Tarczay György az optikai spektroszkópia sokszínű világáról beszél az "Alkímia ma" sorozatban.

Egyetlen fénysugár. Egy ismeretlen anyag. És egy kérdés: mit árul el magáról, ha megtanuljuk jól kérdezni? Az optikai spektroszkópia a szivárvány felfedezésétől indul, majd elvezet az UV-, fluoreszcencia-, infravörös és Raman-módszerek világába, ahol a fény már nemcsak megvilágít, hanem információt hordoz a molekulák szerkezetéről és működéséről.

A történet azonban itt válik igazán izgalmassá. Festmények rejtett rétegei tárulnak fel mikroszkóp alatt. Az egymolekula-spektroszkópia lehetővé teszi, hogy egyetlen molekula viselkedését kövessük. A FRET segítségével molekulák közötti nanométeres távolságok és kölcsönhatások mérhetők élő rendszerekben. Űrteleszkópok – köztük a James Webb – csillagközi molekulákat azonosítanak fényük „ujjlenyomata” alapján. Mindezek a módszerek a távérzékelésben, a LIDAR-alkalmazásokban is szerepet kapnak.

A fény nemcsak megmutatja a világot – formálja is a jövőnket. Ha megtanuljuk értelmezni az üzenetét, közelebb kerülhetünk a pontosabb diagnózishoz, a tisztább környezethez, sőt annak megértéséhez is, hogyan születnek a molekulák a világegyetemben. A kérdés már csak az: készen állunk-e meghallani, amit a fény mesél?

Tarczay György vegyész, az ELTE Kémiai Intézet egyetemi tanára. A kísérleti részt Balterer Bence,  a HUN-REN Természettudományi Kutatóközpont tudományos segédmunkatársa mutatja be, Fény és színek címmel.