Hírek

Események

Videók

2025. évi Kémiai Nobel-díj – a molekulaszivacsok forradalma

A Svéd Királyi Tudományos Akadémia 2025-ben Kitagawa Szuszumu (Kiotói Egyetem), Richard Robson (Melbourne-i Egyetem) és Omar M. Yaghi (Kaliforniai Egyetem, Berkeley) kutatókat tüntette ki a fémorganikus vázszerkezetek (MOF-ok) kifejlesztéséért. Miért fontos ez? A MOF-ok olyan kristályos anyagok, amelyekben fémionok és szerves molekulák alkotnak rendkívül porózus, háromdimenziós hálózatot. Ezek a „molekulaszivacsok” hatalmas belső felülettel rendelkeznek – akár egy focipálya egyetlen gramm anyagban! A Science podcast vendége Dr. Tarczay György, az ELTE Kémiai Intézet igazgatóhelyettese.

Fizikai Nobel-díj 2025

Az ENSZ közgyűlése 2025-öt a kvantumtudomány nemzetközi évének nyilvánította (International Year of Quantum Science and Technology). Így talán nem is meglepő, hogy a kvantumfizikához volt köze az idei fizikai Nobel-díjnak is! John Clarke, Michel Devoret és John Martinis kapta a díjat a makroszkopikus kvantummechanikai alagúthatás és az energia kvantálódásának felfedezéséért elektromos áramkörökben. Vendégeinkkel, Dr. Cserti Józseffel és Dr. Széchenyi Gáborral, az ELTE Fizikai és Csillagászati Intézetének munkatársaival ezt fejtjük ki bővebben.

TTK a médiában