Első lett Gödöllőn A dunavirág rejtély

Arisztotelész óta foglalkoztatja az embereket a kérdés, mi lehet az a titokzatos jel, amely egyszerre indítja be akár több milliónyi kérész kirepülését az esti órákban. A kutatók a tudomány legújabb vívmányait felhasználva próbálják megfejteni az évezredes rejtélyt. Vajon sikerrel járnak?

A tét óriási, hiszen felfedezésükön múlhat a dunavirág életben maradása.

Mire a szórt napfény teljesen eltűnik az égboltfényből, és beköszönt az éj, megoldódik egy rejtély, és a kérészek rajzása is véget ér.

Kriska György, az ELTE Biológiai Intézet docense negyed százada kutatja a kérészek életét és viselkedését. A törékeny, rövid életű rovarok egyik különleges fajának, a dunavirágnak a tömegrajzásai 2012-ben jelentek meg sok év után újra a Dunán, ám egyedei pusztultak is el tömegesen a rajzást követően a tahitótfalui hídnál. A tragédiát látva, a kutatók a kérészek nyomába eredtek, abban bízva, hogy segíteni tudnak rajtuk, ha megismerik az életüket. Hamar rájöttek, hogy a rajzó kérész a víz felszínén tükröződő poláros fény alapján tájékozódik, és ha a poláros fényt követve a vízfelszínen a híd tükörképébe ütközik, a hídra teszi le a petéit. Következő lépésként a kutatóknak meg kellett találniuk a szuper vonzó hídvilágítást, ami a vízen tartja a tojásainak biztonságos helyet kereső rovarokat. Kiderült: a kifejlett kérészeket az ultraibolya és kék szín vonzza. Összetett szemük azonban nem optimális víz alatt, tehát a vízben élő lárva még másképp láthat, ám szeme az átváltozás előtt nagyon gyorsan áthangolódik. De mi indítja be a rovarok milliót egyszerre érintő folyamatot? A kutatók arra jutottak, hogy az átváltozás abban az időablakban történik, amikor a legnagyobb az ultraibolya és a kék fény hányada az égboltfényben. A Kriska Ferenccel együtt készített film ennek a felfedezésnek a története:

drámai, egyben gyönyörködtető képsor a kérészek sajátos egyedfejlődéséről,

a fénycsapdáról és az ökoszisztéma helyreállításának egy lehetőségéről.

A témáról Kriska György először 2017-ben forgatott filmet, A dunavirág mentőakcióval abban az évben meg is szerezte az első helyet. A filmes ismeretterjesztésre pályája kezdetétől nagy hangsúlyt helyező kutató azóta is sikert sikerre halmoz a fesztiválon, 2019-ben A vízipók tényleg csodapók lett a legjobb természetfilm, 2021-ben az Édesvízi gerinctelenek 2. helyen végzett a rövidfilmek között. 

Forrás: elte.hu