A kutyaagy érzékeny a kutyáknak szóló női beszédre
Amikor korlátozott nyelvi képességű alanyokkal - például babák és kutyák - beszélünk, hogy felkeltsük a figyelmüket, különleges, túlzó hangsúllyal beszélünk. A babáknak szóló, úgynevezett dajkabeszéd rendkívül fontos, mivel segíti a gyerekek egészséges kognitív, szociális és nyelvi fejlődését. Így nem meglepő, hogy a babák agya különösen érzékeny erre a beszédstílusra. De vajon a kutyák agya is érzékeny a kutyáknak szóló beszédre?
Ennek megválaszolására, az ELTE TTK Etológia Tanszék, a Természettudományi Kutatóközpont és az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat kutatói funkcionális mágneses rezonancia képalkotás (fMRI) segítségével vizsgálták a kutyák agyi aktivitását. Az MR-ben az éber, korlátozás nélküli kutyák 12 nőtől és 12 férfitől származó, kutyáknak, babáknak és felnőtteknek szóló, valós helyzetekben felvett beszédet hallgattak.
„Azért izgalmas tanulmányozni, hogy a kutyák agy hogyan dolgozza fel a kutyáknak szóló beszédet, mert segíthet megérteni, hogy a túlzott prozódia hogyan járul hozzá a hatékony beszédfeldolgozáshoz egy olyan nem emberi fajnál, amely hatékonyan támaszkodik a beszédben rejlő különböző jelzésekre (pl. követi a szóbeli parancsokat) – mondja Gergely Anna, az ELTE Etológia Tanszék kutatója, a tanulmány megosztott első szerzője.
A kutatás kimutatta, hogy a kutyák agya erősebben reagál a kutyáknak és babáknak szóló, mint a felnőtteknek szóló beszédre, ami
az első neurális bizonyíték arra, hogy a kutyák agya a kifejezetten a kutyáknak szóló beszédre van hangolva.
Érdekes módon, a kutyaagy ezen érzékenysége erőteljesebb akkor, ha nők beszélnek és befolyásolja a beszélő hangjának magassága és a hangmagasság változatossága. Ezek az eredmények arra utalnak, hogy valóban számít, hogyan beszélünk a kutyáinkhoz, és hogy az agyuk kifejezetten érzékeny a női hangra jellemző eltúlzott prozódiára.
"Ami különösen érdekessé teszi ezt az eredményt, az az, hogy a kutyáknál – a babákkal ellentétben – ez az érzékenység nem magyarázható sem a fajtársak jelzéseire való ősi érzékenységgel, sem a női hangnak való intrauterin kitettséggel. Fontos, hogy e beszédstílus sajátos hangmintázatai nem jellemzőek a kutyák egymás közti kommunikációjára – az itt talált agyi érzékenység tehát az egyik első bizonyíték lehet egy olyan neurális preferenciára, amely a háziasítás során alakult ki a kutyákban. A kutyák agyának fokozott érzékenysége a kifejezetten nők által mondott kutyáknak szóló beszédre talán annak köszönhető, hogy a nők gyakrabban beszélnek a kutyákhoz túlzó prozódiával, mint a férfiak." - magyarázza Gábor Anna, az ELTE Etológia Tanszék kutatója, a tanulmány társ-első szerzője.
A kutatás, amely az Eötvös Loránd Tudományegyetem, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal, az Innovációs és Technológiai Minisztérium, az Európai Kutatási Tanács és a Nemzeti Agykutatási Program támogatásával készült, a Communications Biology folyóiratban jelent meg “Dog brains are sensitive to infant- and dog-directed prosody” címmel (szerzők: Gergely Anna*, Gábor Anna*, Gácsi Márta, Kis Anna, Czeibert Kálmán, Topál József, Andics Attila; *megosztott-első szerzők).
Borítókép: Gergely Anna / Fotót készítette: Tuzson-Varga Dóra