ELTEfeszt pályaválasztó fesztivál

2018.10.12.
ELTEfeszt pályaválasztó fesztivál
A hatodik alkalommal megrendezett ELTEfeszten több ezer érdeklődő tudhatta meg, mit jelent az Eötvös Loránd Tudományegyetemen tanulni. Az összegyetemi nyílt napra minden kar készült mintaórákkal, workshopokkal, a főelőadásokat idén Ősi Attila, Magyarics Tamás, Stefanik Krisztina és Kacskovics Imre tartotta.

A hatodik alkalommal megrendezett ELTEfeszten, az intézmény összegyetemi nyílt napján először Borhy Lászlórektor köszöntötte az érdeklődő középiskolásokat. Kiemelte: a mai nap nagyszerű lehetőség a tájékozódásra, hiszen minden diák saját érdeklődésének megfelelően választhatja ki az őt foglalkozató tudományterületet, és egy időben, egy helyen, első kézből kaphat információkat az ELTE karainak munkatársaitól, bepillantva kicsit az ELTE kulisszatitkaiba. A rektor beszédében arra is választ adott, miért választaná most is az ELTE-t, csakúgy mint 37 ezelőtt. Magyarország legrégebbi folyamatosan működő oktatási intézménye speciális tudásanyagot biztosít a diákoknak, az elérhető szakok pedig a lehetőségek tárházát jelentik, már Szombathelyen is. Borhy László külön szólt arról, hogy

az ELTE a pedagógusképzés teljes spektrumát nyújtja az óvóképzéstől a gyógypedagógiáig. 

Az egyetem emellett a hallgatók későbbi jövőjét meghatározó tudományos kapcsolatépítés színtere is, érdemes tehát erre is kihasználni az egyetemi éveket. A rektor felhívta a figyelmet a szertágazó nemzetközi kapcsolatokra, a mintegy félezer Erasmus-partnerre is, és arra biztatta a jelenlévőket, hogy vigyék végig, amit "ELTErveztek", legyenek kitartóak, és gondoljanak arra, hogy egy jól "fELTEtt" kérdésben mindig ott rejlik a válasz.

Az ELTE évek óta az ország legnépszerűbb intézménye a továbbtanulás előtt álló hallgatók körében. Egyetemünk nemes hagyománya, hogy az összegyetemi nyílt napon köszönti azokat a gimnáziumokat, amelyekből érkezve a legtöbb elsőéves kezdett az ELTE-n. Példamutató oktatói-tehetséggondozói tevékenységéért idén Ezüst Eötvös Díjat vehetett át a Budapest V. Kerületi Eötvös József Gimnázium, a Budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium, az Érdi Vörösmarty Mihály Gimnázium és az Újbudai József Attila Gimnázium.

Ezt követően a tengerparti kövek között ősmaradványokra vadászó tudósokat bemutató filmkockákkal megkezdte előadását Ősi Attila geológus-paleontológus, az ELTEfeszt egyik főelőadója, aki saját életpályája felidézésével az elhivatott természettudós életét mutatta be a szakmájukat most kereső, de a természettudományok (legalábbis a dinoszauruszok) iránt érdeklődő fiataloknak. Változatos, színes és izgalmas munka a természettudósé, mondta el, rengeteg nehézséggel, buktatóval és bizonytalansággal, de

nincs szebb, mint egész életünkben annak nyomában járni, ami a legjobban érdekel,

rájönni, hogyan érjük el, és utána el is érni. Magyarországon is sokféle fosszília került már elő a 20. század végéig, de miért nincsenek dinoszaurusz-leletek is? – tette fel a kérdést 17 éves korában. Az egyetemen jött rá, hogy a földtani térképek tanulmányozása segítheti hozzá, hogy olyan területet találjon az országban, ahol nagy valószínűséggel élhettek dinoszauruszok. Így kezdte el kutatni barátjával a Bakony homokos-agyagos talajának kőzetét, és találta is meg 2000-ben az első hazai maradványokat. A bakonyi bauxitbánya és környéke mára Európa leggazdagabb páncélos dínó lelőhelye, ahol mindmáig – egyetemisták bevonásával – folynak a kutatások. A nagy kalandot, a "kincskeresést" a kutatómunka szárazabb része követi, amikor a leleteket ma már rendkívül pontos méréseket lehetővé tevő műszerekkel bevizsgálják és a gyűjtött adatok alapján beazonosítják, figyelmeztetett a paleontológus, ám sokszor ebben a fázisban születnek meg a szakmát megrengető nagy felfedezések is. Az egyetemen tanultaknak és a kutatómunkába való mihamarabbi bekapcsolódásnak óriási szerepe van abban, hogy az ifjú természettudós idáig eljut-e. De ha eljutott ide, és továbbra is szenvedéllyel dolgozik, alkalma lesz arra, hogy nyomot hagyjon maga után, mint az a 15–17 ezer éve élt ember, akinek csodálatos rajza a folyón átkelő öt szarvasról mindmáig díszíti a Lascaux-i barlang falát.

Délután 2 órakor Borhy László rektor, Rüdiger Voss, az Európai Fizikai Társulat elnöke és Sólyom Jenő, az Eötvös Loránd Fizikai Társulat elnöke jelenlétében felavatták azt az emléktáblát, melyen az Európai Fizikai Társulat fizikatörténeti emlékhellyé nyilvánítja a Trefort-kertben álló egykori Fizikai Intézetet, Eötvös Loránd világhírű kísérleteinek helyszínét. A tudós halálának 100. évfordulója alkalmából rendezett ünnepség keretében ezt követően konferencia kezdődik az idén 50 éves Európai Fizikai Társulat, valamint az Eötvös Loránd Fizikai Társulat szervezésében, melyen felidézik Eötvös Loránd munkásságát és az Európai Fizikai Társulat félévszázados történetét.

Kacskovics Imre, a TTK Immunológia Tanszékének vezetője A felfedező kutatásoktól a gyógyszeriparig: biotechnológia az ELTE-n címmel tartott előadást a délután folyamán. A professzor a biotechnológiát a biológiai tudás technikai megvalósításaként definiálta, ezen belül előadásában „gyógyszer” vagy más néven „vörös” biotechnológiáról beszélt. Kutatásaik során különböző ellenanyagok előállításával foglalkoznak, mondta el, amelyek korszerű alkalmazásával az orvosok célzott immunterápiát tudnak végezni különböző betegségek, többek között például a non-Hodgkin limfóma kezelése során, az ellenanyagokat pedig egerekben és birkákban termelik és különféle biotechnológiai eljárásokkal nyerik ki. Az immunológus ezek után az egyetemi kutatások és az ipar kapcsolatát is megvilágította:

az együttműködéseknek köszönhetően az ELTE-n is világszínvonalú kutatások folyhatnak,

mondta, és eredményeiket nemcsak a hazai, hanem a nemzetközi gyógyszeripar is sikerrel alkalmazza fejlesztéseiben. Ezt a vonalat erősíti a 2018-ban első alkalommal indult biotechnológia mesterképzés is, melyet az ELTE a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemmel és az MTA TTK-val közösen irányít a FIEK-projekt keretében. A képzésnek köszönhetően a hallgatók a legmodernebb laboratóriumi körülmények között dolgozva csatlakozhatnak a hazai biotechnológai kutatásokhoz. Végül az érdeklődők a biotechnológia két kulcsfontosságú szereplőjét is közelről szemügyre vehették: a bemutatott szürke kis négylábúak UV-fény hatására a génmódosítás miatt zölden világítottak.

Az ELTE oktatói egész nap előadásokkal, mintaórákkal és interaktív foglalkozásokkal adtak ízelítőt tudományos tevékenységükből, miközben a Trefort-kertben a karok bemutatkozó sátraiban információkkal, nyereményjátékokkal, szórakoztató szabadidős tevékenységekkel várták az érdeklődőket. Az egyetem nyílt napja 17 órakor a Seven Seconds in the Future zenekar koncertjével zárul.

Forrás: az elte.hu