A TBC evolúciója – új fényben
A legújabb kutatások szerint a tuberkulózisfertőzés az eddig ismert közel-keleti eseteknél több tízezer évvel korábban jelent meg az emberi népességekben. Egy nemzetközi tudóscsoport magyar kutatók részvételével összefoglaló kötetben tette közzé az ezzel kapcsolatos, világszinten egyedülálló ismeretanyagot.
A Szegedi Tudományegyetem Embertani Tanszéke 2022 júliusában rendezte meg a tuberkulózis paleopatológiájáról és evolúciójáról szóló ICEPT3 konferenciát. A rendezvény szorosan kapcsolódott Pálfi György (SZTE TTIK Embertani Tanszék) NKFI alapkutatási projektjéhez és a világ minden részéről érkező kutatók előadásai nyomán az eddigi ismereteken túlmutató képet vázolt fel a kórokozó történetéről.
Az elmúlt évtizedekben a történeti kori Kárpát-medence a TBC fertőzés szempontjából a világ legjobban kutatott régiójává vált, jelentős részben az SZTE TTIK Embertani Tanszék, az ELTE TTK Embertani Tanszék és az MTM Embertani Tár kutatói munkája eredményeként. Pálfi György, Pap Ildikó és munkatársaik friss elemzései arra utalnak, hogy
a subalyuki neandervölgyi ember is TBC fertőzésben szenvedhetett.
Ez igazolja, hogy a tuberkulózisfertőzés az eddig ismert közel-keleti eseteknél több tízezer évvel korábban jelent meg az emberi népességekben.
A tuberkulózis evolúciójának részletes feltárásához az ELTE Embertani Tanszék doktoranduszai által vezetett két kutatás is jelentősen hozzájárult. Gémes Anett és szerzőtársai 25 őskori TBC-s elváltozást mutatnak be, köztük 7 új esetet. A hétből három a bronzkorból (Kr.e. 2600/2500-800) származik, amelyből eddig egyetlen csonttani tüneteket mutató tuberkulózisos esetet sem ismertünk.
Kiss Krisztián és munkatársai pedig a történeti korú Kárpát-medence eddig publikált összes TBC-s esetét (114) tekintették át, és az ezekre vonatkozó alapvető csonttani tüneteket is összefoglalták egy adatbázisban. Ezeken túl az ELTE és az SZTE Embertani Tanszékeinek szoros együttműködésében, számos további intézmény, antropológus és régész kutató támogatásával sikerült további 39 új esetet összegyűjteni és részletesen bemutatni. A nemzetközi szinten is unikálisnak számító esetszám mutatja, hogy az utóbbi évtizedekben a hazai antropológiai kutatás mekkora erőfeszítéseket tett a kórokozó evolúciójának jobb megértésére.
A Pott-féle púp egy tipikus jele a gerincet érintő Mycobacterium fertőzésnek. A kórokozó jelenléte a csigolyák testének roncsolása következtében azok összeroskadását eredményezi
Az eredmények hozzájárulnak ahhoz, hogy jobban megismerjük a tuberkulózis kórokozója hazai megjelenének helyét és idejét, elterjedését, valamint a csonttani manifesztációban bekövetkezett időbeli változásait. Mivel az adatbázisban szereplő esetek mellett a csonttani tünetek részletes fotódokumentációja és leírása is megtalálható, a kutatások a diagnosztika pontosításával az orvosi és paleopatológiai kutatásokat is jelentősen segítik.
Forrás: ELTE TTK Biológiai Intézet
A borítóképen: a kórokozó jelenléte a csontszövetben litikus léziók megjelenéséhez vezet, amelyeket apró kerek gödrökként ismerhetünk fel a csont szivacsos állományában