, megfelel-e a helyiség jellegének, fizikai, mechanikai sérülés ellen védett-e. Azt 0,4 m magasan kell elhelyezni.

a/ Ha a villamos berendezés érintésvédelme kötelező, ott dugós csatlakozót is érintésvédelemmel kell ellátni.

b/ Az aljzaton, dugaszokon fel kell tüntetni a normál feszültségtől (230v) eltérő üzemi feszültség értékét. Robbanásveszélyes helyiségben csak feszültség mentesített állapotban dugaszolható és kihúzható csatlakozás lehet.

c/ Éghető anyagon dugós csatlakozót csak nem éghető alátéttel szabad elhelyezni. A különböző feszültségű berendezés olyan megkülönböztetett dugaszoló csatlakozót kell felszerelni, amely képes megakadályozni a készülék helytelen üzemeltetését.

d/ Elektromos készülék csak védőföldeléssel ellátott falú dugaszoló aljzatba csatlakoztatható, biztonságos környezetben használható, elosztótáblájának - ki és bekapcsolt helyzetét - kapcsolóval és jelzőlámpával kell ellátni.

21.15 Az üzemi fő áramkörtől független, külön áramkört kell létesíteni az állandó felügyelet nélkül, folyamatosan üzemeltetett gép vagy berendezés számára (pl. hűtőszekrény, számítógép, stb.).

21.16 Elektromos hőfejlesztő berendezést csak nem éghető anyagon szabad elhelyezni, úgy, hogy környezetére gyújtási veszélyt ne jelentsen, ideiglenes használatához engedélyt kell kérni. A melegítő berendezéseket nem éghető alátéten lehet elhelyezni, használata az illetékes vezető engedélyéhez kötött.

a/ A készüléket csak felügyelet mellett, az előírások megtartásával szabad üzemeltetni, amennyiben használata nem szükséges ki kell kapcsolni.

b/ A készülék bekapcsolt állapotát lámpával jelezni, mechanikai sérüléstől védeni kell, és az éghető anyagot a használati utasításban meghatározott távolságon kívül szabad csak elhelyezni.

c/ Elektromos tűz esetén a tűzoltó készülék használata előtt a feszültség mentesítést végre kell hajtani, vízzel oltani tilos!

21.17 Ideiglenes berendezést tűzvédelmi szempontból a végleges berendezésre előírt szabványnak megfelelően kell létesíteni.

a/ Elektromos bővítést, változást a vonalas vázlaton minden esetben át kell vezetni.

b/ Új fogyasztót csak engedéllyel szabad a vezetékre kapcsolni.

21.18 A nagyfeszültségű berendezésnél „VIGYÁZZ NAGYFESZÜLTSÉG! ÉLETVESZÉLYES”, a kisfeszültségű villamos kezelő helyiségnél figyelmeztető táblát kell a bejárati ajtón jól látható helyen elhelyezni.

21.19 A villamos berendezést üzembe helyezés előtt szemrevételezéssel ellenőrizni kell.

21.20 a/ A villamos berendezéseket az „A-B” tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségekben 3-, „C” tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségekben 6-, „D-E” tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségekben 9 évenként tűzvédelmi szempontból felül kell vizsgáltatni.

b/ A felülvizsgálatot a 2/2002 (I.23.) BM rendelet 3. melléklet I. fejezet előírásainak megfelelően kell végrehajtani. A felülvizsgálat eredményét írásban kell rögzíteni, annak egy példányát a tűzvédelmi irattartóban kell elhelyezni.

c/ A feltárt hiányosság megszüntetése érdekében haladéktalanul intézkedni kell. A tüzet, robbanást okozó szabálytalanságot azonnal meg kell szüntetni, ha ez nem lehetséges, akkor a berendezés üzemeltetését le kell állítani.

d/ Amennyiben a villamos berendezés felújításra került, az időszakos felülvizsgálatot a felújítás évétől kell újra számolni és megtartani.

21.21 A villamos berendezést csak a tűzvédelemre megfelelően kioktatott személy kezelheti.

21.22 Az „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba sorolt helyiséget a villamos berendezés által okozott veszély szempontjából a villamos veszélyességi fokozatba kell sorolni. Amennyiben az „A” – „B” tűzveszélyességi osztályba sorolt anyagok előfordulási valószínűsége változik, azt haladéktalanul jelezni kell a Lágymányosi Főmérnökségnek és a tűzvédelmi szervezet vezetőjének. Fenti helyiségekben csak az oda engedélyezett, rendszeresített elektromos berendezések használhatóak, mely előírások betartását a Lágymányosi Főmérnökség köteles ellenőrizni.

a/ A1 és B1 villamos besorolású helyiségben csak nyomásálló fokozatú vagy túlnyomásos szellőzésű gyártmány alkalmazható. Biztosíték, csatlakozó, hordozható berendezés alkalmazása tilos.

b/ Az A2 villamos besorolású helyiségben biztosíték dugós csatlakozó csak nyomásálló fokozatú kivitelben alkalmazható.

- Elosztó berendezés csak a nyomásálló fokozatú vagy túlnyomásos szellőzésű kivitelben, míg az üzemszerűen nem szikrázó részeket tartalmazó berendezés fokozott biztonságú kivitelben is alkalmazható.

- Hordozató, helyváltoztatós berendezés csak nyomásálló tokozású vagy gyújtószikra mentes kivitelben alkalmazható, a hordozható lámpa csak fokozott biztonságú kivitelű lehet.

c/ Az A3 és B2 villamos besorolású helyiségben a biztosíték csak nyomásálló fokozatú kivitelben alkalmazható, úgyszintén a dugós csatlakozó is.

- Bármely robbanás biztos kivitelben szerelt helyhez kötött ellenállás, fűtőberendezés kapcsoló nyomógomb.

- Helyhez kötött lámpatartó, szerelvény bármely robbanás biztos kivitelben, amennyiben a robbanásveszély 1,1-nél nagyobb relatív sűrűségű gázt idézhet elő, akkor a mennyezetre a legmagasabb robbanás biztos, por ellen tömített lámpát lehet alkalmazni, ha a búra védőráccsal ellátott.

- Hordozható a helyváltoztató berendezés lemezes szerkezetű bármilyen robbanás biztos kivitelben alkalmazható.

- Üzemszerűen nem szikrázó alkatrésszel nem rendelkező gyártmány IP 54 védettségű fokozatú kivitelben alkalmazható.

d/ A B3 villamos besorolású helyiségben túlnyomásos szellőzésű, gyújtószikra mentes vagy legalább IP 65 védettségű fokozatú kivitelben, védőráccsal alkalmazható. Biztosíték, dugócsatlakozó, hordozható és helyváltoztató berendezés alkalmazása tilos.

e/ A B4 villamos besorolású helyiségben nem robbanás biztos kivitelű berendezés is alkalmazható, ha azok védettsége megfelel az IP 54 védettségi fokozatú kivitelnek.

f/ Por elleni tömített vagy legalább IP 54 védettségű fokozatú és védőráccsal ellátott lámpatestek alkalmazhatóak.

g/ Az A-5 és B-5 villamos besorolású helyiségben az MSZ-EN 2364 szabvány előírásait kell megtartani.

21.23 Az „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba sorolt helyiségben:

Csak olyan dugós csatlakozót szabad alkalmazni, melynél a dugasz kihúzása, illetve bedugása feszültségmentesen történik.

A robbanásveszélyes gázt tartalmazó készülék berendezés belsejében – RB-sz RB-n előírásnak megfelelő berendezés kivételével – más villamos berendezés nem alkalmazható.

Műszer csak abban az esetben alkalmazható, működtethető a robbanásveszélyes térben, ha működtető energiája olyan kicsi, hogy a gyújtóképes villamos ív létrehozására nem alkalmas.

21.24 Zárt gépjárműszínben (garázsban) a padlószint felett 1,25 m magasságig „A”, míg 1,25 m felett pedig „C” tűzveszélyességi osztályra előírt elektromos szerelést, berendezést szabad alkalmazni.

21.25 Bármely elektromos tápcsatlakozású mérőkészüléket csak szakképzett személy használhatja, szerelheti. Azt a megengedettnél nagyobb feszültségre rákapcsolni nem szabad.

21.26 A villamos berendezések, gépek, fogyasztók, kapcsolók ellenőrzése:

a/ Azokat a berendezéseket, amelyek nem felelnek meg az érintésvédelmi előírásoknak üzembe helyezni tilos.

b/ Minden olyan helyiségben (helyen), ahol a gyúlékony vagy lobbanékony légtérben a sztatikus feltöltődés gyújtóképes kisüléssel tüzet vagy robbanást okozhat, ott a nemzeti szabványnak megfelelően gondoskodni kell a megfelelő védelemről.

e/ Tűz- vagy robbanásveszélyes helyiségben, elektrosztatikus feltöltődésre hajlamos ruházatot, szikrát képező lábbelit viselni szikrázással járó munkafolyamatot végezni, a gépen szíjhajtást alkalmazni tilos.

21.27 Vezetékek használata

a/ A vezetéket úgy kell elhelyezni, hogy mechanikai és közvetlen hőhatástól védett legyen, védettségét és szigetelési állapotát ellenőrizni lehessen.

b/ A vezeték, elágazás kötéseit szorító összekötővel, forrasztással, hegesztéssel vagy szabványban előírt módon kell elvégezni.

c/ A hordozható készülék csatlakozó vezetékét úgy kell kialakítani, hogy az 1,5 méternél rövidebb, 6 m-nél hosszabb nem lehet. A vezeték csak kábelszerű lehet és azt mechanikai sérüléstől óvni kell.

d/ Védőcső nélkül vakolatban, falban, födémben csak MM falvezetéket szabad használni.

e/ A „C” tűzveszélyességi osztályba sorolt helyiségben, kettős műanyag szigetelésű (MM fal) vezeték falba süllyesztve, vakolat alatt vagy műanyagcsőben szerelve falon kívül és belül egyaránt megengedett.

f/ Az alumínium köpennyel és műanyag burkolattal ellátott kábelszerű vezetéket akkor lehet alkalmazni, ha az 2,5 m magasságig védve van mechanikai sérülés ellen.

g/ Az erős porral járó famegmunkáló gép elektromos szerelését és csatlakozását tömítetten kell szerelni.

h/ Az „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba sorolt helyiségben csak gáz tömören tömített védőburkolattal ellátott, szigetelt és mechanikai sérülés ellen is biztosított vezetéket szabad használni.

21.28 Nem szabad üzemeltetni és feszültség alatt tartani a megrongálódott, hibás vezetéket, berendezést.

a/ A használaton kívüli vezetéket feszültség mentesíteni kell, amennyiben fenntartására a továbbiakban nincs szükség, azt le kell szerelni.

b/ Megrongálódott, hibás vezetéket, berendezést azonnal meg kell javítani.

c/ Új hálózat létesítése vagy meglévő javítása esetén csak azonos anyag nemű vezetéket szabad egymáshoz csatlakoztatni.

d/ A vezeték keresztmetszete olyan legyen, hogy a benne folyó áram hatása a vezetékben szilárdságcsökkenést, káros túlmelegedést ne okozzon.

21.29 a/ A vezeték védőcső nélküli szerelése csak akkor megengedett, ha az lángmentesített záróléccel van lezárva, erre a célra kiképzett horonyban.

b/ A vezetékkötés befogadására éghető anyagból készült dobozt felhasználni tilos, azt szilárdan rögzíteni kell. Dobozban a fából készült szerkezetekkel érintkező oldalán szabad nyílás nem lehet.

22. A transzformátorok használata

A zárttéri transzformátor elhelyezésére szolgáló kamra, cella céljára földszinten megfelelő tűzállósági határértékű helyiséget kell kijelölni.

a/ Ajtaját szabadtérre nyílóan, (ajánlott) közepesen tűzálló anyagból kell kialakítani és azt kulccsal állandóan zárva kell tartania.

b/ A kamrában egyéb berendezés nem helyezhető el és azt alsó és felső szellőztető nyílással kell ellátni.

c/ Gondoskodni kell a transzformátor túlmelegedésének megelőzéséről, ezért azt ellenőrizni kell.

d/ Tilalmi tábla elhelyezésével, az életveszély feltüntetésével meg kell akadályozni az illetéktelenek belépését.

23. A villámhárító létesítése és használata

23.1 A villámhárító részeit (felfogó, levezető, földelő) acélból vagy alumíniumból kell készíteni. A villámhárító részeit hegesztéssel vagy keményforrasztással vagy csavaró szorító kötéssel kell összekötni.

23.2 A villámhárító műszaki követelményét és a szükséges védelmi fokozatot 2/2002 (I.23.) BM rendelet 3. melléklet III. fejezete határozza meg. A villámhárító egyes részeit a rendeltetéstől, a magasságtól, a tetőanyagai szerkezetétől, a kerítő falak anyagától és a környező levegő szennyezettségétől függően kell meghatározni.

23.3 Villámhárítókra vonatkozó előírások:

a/ A felfogó rúdnak, a védendő épületnél magasabbnak kell lennie.

b/ A levezetőnek irányváltozás nélkül, törésmentesen kell a föld felé haladni.

c/ A felfogó és a levezető csak vörösréz, acél vagy nem merevített alumínium lehet.

d/ A villámhárító, minden részének elektromos vezetőktől, berendezéstől, legalább 3 méter távolságra kell lennie.

e/ A villámhárító nem kerülhet 1m-nél közelebb a vészlétrához.

f/ A villámhárítót a talajszinttől mért 2 méter magasságig mechanikai behatástól védeni kell.

g/ A földeléshez vörösréz vagy acél levezetőt vagy vörösréz lemezt, horganyozott vaslemezt, illetve rudat szabad alkalmazni és olyan mélységig kell a földbe helyezni, hogy az elérje a nedves talajrészt.

h/ A villámhárító közelében 2 méter távolságon belül éghető anyagot vagy folyadékot elhelyezni, tárolni tilos.

23.4 A villámhárítót használatba vételkor a 2/2002 (I.23.) BM rendelet 3. melléklet III. fejezet előírásainak megfelelően felül kell vizsgáltatni, a mérés eredményét jegyzőkönyvbe rögzíteni kell.

23.5 A villámhárítót 6 évenként felülvizsgálatnak kell alávetni, amelyet be kell jegyezni „Villámhárító Felülvizsgálati Napló”-ba, amely tartalmazza a felülvizsgálat keltét, az általános észrevételeket, a villámhárító-fokozat megnevezését és a nyilatkozatot arról, hogy az az előírásnak megfelel-e, fel kell tüntetni az észlelt hibákat is. A felülvizsgálat eredményéről jegyzőkönyvet kell felvenni és azt a következő vizsgálatig meg kell őrizni. Az észlelt hibákat ki kell javítani.

23.6 Az időszakos felülvizsgálat teljesítéséért felelős személy a végrehajtandó felülvizsgálatról a tűzvédelmi szervezet vezetőjét 8 nappal előbb értesíteni köteles.

23.7 A villámhárító rendszeres karbantartásáról, javításáról szükségszerűen szakemberrel évenként gondoskodni kell. A karbantartói tevékenységet is be kell vezetni a villámhárító naplójába.

24. A tűzjelző és tűzoltó berendezés

24.1 Az ELTE Lágymányosi Létesítménye területe egységes tűzjelző berendezéssel (füstérzékelőkkel), az Északi Tömb 6. emeleti számítógépterem önműködő tűzoltó berendezéssel lett ellátva. A diszpécser szolgálat a területfigyelő kamerákkal minden eltérést, füstre, tűzre vagy technológiai szabálytalanságra utaló jelzést azonnal észlel. A tűz esetén a veszélyre felhívó hangos bemondással. A vagyonvédelmi szolgálat a belső riasztás megvalósulását személyes értesítéssel is köteles biztosítani.

24.2 Az Egyetem területén a munkahelyeken telefon készüléket kell biztosítani, melyen keresztül a tűzjelzés mindenkor (üzemszünetben is) biztosított.

24.3 A tűz jelzésével, a munkavállalók riasztásával, az tűz esetén tanúsítandó magatartással kapcsolatos részletes tudnivalókat a Tűzriadó Terv tartalmazza.

25. A tűzoltó felszerelések, eszközök

25.1 Az Egyetem területén keletkezhető tűz oltására, a tűzterhelést is figyelembevevő, tűzoltó anyagot, eszközt, készüléket kell készenlétben tartani. Követelmény, hogy az oltóanyag, eszköz, mennyiségileg és minőségileg alkalmas legyen, az adott területen a kezdeti tüzek eloltására.

25.2 Minden munkavállalónak, hallgatónak ismernie kell az elhelyezett tűzoltó felszerelés, eszköz gyakorlatban történő használatát, működtetését.

25.3 Az Egyetem épületében a Tűzvédelmi Szabályzatban meghatározott helyeken, fali tűzcsapokat alakítottak ki, ahol tűzoltó tömlők és szerelvények megszerelt állapotban találhatóak.

25.4 A tűzoltóeszközt, felszerelést állandóan tisztán, szabadon, hozzáférhető helyen üzemképes állapotban kell tartani. Rendeltetésüktől eltérő célra használni, kijelölt helyükről eltávolítani - kivétel a tűzoltás - megrongálni, azokról az ellenőrző cédulát letépni nem szabad.

25.5 A vészzuhanyt, - ha erre lehetőség van- a laboratóriumi munkahely bejárati ajtói fölött kell elhelyezni és elsősorban személyi tüzek oltására, továbbá maró, mérgező anyag lemosására és az égő és nem égő helyiség leválasztására.

25.6 A hallgatói és a kutatói laboratóriumokban tűzelfojtó takarót, kendőt kell elhelyezni, - ha az egyéb oltási mód károsítja a környezet. A takarókat, kendőket fóliában, dobozban stb. az arra kijelölt helyen kell készenlétben tartani.

25.7 A laboratóriumokban elhelyezett tűzelfojtó takarók sérülését a tanszéki tűzvédelmi felelősnek jelezni, pótlásukról gondoskodni kell.

25.8 A tűzoltó berendezés, felszerelés, eszköz, előírt időben ellenőriztetéséről javításáról, selejtezéséről az illetékes vezetőknek gondoskodnia kell.

26. A tűzoltó készülékek

26.1 A tűzoltó készülékeket veszélyeztetett hely közelében jól láthatóan, könnyen hozzáférhetően, üzemképes állapotban kell elhelyezni. A folyosókon lévő tűzoltó készülékek a tűzcsapszerelvény-szekrényekben lettek elhelyezve.

26.2 A szervezeti egységek vezetői kötelesek figyelemmel kísérni üzemképességét, hiányosság esetén jelezni a tűzvédelmi szervezet vezetője felé.

26.3 Ahol a tűzoltó készüléket csapadék, gőz, korrózió vagy egyéb károsodás érheti lezárható, számozott szekrénnyel vagy átlátszó műanyag fóliával kell védeni.

26.4 A tűzoltó készüléket az általa eloltható anyag fajtájától szilárd, folyadék, gáz, fém tűzosztályba (az éghető anyag halmazállapota szerinti osztályozása) sorolják és azt A-B-C-D betűvel látják el.

26.5 Tűzoltó készülék elhelyezéséről nyilvántartást kell vezetni, melyben az ellenőrzés, javítás időpontját fel kell tüntetni. A nyilvántartás elkészítése az ELTE Biztonságszervezési Osztály feladata. (2. számú melléklet szerint)

26.6 Ha a készenléti hely nem szembetűnő, akkor a készüléket táblával, piktogrammal és iránymutató jellel jelölni kell.

26.7 A tűzoltó készüléken csak a megengedett jelölést szabad elhelyezni és azon olyan matricát kell időt állóan felragasztani, mely egyértelműen és jól láthatóan annak kezelési módját (működését) jelöli.

26.8 Elektromos tüzet vízzel oltani tilos. Éghető folyadék, olvadék oltására habbal oltó készüléket kell alkalmazni. Gázzal oltás esetén a helyiséget hatásosan ki kell szellőztetni, nyílt téri oltásnál a széljárást figyelembe kell venni.

26.9 Csak engedélyezett típusú tűzoltó készüléket szabad használni.

26.10 Az egyetem területén lévő MSZ EN3-as szabványnak megfelelő tűzoltó készülékek negyedévenkénti ellenőrzése során vizsgálni kell, hogy:

- A tűzoltó készülékek a telepítési helyükön vannak-e,

- A készüléken lévő címke látható és olvasható-e,

- Használatba vételük nem ütközik akadályba,

- A készülékek épek (tartály, tömlő, ellenőrzési jegy) és szerelvényekkel el vannak-e látva,

- A jelző műszer mutatója a zöld mezőben áll-e.

26.11 Fenti felülvizsgálatot a Lágymányosi Főmérnökség végzi, megállapításait jegyzőkönyvben rögzíti. Felülvizsgálat hiányában, a készülék nem minősül készenlétben tarthatónak.

26.12 A tűzoltó készülékek évenkénti ellenőrzését, javítását a 2/2002 (I.23.) BM rendelet 1. számú melléklet I. és II. fejezeteiben előírtak szerint, tűzvédelmi szakvizsgával rendelkező személlyel végre kell hajtatni.

26.13 Ellenőriztetni kell azt a készüléket, amelyekről a minőségi bizonyítvány, ellenőrzési jegy vagy keltezés hiányzik, az ellenőrzést végző neve, bélyegzője nincs feltüntetve, olvashatóan.

26.14 A tűzoltó készüléket 5 évenként nyomáspróba alá kell venni. A nyomáspróbáról történő gondoskodás a Biztonságszervezési Osztály feladata. A gyártástól számított 20 év múlva a készüléket készenlétben tartani nem szabad.

26.15 A tűzoltó készülék működtetésével kapcsolatos tudnivalót a tűzvédelmi oktatás keretében ismertetni kell.

26.16 A tűzoltó készülékek pontos helyét, oltásteljesítményét, darabszámát, fajtáját az ELTE Biztonságszervezési Osztálya által készített kimutatás tartalmazza.

27. Tűzoltó vízforrások és azok szerelvényei

27.1 Az Egyetem területén keletkezett tüzek oltására oltóvizet kell biztosítani.

27.2 Oltóvíz szükségletet (a legtöbb oltóvizet igénylő tűzszakaszra számított vízszükséglet) a megállapított oltóvíz mennyiséget a tűzterheléstől függő időtartamig (800 MJ/m² esetén 2 óráig) kell biztosítani.

27.3 Tűzoltó vízforrásról a tűzvédelmi vezetőnek nyilvántartást kell vezetni és azok helyét a tűzvédelmi helyszínrajzon jelölni kell.

27.4 A tűzoltó vízforrások helyének megváltoztatását a hivatásos tűzoltóság engedélyezi.

27.5 A tűzoltó vízforrást jelzőtáblával kell ellátni. A jelzőtáblát a tűzcsapszekrény fölé kell elhelyezni, jelezve egyúttal a szekrény helyét is. A hiányzó vagy szabványtól eltérő jelzőtáblát pótolni, a valóságnak nem megfelelő jelzést javítani kell.

27.6 A föld feletti tűzcsapokat úgy kell kialakítani, hogy az tűzoltó gépjárművel mindig megközelíthető és az oltóvíz bármikor akadálytalanul kivehető legyen.

27.7 Jelzőtáblával kell megjelölni a föld feletti tűzcsapokat.

a/ Jelzőtáblán lévő betű jelentése T = tűzcsap, az ezután alkalmazott szám annak a nyomócsőnek a belső átmérőjét jelenti milliméterben, amelyről a megjelölt tűzcsap a vizet kapja, az alkalmazott szám a befogadó képességet jelenti köbméterben.

b/ A táblán alkalmazott háromágú nyíl a vízforrás helyének irányát jelenti, a kör alakú nyíl az elzáró szerkezet nyitási irányát mutatja.

27.8 A tűzcsapokat úgy kell elhelyezni, hogy ahhoz könnyen hozzá lehessen férni, azt eltorlaszolni ideiglenesen sem szabad.

27.9 Az éghajlati viszonynak megfelelően a föld feletti tűzcsapokat védeni kell a fagytól, ezért el kell hárítani a fagyveszélyt és megközelítés egyéb akadályait (hótorlasz, jegesedés). Gondoskodni kell a fagyveszélynek kitett tűzcsap vezeték víztelenítéséről és fagyvédelméről.

a/ A víztelenítést vagy a télen használhatatlan tűzoltó vízforrást a hivatásos tűzoltóságnak be kell jelenteni.

b/ A jelöléseket is meg kell tisztítani. Környékét legalább 1 m² területen állandóan tisztán kell tartani.

c/ A tűzcsap nyitó szerkezetét, a szerelvény menetes részét savmentes kenőanyaggal – szükség szerint – zsírozni kell.

27.10 A földfeletti tűzcsap nyitására és zárására tűzcsapkulcsot kell biztosítani, a kulcsot a tűzcsap szerelvényszekrényében kell készenlétben tartani.

27.11 A szerelvény szekrény könnyen megközelíthető legyen. Ki-bejárat közelében, folyosón, lépcsőházban kell elhelyezni. A fali tűzcsap szerelvényeit állandóan készenléti állapotban, összeszerelten kell a tűzcsap szekrényben elhelyezni és azt csak tűz oltására szabad használni.

27.12 A fali tűzcsap-szekrényen kívül szerelt és üzemeltetett tűzcsap nyomócsonk kapcsát a portól és egyéb szennyeződéstől kupak kapoccsal kell védeni.

27.13 A fali tűzcsapokat és azok tartozékait (nyomótömlő, tömlőkapocs, sugárcső, csonkakapocs) nem éghető anyagból készült szekrényben kell elhelyezni.

27.14 A tűzcsapszerelvény-szekrény ajtajának könnyen nyithatónak, elszakítható fém zsinórral és biztonsági ólomzárral ellátottnak kell lennie.

27.15 A fali tűzcsap szerelvény-szekrény ajtajának felső részére jól olvasható, 80 mm magas „TŰZCSAP” és „TŰZOLTÓ KÉSZÜLÉK” feliratot kell vörös festékkel felfesteni. Az ajtó középső részén ellenőrzésre alkalmas üvegezett nyílást kell biztosítani.

a/ A tűzcsapszekrényt, - ha az épület rendeltetése más szint nem kíván – szürke vagy vörös színre be kell festeni.

b/ A tömlőt a sugárcsővel és a fali tűzcsappal összeszerelt állapotban kell a fali tűzcsapszekrényben elhelyezni. A tömlőt középen összehajtva úgy kell feltekercselni és elhelyezni, hogy a sugárcső megfogásával a tömlő csavarodás mentesen legyen kihúzható.

c/ A fali tűzcsap felszerelése 1 db C jelű csonkkapocs, nyomótömlő, tömlőkapocs, sugárcső csonk kapoccsal.

27.16 A tűzoltó nyomótömlőt a kijelölt készenléti helyen, állandóan készenléti állapotban kell tartani. A készenléti elhelyezés biztosítja állaga védelmét, úgyszintén a rajta elhelyezhető nyomótömlő védőtok is.

a/ A munkahelyi tűzvédelmi szolgálatot fel kell szerelni tömlővel raktári készlet tárolására. A tömlőt védeni kell a nap és egyéb hő okozta károsodástól és a vegyi sérüléstől.

b/ A tömlőket csak rendeltetésszerű használatra (gyakorlat, tűzoltás) szabad igénybe venni. A tömlőkopást (szilárdság csökkenést) meg kell akadályozni. A tömlőmosással végre kell hajtani a tömlő tisztítási műveletét.

c/ A hibás, sérült tömlőt a használatból ki kell vonni, selejtezni kell. Mechanikai sérüléstől a tömlőt óvni kell. Szükség esetén tömlő hidat kell a védelmére biztosítani.

27.17 Csak kifogástalan állapotban lévő és a tömlőkapocsra szilárdan ráerősített hibátlan tömítőgyűrűvel felszerelt, nyomáspróbázott tömlőt szabad készenlétben tartani.

27.18 A tűzoltó vízforrás felülvizsgálatát a külső üzemeltetőnek vagy más vállalkozónak félévente el kell végezni, karbantartása biztosítsa a folyamatos használhatóságot. Karbantartáskor pótolni kell a védőfestéket és a feliratot, gondoskodni kell a korrózió ellen védelemről.

27.19 A tűzcsap felülvizsgálata és karbantartása során gondoskodni kell a csőszakasz, illetve a vízhálózat kiöblítéséről is.

a/ A csapot lassan kell kinyitni és a vizet addig kell folyatni, míg a hozzávezető csőszakaszból rozsda és a szennyezett víz el nem távozik.

b/ A közmű által lemezzárolt tűzcsap felülvizsgálatát, - a közmű előzetes hozzájárulása alapján – a munkahely tűzvédelmi szolgálata (tűzoltósága) végezheti

27.20 A fali tűzcsap felülvizsgálata során vizsgálni kell a szerelvények elhelyezésére szolgáló szekrény állapotát is. (Felerősítés, fülek épsége, elszíneződése, lepattogzása, jelölés stb.) Szükség esetén gondoskodni kell a szekrény külső-belső mázolásának, feliratozásának, üvegezésének, elhelyezésének, számozásának felújításáról is. Ellenőrizni kell a tartozék szerelvény szabványosságát, épségét, továbbá a tömlőtartó (orsó) és a távolságtartó léc (lécrács) állapotát.

27.21 A tűzcsapszekrényben elhelyezett tömlő állapotát szükség szerint, de legalább félévenként egyszer időszakos ellenőrzés alá kell venni. Ennek során:

- a tömlőt ki kell fektetni,

- meg kell vizsgálni, hogy a nyomáspróba ideje nem járt-e le,

- nincs-e azon nedvesség vagy penészedés nyoma,

- a tömítőgyűrű ép-e,

- a kötés állapota megfelelő szilárdságú-e.

a/ Ha az ellenőrzés során hiányosság nincs, akkor a tömlő, külsejét a rárakódó szennyeződéstől puha szőrű kefével kell megtisztítani. A műszálas gumírozott tömlő belsejét síkporozni kell, majd jól összetekercselve, helyére visszahelyezve készenléti állapotba kell hozni.

b/ Fali tűzcsapszekrényben a tömlő egyik végét rá kell kapcsolni a tűzcsapra, a másik végére pedig a sugárcsövet kell kapcsolni. Az összehajtott vagy feltekercselt tömlő elhelyezésére, tömlőrekeszt kell alkalmazni.

27.22 Minden tömlőt 5 évente nyomáspróbáztatni kell. A nyomáspróbáról történő gondoskodás és nyilvántartás a Biztonságszervezési Osztály feladata.

27.23 Annak érdekében, hogy a tűznél a megfelelő mennyiségű víz rendelkezésre álljon, továbbá a fali tűzcsappal porlasztott vizet lehessen elérni, központilag működtetett nyomásfokozó szivattyú berendezést kell biztosítani. A nyomásfokozó szivattyú helyét az üzemeltetőnek ismernie kell. Tűz esetén az üzemeltető feladata a nyomásfokozó szivattyú kezelése.

27.24 A nyomásfokozó szivattyú használatának követelményei:

- A nyomásfokozó szivattyú működését állandóan biztosítani kell.

- Havonta ellenőrizni kell a szivattyút és az automata átkapcsoló szerkezetet. A felülvizsgálat megtörténtét jegyzőkönyvben rögzíteni kell, a felmerült hiányosságokat meg kell szüntetni.

- A szivattyú ellenőrzésével csak olyan személy bízható meg, aki megfelelő szakképesítéssel rendelkezik.

- A szivattyú és a nyomásfokozó berendezés kezelési utasítást a helyiségben ki kell függeszteni.

- A nyomásfokozó szivattyú meghibásodása esetén a műszaki vezető köteles a tűzoltóságot és a Lágymányosi Főmérnökséget értesíteni.

V. AZ EGYES HELYISÉGEKRE VONATKOZÓ TŰZVÉDELMI HASZNÁLATI SZABÁLYOK

1. A laboratóriumi helyiségek tűzvédelmi követelményei

1.1 A kísérleti kutató, analitikai, hallgatói, oktatói laboratóriumokra meghatározott tűzvédelmi szabályok betartását a tanszékvezetőnek ellenőrizniük kell.

a/ A laboratóriumban végzett tevékenységeket (kísérlet, mérés stb.) csak állandó felügyelet mellett szabad folytatni.

b/ A laboratóriumi munka speciális műveleteire, a készülékekre, műszerekre, berendezésekre vonatkozó tűzvédelmi előírásokat az adott laboratórium vezetője köteles összeállítani.

c/ Az előírást értelemszerűen alkalmazni kell a nem laboratóriumi jellegű munkahelyen vagy munkavégzésnél pl. mintavételnél is.

1.2 A laboratórium vezetője minden új munkatársát és a hallgatókat köteles kioktatni az általános és helyi speciális tűzvédelmi szabályról és tudnivalókról, a régi munkavállalók részére ismétlődő (legalább évente) oktatást kell tartani és erről a laborvezető vagy megbízottja nyilvántartást köteles vezetni.

1.3 Laboratóriumi berendezéssel, kísérleti felszereléssel, gázpalackkal kapcsolatos munkát mérgező, éghető anyaggal végzendő műveletet csak 18 éven felüli, a tanszékhez tartozó vegyész tanár-mérnök vagy technológiai munkatárs, laboráns vagy ezeknek megfelelő képzettséggel rendelkező munkatárs végezhet. A követelménynek meg nem felelő vagy betanulás alatt álló hallgatók, munkavállalók csak felügyelet mellett tartózkodhatnak a tevékenység közelében.

1.4 A laboratórium vezetőjének a biztonságos munkavégzés érdekében gondoskodni kell arról, hogy az éghető oldószer felhasználása alkalmával:

- A feldolgozás folyamán a munkafolyamat zárt rendszerben történjen,

- Az anyagkivétel zárt szivattyúval vagy úgynevezett kiöntőcső alkalmazásával vagy ballonból pedig ballonbuktatóval történjen, de ezt csak a létesítményen kívül a kijelölt helyiségben, nem a laborban végezhető el.

1.5 Olyan tevékenység kezdetét és befejezését, amely füst- vagy porképződéssel jár a diszpécser szolgálatnak be, kell jelenteni. Felügyelet nélkül ilyen tevékenységet nem szabad folytatni.

1.6 A laboratóriumban mindig rendet és tisztaságot kell tartani. A munkaasztalon, polcon, hűtőszekrényben tűz- vagy robbanásveszélyes anyagok nem maradhatnak. Laboratóriumi edényzet, felszerelés, kiömlött vegyszer, a felhasznált anyag hulladékát vagy az elhanyagolt, rossz állapotában lévő felszerelést, berendezést, mint veszélyforrást meg kell szüntetni.

1.7 A laboratóriumi helyiségben kijárati ajtaja könnyen nyitható legyen és az a menekülés irányába nyíljon. A kijárati ajtóba, közlekedő térre a biztonságot akadályozó olyan tárgyat, amely a kiürítést nehezíti elhelyezni nem szabad. A helyiségben a berendezést, felszerelést úgy kell elhelyezni, hogy azok között lehetőleg a körbejárható szabad mozgás, a biztonságos kiürítési útvonal, megfelelő közlekedési út biztosítása mellett a bent tartózkodók részére a kiürítési idő fél percen belül biztosított legyen, ha ez nem megoldható, akkor vészkijáratot kell létesíteni.

1.8 A „C” tűzveszélyességi osztályba sorolt laboratóriumok esetén 200 m²-enként, „D” besorolás esetén 600m²-enként kell könnyen hozzáférhető helyen tűzoltó készüléket elhelyezni.

1.9 Szükség szerint kell gondoskodni vészzuhanyról, tűzelfojtó takaróról vagy kendőről és elsősegély ládáról.

a/ A vészzuhany a kijárati ajtó felett, könnyen. hozzáférhető legyen, gyors nyitást biztosító csappal legyen felszerelve.

b/ A vészzuhany olyan legyen, hogy gyors mozdulattal elegendő mennyiségű vizet (10 l/p) lehessen juttatni az égő ruházatra, azt állandóan használatképes állapotban kell tartani. Ezt a laboratórium vezetője által kijelölt személy köteles hetente ellenőrizni.

c/ A tűzelfojtó takarót vagy kendőt jól látható, könnyen hozzáférhető helyen, módon, erre a célra szolgáló dobozban, szekrényben vagy más könnyen hozzáférhető helyen kell elhelyezni. Azok használhatóságáról rendszeres ellenőrzéssel kell meggyőződni. Szükség esetén pótlásáról gondoskodni kell.

1.10 A tűz- vagy robbanásveszélyes laboratóriumi helyiségekben csak robbanás biztos kivitelű villamos berendezés használható. Nyílt lángot használni - ha az nem része a technológiai folyamatnak - tilos. A helyiségbe szikrát okozó lábbelivel belépni, abban szikrát adó szerszámmal dolgozni tilos. Azon helyiségekben, ahol az elektrosztatikus feltöltődés tüzet okozhat, ilyen ruházatot tilos viselni.

1.11 Olyan laborhelyiségben, ahol tűz- vagy robbanásveszélyes gáz vagy gőz kerülhet a levegőbe és koncentrálódhat, szellőzés céljából, kívülről szerelt ventilátort kell alkalmazni és annak csővezetékébe a ventilátor elé, a tűz tova terjedését gátló lángcsapdát (pl.: Davy hálót) kell beszerelni. Épületen belül ventillátor csak robbanás biztos motorral hajtható meg. Az elszívó berendezések vizsgálatát, állandó használatát rendszeresen biztosítani kell.

1.12 A laboratóriumban tartózkodóknak és a hallgatóknak ismerniük kell az elektromos főkapcsoló, a sűrített levegő, a víz, a gáz, a gőzcsapok elzárási helyét, hogy azokat késedelem nélkül el tudják zárni. A főelzáró és tűzcsappantyú elhelyezését feltűnő jelzéssel kell ellátni. Ismerni kell a szellőző berendezés, vész- és tartalék szellőztetés, az elszívó berendezés használatát, a szükségvilágítás bekapcsolási módját is.

1.13 Minden nap, a munka befejezésekor, a laboratórium bezárása előtt a vezető által kijelölt személynek meg kell győződnie arról, hogy a közművezeték, a laboratóriumhoz tartozó víz, gáz, vákuum stb. csap főelzárója, – amennyiben az hozzáférhető – le van-e zárva, az ablak be van-e csukva, az elektromos berendezések ki vannak-e kapcsolva. A laboratóriumi munka befejezésével a helyiséget kulccsal be kell zárni.

1.14 A laboratóriumban levő berendezéseket, műszereket és egyéb felszerelési tárgyakat szakemberrel, műszaki karbantartóval rendszeresen ellenőriztetni kell, hogy jól zárnak-e, illetve nincs-e valahol szivárgás. Az ellenőrzés gázvezetékeknél és gázcsapnál nem történhet nyílt lánggal.

1.15 A laboratóriumban takarítást, különösen a fertőző, mérgező, robbanásveszélyes anyag jelenléte miatt csak a megfelelően kioktatott személyzet végezheti.

1.16 Elektromos berendezésekre, fűtőtestre, gázcsőre éghető anyagot elhelyezni nem szabad.

1.17 A kutatói munkát végző laboratóriumban a munkavégzéssel kapcsolatos iratokat, technológiai utasítást ki kell függeszteni vagy könnyen hozzáférhető helyen kell tartani. Ennek tartalmazni kell a művelet speciális szabályát, valamint a tűzeset megelőzésének és azok megszüntetésének módját.

1.18 A laboratóriumban a szükséges tűzvédelmi felszerelés elhelyezéséért és annak használatáért a labor vezetője a felelős.

1.19 Ütésre, dörzsölésre érzékeny robbanásveszélyes anyaggal végzett munkánál (pl.: szabad polcon, asztalon történő időleges elhelyezésnél) vagy olyan tevékenységnél, ahol közvetlen tűz- vagy robbanásveszély áll fenn, mindig a lehető legkisebb mennyiséget szabad tartani. Ez nem lehet I. veszélyességi fokozatból 1, II-ból 2, III-IV-ből 5 liternél, együttesen 5 liternél több. A labor területén a többi tűz- vagy robbanásveszélyes anyagot a robbanás gátló szekrényben kell tartani, egymástól elkülönítetten. Az RG szekrényben összesen 50 l éghető folyadék tárolható. Használat után az

éghető folyadékot robbanás gátló vagy lemez szekrényben kell tárolni. Tilos az éghető folyadékok, olvadékok hűtőszekrényben történő tárolása, kivéve, ha robbanás biztossá átalakították. Ha kísérlet céljából hűteni kell az éghető folyadékot, azt csak annak végzése idejére szabad hűtőszekrényben elhelyezni.

1.20 A törött üveg számára fedett fém szemétgyűjtőről kell gondoskodni. A repedt, hibás üveggel, hibás készülékkel dolgozni tilos.

1.21 Az elszívó vegyi fülke használatának tűzvédelmi szabályai:

a/ Elektromos melegítő eszközt, berendezést, ellenőrző lámpával szabad csak használni, amely a bekapcsolt állapotot jelzi. A bűzös, maró, mérgező és robbanásveszélyes gázt, gőzt fejlesztő munka végzésénél minden esetben kötelező elszívó fülke használata.

b/ A vegyifülke jó elszívását biztosítani kell, a tolóajtót csak a legszükségesebb méretű nyílásra lehet nyitva hagyni.

c/ A légáramlás biztosítása érdekében a tolóajtó alatt teljesen lehúzott állapotban is kell néhány centiméteres légrésnek maradnia.

d/ Ha robbanás és szilánkveszélyes munka végzése folyik a fülkében, akkor annak ablaka szilánkmentes üveggel vagy más nem éghető átlátszó műanyag lemezzel legyen borítva.

e/ A vegyi fülkében nem szabad – melegítés céljából sem – gázlángot gyújtani, ha ott éghető gázzal, gőzzel vagy fémporral kell számolni.

f/ Elszívó fülkében éghető anyaggal történő munkát egy időben csak egy személy végezhet.

g/ Nem szabad olyan fülkében dolgozni, amelynek elszívása rossz vagy nem működik, ablaküvege törött, tolóajtaját nem lehet lehúzni, vagy felnyitott helyzetben rögzíteni.

1.22 Amennyiben a laboratóriumi kísérleti üvegberendezésben éghető, mérgező gőzt, gázt fejlesztő anyaggal dolgoznak, akkor annak tömítettségét biztosítani kell. A kísérlet előtt erről meg kell győződni.

1.23 Az éghető folyadékok forralására szolgáló lombikot csak térfogatának 65-70 %-ig szabad megtölteni.

1.24 2 liternél nagyobb űrtartalmú szívópalackot, szívatás közben mindig védőburkolatban kell tartani.

a/ Az üvegkészülékben magas hőmérsékleten dolgoznak, akkor annak hőszigetelésére nem éghető anyagot kell alkalmazni.

b/ Gumicsővel szerelt készüléknél a gumicsövet úgy kell elhelyezni, hogy láng, meleg vagy vegyi hatás ne érje.

c/ Csak akkor szabad a lombik fenekét is melegíteni (pl.: meleg fürdőbe való állítással), ha az anyag a felszínen a lombik fala mentén már megolvadt, ezek biztonságos használatára a technológiai vagy egyéb használati előírást kell megtartani.

1.25 Üveg eszközben lévő anyagot, nyílt lánggal történő közvetlen melegítését csak szakképzett személy kellő gondossággal végezheti. (A lángot vagy az edényt állandóan mozgatni kell.)

a/ A laboratóriumban csak elektromosan fűtött vízfürdő, olajfürdő, sófürdő, homokfürdő, zárt villamos főzőlap és melegítő, infravörös sugárzó használható melegítő eszközként.

b/ A laboratóriumi munkavállalóknak, kutatóknak tisztában kell lenni azzal, hogy mikor, milyen melegítő eszközt, hőforrást használhatnak a különféle fürdők hevítéséhez. Kétes esetben a laborvezető utasítását kell kérni.

c/ A fürdőbe, a melegített készülékbe hőmérőt kell behelyezni, amelyet az előírt biztonsági körülmények figyelembe vételével szabad használni.

1.26 A I-II. tűzveszélyességi fokozatba tartozó éghető folyadékot nyílt lánggal melegíteni tilos.

a/ Éghető folyadékkal végzett művelet esetén (kiöntés, extrahálás, nyílt tálban végzett kristályosítás stb.) legalább 3 méteres körzetében nem lehet láng és áram alatt lévő, nem robbanás biztos kivitelű villamos berendezés.

b/ Éghető folyadékot tartalmazó készülékben szerelést, csak úgy szabad végezni, ha a készülék fűtését megszüntették, környezetében lévő lángot eloltották és a nem robbanás biztos laboratóriumi felszereléseket kikapcsolták.

c/A különösen veszélyes anyagok (éter, benzol, alkohol, benzin, széndiszulfid, stb.) melegítésével kapcsolatos munkát csak külön labor helyiségben szabad végezni, azokat az elektrosztatikus feltöltődés megelőzés érdekében nagyobb mennyiségben tölcséren áttölteni – a földelt fémtölcsér kivételével – nem szabad. A vonatkozó technológiai utasítást be kell tartani.

1.27 Gőzzel fűtött flexibilis csatlakozással szerelt melegítő berendezésnél gondoskodni kell arról, hogy a vezeték meghibásodása esetén a kísérletet végzőt közvetlen gőz ne érhesse, illetve meg ne égesse. Erre a célra csak redukált nyomású gáz (maximum 0,5 bar) használható.

1.28 A flexibilis csatlakozásokat a gőzvezetékekre bilinccsel rögzíteni kell.

a/ Olajfürdő használata esetén a laborvezetőnek elő kell írnia, hogy az olaj maximálisan hány fokra hevíthető fel. Az olaj füstölése, begyulladása elkerülése érdekében a használat közben a megengedett hőmérséklet minden esetben 10 ⁰C-al legyen alacsonyabb, mint az olaj nyílt téri lobbanáspontja.

b/ Vizes olajat olajfürdőhöz használni tilos. Ügyelni kell arra, hogy az olajba víz semmiképpen se kerüljön. Az olajfürdő edényzetre védőfedelet kell tenni.

c/ A fürdőnek használt olajba, amennyiben víz kerül, a melegítést azonnal meg kell szüntetni. A kifolyt olajat homokkal fel kell itatni.

1.29 Homokfürdőhöz, csak legömbölyített szemcsékből álló (pl.: folyami) homokot ajánlatos használni, nehogy éles homokszemcsék megkarcolják az üvegedényt.

1.30 Nyílt gázlángot (Bunsen égő) csak rögzítetten, eldőlés ellen biztosítottan szabad használni.

a/ Közelében, éghető folyadékot tartalmazó edényt tárolni tilos.

b/ Gumicsövét a gázcsapnál és az égőnél csőbilinccsel rögzíteni kell.

c/ Használat után a gázcsapot is le kell zárni.

d/ Ha a Bunsen égő „begyullad”, el kell zárni, le kell hűteni, levegőnyílását le kell zárni és csak ezután szabad újra meggyújtani.

1.31 Az előírt maximális hőmérsékletet a műveletnél túllépni nem szabad.

1.32 A kutatói és a hallgatói laboratóriumokban, azok előkészítő helyiségeiben és folyosóin a dohányzás és a technológiai folyamaton kívüli nyílt láng használata tilos.

a/ A helyiség bejárati ajtaján és a helyiségben jól látható helyen és módon a veszély jellegére és a betartandó előírásokra figyelmeztető táblát kell elhelyezni.

b/ A laboratóriumban a dohányzási tilalom megvalósulását rendszeresen a labor irányító vezetőjének ellenőrizni kell.

c/ Éghető folyadékokkal végzett tevékenység alkalmával tűzveszélyes egyéb tevékenység nem végezhető.

1.33 Éghető gőzt és gázt tartalmazó autoklávot nyílt lánggal melegíteni tilos.

a/ Minden berendezést fel kell szerelni nyomásmérővel, biztosítószeleppel és hőmérővel. Ezeket rendszeres időközönként ellenőrizni kell.

b/ A nyomásmérőn piros vonallal jelölni kell, a maximális üzemi nyomást, azt túllépni nem szabad.

c/ Nyomás alá helyezni, üzemeltetni csak állandó ellenőrzés mellett szabad. Bármely rendellenesség esetén a tevékenységet le kell állítani.

1.34 A centrifuga, szeparátor mellé ki kell függeszteni a kezelési utasítást. Az abban foglaltakat be kell tartani.

1.35 A sztatikus elektromosság felhalmozódásának elkerülése céljából minden gépet, villamos berendezést földelni kell.

1.36 A laboratóriumi munkahelyen (asztal, fülke) csak olyan vegyszer üvegei tárolhatóak, melyeknek a végzett munka közben állandóan kéznél kell lenniük. Éghető folyadék a munkaterületen nem tárolható. Külön erre a célra rendszeresített nem éghető anyagból készült, zárható robbanás biztos szekrényben, maximum 50 l, lemezszekrényben 20 l mennyiségben szabványos vagy engedélyezett edényzetben. Vegyes tárolás esetén (maró vegyszer, stb.) külön szekrényben elkülönítetten lehet tárolni, ajtaját kulccsal zárva kell tartani, figyelmeztető táblával kell ellátni, csak kijelölt és kioktatott személy kezelheti az anyagokat.

1.37 Az edényen fel kell tüntetni az anyag nevén, tűzveszélyességi fokozatát, jellemző adatát, nettó és tára súlyát, lobbanáspontját. Éghető folyadék edényein a tűzveszélyességükre utaló piktogramot, a maró és mérgező anyag edényen a megfelelő figyelmeztető jelzést is alkalmazni kell. Az anyag kiöntése előtt az edényen lévő feliratot ellenőrizni kell. Kétség esetén az anyagot addig felhasználni nem szabad amíg annak analitikai azonosítása meg nem történt.

1.38 Vegyszerraktárban a savas ballont, szerves anyag és éghető folyadék közelében tárolni tilos.

1.39 A gázpalackok használatának szabályai:

- Csak olyan gázpalackot szabad használni, amelynek jelölései épek és egyértelműek, nem sérült, gáztömör, szerelvényei hibátlanok, sértetlenek, nincs rajta veszélyt okozó szennyeződés

- A gázpalackot (az üres palackot is) csak lezárt szeleppel és szelepvédővel (védősapka, védőkengyel stb.) szabad szállítani. Ezen túlmenően felcsavart záróanyával kell szállítani azokat a menetes csatlakozású palackokat, amelyek töltete mérgező, maró, tűz- és robbanásveszélyes.

- A gázok felhasználásának helyén csak a napi folyamatos munkához szükséges gázpalackokat szabad tartani. Használat után a palackot a tárolóba kell szállítani.

- A gázpalackokat eldőlés ellen biztosítani kell.

1.40 Szerves oldószert, tömény savat, mérgező anyagot, valamint szerves oldószerrel szennyezett mosóanyagot a kiöntőbe önteni tilos.

a/ Az ilyen hulladék anyagot erre a célra kijelölt megfelelő tárolóedényben kell lezárva gyűjteni, megsemmisítésre kell azokat küldeni vagy a laborvezető által meghatározott biztonságos eljárással kell azokat eltávolítatni a labor területéről.

b/ Olajos vagy éghető folyadékkal itatott rongyot, szűrőpapírt és egyéb éghető anyaghulladékot csak erre a célra kijelölt, fedeles fémedényben szabad gyűjteni és naponként legalább egyszer a munka befejezésekor el kell távolítani.

c/ Piroforos vagy hőtől meggyulladó vagy öngyulladásra is hajlamos anyag a hulladékba vagy kiöntőbe nem önthető be. Ezek csak megfelelő módon a közömbösítés után önthetők ki.

d/ Éghető anyaggal, oldószerrel végzett mosogatásnál meg kell akadályozni, hogy a kellően fel nem hígított anyag a kiöntőbe kerülhessen.

1.41 Fémnátriummal végzett laboratóriumi munka során a felbontott edényzetből kivett nátriumot papírral letörölni tilos. Azt csak petróleumos ronggyal szabad elvégezni. A törlőruhák és textilféleségek kimosása csak alkohollal történhet.

a/ Fémnátrium vágása közben annak 3 méteres körzetében nem lehet égő oldószerrel, illetve vízfröccsentéssel járó tevékenységet folytatni.

b/ Fémnátriumtól eredő tűz esetén csak porral oltó tűzoltó készülék vagy száraz homok használható a tűz oltására.

1.42 Laboratóriumi tűz esetén a tennivalók sorrendje a következő:

- emberélet mentés,

- tűzjelzés, riasztás, kiürítés,

- gáz főcsap elzárása, feszültség mentesítés végrehajtása, az éghető anyag eltávolítása,

- tűzoltás megkezdése.

- Ha valaki meggyulladt ne hagyjuk magára, állítsuk rögtön a zuhany alá. Ha ilyen nincs akkor tűzfojtó takaróval, kendővel (ruha stb.) takarjuk le. Akinek ég a ruhája ne mozogjon, semmi esetre se fusson, legfeljebb a zuhanyig menjen el.

- A laborban a kutatói munkát végző vagy az oktatásban részt vevőknek ismerniük kell, hogy a különböző tűz oltásához milyen oltóberendezést kell használni. Tilos égő emberen a tüzet kézi tűzoltó készülékkel oltani, égő szerves oldószert, olajat, nátriumot, magnéziumot, villamos berendezést vízzel oltani

1.43 A helyiségben lévő vízelfolyó mosdóba, aknába éghető folyadékot kiönteni tilos, erre a célra a rendszeresített külön laboratóriumi szennyvíz levezetőt kell használni.

2. A dolgozó szobák, irodák használatának tűzvédelmi szabályai

2.1 A tanszéki dolgozó szobák a „D” tűzveszélyességi osztályba tartoznak.

2.2 A tanszéki dolgozó szobákat csak rendeltetésnek megfelelően irodai tevékenység végzésére szabad használni. A helyiségben tevékenységet végezni csak az oda beosztottnak szabad.

2.3 A helyiségbe éghető folyadékot, vegyszert, gázpalackot stb. bevinni, tárolni ideiglenesen is tilos.

2.4 A helyiség ajtaját, szabadon kell tartani, eltorlaszolni még átmenetileg sem szabad. Munkaidőn túl, pihenőnapokon, csak az érdekelt tanszékvezető által engedélyezett személy tartózkodhat az irodában.

2.5 A bútort (szekrényt, íróasztalt stb.) úgy kell elhelyezni, hogy a bent tartózkodók szabad mozgása és biztonságos közlekedése a kijárati ajtó felé mindenkor megoldott legyen.

2.6 Az iratot rendezett körülmények között kell elhelyezni. Azok huzamosabb ideig történő tárolása az e célra készült szekrényben, polcon irattartóban, stb. történik.

2.7 A hulladékot külön erre a célra szolgáló edényben szabad tartani.

2.8 Rendszeresen gondoskodni kell az irat, irattározásról, selejtezésről és arról, hogy a helyiségben lévő iratanyag a tűz terjedését ne segítse elő.

2.9 Elektromos konyhai berendezést (mikrohullámú sütőt, főzőlapot, tea-, kávéfőzőt, forralót, stb.) – kivéve a hűtőszekrényt – csak felügyelet mellett szabad üzemeltetni. A berendezések karbantartását csak szakember végezheti. Ha a berendezéseket nem használják, azokat áramtalanítani kell. Tilos az elektromos radiátorok vagy ventilátoros hőlégfúvók használata.

2.10 A telefonkészülék közelében jól látható helyen kell elhelyezni a tűzoltóság hívószámát. Mindenkinek ismernie kell a kiürítéssel kapcsolatos feladatait. Veszély esetén gondoskodniuk kell arról, hogy a benntartózkodók zavartalanul eltávozhassanak. Tűz észlelése vagy bombariadó esetén a munkát meg kell szüntetni és az épület kiürítését pánikmentesen végre, kell hajtani.

2.11 Az irodahelységből a munkaidő befejezésével az utoljára távozó munkavállaló köteles ellenőrizni, megszüntetni az olyan szabálytalanságot, mely tüzet okozhat.

2.12 Az irodákban elhelyezett különböző eszköz, gép lemosása, csak az előírt tisztítószerrel történhet.

2.13 A helyiséget a munka befejeztével, kulccsal be kell zárni és azt a tanszékvezetők által meghatározottak szerint kell elhelyezni, hogy tűz esetén a tűzoltást végzők ahhoz könnyen hozzáférhessenek.

2.14 Az irodákban levő gépek, berendezések karbantartását, helyreállítását, fenntartását csak az erre kiképzett, szakképzett személy végezheti el. A tisztítás, karbantartás során keletkezett tűzért a karbantartó a felelős. Műszaki zavar esetén a gépet ki kell kapcsolni és az érdekelt karbantartó vagy javítást végző szakembert értesíteni kell.

2.15 Ideiglenes elektromos vagy hibás berendezés használata és arra készülék, szerelvény rákötése tilos.

3. A számítóközpontok, a gépterem és a számítógépek használatának tűzvédelmi szabályai

3.1 A számítóközpontok, géptermek a „D” tűzveszélyességi osztályba tartoznak.

3.2 Hő- és hangszigetelésre csak nem éghető anyag használható fel. A padlóburkolat anyaga csak nehezen éghető lehet.

3.3 Az álmennyezetben, álpadlóban, ahol villamosvezeték húzódik, tűzoltás céljából könnyen megbontható jelzett terület kialakításáról kell gondoskodni.

3.4 Fűtésként csak zártrendszerű fűtés alkalmazható. Gáz, gőz, vízszállító vezetéket nem szabad a gépteremben átvezetni.

3.5 A számítógépterem áramellátása legalább két helyről legyen megszakítható.

3.6 Az egyik megszakítási lehetőség (főkapcsolóval ellátott áramtalanító) a számítógépterem bejárata közelében legyen.

3.7 A számítógépközpontban az üzemi világításon kívül, „biztonsági világítás” alkalmazása kötelező.

3.8 A tápáram vezeték kötése, csatlakozása csak nem éghető kapcsolószekrényben helyezhető el. Ugyanez vonatkozik a biztosíték és kapcsoló elhelyezésére is.

3.9 A számítógépközpontban tűzjelző berendezést kell létesíteni, amely automatikusan biztosítja a klímarendszer leállítását tűz esetén. Amennyiben beépített tűzoltó berendezés nincs biztosítva, úgy a helyiségben keletkezhető tűz oltására alkalmas tűzoltó készüléket és tűzelfojtó takarót kell biztosítani.

3.10 A számítógépteremben a dohányzás és nyílt láng használata tilos, melyet a bejárati ajtón és a helyiségben is jelölni kell. Dohányozni csak a számítógéptermen kívül, külön e célra kijelölt helyiségben szabad.

3.11 A számítógépteremben csak a folyamatos üzemeltetéshez szükséges anyag helyezhető el nem éghető anyagú polcon, szekrényben.

3.12 A berendezésen karbantartást, javítást csak az Egyetem által írásban megbízott személy végezhet.

3.13 A keletkezett műszaki zavar esetén az ügyeletes műszaki javító vagy karbantartó személyt haladéktalanul értesíteni kell.

3.14 A hulladék tárolására csak nem éghető anyagú, fedővel ellátott szeméttároló használható a helyiségen kívül.

3.15 Számítógépteremben nem odavaló éghető anyagot ideiglenes jelleggel sem szabad használni vagy tárolni.

3.16 A berendezés kezelésére, karbantartására csak az előírt tisztítószert szabad használni az alábbiak szerint:

- Meg kell akadályozni, hogy a tisztítási folyamat alatt robbanást, (tüzet) előidéző gyújtóforrás jelen legyen (Pl.: részleges áramtalanítással, fokozott szellőztetéssel, az elszívó folyamatos működtetésével.)

- A munkafolyamat alatt tűzoltó készüléket készenlétben kell tartani.

3.17 Éghető folyadékból legfeljebb 1 litert szabad (szabványosított edényzetben) a helyiségben tartani.

3.18 Villamos berendezést és kapcsolóját, tűzoltó berendezést, készüléket, tűzjelző helyet, ajtót eltorlaszolni, valamint a folyosóra vezető közlekedési utat leszűkíteni nem szabad.

3.19 A közlekedési utat, a menekülés, a különböző nyitó-záró szerelvény működtetésének nyitási irányát jól láthatóan jelölni kell.

3.20 A számítógépeket csak felügyelet mellett szabad üzemeltetni, ha nem használják, ki kell kapcsolni. Ez alól kivételt képeznek azok a számítógépek, szerverek, amelyek üzemeltetésre folyamatosan szükség van.

3.21 Az éghető hulladék eltávolításáról a tevékenység befejezésével gondoskodni kell.

3.22 A számítógépteremben tartózkodni, tevékenységet kifejteni csak az oda beosztottaknak szabad. Idegenek a helyiségbe csak a számítógép kezelőjének engedélyével léphetnek be.

3.23 A számítógépteremben csak annyi gépet szabad elhelyezni, hogy azok biztonságosan üzemelhetők legyenek. A gépterem teljes hosszában biztosítani kell a minimum 1 méter szélességű közlekedési utat, amelyet leszűkíteni még átmenetileg is tilos.

3.24 A számítógépeket felügyelet mellett kell működtetni, ügyelni kell arra, hogy olyan körülmény ne alakuljon ki, mely utólag tüzet okozhat. A tapasztalt szabálytalanságot, hiányosságot meg kell szüntetni.

3.25 A számítógép kezelőjét évenként tűzvédelmi oktatásban kell részesíteni, amely terjedjen ki a tűz jelzésének módjára, a tűzvédelmi szabályzatban elrendeltekre, a karbantartó részére az éghető folyadék kezelésére, használatára vonatkozó szabályra és a tűz esetén tanúsítandó magatartásra, ezen belül:

- a tűzoltó készülék és a beépített tűzoltó berendezések gyakorlatban való alkalmazására,

- a berendezések áramtalanítására,

- a berendezések burkolatának (ajtójának) kinyitási lehetőségére,

- az álpadló, álmennyezet tűz esetén történő megbontási lehetőségére,

- az anyagmentéshez kapcsolódó feladatokra.

4. A fénymásoló helyiség használatának szabályai

4.1 A fénymásoló helyiség a „C” tűzveszélyességi osztályba tartozik.

4.2 A helyiség bejáratánál és a helyiségben a betartandó használati szabályokra (dohányzás és nyílt láng használatának tiltására) vonatkozó táblát, piktogramot kell elhelyezni. A másológépet jelzőlámpával és kapcsolóval ellátott dugaszoló aljzatról szabad működtetni.

4.3 A helyiségben vagy a bejárat közelében 1 db 5 kg-os CO₂ oltó készüléket szükséges elhelyezni.

4.4 A helyiségben az oda jogosultakon kívül más személy nem tartózkodhat.

4.5 A papír és egyéb hulladékot zárt edénybe kell gyűjteni, naponta el kell szállítani.

4.6 A helyiség alapterületének figyelembevételével maximum 10 csomag (kb. 400 kg) másoló papírt lehet tárolni biztonságosan becsomagolt módon.

4.7 A fénymásoló helyiség kulcsát eltávozás előtt a vagyonvédelmi szolgálathoz kell leadni.

4.8 A gépet csak az a személy kezelheti, aki annak használatára ki van képezve, azt csak a használati utasítás szerint szabad használni.

4.9 Minden előforduló meghibásodást azonnal jelenteni kell az illetékes vezetőnek további intézkedés végett. A gépet le kell állítani a javításig. A meghibásodott készüléket csak a megbízott szak szerviz munkavállalója, javíthatja.

4.10 A gép kezelőjének az időszakos szerviz ellenőrzés vagy javítás idején jelen kell lennie, azt csak azután lehet újból üzemeltetni, ha a szerelő azt megjavította.

4.11 Az iratmásoló gépet a munka befejezésekor le kell állítani és áramtalanítani kell.

5. A felvonók használatának tűzvédelmi szabályai

5.1 A felvonókban a dohányzási tilalmat szabványos táblával kell jelezni.

5.2 A lift ajtaja csak nem éghető anyagból lehet. A lift működése automatikus vezérlésű.

5.3 A liftgépházban és a liftben a kezelési utasítást jól láthatóan jelezni kell, az abban foglalt előírásokat be kell tartani.

5.4 Tilos a személyfelvonóban tűz- vagy robbanásveszélyes anyagot szállítani, ha abban más személy tartózkodik.

5.5 A felvonó vezérlését úgy kell kialakítani, hogy ha az automatikus működésben zavar keletkezik kézi kapcsolása le- és felfelé is egyaránt irányítható legyen.

5.6 A felvonók belső világítására szolgáló világító testet védőburával kell ellátni.

5.7 A felvonó gépház kezelése, karbantartása folyamán keletkezett olajjal szennyezett textíliát az erre a célra rendszeresített „Olajos rongy” felirattal ellátott fedeles, fémdobozban szabad tárolni, azokat naponta a gépházból el kell távolítani.

5.8 Tűz esetén a liftet használni nem szabad, a vagyonvédelmi szolgálat köteles azokat a földszintre irányítani és üzemen kívül helyezni.

5.9 A lift karbantartását, javítását csak szakképzett személy végezheti.

5.10 A felvonó rendszeres felülvizsgálatát írásban megbízott szakvállalattal végre kell hajtani.

6. A folyosók, lépcsőházak használatának tűzvédelmi szabályai

6.1 A kiürítési útvonalakon bútor (asztal, szék vagy bármilyen más tárgy) elhelyezése tilos.

6.2 A folyosón, a beépített szekrények tetején éghető anyagot tartani nem szabad.

6.3 Munkaidőben a folyosók ajtaját könnyen nyitható állapotban kell tartani.

6.4 A lépcsőházban, a folyosón biztosítani kell a könnyű eligazodás lehetőségét, a biztonságos közlekedéshez szükséges folyamatos megvilágítást, és a kijárat felé a menekülés irányának feltüntetését.

6.5 A lépcsőfeljárón, pihenőn anyag, tárgy nem tárolható, azt szűkíteni nem szabad, a biztonságos és zavartalan kiürítés érdekében a lépcsőházban, a folyosón állandó rendet, tisztaságot kell tartani, a folyosón éghető anyagot vagy toxikus gázt fejlesztő tárgyat, díszítő elemet elhelyezni tilos.

6.6 Tilos a füstmentes lépcsőházak, valamint a tűzszakasz határokon lévő ajtók önműködő csukódását akadályozni, a kiürítési és menekülési útvonalakra - az I. fokú tűzvédelmi hatóság engedélye nélkül - éghető anyagot beépíteni.

6.7 A belsőtéri zárt folyosók füstmentességéről szabadba nyíló ablakkal vagy e célra alkalmas füstelvezető nyílással, füstelszívó berendezéssel gondoskodtak.

6.8 Az épületben a folyosók, lépcsőházak biztonságáról a diszpécserszolgálat figyelőrendszere is folyamatosan gondoskodik.

6.9 A folyosó, lépcsőház – kiürítési útvonal – kellő megvilágításáról külön áramkörre kapcsolt irányfény megvilágítással vagy rendszer használatával kell gondoskodni.

6.10 A folyosókon levő menekülő ablakokat bútorokkal vagy más tárgyakkal eltorlaszolni tilos.

7. A gépjárműtároló használatának tűzvédelmi szabályai

7.1 A gépjárműtároló helyiség „D” tűzveszélyességi osztályába tartozik.

7.2 A világítás és egyéb villamos berendezés szerelése feleljen meg az MSZ 1600/1 sz. szabvány előírásain túl az MSZ 1600/12 sz. szabvány előírásainak is.

7.3 A tárolóban a gépkocsit úgy kell elhelyezni, hogy tűz esetén azt könnyen és gyorsan biztonságos helyre lehessen távolítani.

7.4 A jármű és a fal, valamint a két jármű között olyan oldal távolságot kell biztosítani, hogy az ajtó legalább az egyik oldalon teljes szélességben nyitható legyen.

7.5 Az üzemképtelen gépjárművet úgy kell elhelyezni, hogy az a többi gépjármű mozgatását ne akadályozza.

7.6 Az Egyetemi parkoló helyiségben olyan gépjárművet, amely „A” – „C” tűzveszélyességi osztályba tartozó anyaggal van megrakva, elhelyezni tilos!

7.7 A jármű elektromos berendezését – beállás után – feszültség mentesíteni kell.

7.8 A gépjármű éghető folyadékkal történő tisztítása szigorúan tilos! A tárolóban a járművet üzemanyaggal feltölteni nem szabad.

7.9 A parkoló területén dohányozni, és nyílt lángot használni tilos! E tilalmat a szabvány előírásainak megfelelő, jól láthatóan a tárolóban és a bejárati ajtón kell jelölni

7.10 A parkoló területén 3 darab 6 kg-os ABC tüzek oltására alkalmas kézi tűzoltó készüléket kell biztosítani.

7.11 A tűzvédelmi rendelkezések megtartásáért a gépjármű vezetője a felelős.

7.12 Maró, mérgező, sugárveszélyes, pirotechnikai anyag szállítása során fokozott figyelemmel kell eljárni.

7.13 Magán gépkocsit az Egyetem területére, a parkolóba behozni csak külön engedéllyel és az abban engedélyezett helyen szabad.

7.14 A gépkocsit a kijelölt területén az ablaktól és az ajtótól legalább 2 méterre, úgy kell beállítani, hogy bármelyik gépkocsi meghibásodása (vagy meggyulladása) esetén a másik a gépkocsi a parkolót el tudja hagyni.

7.15 A gépkocsiból esetleg elcsöpögött éghető folyadékot azonnal fel kell itatni, s az ehhez használt anyagot e célra rendszeresített, zárható fedelű fém tartályban kell elhelyezni (a parkoló helyiségen kívül).

7.16 A gépkocsi motorját parkoló helység területén csak a be- illetve kiálláshoz szükséges ideig szabad járatni.

7.17 A gépjárműparkolóba gázüzemű járművel behajtani tilos!

8. A tetőtéri és az alagsori helyiségek használatának tűzvédelmi szabályai

8.1 A tetőtéri és az alagsori helyiségekben fokozottan tűz- és robbanásveszélyes valamint tűz- és robbanásveszélyes anyagok tárolása tilos.

8.2 Az alagsorban lévő szellőző ablak közelében egy méteres távolságon belül éghető anyagot tartani tilos, az alagsori raktárak ablakát sűrűszövésű dróthálóval kell felszerelni vagy drótüveget, kell alkalmazni.

8.3 A tetőtéri és alagsori raktár és műhely helyiségeket zárva kell tartani, azokba idegen nem mehet be.

9. A fontos iratőrző helyiségekre vonatkozó rendelkezések

9.1 Az iratmegőrző helyiségek a „C” tűzveszélyes tűzveszélyességi osztályba tartoznak.

9.2 A különleges ügyirat tároló helységek kulcsainak másodpéldányát külön kell kezelni és zárszalaggal ellátott borítékban a vagyonvédelmi szolgálat helyiségben állandóan könnyen hozzáférhető helyen, kell tartani.

9.3 A kulcsot a vezetők által kijelölt helyen vagy vagyonvédelmi szolgálatnál lezárt borítékban kell tartani. Csak az épületben keletkezett vagy az épületet veszélyeztető tűz esetén adható ki a tűzoltás vezetőnek.

10. A tanácstermekre, az előadó, a gyakorló és a klubhelyiségre vonatkozó előírások

10.1 A fenti helyiségek a „D” mérsékelten tűzveszélyes tűzveszélyességi osztályba tartoznak.

10.2 A helyiséget állandóan tisztán kell tartani. Rendezvény befejezésével a berendezési tárgyakat a helyükre kell tenni, személyesen kell meggyőződni arról, hogy a helyiségben tűzveszélyes körülmény ne maradjon vissza.

10.3 Az ajtót és a közlekedési utat állandóan szabadon kell tartani, az asztalt, széket csak úgy szabad elhelyezni, hogy az ajtó felé legalább 1 m széles szabad közlekedési út maradjon.

10.4 A tanácsteremben, klubhelyiségben a területi nagyságtól függően el kell helyezni a bejárati ajtók mellett tűzoltó készüléket.

11. Az irattár, könyvtár használatának tűzvédelmi szabályai

11.1 Az irattár és könyvtár helyisége „C” tűzveszélyes tűzveszélyességi osztályba tartozik.

11.2 A könyvet és az irattári anyagot állványon és polcon kell elhelyezni. Az állványt úgy kell telepíteni, hogy közöttük 80 cm, az állványsorok között pedig 120 cm széles közlekedési út biztosítva legyen.

11.3 Az állvány, tároló közötti utat még ideiglenesen sem szabad eltorlaszolni.

11.4 Az elektromos berendezés és felszerelés a helyiségben, feleljen meg a vonatkozó szabvány előírásnak.

11.5 Az iratanyagot, nyomtatványt, könyvet úgy kell elhelyezni, hogy a központi fűtőtesttől 30 cm, elektromos szerelvénytől pedig legalább 50 cm távolságra legyen.

11.6 Az irattárban, könyvtár helyiségben egyéb tűzveszélyes anyagot, folyadékot még ideiglenesen sem szabad tárolni.

11.7 A helyiségből tűzveszélyes hulladékot (selejtezett anyagot) folyamatosan el kell távolítani.

11.8 A helyiségben dohányozni és nyílt lánggal tevékenységet végezni tilos! E tilalmakat a szabványnak megfelelő táblával jelölni kell.

11.9 A könyvtárakban kialakított tárolási rendet be kell tartani. Az állványok felső polcain elhelyezett anyagok és a födém között min. 1 méteres távolságot kell tartani.

12. Az akkumulátor helyiség használatának tűzvédelmi szabályai

12.1 Az akkumulátor helyiség a „D” mérsékelten tűzveszélyes” tűzveszélyességi osztályba tartozik

12.2 Az akkumulátor helyiségben csak zselés akkumulátorokat szabad elhelyezni.

12.3 Az akkumulátor helyiség használatának szabályai:

- Az elektromos létesítés feleljen meg a vonatkozó műszaki követelményeknek.

- Az akkumulátorhelyiség hatásos szellőztetéséről gondoskodni szükséges.

12.4 Az akkumulátorhelyiség szellőztető csatornáját:

- Nem éghető anyaggal kell burkolni,

- A tűzszakasz gátló határon történő átvezetésénél mind vízszintesen, mind függőlegesen tűzgátló csappantyút kell beépíteni.

12.5 A szellőzőzsaluk elé a szabvány előírásainak megfelelő védőhálót vagy rácsot kell készíteni, a mechanikus szennyeződés bejutásának megakadályozására.

12.6 Az akkumulátor töltő helyiség ajtaja csak nem éghető anyagú lehet. Azt kulccsal állandóan zárva kell tartani. Idegen a helyiségbe nem mehet be.

12.7 A helyiségben a töltésen kívül egyéb tevékenység nem végezhető. Abban csak megfelelő számú polcon rögzített kivitelű akkumulátor helyezhető el.

12.8 Az akkumulátor karbantartását csak külön e feladattal megbízott szakvállalat végezheti.

13. Lakatos és egyéb szerelő, karbantartó műhelyek használatának tűzvédelmi szabályai

13.1 A lakatos és a karbantartó műhely „D” mérsékelten tűzveszélyes tűzveszélyességi osztályba tartozik.

13.2 A műhelyben az anyagot úgy kell tárolni, hogy a kijárat és a kijárathoz vezető közlekedési út teljes szélességben szabadon maradjon.

13.3 A meleg megmunkálás alatti anyagot, eszközt a tűzveszélyes anyagtól, éghető folyadéktól előzőleg meg kell tisztítani.

13.4 Az olajjal és egyéb éghető folyadékkal átitatódott textíliát fémedényben kell elhelyezni. Az edényt a munka befejezésekor ki kell üríteni.

13.5 A hegesztéshez csak kifogástalan állapotban lévő berendezést szabad használni. A csatlakozó és egyéb vezeték szerelése feleljen meg a vonatkozó szabvány előírásnak.

13.6 Lánghegesztéshez csak a napi folyamatos tevékenységhez szükséges dissous és oxigén gázpalackot szabad elhelyezni. A gázpalackot használat után a gázpalacktárolóba kell vissza szállítani. Tartalék gázpalack csak a tároló helyen tartható.

13.7 Használatban lévő hegesztő-berendezés szerelvényét legalább negyedévenként tömörségi szempontból ellenőrizni kell. Az ellenőrzés eredményét az erre szolgáló naplóban (törzskönyvben) kell rögzíteni.

13.8 Hegesztés közben a hegesztő berendezés tömlőit olyan módon kell elhelyezni, hogy azokban a szétfröccsenő, izzó fémrészecske, szikra kárt ne tegyen.

13.9 A gázpalack tömlővezetékének csatlakoztatása csak fémbilinccsel történhet. Dróthuzal alkalmazása tilos!

13.10 Oxigént tartalmazó gázpalackot olajos, zsíros kézzel megfogni vagy ilyen anyaggal átitatott textilneművel tisztogatni, továbbá olaj vagy zsiradék szennyeződésének kitett helyen tartani és használni nem szabad.

13.11 A gázpalackot sérülés, és hőhatás ellen védett helyen kell elhelyezni úgy, hogy még véletlenül sem válhasson áramkör részévé. Eldőlés ellen megfelelő módon rögzíteni kell.

13.12 Sérült gázpalackot használni szigorúan tilos!

13.13 Megtöltött, de egy év óta használaton kívüli berozsdásodott, sérült szelepű gázpalackot csak a gázpalack töltésével foglalkozó cég szakembereinek szabad kinyitni.

13.14 A gázpalack elzáró szerkezetén (szelepén), valamint a nyomáscsökkentő és szabályozó szerelvényen bármilyen nyitást csak a töltőállomás, illetve javítással foglalkozó cég végezhet.

13.15 A munka befejezése után a palackokról a reduktorokat le kell szerelni és a szelepvédő kupakot vissza kell helyezni.

13.16 Az anyagok tisztítására, festésére anyag nemenként maximum egy-egy liter éghető folyadék tárolható, jól zárható edényben. A munka befejezése után az edényt, az erre a célra biztosított fémszekrényben kell tárolni. Alagsori helyiségekben „A-B” tűzveszélyességi osztályba tartozó anyagok nem tárolhatók.

13.17 A műhely területén el kell helyezni a tűzvédelmi szabályzatban meghatározott ív- és lánghegesztő berendezések használati előírásait.

14. Az öltözők, fürdők használatának tűzvédelmi szabályai

14.1 Az öltözők a „C” tűzveszélyes tűzveszélyességi osztályba tartoznak.

14.2 Az öltözőben a berendezési tárgyakat úgy kell elhelyezni, hogy köztük legalább 80 cm széles közlekedési út legyen.

14.3 Az éghető folyadékot az öltözőben vagy öltözőszekrényben tárolni még ideiglenesen sem szabad.

14.4 Tilos a piszkos, szennyezett, olajos ruhát szekrényeken kívül elhelyezni (Pl.: szekrény tetején, ajtaján).

14.5 Az öltözőkben a rendre és tisztaságra fokozott gondot kell fordítani. Munka befejeztével az összegyűlt, éghető hulladékot, szemetet a kijelölt szeméttároló helyre kell szállítani.

14.6 A helyiségben dohányozni, és nyílt lángot használni vagy nem öltözői tevékenységhez tartozó munkát végezni tilos. E tilalmat táblával jelölni kell.

14.7 A fürdő, zuhanyzó helyiségben a világításra szolgáló elektromos berendezést a szabvány szerint (nedves, párás helyiségekre vonatkozó előírás) kell szerelni és karbantartani. A helyiséghez tartozó kapcsolót, biztosítékot csak a helyiségen kívül szabad elhelyezni.

14.8 Egyéb elektromos berendezést, csak tűzvédelmi szempontból kifogástalan állapotban lehet üzemeltetni. Meghibásodott lámpatestet, kapcsolót vagy egyéb elektromos berendezést üzemeltetni tilos.

14.9 A helyiséget utolsóként elhagyó dolgozó köteles az áramtalanítást elvégezni és ellenőrizni, hogy nem maradt-e olyan körülmény, amely tüzet okozhat.

15. A kazánházak, használatának tűzvédelmi szabályai

A kazánházak mindenkori külső üzemeltetője köteles az alábbi rendelkezéseket megtartani:

15.1A gázkazánház részére egymástól tűzállóan leválasztott külön bejárattal (nem éghető anyagból készült ajtóval ellátott) rendelkező föld vagy a legfelső szinten elhelyezett helyiséget kell biztosítani. A kazánház a teljesítmény függvényének megfelelő nagyságú legyen. Tűzveszélyességi osztályba való sorolása „D” mérsékelten tűzveszélyes.

15.2A helyiségben idegen személy nem tartózkodhat, és ott a szolgálatot teljesítő részére külön tartózkodó helyiséget kell biztosítani.

15.3A kazánhelyiségben csak engedélyezett típusú és engedélyezett nyomású gázkazánt szabad üzemeltetni.

15.4A kazán rendszeres szakvállalattal történő felülvizsgálatát, ellenőrzését, stb. a kazánház üzemeltetéséért felelős vezető köteles elvégeztetni. A felülvizsgálat eredményét a kezelő helyiségben kéznél kell tartani.

15.5A helyiséget hasadó-nyíló felülettel kell ellátni.

15.6A kazánházat a gázömlés érzékelésére, veszélyjelző berendezéssel kell ellátni, amely szükség esetén az észlelésen és jelzésen túl a riasztó berendezést is működtesse, illetőleg veszély esetén a gázutánpótlást szüntesse meg.

15.7A kazánház hatékony szellőztetéséről, vészhelyzet esetén pedig a vészszellőztetést is biztosítani kell. A kazánház égési levegő ellátását, illetve óránkénti ötszörös légcseréjét is biztosítani kell.

15.8A kazánházban tűzvédelmi irattartót kell készenlétben tartani, amely a kazánházra, illetve a kazánra vonatkozó összes iratokat tartalmazza. Az irattartóba kell elhelyezni:

- a kezelési, karbantartási utasítást,

- a gépkönyvet, a gépkezelő gépkönyvét,

- a kazán műszaki leírását és karbantartását tartalmazó utasítást,

- a gázveszély jelző berendezéssel kapcsolatos dokumentációt,

- a gázégők szerelvényének gépkönyvét,

- a Kazánbiztonsági Szabályzatot,

- a nyomásszabályozó kezelési utasítást,

- a fűtő, a kazánban dolgozó képesítési és tűzvédelmi szakvizsga bizonyítványát,

- a kezelést, karbantartást, felülvizsgálatot végző szakvállalat, szakértő, hatóság által kiállított minősítő igazolást.

15.9A helyiségben 12 kg-os porral oltó tűzoltó készüléket kell készenlétben tartani.

15.10 A kazánház fém kéményét villámcsapás ellen megfelelően (szabvány előírás szerint védőföldeléssel) kell ellátni. A kéményen lévő hágcsó feljáratát szabadon kell tartani.

15.11 A kazánházban éghető anyagot tárolni nem szabad. A területen megfelelő világítást kell biztosítani.

15.12 A kazánház előtti téren csak a fűtőberendezés és csővezetéknek javításával stb. kapcsolatos tevékenységet szabad végezni akkor, ha ott gázveszély nem észlelhető. Gázveszély észlelése esetén nyílt lángú tevékenységet azonnal le kell állítania.

15.13 A kazánt, csak az összes biztonsági berendezés kifogástalan működésével szabad üzemeltetni. Ha valamelyik biztonsági berendezés meghibásodik, a hiba elhárításáig a kazánt üzemeltetni nem szabad.

15.14 Tűz esetén meg kell győződni arról, hogy a gyors záró, mely a gáz fővezetékét zárja, lezárt állapotban van-e, ha nem, haladéktalanul le kell zárni.

15.15 A gyorszár és a gázfogadó állomás közötti csőszakaszon vagy a csőszakasz melletti részen keletkezhető tűz alkalmával a bekötő vezeték elzáró szelepét kell elzárni. Az elzáró szerkezetet állandóan hozzáférhetően kell tartani és az elzárási lehetőséget nyílt tábla alkalmazásával jelezni kell.

15.16 Üzemeltetés alatt a nyílászárót és annak szellőztetését állandóan nyitva, illetve bekapcsoltan kell tartani.

15.17 Minden begyújtás vagy újragyújtás előtt a tüzelőberendezés belső terét úgy kell átszellőztetni, hogy abban robbanásképző gáz- levegő elegy ne lehessen.

15.18 A tüzelő berendezés mellett, könnyen hozzáférhető helyen és módon ki kell függeszteni a berendezés kezelési, használati utasítását. Az abban foglaltak megtartásáért a gázkazán kezelője, fenntartója a felelős.

15.19 A kazán üzembe és üzemen kívül helyezését csak a kezelési utasításban rögzített előírás szerint szabad végrehajtani.

15.20 Gázszivárgás észlelése esetén, azt azonnal meg kell szüntetni, a szivárgó szakaszt ki kell kapcsolni. A helyiséget gondosan ki kell szellőztetni. A gázművek szakembereit azonnal a helyszínre kell hívni.

15.21 Amennyiben valamelyik kazánnal indítás alkalmával rendellenesség tapasztalható, (kisebb berobbanás) és az nem indul el, akkor az indítást megismételni nem szabad. A rendellenességet csak szakember segítségével lehet megszüntetni. Értesíteni kell az üzemeltetésért felelős szakmai vezetőt és a kazánnaplóban az eseményt rögzíteni kell.

15.22 A kazánt üzembe helyezni csak akkor szabad, ha a kezelő meggyőződött arról, hogy az mindenben megfelel az érvényben lévő tűzvédelmi stb. előírásoknak.

15.23 A kazánház üzemeltetéséért felelős szakmai vezetőnek, illetőleg a kazán üzembe helyezőjének rendelkeznie kell olyan szakmai ismerettel – gyakorlati tapasztalattal – mely a kazán üzembe helyezéséhez és üzemeltetéséhez szükséges (ismernie kell a kazán szerkezetét, működését, valamint a kezelési utasítás tartalmát).

15.24 Üzemzavar esetén a gáz azonnali elzárását és az áramtalanítást végre kell hajtani. A tüzet az érdekelteknek, szakmai vezetőknek, tűzoltóságnak azonnal jelezni kell.

15.25 A kazán tisztítását naponta és az előírást időben folyamatos üzemvitel esetén 3 havonta végre kell hajtani és azt megfelelően dokumentálni szükséges.

15.26 Szolgálat váltáskor a leváltott kazánkezelő csak akkor távozhat, ha a leváltó kazánkezelő mindent rendben átvett és ezt a körülményt a naplóban rögzítette.

15.27 A szolgálati és az ügyeleti szobába csak az oda szükséges bútort, öltözőszekrényt stb. szabad tartani.

15.28 A tartózkodó helyiségben éghető folyadékot tartani átmenetileg is tilos!

15.29 A gázégők szerelését, karbantartását, javítását csak szakember végezheti. Bármely vezetékszakasz vagy beépített szerelvény megbontása előtt a szakaszban lévő gáz túlnyomását le kell fúvatni. Nyílt lánggal történő munkavégzés esetén a kazánház gázmentesítését végre kell hajtani.

15.30 A kazán szakértőivel, felügyeleti szervvel stb. történő felülvizsgálati idejét a külön melléklet tartalmazza.

16. A gázfogadó használatának tűzvédelmi szabályai

16.1 A gázfogadó az „A” fokozottan tűz- és robbanásveszélyes tűzveszélyességi osztályba tartozik.

16.2 A helyiségben dohányzás és a nyílt láng használata tilos!

16.3 A gázfogadó állomást és órát külön nem éghető anyagból készült helyiségben vagy szekrényben kell elhelyezni, idegen a területre nem mehet be és a gázóra állásának ellenőrzését csak a kezelő személyzet végezheti el.

16.4 A gázvezetéket, a gázórát szabványos sárga jelöléssel (festéssel kell ellátni) és az azokon lévő elzáró szerkezet nyitási, zárási irányát félre nem érthető módon jelölni kell. A gázórán az elzáró szerkezetet rögzítetten kell elhelyezni.

16.5 A gázfogadó állomásban gáz főelzárót kell biztosítani. Továbbá a Gázművek részére az utcán történő fővezeték elzárási lehetőségét is biztosítani kell.

16.6 A gázfogadóban semmilyen anyag nem tárolható.

16.7 A gázfogadó helyiség villamos berendezései csak robbanás biztos kivitelűek lehetnek, azok meghibásodása esetén a javításról azonnal gondoskodni kell.

17. Az üvegtechnikai műhely használatának tűzvédelmi szabályai

17.1 Az üvegtechnikai műhely „D” mérsékelten tűzveszélyes tűzveszélyességi osztályba tartozik.

17.2 Az üvegtechnikai műhely munkavállalóinak érvényes tűzvédelmi szakvizsgával kell rendelkezniük.

17.3 A gáz használata csak felügyelet mellett történhet, tevékenység befejezésekor a gáz használatát meg kell szüntetni, a gázcsapokat el kell zárni, a helyiséget utolsóként elhagyó személy köteles az áramtalanítást végrehajtani.

17.4 Az üvegtechnikai munkához használt oxigén palackot tilos szennyes, olajos kézzel, ronggyal megfogni, ilyen munkaruhában dolgozni.

17.5 Csak olyan gázpalackot szabad használni, melynek érvényes forgalomba hozatali engedélye van, szelepe gáz tömören zár, a palackon sérülés nincs. A nyomáspróbát a szabályzat 7. számú mellékletében az adott gázfajtára előírt időben elvégezték. A palack szerelvényeinek hiánytalanoknak, a szelepnek és a csatlakozóvezetéknek sérülésmentesnek kell lennie.

17.6 Az oxigén palackok üzemeltetésének megszüntetésekor a gázáramlás megszüntetésén túl, nyomás alatt sem maradhatnak még átmenetileg sem.

17.7 A szivárgó gázpalackot a műhely területéről ki kell vinni gyújtóforrás mentes szabad térre, ahol a gázt szakaszosan ki kell engedni, majd a gázszolgáltatóhoz való visszaszállításig az épületen kívüli palacktárolóban kell elhelyezni. A palackot „Hibás palack” felirattal kell ellátni.

17.8 A kiürített gázpalackok csak elzárt szeleppel, védősapkával, kupakkal ellátva a palacktároló helyen tárolhatók. Az üvegtechnikai műhelyben gázpalack nem tárolható.

17.9 Az üvegtechnikai műhely rendszeres szellőztetéséről gondoskodni kell.

17.10 Vegyi anyagok csak szabványos, sérülésmentes edényzetben tárolhatóak. A RG szekrényben tárolt I.-II. tűzveszélyességi fokozatba sorolt éghető folyadékok mennyisége összesen 20 liter lehet.

17.11 A raktárhelyiségekben az üvegáru göngyölegeket úgy kell tárolni, hogy a közlekedési utakat ne szűkítsék le.

17.12 Állványos tárolás esetén a tárolt anyag és a födém között min. 1 méteres távolságot kell tartani.

18. A nyomda használatának tűzvédelmi szabályai

18.1 A nyomda helyiség a „C” tűzveszélyes tűzveszélyességi osztályba tartozik.

18.2 A nyomdában folyó munkavégzés során be kell tartani a gépek használatára vonatkozó technológiai utasításban foglaltakat. A nyomda vezetője köteles elvégeztetni a gépek ellenőrzését, a Lágymányosi Főmérnökség pedig a gépek elektromos és gépészeti felülvizsgálatát. A javítást, karbantartást csak ezen tevékenységre feljogosító végzettséggel rendelkező személy végezheti. Az elvégzett javítások, felülvizsgálatok megállapításait, tartalmát írásban rögzíteni kell, a feltárt hiányosságokat meg kell szüntetni.

18.3 A nyomda helyiségekben a dohányzás és a nyílt láng használata tilos! A hulladék tárolására kizárólag nem éghető anyagból készült hulladéktároló használható. A dohányzás céljára kijelölt helyeken nem éghető anyagból készült hamutartókat kell elhelyezni.

18.4 A központi fűtőberendezésen kívül egyéb fűtőberendezés nem használható. A központi fűtőberendezések fűtőtestein, vezetékein éghető anyag nem tárolható Az „A-B” tűzveszélyességi osztályba sorolt anyagokat csak 1 m-nél távolabb szabad elhelyezni.

18.5 A nyomdahelyiségek takarításáról naponta gondoskodni kell.

18.6 A nyomdahelyiségben csak csomagolt formában maximum 30 csomag másoló papírt szabad tárolni. A későbbi felhasználásra szánt papírt zárt szekrényben kell tartani. Fenti anyaggal együtt „A” – „B” tűzveszélyességi osztályba sorolt anyag (pl. éghető folyadék) nem tárolható.

18.7 Az elkészült anyagok a helyiségben nem raktározhatóak, azokat elszállításukig a gépektől minimum 2 m távolságra kell elhelyezni.

18.8 Csak engedélyezett típusú és kifogástalan műszaki állapotú villamos berendezések használhatóak. Fenti berendezések javítását csak szakképzett személy végezheti el.

18.9 A nyomdahelyiségekben a tevékenység befejezése után a világító- és villamos berendezéseket áramtalanítani kell, a nyomdagépeket a hálózatról le kell választani és a nyomdát be kell zárni. A bezárt helyiségek kulcsait a tűzkazettába kell elhelyezni.

18.10 A nyomdahelyiségben maximum 20 l festékanyag tárolható. A gépek tisztításához benzint használni tilos! A tisztításhoz szükséges szabályosan tárolt éghető folyadék mennyisége csak a napi szükségletnek megfelelő max. 20.l lehet.

18.11 A gépek működése közben keletkező olajos, oldószeres hulladékot (pl. rongyot) nem éghető anyagból készült fedéllel ellátott edényzetben szabad gyűjteni és a műszak végén az arra kijelölt helyre el kell távolítani.

18.12 Az elektromos világítótestekre éghető anyagot rakni, illetve éghető fényterelőt ráhelyezni nem szabad.

18.13 A nyomdában a beosztottakon és az ellenőrzésre jogosult személyeken kívül más nem tartózkodhat.

18.14 Tűz esetén a gépeket azonnal le kell állítani és a tüzet azonnal jelezni kell.

18.15 A tűzvédelmi felelős a nyomda tűzvédelmi viszonyait negyedévente ellenőrizni köteles.

18.16 A nyomda tűzvédelmi szabályainak betartásáért a nyomda kezelője a felelős.

18.17 A nyomdahelyiségben egy db 12 kg-os porral oltó készüléket kell elhelyezni.

19. A folyékony nitrogén és hélium, valamint a hélium gyűjtőrendszer használatának tűzvédelmi szabályai

19.1 A hélium gáz az „E” mérsékelten tűzveszélyes tűzveszélyességi osztályba tartozik.

19.2 Hőszigetelés nélküli, vagy nem megfelelő hőszigetelésű folyékony nitrogén töltőcsövek külső felülete a csőben áramló hűtőközeg hőmérsékletéhez (-195,9 C) közeli értékig hűlhet, amelynél a környezeti levegőből az oxigén a cső felületén kondenzálódik (az oxigén kondenzációs hőmérséklete –183 C).

A folyékony oxigén a porózus anyagok egy részével – pl. faszénnel, aktív szénnel – erősen robbanó elegyet alkot. Ezért a folyékony nitrogént szállító csővezetéket célszerű vékonyfalú rozsdamentes acélcsövekből összeállítani és vákuumköpennyel hőszigetelni. A vákuumköpenyben uralkodó nyomás 1x10^-5 mbar-nál kisebb értékű legyen. Ha nem vákuumhőszigetelést alkalmaznak, a szigetelő burkolathoz szigorúan tilos éghető anyagokat használni, vagy a burkolatot éghető anyaggal impregnálni. A parafaliszt, a korom, a kuprén (az acetilén polimerizációs terméke réz jelenlétében) cseppfolyós levegőből normál koncentrációnál 6-8-szor nagyobb mennyiségű oxigént szív fel és gyújtással (pl. elektromos szikra) robban. A szerelvények éghető, vagy folyékony oxigénnel reagáló alkatrészeket ne tartalmazzanak, olaj- és zsírmentesek legyenek.

19.3 A folyékony nitrogént szállító réz vagy rozsdamenetes acél csővezetékek viszonylag olcsó, és könnyen elkészíthető hőszigetelése pl. az „ARMAFLEX” szigetelő csőből felvitt burkolat. Az előző pontban megismert jelenséggel szemben csak akkor nyújt védelmet, ha a szigetelő csövet folytonos hermetikus ragasztással kötik a csővezetékhez. A folyékony hélium továbbítására, áttöltésére csak vákuumszigetelésű vagy vákuum-szuperszigetelésű töltőcsöveket lehet használni.

19.4 Folyékony nitrogént és héliumot csak jól hőszigetelt (nagyvákuum, por-vákuum, vákuum-szuperszigetelés) edényben tároljunk és használjunk.

19.5 Folyékony héliumot és folyékony nitrogént használó mérőhelyeken a közvetlen használat 1,5-2 m-es környezetében a falfelületet szabadon kell hagyni. Figyelembe kell venni azt is, hogy az adott körülmények között – pl. nagy tömegű kísérleti berendezés folyékony nitrogénnel történő előhűtésénél, nagy fogyasztású kísérleti berendezés üzemszerű használatánál, hűtőközeg-tárolók, vákuumköpenyének meghibásodásakor, szupravezető szolenoid normálvezető állapotba való átmeneténél stb. – az adott berendezés párologtató csövén rövidebb/hosszabb ideig cseppfolyós oxigén képződik, a laboratórium padozatára csepeghet, a környezetében lévő eszközökre fröccsenhet. A fentiek alapján, ezért a mérőhely környezetében a padozat „hidegálló”. és oxigénnel nem reagáló anyaggal legyen burkolva, ha ez a feltétel nincs teljesítve, a csepegési hely alatti padozatfelületre rozsdamentes acéllemezből készített tálcát kell helyezni. A berendezések párologtató nyílására erősített flexibilis vezetékek „hidegálló”, nem éghető, oxigénnel nem reagáló anyagból lehetnek.

19.6 A különböző szinteken lévő kriosztát laborokban számítani kell az erős mágneses teret előállító szupravezető rendszer működésével, ezért a területre vonatkozó technológiai és kezelési utasításban foglaltakat maradéktalanul végre kell hajtani.

19.7 Gondoskodni kell a lefejtő aknák és a laboratóriumok mesterséges szellőztetéséről.

19.8 Meg kell akadályozni a lefejtő aknából elszívott levegőnek a beszívásra került levegővel való érintkezését.

19.9 A dohányzás és a nyílt láng használatának tilalmáról a laboratóriumi méréseket végző személynek kell gondoskodnia. Ugyanez a tilalom érvényes a szabadban lévő folyékony nitrogén tároló környezetében is.

19.10 A folyékony nitrogén tároló és a hélium gyűjtőhálózat elektromos földelésének, illetve a túlnyomás elleni védelemre szolgáló biztonsági szerelvény megfelelőségét a Lágymányosi Főmérnökség köteles rendszeresen ellenőrizni.

19.11 A nem használt hélium palackokat lezáró kupakkal kell ellátni, a palackokat eldőlés ellen láncbilinccsel biztosítani kell.

19.12 Folyékony, valamint gáznemű hidrogénnel és héliummal, (ez érvényes más gázokra is) az ezeket felhasználó berendezésekkel tevékenységet csak olyan személyek végezhetnek, akik az erre vonatkozó megfelelő ismeretekkel rendelkeznek.

20. A meteorológiai állomás és a csillagvizsgáló használatának tűzvédelmi szabályai

20.1 A meteorológiai állomás és a csillagvizsgáló a „D” mérsékelten tűzveszélyes tűzveszélyességi osztályba tartozik.

20.2 Fenti helyiségekben a dohányzás és a nyílt láng használata tilos.

20.3 A helyiségekben csak kifogástalan műszaki állapotú villamos berendezések, gépek működtethetők. Meghibásodás esetén a gépet a hálózatról le kell választani. A berendezéseket csak szakképzett személy javíthatja.

20.4 A villamos berendezések csak állandó felügyelet mellett használhatóak.

20.5 Ideiglenes mérések, bemutatók esetén is be kell tartani a létesítési szabályokat, kisfeszültségű berendezések (pl. 12 Voltos akkumulátorok) használata ajánlott.

20.6 A megfigyeléseknél alkalmazott berendezések és az éghető anyag között olyan távolságot kell tartani, hogy a berendezés meghibásodása az éghető anyagra gyújtási veszélyt ne jelentsen.

20.7 A foglalkozások vezetője a tevékenység megkezdése előtt köteles kioktatni a hallgatókat és az egyéb jelenlevőket a betartandó tűzvédelmi használati szabályokról.

20.8 A csillagászati tanszéken dolgozó tanszéki oktatók és doktori hallgatók részére biztosított dolgozó szobák használata során be kell tartani a Tűzvédelmi Szabályzat V. fejezet 2. pontjában a tanszéki dolgozószobák és irodák használati szabályai alatt leírtakat.

20.9 A kísérleti munkákhoz használt vegyszereket és az oldószereket maximum 20 liter mennyiségben a lemezszekrényben kell tárolni tűzveszélyességi fokozatonként elkülönítve.

20.10 A csillagvizsgáló területén a dohányzás és a nyílt láng használata tilos, amelyet piktogrammal, táblával jelölni kell.

20.11 A csillagvizsgáló területén tartózkodók menekülése a füstmentes lépcsőházon keresztül történik. Mivel ez az egyetlen menekülési útvonal, ezért különösen fontos, hogy az útvonal folyamatosan megvilágított, teljes szélességében járható (tiszta, hulladéktól, bútoroktól mentes) legyen. A kijáratot után világító táblával kell jelölni.

20.12 A csillagászati tanszék könyvtárának használata során be kell tartani a Tűzvédelmi Szabályzat V. fejezet 11. pontjában a könyvtárak használati szabályai alatt leírtakat.

20.13 A csillagvizsgáló területén 2 db 6 kg-os ABC porral oltó tűzoltó készüléket kell elhelyezni.

21. A plazma laboratórium használatának tűzvédelmi követelményei

21.1 A Plazma labor elektromos berendezéseihez a helyiségben a biztonságos használatra vonatkozó technológiai, illetve Kezelési Utasítást kötelező (magyar nyelven) laboratóriumban kifüggesztve elhelyezni. A külföldről behozott gépi berendezéseknél az alkalmazó köteles gondoskodni a technológiai utasításról. Ha ez nem áll rendelkezésre a vonatkozó gép típusát feltüntetve, a tűzvédelmi hatóságtól kell véleményezést kérni a használatához. Ez minden új tűzveszélyes gép vagy berendezés esetében szükséges.

21.2 A Plazma laborban kísérlethez használatos elektromos gépeket csak a vonatkozó szabvány szerint szabad létesíteni, használni. A biztonság érdekében a berendezéseket az tűzveszélyességi osztályra meghatározott időnként felül kell vizsgáltatni.

21.3 A Plazma laborban jelenleg kutatási feladatokra használatos elektromos gépek teljesítménye indokolja, hogy az elektromos gépek és a gázpalackok között olyan biztonsági távolság maradjon, hogy elektromos ív ne keletkezzen, mert az robbanást idézhet elő. A kutató laborban elhelyezett gázpalackokat, amennyiben a kutatómunka nem folyamatos le kell vinni a központi tároló palack helyre.

21.4 A hidrogén vagy egyéb éghető gázok használata alkalmával ki kell tenni a robbanásveszélyre figyelmeztető, valamint a dohányzás és nyílt láng használata tilos táblát.

21.5 Bármilyen elektromos áram vagy működési zavar esetén a gépeket nem szabad használni. Az elektromos gépeket áramtalanítani kell és figyelmeztető táblával jelezni kell ezt a körülményt.

21.6 A Plazma Laborban a folyamatos szellőztetésről gondoskodni kell.

21.7 Laboratóriumi tűz vagy veszélye esetén a tűzoltóságot, valamint a központi diszpécser és a vagyonvédelmi szolgálatot azonnal értesíteni kell. Azonnal végre kell hajtani a helyiség és az elektromos berendezések áramtalanítását. Biztonságba kell helyezni előbb az éghető gázokat, majd a nem éghető gázokat tartalmazó palackokat.

21.8 A Plazma Laborban az ott keletkező tűz oltására alkalmas tűzoltó készüléket kell elhelyezni.

22. Az állattartó és takarmánytároló helyiségek használatának tűzvédelmi szabályai

22.1 Az állattartó, illetőleg a takarmánytároló helyiségek „C” tűzveszélyes tűzveszélyességi osztályba tartoznak.

22.2 Az állatok elhelyezésére szolgáló ketreceket állványon vagy polcon kell elhelyezni. Az állványokat úgy kell telepíteni, hogy közöttük 80 cm, az állványsorok között pedig 120 cm széles közlekedési út biztosítva legyen.

22.3 Az állványok közötti utat még ideiglenesen sem szabad eltorlaszolni.

22.4 Az elektromos berendezés és felszerelés a helyiségben, feleljen meg a vonatkozó szabvány előírásnak.

22.5 Az éghető alommal használt ketrecet, éghető takarmányt úgy kell elhelyezni, hogy a központi fűtőtesttől 30 cm, elektromos szerelvénytől pedig legalább 50 cm távolságra legyen.

22.6 Az állattartó, illetőleg a takarmány tároló helyiségekben egyéb tűzveszélyes anyagot, folyadékot még ideiglenesen sem szabad tárolni.

22.7 A helyiségből tűzveszélyes hulladékot (elhasznált almot, fel nem használt takarmányt) folyamatosan el kell távolítani.

22.8 Az állattartó, illetőleg a takarmánytároló helyiségekben nyílt lánggal tevékenységet végezni tilos!

22.9 Az állattartó, illetőleg a takarmánytároló helyiségekben kialakított tárolási rendet be kell tartani. Az állványok felső polcain elhelyezett ketrecek vagy a takarmány és a födém között min. 1 méteres távolságot kell tartani.

23. A vegyszerraktárak, éghető folyadéktároló kamrák, lefejtő helyiségek és gázpalack tárolók használatának tűzvédelmi szabályai

23.1 A vegyszerraktárak a „C” az éghető folyadéktároló kamrák, lefejtő helyiségek és gázpalacktárolók az „A” fokozottan tűz- és robbanásveszélyes tűzveszélyességi osztályba tartoznak.

A vegyszerraktár és a területén lévő tűzveszélyes folyadéktároló kamrák

használatakor az alábbi szabályokat kell megtartani.

23.2A vegyszerraktárban kialakított kamrákat a nap sugárzásától védeni kell.

23.3Egy kamrában I. és II. tűzveszélyességi fokozatba tartozó folyadékokból vagy vegyes tárolás esetén (I-IV. tűzveszélyességi fokozat) esetén legfeljebb 3000 liter, III. és IV. tűzveszélyességi fokozatba tartozó folyadékokból legfeljebb 5000 liter tárolható.

23.4A vegyszerraktárban kialakított kamrákban vegyes tárolás esetén legfeljebb 12 000 liter (I-IV. tűzveszélyességi fokozat) tárolható.

23.5A vegyszerraktár területén hordós tárolás tilos!

23.6A megengedett mennyiségbe a kiürített, de ki nem tisztított edények is bele számítanak.

23.7A kamrákban nem tárolhatók együtt olyan tulajdonságú folyadékok, amelyek egymásra hatása veszélyes kémiai reakciót, felmelegedést vagy egyéb veszélyes következményt okozhat.

23.8A vegyszerraktár és gázpalacktároló területén csak gyújtási veszélyt nem okozó zárt fűtési rendszer használható. Előnyben kell részesíteni a melegvízfűtést.

23.9Az azonos tűzveszélyességi fokozatba tartozó folyadékot tartalmazó edényeket egy csoportban, ezen belül fajtánként is csoportosítva kell tárolni. Üvegedényes (ballonos) tároláskor legalább 1 db kármentő edény szükséges, amelybe a sérült üvegedény elhelyezhető.

23.10 Üvegballonokat vagy műanyag kannákat egymásra helyezni nem szabad.

23.11 A tárolóedényeket, illetve azok halmazait elmozdulás ellen biztosítani kell.

23.12 A legfeljebb50 liter folyadékot tartalmazó edények nyitott vagy zárt állványon, egymás felett is elhelyezhetők. Az állvány nem éghető anyagú, a legfelső polc pedig 1,8 méter magasan lehet.

23.13 A vegyszertároló területén göngyöleg tárolása tilos! A kamrákba és a polcokra csak a göngyölegből kicsomagolt edényeket szabad elhelyezni.

23.14 A töltött tárolóedényeket tömítetten, zártan, töltőnyílásukkal (záródugóval) felfelé állított állapotban, a kiürítettektől elkülönítetten kell tárolni.

23.15 A vegyszerraktár területén legfeljebb egy kimérő hely létesíthető. Itt a folyadék más edénybe is átmérhető, hordóból vagy ballonból történő átmérést csak állványos berendezéssel szabad végezni.

23.16 Hibás edényben folyadékot tárolni nem szabad.

23.17 A folyadék tároló kamrákban folyadékon kívül más anyagot tárolni nem szabad.

23.18 A kimérő helyen az elcsepegett folyadék felitatására 0,5 m³ száraz homokot és egy darab szórólapátot kell készenlétben tartani.

23.19 Ha a kimérő helyen I. és II. tűzveszélyességi fokozatba tartozó folyadékok kimérését végzik egy darab legalább 2 m² nagyságú lángmentesített ponyvát vagy takarót kell készenlétben tartani.

23.20 A kamrák bejárata közelében - kívül - 1-1 darab 12 kg töltetű porral oltó tűzoltó készüléket kell készenlétben tartani.

23.21 A Déli Tömb nyugati oldalán található önállóan kialakított – vegyszer raktárt képező – helyiségegyüttes bérlője köteles a jelen Tűzvédelmi Szabályzattól függetlenül saját Tűzvédelmi Szabályzatot és Tűzriadó Tervet készíteni és ez utóbbit a Déli Tömb 0-419. számú diszpécser helyiségbe, leadni.

A gázpalacktárolók használatának tűzvédelmi szabályai

23.22 A gázpalacktárolókban más anyagot tárolni nem szabad.

23.23 A gázpalack tárolók közelében ne legyenek gyújtóforrások.

23.24 A levegőnél nehezebb és cseppfolyósított gázokat tartalmazó palackok biztonsági távolságán belül ne legyenek csatornák, folyadékzárak nélküli csatornalefolyók.

23.25 A különféle gázokat tartalmazó palackokat, valamint a töltött és üres palackokat egymástól elkülönítve kell tárolni. A palackok üres állapotát jelölni kell.

23.26 Cseppfolyósított, éghető és mérgező gázokkal töltött palackokat álló helyzetben szabad készenlétben tartani vagy tárolni.

23.27 Kézi erővel egy személy 1 db, legfeljebb 20 l űrtartalmú palackot szállíthat.

23.28 Palackot egyenetlen talajon vagy szintkülönbség esetén legalább két személynek szabad szállítania.

23.29 Kézikocsin való szállításkor a palackot legurulás ellen rögzíteni kell. A palackot talpgyűrűjén, illetve homorú fenekén szabad gurítani.

23.30 A palackok szállításához csak olyan teherfelvevő eszközöket szabad használni, amelyek megbízhatóan kizárják a palackok sérülését vagy leesését.

23.31 A palackokat a nap sugárzó hőjétől óvni kell.

23.32 A palackok kezelésével csak olyan személyt szabad megbízni, aki a vonatkozó jogszabály alapján a szükséges műszaki követelmények szerinti ismereteket elsajátította.

23.33 A palackok használatakor a csatlakozások gáztömörek legyenek.

23.34 Egyik palackból a másik palackba való átáramlást vagy idegen anyag bejutását meg kell akadályozni. Palackok ürítéséhez sűrített gázt felhasználni nem szabad.

23.35 A gázpalacktárolókban éghető és az égést tápláló gázokkal töltött palackokból 150 db; semleges gázokat tartalmazó palackokból tetszőleges mennyiség; éghető és semleges gázokat tartalmazó palackokból tetszőleges mennyiség, égést tápláló és a semleges gázokat tartalmazó palackokból tetszőleges mennyiség. Ezen felül mérgező gázzal töltött palackokból legfeljebb 15 db palack helyezhető el. Oly módon, hogy valamennyi gázpalack a beépített rögzítővel külön-külön biztosítható legyen eldőlés ellen.

23.36 A gázpalacktárolókban legalább 1 db gáztüzek oltására alkalmas tűzoltó készüléket kell készenlétben tartani.

23.37 A vegyszerraktár és gázpalacktároló bejárati ajtajának külső felületén a tűz- és robbanásveszélyre figyelmeztető táblát kell maradandóan elhelyezni.

24. A fotólabor helyiségek használatának szabályai:

24.1 A fotólabor helyiség a „D” mérsékelten tűzveszélyes tűzveszélyességi osztályba tartozik.

24.2A helyiség bejáratánál és a helyiségben a betartandó használati szabályokra vonatkozó táblát, piktogramot kell elhelyezni.

24.3A helyiségben vagy a bejárat közelében 1 db 5 kg-os CO₂ tűzoltó készüléket szükséges elhelyezni.

24.4A helyiségben az oda jogosultakon kívül más személy nem tartózkodhat.

24.5A papír és egyéb hulladékot zárt edénybe kell gyűjteni, naponta el kell szállítani.

24.6A helyiség alapterületének figyelembevételével maximum 10 csomag foto papírt szabad tárolni, biztonságosan becsomagolt módon.

24.7A fotólabor helyiség kulcsát eltávozás előtt a vagyonvédelmi szolgálathoz kell leadni.

24.8A fotólabor helyiség gépeit, készülékeit csak az a személy kezelheti, akit annak használatára kiképeztek. Azokat csak a használati utasítás szerint szabad használni.

24.9Minden előforduló meghibásodást azonnal jelenteni kell az illetékes vezetőnek további intézkedés végett. A gépet le kell állítani a javításig. A meghibásodott készüléket csak a megbízott szakszerviz dolgozója javíthatja.

24.10 A gép kezelőjének az időszakos szerviz ellenőrzés vagy javítás idején jelen kell lennie, azt csak azután lehet újból üzemeltetni, ha a szerelő azt megjavította.

24.11 A fotólabor helyiséget és annak gépeit a munka befejezésekor áramtalanítani kell.

25. A transzformátor helyiségek használatának szabályai:

25.1 A transzformátor helyiség a „D” mérsékelten tűzveszélyes tűzveszélyességi osztályba tartozik.

25.2 A helyiség bejáratánál és a helyiségben a betartandó használati szabályokra vonatkozó táblát, piktogramot kell elhelyezni.

25.3 A helyiségben vagy a bejárat közelében 1 db 5 kg-os CO₂ oltó készüléket szükséges elhelyezni.

25.4 A helyiségben az oda jogosultakon kívül más személy nem tartózkodhat.

25.5 A transzformátor helyiségben anyagot tárolni tilos. A keletkezett hulladékot zárt edénybe kell gyűjteni, naponta el kell szállítani.

25.6 A transzformátor helyiség kulcsát eltávozás előtt a vagyonvédelmi szolgálathoz kell leadni.

25.7 A transzformátor helyiség berendezéseit, készülékeit csak az a személy kezelheti, akit annak használatára kiképeztek. Azokat csak a használati utasítás szerint szabad használni.

25.8 Minden előforduló meghibásodást azonnal jelenteni kell az illetékes vezetőnek további intézkedés végett. A berendezést le kell állítani a javításig. A meghibásodott berendezést, készüléket csak a megbízott szakszerviz munkavállalója javíthatja.

25.9 A berendezés kezelőjének az időszakos szerviz ellenőrzés vagy javítás idején jelen kell lennie, azt csak azután lehet újból üzemeltetni, ha a szerelő azt megjavította.

26. A raktározás és tárolás szabályai

26.1 A raktár- és tároló helyiségek általában a "C", a tűzveszélyes anyagokat nem tartalmazó raktárak pl. takarítószer, büfé raktár stb. a „D” mérsékelten tűzveszélyes tűzveszélyességi osztályba tartoznak.

26.2 A raktár- és tároló helyiségekben nyílt lángot használni, hő fejlesztő berendezést, készüléket üzemeltetni nem szabad.

26.3 A raktár- és tároló helyiségekben az "A" fokozottan tűz- és robbanásveszélyes és a "B" tűz- és robbanásveszélyes tűzveszélyességi osztályba tartozó anyagot, folyadékot csak robbanás gátló szekrényben és legfeljebb 300 liter mennyiségben szabad, gázt még átmenetileg sem szabad tárolni.

26.4 A raktár és tároló területén a "C" - tűzveszélyes és "D" - mérsékelten tűzveszélyes, valamint az "E" - nem tűzveszélyes tűzveszélyességi osztályba tartozó anyagokat külön - külön csoportban kell elhelyezni, az azonos tűzveszélyességi besorolású anyagokat anyag nemenként is csoportosítani kell.

26.5 A raktár, a tároló területén a megengedhető tárolási magasság legfeljebb kettő méter lehet. (A födém alatt minimum egy méter szabad légtér legyen.)

26.6 A raktár, a tároló területén a tárolási csoportok között biztosítani kell a megfelelő közlekedési utakat. Ezeknek szabad szélessége 1 m-nél nem lehet kevesebb.

26.7 A raktározás, a tárolás területét mindig tisztán kell tartani, az éghető hulladékokat össze kell gyűjteni és nem éghető anyagú tárolóedénybe kell helyezni. Ezek eltávolításáról, kiürítéséről munkanaponként legalább egyszer gondoskodni kell.

26.8 A raktár, a tároló területén csak az oda illetékes személyek tartózkodhatnak, illetve végezhetnek raktározási tevékenységet.

26.9 A raktár, a tároló helyiségéből való távozás előtt meg kell győződni arról, hogy nincs-e tűzveszélyre utaló körülmény. (Ha van ilyen azonnal meg kell szüntetni vagy intézkedni a veszélymentes állapot visszaállítására.)

26.10 A raktár, a tároló helyiségéből való távozáskor az áramtalanítást el kell végezni és a helyiséget le kell zárni.

26.11 A raktár, a tároló helyiségek bejárata közelében a tűz oltására alkalmas tűzoltó készüléket kell készenlétben tartani.

27. A konyhák és a hasonló célra használt folyosói területek tűzvédelmi szabályai

27.1 Az épületekben lévő konyhák és a hasonló célt szolgáló folyosói területek (a továbbiakban: konyhák) a „D” tűzveszélyességi osztályba tartoznak.

27.2 A konyhákat csak rendeltetésüknek megfelelően szabad használni.

27.3 A konyhákban villamos berendezéseket (mikrohullámú sütő, villamos tűzhely, főzőlap, tea-, kávéfőző, forralók, stb.), kivéve a hűtőszekrényeket csak állandó felügyelet mellett szabad használni. Ha a berendezéseket nem használják, azokat áramtalanítani kell.

27.4 A konyhából távozó köteles ellenőrizni, megszüntetni az olyan szabálytalanságot, amely tüzet okozhat.

27.5 A konyhákban lévő berendezések karbantartását, javítását, csak az erre kiképzett, szakképzett személy végezheti el. A tisztítás, javítás alkalmával keletkezett tűzért a tisztítást végző a felelős. Műszaki zavar esetén a gépet ki kell kapcsolni és a karbantartót, vagy a javítást végző szakembert, értesíteni kell.

28. A tűzvédelmi biztonsági berendezések, felszerelések és eszközök felülvizsgálatának, karbantartásának és ellenőrzésének határidői

28.1 Tűzoltó készülékek

- hagyományos: félévente

- MSZ EN szerinti: évente (negyedéves vizsgálata a 26. fejezet 10. pontja szerint)

- nyomáspróba mindkettő esetében: öt évente

28.2 Tűzoltó vízforrások (fali, földalatti és föld feletti tűzcsapok): évente

28.3 Füstmentes lépcsőházak: évente a ventilátorok próbájával

28.4 Tűzcsappantyúk: évente

28.5 Villamos berendezések tűzvédelmi szabványossági felülvizsgálata:

- az "A" és "B" tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségben, szabadtéren legalább háromévenként,

- a "C" tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségben, szabadtéren legalább hatévenként,

- a "D" és "E" tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségben, szabadtéren legalább kilencévenként

28.6 Villámvédelmi berendezések tűzvédelmi felülvizsgálata:

- az "A" és "B" tűzveszélyességi osztályba tartozó építményben és szabadtéren legalább háromévenként,

- a "C" tűzveszélyességi osztályba tartozó építményben és szabadtéren legalább hatévenként,

- a "D" és "E" tűzveszélyességi osztályba tartozó építményben és szabadtéren legalább kilencévenként.

28.7 Tűzjelző berendezés: félévente

28.8 Tűzoltó berendezés: félévente

28.9 Nyomásfokozó szivattyú: évente

29. A tűzvédelmi szabályok megszegésének jogkövetkezményei:

29.1 A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény és a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény a tűzvédelemmel kapcsolatos rendelkezések megszegését kétféleképpen szankcionálja:

29.2 Természetes személyek jogellenes magatartása esetén tűzvédelmi szabálysértés állapítható meg, míg jogi személyek esetén tűzvédelmi bírság kiszabására kerülhet sor.

29.3 A tűzvédelmi szabálysértést megállapító 218/1999.(XII.28.) Kormány rendelet az alábbi rendelkezéseket tartalmazza a tűzvédelmi szabálysértéssel kapcsolatban:

20. § (1) Aki

a) a tűzvédelmi jogszabályokban vagy a tűzvédelmi szabályzatokban foglalt előírásokat, továbbá a kötelezően alkalmazandó tűzvédelmi szabványok előírásait megszegi,

b) a jogszabályi tilalom ellenére az erdőterületen vagy annak közelében tüzet gyújt, vagy más módon az erdő tűz elleni védelmének jogszabályi előírásait megszegi,

c) tűzesetet vagy tűzveszélyt észlel, és ezt a hatóságnak nem jelenti,

d) tűzjelzésre távbeszélőjét nem bocsátja rendelkezésre,

e) szándékosan megtévesztő tűzjelzést ad,

f) nem tesz eleget a hatóság azon felhívásának, hogy a tűz oltásában személyesen közreműködjék, illetőleg hogy járművét vagy a tűz oltására alkalmas eszközét a tűz oltásához bocsássa rendelkezésre,

g) tűz esetén a tűzoltás vezetőjének intézkedését nem hajtja végre, vagy a tűzoltás eredményessége érdekében szükséges felvilágosítást nem adja meg,

hatvanezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(2) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a bányafelügyelet tűzvédelmi hatósági jogkörébe tartozó létesítmények tekintetében a bányafelügyelet hatáskörébe tartozik.

(3) Az (1) bekezdés a)-g) pontjában meghatározott szabálysértés miatt a hivatásos tűzoltóság, – tízezer forintig terjedhető – helyszíni bírságot szabhat ki.

29.4 A tűzvédelmi bírságot megállapító 116/1996.(VII.24.) Kormány rendelet az alábbi rendelkezéseket tartalmazza a tűzvédelmi bírsággal kapcsolatban:

1. § Tűzvédelmi bírság szabható ki

a) tűzvédelmi szabály megszegéséért, ha az közvetlen tűz- vagy robbanásveszélyt, illetőleg tüzet idézett elő, vagy veszélyezteti a személyek biztonságát, akadályozza a mentésüket;

b) a tűzjelzéshez és a tűzoltáshoz szükséges eszköz, felszerelés, készülék, berendezés, oltóanyag beszerzésének, készenlétben tartásának, karbantartásának vagy ellenőrzésének elmulasztásáért, illetőleg rendeltetéstől eltérő - engedély nélküli - használatáért;

c) létesítményi tűzoltóság létszámával, képzésével kapcsolatos rendelkezések megszegéséért;

d) ha tűzoltó készülék gyártását, javítását, ellenőrzését a jogszabályban, a kötelezően előírt szabványban, illetőleg a tűzvédelmi engedélyben foglaltaktól eltérően végzik;

e) ha külön jogszabályban foglaltaknak megfelelően nem kérték meg a tűzvédelmi hatóság engedélyét, illetőleg egyetértését;

f) ha a tűzvédelmi szabályok, előírások érvényesítésére vonatkozóan a tervező, illetőleg a kivitelező valótlan nyilatkozatot adott;

g) ha a munkavállalók tűzvédelmi oktatásáról a munkáltató a törvényben előírt határidőre nem gondoskodott;

h) ha a tűzvédelmi szakvizsgához kötött tevékenységet szakvizsga nélkül végzik;

i) ha a fokozottan tűz- és robbanásveszélyes ("A"), a tűz- és robbanásveszélyes ("B"), valamint a tűzveszélyes ("C") tűzveszélyességi osztályba tartozó létesítmény üzemeltetője nem gondoskodik megfelelő szervezettel, illetve tűzvédelmi szakképesítéssel rendelkező személlyel vagy szolgáltatás igénybevételével a létesítmény tűzvédelméről;

j) ha a kötelezett a Tűzvédelmi Szabályzatot nem készíti el, nem gondoskodik annak megismertetéséről, betartatásáról;

k) jogszabályban, kötelezően alkalmazandó szabványban előírt időszakos tűzvédelmi felülvizsgálatok elmulasztásáért.

2. § (1) A tűzvédelmi bírság kiszabására - az 1. § d)-e) pontjában foglaltak kivételével - az illetékes hivatásos önkormányzati tűzoltóság javaslatára, szakhatósági állásfoglalása alapján - a települési önkormányzat jegyzője (körjegyző), fővárosban a főjegyző jogosult.

(2) Az 1. § d)-e) pontjában foglalt esetben a BM Tűzoltóság országos parancsnoka jogosult a bírság kiszabására.

(3) Másodfokon a jegyző (körjegyző), illetve a főjegyző határozata esetén a megyei (fővárosi) közigazgatási hivatal vezetője, az országos parancsnok határozata esetén a belügyminiszter jár el.

3. § (1) Ha a jogszabály másképp nem rendelkezik, a tűzvédelmi bírság alsó határa a tűzrendészeti szabálysértésért kiszabható bírság felső határának megfelelő összeg, a felső határa - a (2) bekezdésben foglalt kivételekkel - hárommillió forint.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott bírság összegek kiszabásánál a következőket kell figyelembe venni:

a) az 1. § a) pontjában meghatározott szabályszegés esetén, ha azt jogszabályban, kötelezően alkalmazandó szabványban meghatározott tűzvédelmi létesítési szabály megszegésével valósították meg, akkor a létesítés költségének legalább 10%-a;

b) az 1. § a) pontjában meghatározott szabályszegés esetén, ha azt jogszabályban rögzített, a tűzvédelmi használati szabály megszegésével valósították meg, akkor tűz esetén legfeljebb 500 000 Ft, veszélyhelyzet előidézése esetén legfeljebb 100 000 Ft;

c) az 1. § b) pontjában meghatározott szabályszegés esetén az eszköz, felszerelés, készülék, berendezés, oltóanyag értékének legalább 10%-a;

d) az 1. § c) pontjában meghatározott esetben a külön jogszabályban előírt létesítményi tűzoltóság legkisebb létszámából hiányzó vagy kiképzetlen személyek száma és a bírság kiszabásakor érvényes havi minimálbér szorzatának megfelelő összeg;

e) az 1. § d) és e) pontjában meghatározott szabályszegés elkövetése esetén legalább 100 000 Ft;

f) az 1. § f) pontjában meghatározott szabályszegés esetén a tervezői, illetőleg a kivitelezői díj legalább 10%-a;

g) az 1. § g)-h) pontjaiban meghatározott esetben az érintett munkavállalók létszáma, valamint a bírság kiszabásakor érvényes havi minimálbér szorzatának megfelelő összeg;

h) az 1. § i)-k) pontjaiban meghatározott esetekben legalább százezer forint.

4. § (1) A tűzvédelmi bírság megfizetése nem mentesít a büntetőjogi, illetve a polgári jogi felelősség, valamint a létesítési hiányosságot ellensúlyozó megfelelő védelem kialakítására vonatkozó kötelezettség teljesítése alól.

(2) A tűzvédelmi bírságot kiszabó határozat jogerőre emelkedésétől számított hat hónap elteltével ismételten kiszabható tűzvédelmi bírság, amennyiben a bírság kiszabásának feltételei még fennállnak.

ELTE LÁGYMÁNYOSI Tűzvédelmi Szabályzat 1. sz. melléklet

LÉTESÍTMÉNYE

BUDAPEST

J E G Y Z Ő K Ö N Y V

Készült: 200..............................……n a ………………………………………………hivatalos helyiségében megtartott tűzvédelmi oktatáson. Az oktatást ...........................................végezte.

Az oktatás tartalma kiterjedt:

1. A Tűzvédelmi Szabályzat tartalmára.

2. A betartandó tűzvédelmi használati szabályokra.

3. A tűzoltó készülékek, eszközök használatára.

4. A tűz esetén követendő magatartásra, feladatokra.

5. A tűzvédelmi szabályok megsértésének következményeire.

A foglalkozáson résztvevők az oktatás tartalmát megértették, amit az aláírásukkal igazolnak:

Névsor: Aláírás:

1. .............................................. ....................................................

2. .............................................. ....................................................

3. .............................................. ....................................................

4. .............................................. ....................................................

5. .............................................. ....................................................

6. .............................................. ....................................................

7. .............................................. ....................................................

8. .............................................. ....................................................

9. .............................................. ....................................................

10.............................................. ....................................................

11.............................................. ....................................................

12.............................................. ....................................................

13.............................................. ....................................................

14.............................................. ....................................................

15.............................................. ....................................................

kmf.

................................................................

oktatást végző

ELTE LÁGYMÁNYOSI Tűzvédelmi Szabályzat 2. sz. melléklet

LÉTESÍTMÉNYE

BUDAPEST

A tűzoltó készülékek elhelyezése

s. sz.

Helye

Típus

Negyedéves ellenőrzés Ideje

Ellenőrzést végezte

Évenkénti ellenőrzés Ideje

Megjegyzés

ELTE LÁGYMÁNYOSI Tűzvédelmi Szabályzat 3. sz. melléklet

LÉTESÍTMÉNYE

BUDAPEST

AZ ALKALOMSZERŰ TŰZVESZÉLYES TEVÉKENYSÉG

VÉGZÉSÉNEK FELTÉTELEI

Sorszám:

A munkavégzés helye:.........................................................................................................

A munkavégzés ideje: 200... ..........................hó ...............nap...................órától

200... ..........................hó ...............nap...................óráig.

A tevékenység megnevezése, pontos leírása:...............................................................….......

....................................................................................................................................................

A munkát végzők neve(i): ........................................................................................................

………………………………………………………………………………………………….

Tűzvédelmi szakvizsga

bizonyítvány száma: ……..........................................................................................................

A munkavégzés helyén az alábbi tűzoltó készüléket kell biztosítani:

€ Porral oltó

€ CO₂ oltó

€ Habbal oltó

€ Gázzal oltó

€ Vízzel oltó

Oltásteljesítmény:...................

Az Országos Tűzvédelmi Szabályzat 11. és 12.§-a, valamint a 200... ..................hó ....nap

megtartott helyszíni szemle alapján a biztonságos munkavégzés érdekében a munkavégzés során .... méteres környezetben az alábbi védelemről kell gondoskodni:

€ Az éghető anyagokat eltávolítani

€ Gyúlékony padozat védelméről gondoskodni

€ Az el nem távolítható anyagokat nem éghető, megfelelő hőszigetelő anyaggal letakarni

€ A szinteken az áttöréseket leellenőrizni

€ A fali és padlónyílásokat, áttöréseket lefedni

€ A munkaterület alatt tűzálló ponyvát kifeszíteni

€ A munkaterületet tűzálló paravánnal elkeríteni

€ A fal vagy mennyezet ellentétes oldalán levő éghető anyagot eltávolítani, védelméről gondoskodni

€ Alaptevékenység korlátozása

€ Az automatikus tűzjelző berendezést bénítani

€ A tűzveszélye tevékenység figyelemmel kísérése a szomszédos helyiségekben

€ A munkavégzés során felügyeletet kell biztosítani

A felügyeletet biztosító személyek neve, beosztása és feladata: ………………………………

………………………………………………………………………………………………….

………………………………………………………………………………………………….

A tűzveszélyes tevékenység befejezése utáni teendők:

€ A munka befejezésének jelentése az engedélyező felé

€ A tűzveszélyes munka területének utóellenőrzése a munka befejezésekor és .... óra múlva

Egyéb előírások:......................................................................................................……………

…………………………………………………………………………………………………...

Budapest, 200 ... ................................ hó .... nap

...........................................................

feltételeket meghatározó

A fentieket az alábbi – a helyi sajátosságoknak megfelelő – tűzvédelmi előírásokkal egészítem ki (Ezen pont kitöltése akkor szükséges, ha a tevékenységet külső gazdálkodó szerv végzi):..............................................................................................................................…………………………………………………………………………………………………………

A munkát végző(k) nyilatkozata:

Az előzőekben felsorolt előírásokat tudomásul veszem, a munkavégzéshez szükséges berendezést a tevékenység megkezdése előtt ellenőriztem, a tűzoltó készülékek, felszerelések használatát, a tűzjelzés helyis lehetőségét ismerem, a munkavégzés befejezése után a területet tűzvédelmi szempontból leellenőrzöm, a munkavégzés befejezését a feltételeket meghatározó felé jelentem.

Budapest, 200... ........................... hó ...... nap

...........................................................

munkát végzők aláírása

A felügyeletet ellátó(k) nyilatkozata:

A felsorolt előírásokat tudomásul veszem, a felügyeleti feladataimmal tisztában vagyok, a tűzoltó készülékek, felszerelések használatát és a tűzjelzés helyi lehetőségeit ismerem.

Budapest, 200... ........................... hó ...... nap

...........................................................

felügyeletet ellátók aláírása

A tevékenység befejezését tudomásul vettem:

Budapest, 200... ........................... hó ...... nap ........óra

...........................................................

feltételeket meghatározó

ELTE LÁGYMÁNYOSI Tűzvédelmi Szabályzat 4. sz. melléklet

LÉTESÍTMÉNYE

BUDAPEST

TŰZRIADÓ TERV

Eötvös Loránd Tudományegyetem

Informatikai Kar

Társadalomtudományi Kar

Természettudományi Kar

Lágymányosi Létesítménye

Északi Tömb

Budapest, XI. Pázmány Péter sétány 1/a.

Figyelmeztetés

Az ELTE Lágymányosi Létesítménye veszélyes viszonyaira tekintettel a jelen Tűzriadó Terv először a főbb veszélyforrások megnevezését és a védekezés szabályait tartalmazza.

Vízzel nem oltható anyagok a KTCS épület 412., 418-as számú laboratóriumaiban találhatóak. Oltani csak porral szabad.

Az ELTE Lágymányosi Létesítménye Északi Tömb észak-keleti oldalán az úgynevezett KTCS épületben a 11 szintes épületből 7 szinten vegyi laboratóriumok nyertek elhelyezést. Ezekben a helyiségekben - éghető és nem éghető, valamint mérgező és semleges gázokat tartalmazó gázpalackokkal - találkozhat a mentést végző tűzoltó. Ezért minden esetben a laboratóriumi helyiségekbe való behatolást csak légzőkészülékkel ajánlatos végrehajtani.

A laboratóriumokban jelentős mennyiségben tárolnak vegyszereket. Ezek egy része éghető folyadék, amelyet robbanás gátló-, lemez-, valamint hűtőszekrényekben tárolnak. Ezért a laboratóriumokban éghető folyadékok heves égésével kell számolni.

Veszélyeztetett hely továbbá az épület északi részén lévő gázpalacktároló, amelyben mintegy 40-50 gázpalack tárolása történik.

Valamennyi vegyi laboratóriumban az ajtók mellett zuhanyberendezés is található, azzal a céllal, hogy az égő ruházatot elolthassák vagy a vegyszerrel leöntött ruházatot közömbösíthessék. A tűzoltó ruhának vegyszerrel történt szennyezése esetén, illetőleg a ruha kigyulladása esetén ajánlatos a zuhanyberendezés használata.

TŰZRIADÓ TERV

Készült: a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. tv. 19 § (1) és a tűzvédelmi szabályzat készítéséről szóló 30/1996 (XII.6.)BM rendelet 4.§. (1) bekezdése az ELTE Lágymányosi Létesítménye Északi Tömb tűzvédelmi viszonyainak helyi szabályozására, az előforduló tűz- és káresetek gyors és hatékony felszámolása érdekében.

Cím: ELTE Lágymányosi Létesítménye Északi Tömb területe

Budapest XI. Pázmány Péter sétány 1/A.

ELTE Inf. Kar dékán: Dr. Kozma László

ELTE Társ. Tud. Kar dékán: Dr. Tausz Katalin

ELTE TTK dékán: Dr. Michaletzky György

Tűz bejelentése: Budapest területén a 105-ös telefonszámon

Tűzvédelmi Szabályzat melléklete: Tűzriadó Terv és Tűzvédelmi Helyszínrajz

A Tűzriadó Terv végrehajtásához szükséges személyi állomány beosztásáért a személyek kijelölése, a tűzvédelmi feladatok végrehajtására, feladataikra való felkészítés, a személyi változás esetén a helyettesítő új személy írásban történő felhatalmazásáért, a Tűzriadó Terv naprakész állapotban való tartásáért az Egyetem mindenkori vezetői a felelősek.

Tűz esetén riasztás munkaidőben 9-16 óra között értesítendő személyek (diszpécser feladata):

Az elhangzott tűzjelzés után a Tűzoltóság értesítését, a területen a belső riasztást késedelem nélkül azonnal végre kell hajtani, melynek során értesíteni kell:

Az ELTE Lágym. Lét. Tűzvédelmi Szervezet vezetőjét: Dr. Albert Albert 06-20-4953-816

A létesítmény biztonságtechnikai szolg. vezetőjét: Pásztor Zsolt 61-40, 06-20-3431928

A Diszpécser Szolgálat vezetőjét: Horváth Henrik 60-98

A Lágymányosi Főmérnökség vezetőjét: Révész Istvánné 11-80

A Lágymányosi Főmérnökség főmérnökét: Zoltán János 11-19

Az ELTE Lágym. Lét. Tűzvédelmi Felelőst : Dr. Lászlóffy László 62-09

Az ELTE Biztonságtechnikai Szervezési Osztályvezetőt: Fenyvesi László 28-77

Az ELTE Inf. Kar Dékán-helyettest: Dr. Gonda János 84-48

Az ELTE Társ. Tud. Kar Dékán-helyettest: Dr. Siklaki István 67-06

Az ELTE TTK Dékán-helyettest: Dr. Détári László 80-81, 60-45

Tűz esetén, munkaidőn kívül, 16-09 óra között, illetőleg szombat, vasárnap és ünnepnapokon értesítendő személyek(diszpécser feladata):

Tűzvédelmi szervezet vezetője: Dr. Albert Albert

lakcím: 1024. Budapest Fillér u. 11.

tel.: 06-20-495-38-16 / 31-68-579

Üzemeltető P. Dussmann Kft. képviseletében

ELTE objektum vezető: Pásztor Zsolt

lakcím:

tel.: 06-20-343-19-28

Üzemeltető Kraftszer Kft. képviseletében

üzemeltetési vezető: Horváth Henrik

lakcím: 1162. Budapest, Bekecs u. 9.

tel.: 409-25-67

ELTE Műszaki és Üzemeltetési Főmérnökség képviseletében

Lágymányosi Főmérnökség vezetője: Révész Istvánné

lakcím: 2314. Halásztelek, Diófasor utca 43.

tel.: 06-209-828-068

ELTE Műszaki és Üzemeltetési Főmérnökség képviseletében

Lágymányosi Főmérnökség főmérnök Zoltán János

lakcím: 1025. Budapest Felső Zöldmáli út 102/b..

tel.: 06-209-827-887

ELTE Biztonságtechnikai és Szervezési

Osztály Vezetője: Fenyvesi László

lakcím:

tel.: 06-30-230-15-60

ELTE TTK Gazdasági és Műszaki

Dékán-helyettes: Dr. Détári László

lakcím:

tel.: 06-30-371-63-51

Létesítmény adatai: Eötvös Loránd Tudományegyetem Északi Tömb,

1117. Északi Tömb Budapest, Pázmány Péter sétány 1/A.

Központi telefon hívószáma: 372-25-00

ELTE területén az Egyetemen foglalkoztatottak létszáma: 600.fő

Hallgatók létszáma: (változóan) 1000 fő

Egyéb látogatók létszáma: (változó) 100-200 fő között

A terület nagysága 57 ezer négyzetméter

Az ELTE Északi Tömb a „C” tűzveszélyes tűzveszélyességi osztályba tartozik

A létesítmény helye:

Az ELTE Lágymányosi Létesítménye Északi Tömb Budapest XI. kerületében a Lágymányosi Duna parton található.

Északi oldalról a területét (a létesítmény előtt) szabad zöld terület, illetve rövid bekötőút, észak-keleti oldalról a Duna, a mellette húzódó rakparti közlekedő útvonal, valamint a létesítményt körülvevő rövid közút, déli oldalon az ELTE Északi és Déli tömb közötti szabad terület, délnyugati oldalon az ELTE Informatikai Központ előtti útvonal (jelenleg zsákutca) határolja.

A belső területekhez tűzoltó gépjárművekkel megközelítési lehetőség:

A Petőfi-híd budai hídfő előtt a rakpart lejáratához vezető főútvonalról leágazó felső közlekedő út, amely az ELTE Lágymányosi Létesítménye Északi Tömb előtt a Duna mellett párhuzamosan halad.

A létesítmény bejáratainak elhelyezkedése:

Északi oldalon: az Egyetem - KTCS főbejárati kapuja, Keleti oldalon: (Duna-felől) keleti főbejárata. Déli oldalon: négy kapuszárnnyal működő közlekedő kijáratok. A helyiségben megfelelően jelzett vészkijáratok biztosítják a menekülést.

A Tűzriadó Terv rendeltetése és célja:

Az Egyetem területén (esetleg) előforduló tűzesetek, káresemények gyors, szervezett, pánikmentes oltásának, az élet és vagyon mentés elkészítése, illetve megkezdése.

Az előforduló tűz-, vagy elemi csapások azonnali jelzése a Tűzoltósághoz.

Tűzoltóság telefonszáma: 105

A tüzet és más rendkívüli eseményt észlelése után azonnal jelezni kell! A diszpécser szolgálat a tűz vagy más esemény Pl. gázpalack meghibásodás, gázömlés, éghető folyadék edényzetének megsérülése stb. folyamatosan - percenként két-három alkalommal ismételve, hangos bemondással - tájékoztassa az épületben tartózkodókat az eseményről és az igénybe vehető menekülési útvonalakról.

A keletkezett tűz oltására szervezett belső intézkedések:

- Riasztási feladatok irányítása, végrehajtása

- Mentési feladatok irányítása, végrehajtása, az élet- és vagyon védelmében

- Tűzvédelmi berendezések, kézi oltó készülékek helyi ismerete, szakszerű kezelése a létesítmény területén,

- Menekülési terv előkészítése vészhelyzetre: tanárok, munkatársaik, hallgatók és más munkakörben jelen levő munkavállalók pánikmentes gyors távozásának megszervezése, irányítása.

- Az intézkedésre jogosult személyek, vezetők, értesítése a munkaidő alatt vagy munkaszüneti napon telefonon (futárszolgálat) a létesítménybe való berendelése.

- A létesítmény területére érkező készenléti egység vezetőjének a tűzriadó terv és tűzvédelmi helyszínrajz átadása,

- Tájékoztatás átadása a területi oltóvíz-forrásokról, oltóberendezésekről, és közmű berendezések elhelyezéséről.

- A közmű- elektromos berendezések szakasz és főkapcsolóinak, a gázberendezések és egyéb berendezések szakasz- és főelzáróinak a területi elhelyezésekről készült tűzvédelmi helyszínrajz alapján.

Tűz esetén a Tűzoltóság megérkezéséig utasítási joggal bír:

A területen megbízott tűzvédelmi szervezet irányító vezetői: a Tűzriadó Tervben személyi értesítésre felsoroltak. Együttes irányítással intézkedést tesznek az ember és vagyon gyors mentésére, tűzoltásra.

A tűz jelzésére kötelezettek:

A keletkezett tüzet annak a személynek kötelessége azonnal jelezni, aki a tüzet észleli, minden tűzesetet, még ha önmagától megszűnt, illetve az eloltott tüzet is bejelenti kell a Tűzoltósághoz.

A tűz oltását a területen elhelyezett kézi oltókészülékek és berendezések igénybe vételével kell végezni, annak megfelelően, mely a tűz oltására előírt.

A tűzoltóság megérkezése után a tűz keletkezési helyén foglalkoztatott műszaki munkavállalók a jelen levő személyekkel együtt, a tűz oltásra kivonult oltóegység parancsnokának utasításait kötelesek végrehajtani.

Eljárás tűz esetén

Az ELTE Lágymányosi Létesítményében, vagy területén keletkezett tűz, vagy káresemény esetén az észlelő személy azonnal riasztja az épületben levőket: az illetékes tanszékeket, tanszékvezetőket vagy a tűzvédelmi felelősöket, a Lágymányosi Főmérnökség vezetőit és a kapunál levő őrszolgálatot is a riasztóberendezés működtetésével telefonon vagy hangos kiáltással, vagy telefonon. Bármilyen akadályoztatás esetén a Tűzoltóságot is az előírásnak megfelelően azonnal értesíteni kell.

Tűzjelzésnek a tűzoltóság bejelentéséhez tartalmaznia kell a következőket:

- A tűzeset pontos helyét, (neve, címe, az égő épület jellege, megnevezése)

- A tűz kiterjedésének nagysága

- Milyen anyag ég, vagy épület, laboratórium, raktár, stb. van veszélyeztetve

- Emberélet van-e veszélyeztetve (vagy már sérülés is van)

- A tűz helyszíne milyen útvonalon közelíthető meg

- A tüzet jelző személy neve, tartózkodási helye, tűzjelzésre használt telefonszáma, valamint minden egyéb adat, melyet a Tűzoltóság kér.

A tűz kiterjedésétől, méretétől a veszélyhelyet nagyságától függően helyiség kiürítését azonnal meg kell kezdeni.

Tűzjelzés utáni feladatok:

- Tűzoltás megkezdése,

- A létesítmény területén, az épületekben tartózkodó tanárok, hallgatók és más munkavállaló személyek értesítése, riasztása.

- A zárt helyiségek kulcsainak előkészítése, (másolati kulcsok portáról történő felvétele, majd ezt követően a helyiségek kinyitása is).

- A tűzoltó készenléti egységek helyszínre érkezése után helyismeret, adatközlés és egyéb tűzvédelmi vonatkozásban történő tájékoztatás adás a gyors tűzoltás segítésére.

- A műszaki szolgálatot ellátó személyek azonnali intézkedése, áramtalanítás, lift leállítás, műszaki berendezések működésének megszüntetése a veszélyhelyzet megelőzéseként, továbbá egyéb intézkedések végrehajtása.

- A tűzoltó egység parancsnokának intézkedéseire a kiadott utasításokat mindenkinek végre kell hajtania.

Közérdekű telefonszámok:

Tűzoltóság: 105

Mentők: 104

Rendőrség: 107

Tűzszerészek: 233-21-90

Gázművek: 477-1111

Elektromos Művek: 478-2121

Vízművek: 06/80-200-333

Csatornázási művek: 455-4200

A tűzjelzés módja:

- A létesítmény területén tartózkodó személyek tűz vagy veszélyének észlelése esetén kötelesek azonnal riasztani személyesen, vagy telefonon a környezetben levőket hangos „TŰZ VAN” kiáltással, a diszpécsert telefonon kell értesíteni. Ahol van kézi jelzésadó, annak beütésével jelezni.

Általános intézkedés a Karok vezetői, helyettesei, intézetigazgatók és helyetteseik, tanszék-, önálló egység-vezetők és helyetteseik feladataira:

Az Egyetem területén a tűzvédelmi szervezet tagjai, a tanárok és oktató munkatársaik a tűzjelzést, riasztást követően, a tűzoltás megkezdésével egy időben gondoskodnak a hallgatók és a területen tartózkodó személyek biztonságos helyre történő irányításáról.

- A területen levő veszélyeztetett helyiségekből – ha erre mód és lehetőség van - a gázpalackokat távolítsák el,

- az éghető tűz- és robbanásveszélyes vegyszereket tartalmazó edényeket a robbanás gátló szekrényekbe, illetve lemez szekrényekbe zárják el, illetve helyiségen kívüli területre vigyék.

- a helyiségek és helyiségekben levő berendezések, készülékek áramtalanításáról gondoskodni kell.

- a tűz- vagy káresemény kialakulásánál, annak jelzési helyére sietnek, a jelenlévő munkatársakat is bevonják a tűzoltásba a kézi tűzoltó felszerelések, készülékek, oltóvíz vagy homok használatával megkezdik a tűzoltást,

- az ELTE Lágymányosi Létesítménye Északi Tömb területén tűzoltásban részt vevő munkatársak vagy a hallgatók irányítását a tűzoltóság megérkezése után a tűzoltást vezető egység parancsnokának utasítása szerint végrehajtani, a mentési feladatokban részt venni.

- A tűz terjedésétől, a veszélyhelyzet nagyságától, méretétől függően a helyiségek kiürítését a tűzjelzést követően meg kell kezdeni.

Személyi sérülés esetén történő intézkedések

- A mentők értesítése, kirendelése az ELTE északi oldal előtt lévő park területre,

- A sérült személyek biztonságos helyre szállítása az orvosi ellátásig,

- Elsősegély nyújtást a helyi adottságoknak megfelelően azonnal végre kell hajtani,

A kiürítés és a rendfenntartás biztonságáért az ELTE Lágymányosi Létesítménye Északi Tömb területén lévő vezetők a felelősek.

A tűzoltóság fogadása és irányítása munkaidőben

- Tűz esetén az oltást irányító személy köteles gondoskodni arról, hogy a kiérkező tűzoltó egység parancsnoka a tűzoltás eredményessége érdekében szükséges felvilágosítást megkapja. Erre a célra lehetőleg olyan személyt kell megbízni, aki ismeri az ELTE Lágymányosi Létesítménye területén használatos tűzveszélyes vagy mérgező anyagokat.

- A kijelölt személy feladata az állandó kapcsolattartás a rendfenntartó, a műszaki anyagmentő szolgálatot ellátó személyekkel a pontos információk továbbítása miatt.

- A tűzjelzést, a riasztást követően a tűzoltást a rendelkezésre álló tűzoltó berendezéssel, felszereléssel haladéktalanul meg kell kezdeni mindazoknak a személyeknek, akik a tűz kezdeti állapotát észlelték.

Tűz- és káresemény felszámolásának irányító vezetői:

- Az ELTE illetékes Dékán-helyettes,

- Intézetigazgató, helyettese,

- Tanszékvezető, helyettese,

- Lágymányosi Főmérnökség vezetője,

- Biztonságtechnikai Szervezési Osztályvezető,

- Egyetemi tűzvédelmi szervezet vezetője,

- A tanszék tűzvédelmi felelőse,

- A műszaki mentésben részt vevő név szerint kijelölt vezetői.

Ezek irányításával a területen tartózkodókat a létesítményből biztonságos gyülekezési helyre eltávolítják.

- Az illetékes vezető a Tűzriadó Tervben meghatározott személyeket a tűzoltási feladatokra, a műszaki mentőcsoportokat, amelyeket az esetleges károk elhárítására kijelölt, irányítja a tűz eloltásáig.

- A létesítményben tartózkodók gyülekezési helye az épület előtti, melletti szabad területen.

Ellenőrizni kell a létszámot, a hiányzók hollétét tisztázni kell, a mentőcsoportoknak tagjai az esetleges sérült személyeket a gyülekezési helyre kell lehozniuk, (életük veszélyeztetése nélkül) vagy a tűzoltó egység parancsnokát kell tájékoztatni arról, hogy a veszélyeztetett területen (helyiségben) sérült személy maradt.

- A tűzoltó egység parancsnokától a mentésre kiadott utasítást mindenki maradéktalanul köteles teljesíteni.

- A mentőcsoportok tagjai olyan helyre menjenek be védőfelszerelés nélkül, ahol a füstmérgezéstől, robbanásveszélytől, életük és testi épségük veszélyeztetésétől nem kell tartaniuk.

A rendfenntartás feladatai:

- Tűz esetén az ember és tulajdon védelmére, a pánik megelőzésére minden lehetséges intézkedést meg kell tenni:

- A területen tartózkodó munkavállalók és hallgatók káresemény színhelyén történő közlekedésének szabályozása, az anyagi értékek mentése egy időben kerül végrehajtásra.

- A létesítmény területén tartózkodó munkatársainak elsőrendű feladata, hogy riasztás után, pánik-mentesen a gyülekező helyre irányítsák az ott tartózkodókat (az Északi Tömb előtti, melletti szabad területen).

- A rendfenntartás feladatai közé tartozik a Tűzoltóság egységének, a mentő és műszaki csoportok zavartalan felvonulásának és működésének biztosítása is.

- A létesítmény területén munkaidőben és munkaidőn kívül is a rendfenntartásban a portaszolgálat tagjai is részt vesznek.

- A portaszolgálat a kapubejáratok védelmét fenntartja,

- Az anyagi értékek mentését csak az életmentés végrehajtása után szabad megkezdeni.

Az egyetemi biztonsági szolgálat diszpécserének feladatai:

- Tűz esetén riasztja a hivatásos tűzoltóságot, majd telefonon értesíti a jelen Tűzriadó Tervben megjelölt személyeket. Sérülés esetén értesíti a mentőket és gondoskodik az érkező mentősök tájékoztatásáról

- Fogadja a tűzoltókat és gondoskodik arról, hogy a kiérkező tűzoltó egység parancsnokának a létesítmény Tűzriadó Terve átadásra kerüljön és a kialakult helyzetről részére a szükséges tájékoztatás, megtörténjen. A tájékoztatás terjedjen ki, az addig tett intézkedésekre, beavatkozásra, a tűz helyszínén lévő veszélyekre.

- A létesítmény körül, a vízszerzési helyeket a megközelítésére szolgáló útvonalakat, a tűzoltási felvonulási területeket szabaddá kell tenni.

- A tűzoltóegység parancsnoknak intézkedéseit továbbítja az egyetemi biztonsági szolgálat felé, illetve végrehajtja azokat.

- A portákon elhelyezett másolati kulcsok közül a káresemény helyiségeinek kulcsait a tűzoltó egység vezetőjének rendelkezésére kell bocsátani.

- Amennyiben lehetséges meg kell kezdeni a tűzoltást a rendelkezésre álló kézi oltó készülékekkel.

A tűzoltáshoz szükséges oltóvíz biztosítása:

A tűzjelzést követően a tűzoltó egység gyors beavatkozásának lehetővé tételére, a vízszerzési helyek, vagy azok megközelítésére szolgáló útvonalak biztosítására a diszpécsernek vagy az általa kijelölt személynek gondoskodnia kell. Mellette a területen jelen levő munkatársakból egy megfelelő létszámú csoportot kell biztosítani.

A tűzvédelmi helyszínrajzon a vízelzárás az oltóvíz források megjelölése biztosított.

- A veszélyeztetett területen a vízelzárást a műszaki mentőcsoport biztosítja.

- Amennyiben a létesítmény területén a veszélyhelyzet újabb kialakulását kell megakadályozni a vízelzárást teljesen, vagy leszakaszoltan a tűzoltó egység parancsnoka rendeli el.

- A létesítmény területén a szabadtéri vízvételi lehetőségeket az épület körül elhelyezett föld feletti tűzcsapok biztosítják.

- A létesítmény területén levő épületekben belső vízforrások a fali tűzcsapok.

- A vízszerzési helyek, útvonalak biztosítására gyors intézkedést kell végrehajtani. A területről mindenféle járművet el kell távolítani, hogy forgalmi akadályt ne hozhassanak létre a Tűzoltóság gyors felvonulása, illetve a vízszerzési helyek biztosítása érdekében.

A mentőcsoport feladata:

A létesítmény területén a tűz-, vagy káresemény kialakulása után a veszélyeztetett területen levő személyek, sérültek kimentésére azonnali intézkedni kell.

Az elsősegélyt nyújtó személyek, a mentőcsoport kijelölt tagjai a rendelkezésre álló gyógyszerekkel, kötszerekkel a könnyebb sérültek ellátására a gyülekezési helyen jelentkeznek.

Az elsősegély-nyújtás biztosítására a segély-nyújtó személyeket előre kell megbízni az elsősegély helyeket előre kijelölni szükséges.

Elsősegély-nyújtó hely: a KTCS épület előtti park.

A mentők azonnali értesítése a 104-es telefonszámon, a kórházi ápolásra szorulók egészségi intézményi azonnali elhelyezése azonnali feladat.

A műszaki és anyagmentés feladatai:

A létesítmény területén a műszaki mentést mindazok a személyek látják el, akik a technológiai, műszaki feladatokat végzik munkaidőben és azon túl is, a technológiai és műszaki vezető meghatározott rendelkezése, irányítása szerint.

A műszaki- és anyagmentésben részt vevő személyek gyülekezési helye a KTCS porta őrszolgálat előtti területen

A tűzesetnél a tűzoltó egység parancsnoka a műszaki feladatok ellátására szükség szerint utasítást adhat, amelyet végre kell hajtani.

Áramtalanítási feladatok tűz esetében

A létesítmény területén tűz-, vagy káresemény következtében az áramtalanítást és gáz elzárást azonnal végre kell hajtani.

A tűz által veszélyeztetett helyiségekben azonnal végre kell hajtani az áramtalanítást, a tűz oltását áramtalanításig megkezdeni tilos!

- Az áramtalanítást a műszaki szolgáltatást végzi villanyszerelő szakember végezheti munkaidő alatt, vagy után, vagy más időszakban.

- Az áramtalanítást a Tűzriadó Terv helyszínrajzán feltüntetett kapcsolóknál kell végrehajtani.

A gázelzárás módja:

Tűz esetén a gáz főelzáró berendezéssel a gáz átáramlását azonnal meg kell szüntetni.

A gáz elzárását a létesítmény területén az illetékes műszaki szolgálat hajtja végre.

A gáz főelzáró berendezés a KTCS épület északi részén a gázpalacktároló mellett található.

A közműberendezések gyors és szakszerű kikapcsolása, lezárása tűzvédelmi, élet- és vagyonvédelmi szempontból fontos feladat, amelynek végrehajtását a tűzoltás vezetését ellátó tűzoltó egység parancsnokának utasítására végre kell hajtani.

Az Egyetem területén tűzoltás céljára a következő berendezések és kézi oltó felszerelések találhatók:

Az épület valamennyi szintjén fali tűzcsapok találhatók. A tűzcsapszekrényekben kerültek elhelyezésre a kézi tűzoltó készülékek.

Az épületben folyosókon a tanszéki hallgatói és kutatói laboratóriumokban, vagy egyéb helyeken elhelyezett kézi oltó felszerelések a Tűzvédelmi Helyszínrajzban helyiségenként megjelölve vannak.

A laboratóriumok helyiségeiben védőzuhany felszerelések találhatók, amelyek alkalmasak a meggyulladt-, illetőleg a savval szennyezett ruházat oltására vagy hígítására.

Az Egyetem területén elhelyezett nyomásfokozó szivattyú: 6 bar nyomásra van beállítva, de teljesítménye 12 bar nyomásig fokozható. A nyomásfokozó szivattyú rendeltetése az Egyetem területén meglevő fali tűzcsapokban a víznyomást megfelelő szinten tartja.

A VI. emeleti számítógépteremben automatikus gázzal oltó tűzoltó berendezés került beépítésre.

Menekülési útvonalak a létesítmény területén:

Az épületekben levő lépcsőházak a menekülési lehetőséget biztosítják, ezek a tanszéki folyosókkal közvetlen összeköttetésben vannak. A tűzveszély miatt a riasztás elhangzása után a létesítmény épületében az elektromos felvonók azonnali leállítása megtörténik, az épületekből való távozást a lépcsőházak igénybevételével azonnal pánikmentesen végre kell hajtani.

Az épületek elhagyására a lépcsőházakon keresztül, illetve a menekülési útvonalon, összesen hat perc áll rendelkezésére a területen tartózkodó személyeknek.

A Tűzriadó Terv és a Tűzvédelmi Helyszínrajz a menekülési útvonalakat a kijáratok, vészkijáratok kapukon keresztül történő jelöléseit a területen megadta, tűzvédelmi jelzőtáblákat alkalmazott a gyors eltávozás biztosítására.

A Tűzriadó Tervben foglaltakat, azok megvalósítását a tűzriadó gyakorlat elrendelésével, azok végrehajtásával az Egyetem vezetőinek feladata, ezeknek a tűzvédelmi feladatoknak az irányítására, végrehajtására a tanszékvezetőknek is intézkedniük kell.

A tűz észlelése oltása, a mentés, a menekülési útvonalak ismertetése, a menekülés pánikmentes gyors és szervezett végrehajtása, a tűzvédelem érdekében olyan intézkedések, melyeket az Egyetem oktatói munkáiban részt vevő vezetők és munkatársaiknak a Tűzvédelmi Szabályzat rendelkezése szerint végre kell hajtaniuk.

Budapest, 2006. 06. 22.

Összeállította: Dr. Lászlóffy László

ügyvivő szakértő

Lektorálta: Dr. Albert Albert

tűzvédelmi szakértő

Dr. Juhászné Huszty Katalin

Gazdasági főigazgató

ingatlangazda

ELTE LÁGYMÁNYOSI Tűzvédelmi Szabályzat 5. sz. melléklet

LÉTESÍTMÉNYE

BUDAPEST

TŰZRIADÓ TERV

Eötvös Loránd Tudományegyetem

Informatikai Kar

Természettudományi Kar

Lágymányosi Létesítménye

Déli Tömb

Budapest, XI. Pázmány Péter sétány 1/c.

Figyelmeztetés

Az ELTE Lágymányosi Létesítménye veszélyes viszonyaira tekintettel a jelen Tűzriadó Terv először a főbb veszélyforrások megnevezését és a védekezés szabályait tartalmazza.

Az ELTE Lágymányosi Létesítménye Déli Tömb 11 szintes épületében 7 szinten laboratóriumok nyertek elhelyezést. Ezek egy része tűzvédelmi szempontból veszélytelen Pl.: ásványtani, kőzettani, kőzetfizikai, talajtani, stb., másik része ugyanakkor rendkívül veszélyes. Ezekben a laboratóriumi helyiségekben – éghető és nem éghető, valamint mérgező és semleges gázokat tartalmazó gázpalackokkal – találkozhat a mentést végző tűzoltó. Ezért minden esetben a helyiségekbe való behatolást csak légzőkészülékkel ajánlatos végrehajtani.

A laboratóriumokban jelentős mennyiségben tárolnak vegyszereket. Ezek egy része éghető folyadék, amelyet robbanás gátló-, lemez-, valamint hűtőszekrényekben tárolnak. Ezért a laboratóriumokban éghető folyadékok heves égésével kell számolni.

Veszélyeztetett hely az épület melletti vegyszer raktár, ahol 2 éghető folyadék tároló kamrában 3000-3000 liter mennyiségű vegyszert tárolnak. Ezek jelentős része éghető folyadék.

A veszélyes laboratóriumokban az ajtók mellett zuhanyberendezés is található, azzal a céllal, hogy az égő ruházatot elolthassák vagy a vegyszerrel leöntött ruházatot közömbösíthessék. A tűzoltó ruhának vegyszerrel történt szennyezése esetén, illetőleg a ruha kigyulladása esetén ajánlatos a zuhanyberendezés használata.

TŰZRIADÓ TERV

Készült: a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. tv. 19 § (1) és a tűzvédelmi szabályzat készítéséről szóló 30/1996 (XII.6.)BM rendelet 4.§. (1) bekezdése alapján az ELTE Lágymányosi Létesítménye Déli Tömb tűzvédelmi viszonyainak helyi szabályozására, az előforduló tűz- és káresetek gyors és hatékony felszámolása érdekében.

Cím: ELTE Lágymányosi Létesítménye Déli Tömb területe

Budapest XI. Pázmány Péter sétány 1/C.

ELTE Inf. Kar dékán: Dr. Kozma László

ELTE Társ. Tud. Kar dékán: Dr. Tausz Katalin

ELTE TTK dékán: Dr. Michaletzky György

Tűz bejelentése: Budapest területén a 105-ös telefonszámon

Tűzvédelmi Szabályzat melléklete: Tűzriadó Terv és Tűzvédelmi Helyszínrajz

A Tűzriadó Terv végrehajtásához szükséges személyi állomány beosztásáért a személyek kijelölése, a tűzvédelmi feladatok végrehajtására, feladataikra való felkészítés, a személyi változás esetén a helyettesítő új személy írásban történő felhatalmazásáért, a Tűzriadó Terv naprakész állapotban való tartásáért az Egyetem mindenkori vezetői a felelősek.

Tűz esetén riasztás munkaidőben 9-16 óra között értesítendő személyek (diszpécser feladata):

Az elhangzott tűzjelzés után a Tűzoltóság értesítését, a területen a belső riasztást késedelem nélkül azonnal végre kell hajtani, melynek során értesíteni kell:

Az ELTE Lágym. Lét. Tűzvédelmi Szervezet vezetőjét: Dr. Albert Albert 06-20-4953-816

A létesítmény biztonságtechnikai szolg. vezetőjét: Pásztor Zsolt 61-40, 06-20-3431928

A Diszpécser Szolgálat vezetőjét: Horváth Henrik 60-98

A Lágymányosi Főmérnökség vezetőjét: Révész Istvánné 11-80

A Lágymányosi Főmérnökség főmérnökét: Zoltán János 11-19

Az ELTE Lágym. Lét. Tűzvédelmi Felelőst : Dr. Lászlóffy László 62-09

Az ELTE Biztonságtechnikai Szervezési Osztályvezetőt: Fenyvesi László 28-77

Az ELTE Inf. Kar Dékán-helyettest: Dr. Gonda János 84-48

Az ELTE Társ. Tud. Kar Dékán-helyettest: Dr. Siklaki István 67-06

Az ELTE TTK Dékán-helyettest: Dr. Détári László 80-81, 60-45

Tűz esetén, munkaidőn kívül, 16-09 óra között, illetőleg szombat, vasárnap és ünnepnapokon értesítendő személyek (diszpécser feladata):

Tűzvédelmi szervezet vezetője: Dr. Albert Albert

lakcím: 1024. Budapest Fillér u. 11.

tel.: 06-20-495-38-16 / 31-68-579

Üzemeltető P. Dussmann Kft. képviseletében

ELTE objektum vezető: Pásztor Zsolt

lakcím:

tel.: 06-20-343-19-28

Üzemeltető Kraftszer Kft. képviseletében

üzemeltetési vezető: Horváth Henrik

lakcím: 1162. Budapest, Bekecs u. 9.

tel.: 409-25-67

ELTE Műszaki és Üzemeltetési Főmérnökség képviseletében

Lágymányosi Főmérnökség vezetője: Révész Istvánné

lakcím: 2314. Halásztelek, Diófasor utca 43.

tel.: 06-209-828-068

ELTE Műszaki és Üzemeltetési Főmérnökség képviseletében

Lágymányosi Főmérnökség főmérnök Zoltán János

lakcím: 1025. Budapest Felső Zöldmáli út 102/b..

tel.: 06-209-827-887

ELTE Biztonságtechnikai és Szervezési

Osztály Vezetője: Fenyvesi László

lakcím:

tel.: 06-30-230-15-60

ELTE TTK Gazdasági és Műszaki

Dékán-helyettes: Dr. Détári László

lakcím:

tel.: 06-30-371-63-51

Létesítmény adatai: Eötvös Loránd Tudományegyetem Déli Tömb,

1117. Déli Tömb Budapest, Pázmány Péter sétány 1/C.

Központi telefon hívószáma: 372-25-00

ELTE területén az Egyetemen foglalkoztatottak létszáma: 600.fő

Hallgatók létszáma: (változóan) 1000 fő

Egyéb látogatók létszáma: (változó) 100-200 fő között

A terület nagysága 50 ezer négyzetméter

Az ELTE Déli Tömb a „C” tűzveszélyes tűzveszélyességi osztályba tartozik

A létesítmény helye:

Az ELTE Lágymányosi Létesítménye Déli Tömb Budapest XI. kerületében a Lágymányosi Duna parton található.

Északi oldalról az Északi és Déli Tömb közötti szabad terület, keleti oldalról a Duna, a mellette húzódó rakparti közlekedő útvonal, valamint a létesítményt körülvevő rövid közút, déli oldalon a közút, délnyugati oldalon az ELTE Vegyszerraktár, nyugati oldalon az ELTE Informatikai Központ épülete, illetve az előtte lévő szabad terület határolja.

A belső területekhez tűzoltó gépjárművekkel megközelítési lehetőség: A Petőfi-hídfőről jobbra a rakpart feletti felső közlekedő út, amely az ELTE Lágymányosi Létesítménye Északi Tömb előtt a Duna mellett párhuzamosan halad, közelíthető meg a Déli Tömb.

A létesítmény bejáratainak elhelyezkedése:

Északi oldalon: az Északi Tömb felől gyalogos úton közelíthető meg a Déli Tömb főbejárati kapuja, a keleti oldalon a Duna felől, a nyugati oldalon a Vegyszerraktár felől van egy-egy bejárat. A három bejárat mellett az északi és a déli oldalon a hosszanti folyosók vonalában a földszinten is található négy menekülő kijárat.

A Tűzriadó Terv rendeltetése és célja:

Az Egyetem területén (esetleg) előforduló tűzesetek, káresemények gyors, szervezett, pánikmentes oltásának, az élet és vagyon mentés előkészítése, illetve megkezdése.

Az előforduló tűz-, vagy elemi csapások azonnali jelzése a Tűzoltósághoz.

Tűzoltóság telefonszáma: 105

A tüzet és más rendkívüli eseményt észlelése után azonnal jelezni kell! A diszpécser szolgálat a tűz vagy más esemény Pl. gázpalack meghibásodás, gázömlés, éghető folyadék edényzetének megsérülése stb. folyamatosan - percenként két-három alkalommal ismételve, hangos bemondással - tájékoztassa az épületben tartózkodókat az eseményről és az igénybe vehető menekülési útvonalakról.

A keletkezett tűz oltására szervezett belső intézkedések:

- Riasztási feladatok irányítása, végrehajtása

- Mentési feladatok irányítása, végrehajtása, az élet- és vagyon védelmében

- Tűzvédelmi berendezések, kézi oltó készülékek helyi ismerete, szakszerű kezelése a létesítmény területén,

- Menekülési terv előkészítése vészhelyzetre: tanárok, munkatársaik, hallgatók és más munkakörben jelen levő munkavállalók pánikmentes gyors távozásának megszervezése, irányítása.

- Az intézkedésre jogosult személyek, vezetők, értesítése a munkaidő alatt vagy munkaszüneti napon telefonon (futárszolgálat) a létesítménybe való berendelése.

- A létesítmény területére érkező készenléti egység vezetőjének a tűzriadó terv és tűzvédelmi helyszínrajz átadása,

- Tájékoztatás átadása a területi oltóvíz-forrásokról, oltóberendezésekről, és közmű berendezések elhelyezéséről.

- A közmű- elektromos berendezések szakasz és főkapcsolóinak, a gázberendezések és egyéb berendezések szakasz- és főelzáróinak a területi elhelyezésekről készült tűzvédelmi helyszínrajz alapján.

Tűz esetén a Tűzoltóság megérkezéséig utasítási joggal bír:

A területen megbízott tűzvédelmi szervezet irányító vezetői: a Tűzriadó Tervben személyi értesítésre felsoroltak. Együttes irányítással intézkedést tesznek az ember és vagyon gyors mentésére, tűzoltásra.

A tűz jelzésére kötelezettek:

A keletkezett tüzet annak a személynek kötelessége azonnal jelezni, aki a tüzet észleli, minden tűzesetet, még ha önmagától megszűnt, illetve az eloltott tüzet is bejelenti kell a Tűzoltósághoz.

A tűz oltását a területen elhelyezett kézi oltókészülékek és berendezések igénybe vételével kell végezni, annak megfelelően, mely a tűz oltására előírt.

A tűzoltóság megérkezése után a tűz keletkezési helyén foglalkoztatott műszaki munkavállalók a jelen levő személyekkel együtt, a tűz oltásra kivonult oltóegység parancsnokának utasításait kötelesek végrehajtani.

Eljárás tűz esetén

Az ELTE Lágymányosi Létesítményében, vagy területén keletkezett tűz, vagy káresemény esetén az észlelő személy azonnal riasztja az épületben levőket: az illetékes tanszékeket, tanszékvezetőket vagy a tűzvédelmi felelősöket, a Lágymányosi Főmérnökség vezetőit és a kapunál levő őrszolgálatot is a riasztóberendezés működtetésével telefonon vagy hangos kiáltással, vagy telefonon. Bármilyen akadályoztatás esetén a tűzoltóságot is az előírásnak megfelelően azonnal értesíteni kell.

Tűzjelzésnek a tűzoltóság bejelentéséhez tartalmaznia kell a következőket:

- A tűzeset pontos helyét, (neve, címe, az égő épület jellege, megnevezése)

- A tűz kiterjedésének nagysága

- Milyen anyag ég, vagy épület, laboratórium, raktár, stb. van veszélyeztetve

- Emberélet van-e veszélyeztetve (vagy már sérülés is van)

- A tűz helyszíne milyen útvonalon közelíthető meg

- A tüzet jelző személy neve, tartózkodási helye, tűzjelzésre használt telefonszáma, valamint minden egyéb adat, melyet a Tűzoltóság kér.

A tűz kiterjedésétől, méretétől a veszélyhelyet nagyságától függően helyiség kiürítését azonnal meg kell kezdeni.

Tűzjelzés utáni feladatok:

- Tűzoltás megkezdése,

- A létesítmény területén, az épületekben tartózkodó tanárok, hallgatók és más munkavállaló személyek értesítése, riasztása.

- A zárt helyiségek kulcsainak előkészítése, (másolati kulcsok portáról történő felvétele, majd ezt követően a helyiségek kinyitása is).

- A tűzoltó készenléti egységek helyszínre érkezése után helyismeret, adatközlés és egyéb tűzvédelmi vonatkozásban történő tájékoztatás adás a gyors tűzoltás segítésére.

- A műszaki szolgálatot ellátó személyek azonnali intézkedése, áramtalanítás, lift leállítás, műszaki berendezések működésének megszüntetése a veszélyhelyzet megelőzéseként, továbbá egyéb intézkedések végrehajtása.

- A tűzoltó egység parancsnokának intézkedéseire a kiadott utasításokat mindenkinek végre kell hajtania.

Közérdekű telefonszámok:

Tűzoltóság: 105

Mentők: 104

Rendőrség: 107

Tűzszerészek: 233-21-90

Gázművek: 477-1111

Elektromos Művek: 478-2121

Vízművek: 06/80-200-333

Csatornázási művek: 455-4200

A tűzjelzés módja:

- A létesítmény területén tartózkodó személyek tűz vagy veszélyének észlelése esetén kötelesek azonnal riasztani személyesen, vagy telefonon a környezetben levőket hangos „TŰZ VAN” kiáltással, a diszpécsert telefonon kell értesíteni. Ahol van kézi jelzésadó, annak beütésével jelezni.

Általános intézkedés a Karok vezetői, helyettesei, intézetigazgatók és helyetteseik, tanszék-, önálló egység-vezetők és helyetteseik feladataira:

Az Egyetem területén a tűzvédelmi szervezet tagjai, a tanárok és oktató munkatársaik a tűzjelzést, riasztást követően, a tűzoltás megkezdésével egy időben gondoskodnak a hallgatók és a területen tartózkodó személyek biztonságos helyre történő irányításáról.

- A területen levő veszélyeztetett helyiségekből – ha erre mód és lehetőség van - a gázpalackokat távolítsák el,

- az éghető tűz- és robbanásveszélyes vegyszereket tartalmazó edényeket a robbanás gátló szekrényekbe, illetve lemez szekrényekbe zárják el, illetve helyiségen kívüli területre vigyék.

- a helyiségek és helyiségekben levő berendezések, készülékek áramtalanításáról gondoskodni kell.

- a tűz- vagy káresemény kialakulásánál, annak jelzési helyére sietnek, a jelenlévő munkatársakat is bevonják a tűzoltásba a kézi tűzoltó felszerelések, készülékek, oltóvíz vagy homok használatával megkezdik a tűzoltást,

- az ELTE Lágymányosi Létesítménye Déli Tömb területén tűzoltásban részt vevő munkatársak vagy a hallgatók irányítását a tűzoltóság megérkezése után a tűzoltást vezető egység parancsnokának utasítása szerint végrehajtani, a mentési feladatokban részt venni.

- A tűz terjedésétől, a veszélyhelyzet nagyságától, méretétől függően a helyiségek kiürítését a tűzjelzést követően meg kell kezdeni.

Személyi sérülés esetén történő intézkedések

- A mentők értesítése, kirendelése az Északi és Déli Tömb közötti szabad területre,

- A sérült személyek biztonságos helyre szállítása az orvosi ellátásig,

- Elsősegély nyújtást a helyi adottságoknak megfelelően azonnal végre kell hajtani,

A kiürítés és a rendfenntartás biztonságáért az ELTE Lágymányosi Létesítménye Déli Tömb területén lévő vezetők a felelősek.

A tűzoltóság fogadása és irányítása munkaidőben

- Tűz esetén az oltást irányító személy köteles gondoskodni arról, hogy a kiérkező tűzoltó egység parancsnoka a tűzoltás eredményessége érdekében szükséges felvilágosítást megkapja. Erre a célra lehetőleg olyan személyt kell megbízni, aki ismeri az ELTE Lágymányosi Létesítménye területén használatos tűzveszélyes vagy mérgező anyagokat.

- A kijelölt személy feladata az állandó kapcsolattartás a rendfenntartó, a műszaki anyagmentő szolgálatot ellátó személyekkel a pontos információk továbbítása miatt.

- A tűzjelzést, a riasztást követően a tűzoltást a rendelkezésre álló tűzoltó berendezéssel, felszereléssel haladéktalanul meg kell kezdeni mindazoknak a személyeknek, akik a tűz kezdeti állapotát észlelték.

Tűz- és káresemény felszámolásának irányító vezetői:

- Az ELTE illetékes Dékán-helyettes,

- Intézetigazgató, helyettese,

- Tanszékvezető, helyettese,

- Lágymányosi Főmérnökség vezetője,

- Biztonságtechnikai Szervezési Osztályvezető,

- Egyetemi tűzvédelmi szervezet vezetője,

- A tanszék tűzvédelmi felelőse,

- A műszaki mentésben részt vevő név szerint kijelölt vezetői.

Ezek irányításával a területen tartózkodókat a létesítményből biztonságos gyülekezési helyre eltávolítják.

- Az illetékes vezető a Tűzriadó Tervben meghatározott személyeket a tűzoltási feladatokra, a műszaki mentőcsoportokat, amelyeket az esetleges károk elhárítására kijelölt, irányítja a tűz eloltásáig.

- A létesítményben tartózkodók gyülekezési helye az épület előtti, melletti szabad területen.

Ellenőrizni kell a létszámot, a hiányzók hollétét tisztázni kell, a mentőcsoportoknak tagjai az esetleges sérült személyeket a gyülekezési helyre kell lehozniuk, (életük veszélyeztetése nélkül) vagy a tűzoltó egység parancsnokát kell tájékoztatni arról, hogy a veszélyeztetett területen (helyiségben) sérült személy maradt.

- A tűzoltó egység parancsnokától a mentésre kiadott utasítást mindenki maradéktalanul köteles teljesíteni.

- A mentőcsoportok tagjai olyan helyre menjenek be védőfelszerelés nélkül, ahol a füstmérgezéstől, robbanásveszélytől, életük és testi épségük veszélyeztetésétől nem kell tartaniuk.

A rendfenntartás feladatai:

- Tűz esetén az ember és tulajdon védelmére, a pánik megelőzésére minden lehetséges intézkedést meg kell tenni:

- A területen tartózkodó munkavállalók és hallgatók káresemény színhelyén történő közlekedésének szabályozása, az anyagi értékek mentése egy időben kerül végrehajtásra.

- A létesítmény területén tartózkodó munkatársainak elsőrendű feladata, hogy riasztás után, pánik-mentesen a gyülekező helyre irányítsák az ott tartózkodókat (az Északi és Déli Tömb közötti szabad terület).

- A rendfenntartás feladatai közé tartozik a Tűzoltóság egységének, a mentő és műszaki csoportok zavartalan felvonulásának és működésének biztosítása is.

- A létesítmény területén munkaidőben és munkaidőn kívül is a rendfenntartásban a portaszolgálat tagjai is részt vesznek.

- A portaszolgálat a kapubejáratok védelmét fenntartja,

- Az anyagi értékek mentését csak az életmentés végrehajtása után szabad megkezdeni.

- A létesítmény körül, a vízszerzési helyeket a megközelítésére szolgáló útvonalakat, a tűzoltási felvonulási területeket szabaddá kell tenni.

Az egyetemi biztonsági szolgálat diszpécserének feladatai:

- Tűz esetén riasztja a hivatásos tűzoltóságot, majd telefonon értesíti a jelen Tűzriadó Tervben megjelölt személyeket. Sérülés esetén értesíti a mentőket és gondoskodik az érkező mentősök tájékoztatásáról

- Fogadja a tűzoltókat és gondoskodik arról, hogy a kiérkező tűzoltó egység parancsnokának a létesítmény Tűzriadó Terve átadásra kerüljön és a kialakult helyzetről részére a szükséges tájékoztatás, megtörténjen. A tájékoztatás terjedjen ki, az addig tett intézkedésekre, beavatkozásra, a tűz helyszínén lévő veszélyekre.

- A létesítmény körül, a vízszerzési helyeket a megközelítésére szolgáló útvonalakat, a tűzoltási felvonulási területeket szabaddá kell tenni.

- A tűzoltóegység parancsnoknak intézkedéseit továbbítja az egyetemi biztonsági szolgálat felé, illetve végrehajtja azokat.

- A portákon elhelyezett másolati kulcsok közül a káresemény helyiségeinek kulcsait a tűzoltó egység vezetőjének rendelkezésére kell bocsátani.

- Amennyiben lehetséges meg kell kezdeni a tűzoltást a rendelkezésre álló kézi oltó készülékekkel.

A tűzoltáshoz szükséges oltóvíz biztosítása:

A tűzjelzést követően a tűzoltó egység gyors beavatkozásának lehetővé tételére, a vízszerzési helyek, vagy azok megközelítésére szolgáló útvonalak biztosítására a diszpécsernek vagy az általa kijelölt személynek gondoskodnia kell. Mellette a területen jelen levő munkatársakból egy megfelelő létszámú csoportot kell biztosítani.

A tűzvédelmi helyszínrajzon a vízelzárás az oltóvíz források megjelölése biztosított.

- A veszélyeztetett területen a vízelzárást a műszaki mentőcsoport biztosítja.

- Amennyiben a létesítmény területén a veszélyhelyzet újabb kialakulását kell megakadályozni a vízelzárást teljesen, vagy leszakaszoltan a tűzoltó egység parancsnoka rendeli el.

- A létesítmény területén a szabadtéri vízvételi lehetőségeket az épület körül elhelyezett föld feletti tűzcsapok biztosítják.

- A létesítmény területén levő épületekben belső vízforrások a fali tűzcsapok.

- A vízszerzési helyek, útvonalak biztosítására gyors intézkedést kell végrehajtani. A területről mindenféle járművet el kell távolítani, hogy forgalmi akadályt ne hozhassanak létre a Tűzoltóság gyors felvonulása, illetve a vízszerzési helyek biztosítása érdekében.

A mentőcsoport feladata:

A létesítmény területén a tűz-, vagy káresemény kialakulása után a veszélyeztetett területen levő személyek, sérültek kimentésére azonnali intézkedni kell.

Az elsősegélyt nyújtó személyek, a mentőcsoport kijelölt tagjai a rendelkezésre álló gyógyszerekkel, kötszerekkel a könnyebb sérültek ellátására a gyülekezési helyen jelentkeznek.

Az elsősegély-nyújtás biztosítására a segély-nyújtó személyeket előre kell megbízni az elsősegély helyeket előre kijelölni szükséges.

Elsősegély-nyújtó hely: az Északi és a Déli Tömb közötti terület.

A mentők azonnali értesítése a 104-es telefonszámon, a kórházi ápolásra szorulók egészségi intézményi azonnali elhelyezése azonnali feladat.

A műszaki és anyagmentés feladatai:

A létesítmény területén a műszaki mentést mindazok a személyek látják el, akik a technológiai, műszaki feladatokat végzik munkaidőben és azon túl is, a technológiai és műszaki vezető meghatározott rendelkezése, irányítása szerint.

A műszaki- és anyagmentésben részt vevő személyek gyülekezési helye az Északi és a Déli Tömb közötti területen

A tűzesetnél a tűzoltó egység parancsnoka a műszaki feladatok ellátására szükség szerint utasítást adhat, amelyet végre kell hajtani.

Áramtalanítási feladatok tűz esetében

A létesítmény területén tűz-, vagy káresemény következtében az áramtalanítást és gáz elzárást azonnal végre kell hajtani.

A tűz által veszélyeztetett helyiségekben azonnal végre kell hajtani az áramtalanítást, a tűz oltását áramtalanításig megkezdeni tilos!

- Az áramtalanítást a műszaki szolgáltatást végzi villanyszerelő szakember végezheti munkaidő alatt, vagy után, vagy más időszakban.

- Az áramtalanítást a Tűzriadó Terv helyszínrajzán feltüntetett kapcsolóknál kell végrehajtani.

A gázelzárás módja:

Tűz esetén a gáz főelzáró berendezéssel a gáz átáramlását azonnal meg kell szüntetni.

A gázelzárást a létesítmény területén az illetékes műszaki szolgálat hajtja végre.

A gáz főelzáró berendezés az alagsor 518. számú helyiségben található.

A közműberendezések gyors és szakszerű kikapcsolása, lezárása tűzvédelmi, élet- és vagyonvédelmi szempontból fontos feladat, amelynek végrehajtását a tűzoltás vezetését ellátó tűzoltó egység parancsnokának utasítására végre kell hajtani.

A létesítmény területén tűzoltás céljára a következő berendezések és kézi oltó felszerelések találhatók:

Az épület valamennyi szintjén fali tűzcsapok találhatók. A tűzcsapszekrényekben kerültek elhelyezésre a kézi tűzoltó készülékek.

Az épületben folyosókon a tanszéki hallgatói és kutatói laboratóriumokban, vagy egyéb helyeken elhelyezett kézi oltó felszerelések a Tűzvédelmi Helyszínrajzban helyiségenként megjelölve vannak.

A laboratóriumok helyiségeiben védőzuhany felszerelések találhatók, amelyek alkalmasak a meggyulladt-, illetőleg a savval szennyezett ruházat oltására vagy hígítására.

Az Egyetem területén elhelyezett nyomásfokozó szivattyú: 6 bar nyomásra van beállítva, de teljesítménye 12 bar nyomásig fokozható. A nyomásfokozó szivattyú rendeltetése az Egyetem területén meglevő fali tűzcsapokban a víznyomást megfelelő szinten tartja.

Menekülési útvonalak a létesítmény területén:

Az épületekben levő lépcsőházak, melyek a menekülési lehetőséget biztosítják, ezek a tanszéki folyosókkal közvetlen összeköttetésben vannak. A tűzveszély miatt a riasztás elhangzása után a létesítmény épületében az elektromos felvonók azonnali leállítása megtörténik, az épületekből való távozást a lépcsőházak igénybevételével azonnal pánikmentesen végre kell hajtani.

Az épületek elhagyására a lépcsőházakon keresztül, illetve a menekülési útvonalon, összesen hat perc áll rendelkezésére a területen tartózkodó személyeknek.

A Tűzriadó Terv és a Tűzvédelmi Helyszínrajz a menekülési útvonalakat a kijáratok, vészkijáratok kapukon keresztül történő jelöléseit a területen megadta, tűzvédelmi jelzőtáblákat alkalmazott a gyors eltávozás biztosítására.

A Tűzriadó Tervben foglaltakat, azok megvalósítását a tűzriadó gyakorlat elrendelésével, azok végrehajtásával az Egyetem vezetőinek feladata, ezeknek a tűzvédelmi feladatoknak az irányítására, végrehajtására a tanszékvezetőknek is intézkedniük kell.

A tűz észlelése oltása, a mentés, a menekülési útvonalak ismertetése, a menekülés pánikmentes gyors és szervezett végrehajtása, a tűzvédelem érdekében olyan intézkedések, melyeket az Egyetem oktatói munkáiban részt vevő vezetők és munkatársaiknak a Tűzvédelmi Szabályzat rendelkezése szerint végre kell hajtaniuk.

Budapest, 2006. 06. 22.

Összeállította: Dr. Lászlóffy László

ügyvivő szakértő

Lektorálta: Dr. Albert Albert

tűzvédelmi szakértő

Dr. Juhászné Huszty Katalin

Gazdasági főigazgató

ingatlangazda

ELTE LÁGYMÁNYOSI Tűzvédelmi Szabályzat 6. sz. melléklet

LÉTESÍTMÉNYE

BUDAPEST

Dohányzásra kijelölt helyek

Északi Tömb (1117. Budapest Pázmány Péter sétány 1/A):

az I. számú főbejárat (KTCS kapu) előtt az épületen kívül az udvaron,

a (KTCS kapu) főbejárat felett az I. emeleti galéria beüvegezett részén,

a II. számú főbejárat (Déli kapu) előtt az épületen kívül az udvaron,

a III. számú főbejárat (Keleti kapu) előtt az épületen kívül az udvaron,

az I. emeleten a harmónia terem külső teraszán, nyitott belső udvaron a II. emeleti külső teraszokon.

Déli Tömb (1117. Budapest Pázmány Péter sétány 1/C):

a földszinten, a Keleti főbejárat előtt az épületen kívül az udvaron,

a földszinten, az Északi főbejárat előtt az épületen kívül az udvaron,

a földszinten, a Nyugati főbejárat előtt az épületen kívül az udvaron,

az alagsorban, az előadótermekkel szemben a 00-232/1, 00-232/2, 00232/3 és a 00-731/4, 00731/5, 00-731/6 ajtókon kívül a belső udvarokban.

ELTE LÁGYMÁNYOSI Tűzvédelmi Szabályzat 7. sz. melléklet

LÉTESÍTMÉNYE

BUDAPEST

Az egyes gázfajták időszakos biztonságtechnikai ellenőrzésére

és nyomáspróbájára vonatkozó előírások

* Az oldószer és a betöltött acetilén tömege feleljen meg a porózus anyagra vonatkozó előírásnak.

** A gázpalack időszakos biztonságtechnikai ellenőrzések ideje a porózus anyagra érvényes előírás szerint!de legfeljebb 5 év.

A táblázatokban megadott értéktől eltérően, a nagy tisztaságú (tisztaság > 99,99%) nemesgázok, CH4 és N2, valamint ezek keverékei tárolására szolgáló palackokat, 10 évenként kell időszakos biztonságtechnikai ellenőrzésnek alávetni.

1. számú táblázat

A gáz					Eng. töltet- tömeg (kg/l) vagy		Időszakos biztonságtecnikai ellenőrzés
ADR cso- portja	UN száma	megnevezése	vegyjele	töltet- nyomás (bar) (jelölve)		próba- nyomáson (bar)		periódusa (év)
A	1002	levegő, sűrített	-					5
	1006	argon, sűrített	Ar					5
	1046	hélium, sűrített	He					5
	1056	kripton, sűrített	Kr					5
	1065	neon, sűrített	Ne					5
	1066	nitrogén, sűrített	N2					5
	1979	nemesgáz keverék, sűrített	-					5
	1980	Nemesgázok és oxigén keveréke, sűrített	-					5
	1981	Nemesgázok és nitrogén keveréke, sűrített	-					5
	1982	tetrafluor-metán, sűrített (R 14 hűtőgáz)	CF4	0,62		200		5
				0,94		300		5
	2036	xenon, sűrített	Xe	1,24		130		5
	2193	hexafluor-etán, sűrített (R 116 hűtőgáz)	C2F6	1,10		200		5
O	1014	oxigén és szén-dioxid keveréke, sűrített	O2 és CO2					5
	1072	oxigén, sűrített	O2					5
F	1049	hidrogén, sűrített	H2					5
	1957	deutérium, sűrített	D3					5
	1962	etilén, sűrített	C2H4	0,34		225		5
				0,37		300		5
	1971	metán, sűrített vagy földgáz sűrített magas metántartalommal	CH4					5
	2034	hidrogén és metán keveréke, sűrített	H2 és CH4					5
	2203	szilicium-hidrogén, sűrített (szilán)	SiH4	0,32		225		5
				0,41		250		5
T	1612	hexaetil-tetrafoszfát és sűrített gáz keveréke	-					5
TF	1016	szén-monoxid, sűrített	CO					2
	1023	városi gáz, sűrített	-					5
	1071	krakkgáz, sűrített	-					5
	1911	diborán, sűrített	B2H6	0,072		250		5
	2600	szén-monoxid és hidrogén keveréke, sűrített (szintézis gáz, vízgáz, Fischer-Tropsch gáz)	CO és H2					2
TC	1008	bór-trifluorid, sűrített	BF3	0,715		225		2
				0,86		300		2
	1859	szilícium-tetrafluorid, sűrített	SiF4	0,74		200		2
				1,1		300		2
	2198	foszfor-pentafluorid, sűrített	PF5	0,9		200		2
				1,34		300		2
	2417	karbonil-fluorid, sűrített	COF2	0,47		200		2
				0,7		300		2
TO	2451	nitrogén-trifluorid, sűrített	NF3	0,5		200		5
				0,75		300		5
TOC	1045	fluor, sűrített	F2	28 (bar)		200		2
	1660	nitrogén-monoxid, sűrített	NO					2
	2190	oxigén-difluorid, sűrített	OF2	28 (bar)		200		2

2. táblázat

A gáz					Eng. töltet-		Időszakos biztonságtecnikai ellenőrzés
ADR cso- portja	UN száma	megnevezése	vegyjele	tömeg (kg/l)		próba- nyomáson (bar)		periódusa (év)
A	1009	bróm-trifluor-metán (R 13 B 1 hűtőgáz)	CBrF3	1,33		42		5
				1,44		120
				1,60		250
	1013	szén-dioxid	CO2	0,66		190		5
				0,75		250
	1018	klór-difluor-metán (R 22 hűtőgáz)	CHClF2	1,03		29		10
	1020	klór-pentafluor-etán (R 115 hűtőgáz)	CClF3-CF2	1,08		25		10
	1022	klór-trifluor-metán (R 13 hűtőgáz)	CClF3	0,83		100		5
				0,90		120
				1,04		190
				1,10		250
	1028	diklór-difluor-metán (R 12 hűtőgáz)	CCl2F2	1,15		18		10
	1029	diklor-fluor-metán (R 21 hűtőgáz)	CHCl2F	1,23		10		10
	1080	kén-hexafluorid	SF6	1,04		70		5
				1,33		140
				1,37		160
	1858	hexafluor-propilén (R 1216 hűtőgáz)	CF3=CF-CF2	1,11		22		10
	1958	1,2-diklór-1,1,2,2-tetrafluor-etán (R 114 hűtőgáz)	ClF2C-CClF2	1,30		10		10
	1973	klór-difluor-metán és klór-pentafluor-etán keveréke, állandó forrásponttal, kb. 49% klór-difluor-metán tartalommal (R 502 hűtőgáz)	CHClF2 CClF5-CH2	1,05		31		10
	1983	1-klór-2,2,2-trifluor-etán (R 133a hűtőgáz)	F3C-CH2Cl2	1,18		10		10
	1984	trifluor-metán (R 23 hűtőgáz)	CHF3	0,87		190		5
				0,95		250
	2599	klór-trifluor-metán és trifluor-metán azeotróp keveréke, kb. 60% klór-trifluor-metán tartalommal (R 503 hűtőgáz)	CClF3 CHF3	0,11 0,20 0,66		31 42 100		10
	2602	diklór-difluor-metán és 1,1 difluor-etán azeotróp keveréke, kb. 74% diklór-difluor-metán tartalommal (R 500 hűtőgáz)	CCl2F2 CH3-CHF2	1,01		22		10
O	1070	dinitrogén-oxid	N2O	0,68		185		5
				0,74		225
				0,75		250
F	1010	1,3-butadién, stabilizált	H2C=CH- CH=CH2	0,55		10		5
	1011	Bután	C4H11	0,51		10		5*
	1012	1-butén	CH2=CH- CH2-CH3	0,53		10		10
	1027	Ciklopropán	CH2-CH2 CH2	0,53		20		10
	1030	1,1-difluor-etán (R 152a hűtőgáz)	CH3CHF2	0,79		18		10
	1032	dimetil-amin, vízmentes	(CH3)2NH	0,59		10		5
	1033	dimetil-éter	CH3-O-CH3	0,58		18		5
	1035	Etán	C2H6	0,25		95		5
				0,29		120		5
				0,39		300
	1036	etil-amin	C2H5-NH2	0,61		10		5
	1037	etil-klorid	C2H5-Cl	0,80		10		10
	1041	etilén-oxid és szén-dioxid keveréke, 9%-nál több, de legfeljebb 87% etilén-oxid tartalommal		0,66 0,75		190 250		5
	1061	metil-amin, vízmentes	CH3-NH2	0,58		13		5
	1063	metil-klorid (R 40 hűtőgáz)	CH3Cl	0,81		17		5
	1077	propilén (propán)	CH3=CH-CH2	0,43		30		10
	1083	trimetil-amin, vízmentes	(CH3)3N	0,56		10		5
	1085	vinil-bromid, stabilizált	CH2=CH-Br	1,37		10		5
	1086	vinil-klorid, stabilizált	CH2=CH-Cl	0,81		12		5
	1087	vinil-metil-éter, stabilizált	CH2=CH-O- CH3	0,67		10		5
	1860	vinil-fluorid, stabilizált	CH2=CHF	0,64		250		5
	1959	1,1-difluor-etilén (R 1132a hűtőgáz)	CH2=CF2	0,77		250		5
	1965	szénhidrogén-gáz (propán-bután) keverék, cseppfolyósított
		A gázkeverék (bután)		0,50		10		5*
		AO gázkeverék (bután)		0,47		15
		A1 gázkeverék		0,46		20
		B gázkeverék		0,43		25
		C gázkeverék (propán)		0,42		30
	1969	Izobután	(CH2)3CH	0,49		10		5*
	1978	Propán	C3H8	0,42		25		5*
	2035	1,1,1-trifluor-etán (R 143a hűtőgáz)	CF3CH3	0,75		35		5
T	1062	metil-bromid (bróm-metán)	CH3Br	1,51		10		10
	2191	szulfuril-fluorid	SO2F2	1,10		50		2
TF	1026	Dicián	NC-CN	0,70		100		5
	1040	etilén-oxid	CH2-CH2-O	0,78		15		5
	1053	hidrogén-szulfid (kén-hidrogén)	H2S	0,67		55		2
	1064	metil-merkaptán	CH3-SH	0,78		10		10
	1082	klór-trifluor-etilén, stabilizált	CClF=CF2	1,13		19		10
	2188	Arzin	AsH3	1,10		42		10
	2199	Foszfin	PH3	0,30		225		5
	2202	hidrogén-szelenid, vízmentes	H2Se	1,60		31		10
	3300	etilén-oxid és szén-dioxid keveréke, 87%-nál nagyobb etilén-oxid tartalommal	-	0,73		28		5
TC	1005	ammónia, vízmentes	NH3	0,53		33		5
	1017	Klór	Cl2	1,25		22		2
	1048	hidrogén-bromid, vízmentes	HBr	1,54		60		2
	1050	hidrogén-klorid, vízmentes	HCl	0,30		100		2
				0,56		120
				0,67		150
				0,74		200
	1069	nitrozil-klorid	NOCl	1,10		13		2
	1076	foszgén (szén-oxi-klorid)	COCl2	1,23		20		2
	1079	kén-dioxid	SO2	1,23		14		2
	1741	bór-triklorid	BCl3	1,19		10		2
	2196	wolfram-hexafluorid	WF6	2,70		10		2
TFC	2189	diklór-szilán	SiH2Cl2	0,90		10		10
TOC	1067	dinitrogén-tetraoxid	N2O4	1,30		10		2
	1749	klór-trifluorid	ClF3	1,40		30		2

* Az első vizsgálat időpontjától számított 10 év elteltekor kell az első időszakos biztonságtechnikai ellenőrzést elvégezni.

3. táblázat

A gáz					Eng. töltet- tömeg (kg/l) vagy töltet- nyomás (bar) (jelölve)		Időszakos biztonságtecnikai ellenőrzés
ADR cso- portja	UN száma	megnevezése	vegyjele			próba- nyomáson (bar)		periódusa (év)
A	2073	Vízben oldott ammónia 35 tf.% felett max. 40 tf.% ammónia-tartalommal	NH3	0,80		10		5
		40 tf.% felett max. 50 tf.% ammónia-tartalommal	NH3	0,77		12		5
F	1001	Acetilén, oldott* (korábban: disszugáz)	C2H2	19 (bar)		60		**