Ki az, akit hallok? - EEG-vel a kutyák felismerésének nyomában

2022.05.05.
Ki az, akit hallok? - EEG-vel a kutyák felismerésének nyomában
A kutyaagy működésének új vonatkozására derítettek fényt az ELTE kutatói egy a Royal Society Open Science című folyóiratban publikált kutatásukban. A humán neurológiai vizsgálatokban használt módszer mintájára kifejlesztett nem-invazív EEG-vel vizsgálták a kutyák akusztikus feldolgozásának agyi folyamatait, és először sikerült ezzel a módszerrel különbséget kimutatni az emberi és a kutyahangokra adott agyi válaszok között. 

Két különböző, ismerős élőlény hangját hallva a legtöbb esetben képesek vagyunk megkülönböztetni, hogy melyik hang melyik élőlénytől származik. De vajon a kutyák is képesek erre? A fajtársfelismerésért felelős agyi folyamatok kimutatására vállalkoztak az ELTE Etológiai Tanszékének kutatói egy  frissen megjelent tanulmányukban

“Különféle emberi és kutyahangokat játszottunk le mozdulatlanul fekvő, éber kutyáknak, miközben nem-invazív EEG segítségével rögzítettük az agyi folyamataikat” – mesélte Bálint Anna, az MTA-ELTE Összehasonlító Etológiai Kutatócsoport munkatársa, – “Ezt az új eljárást a közelmúltban alakították ki magyar kutatók a humán EEG mintájára, és a legtöbb állatkísérletben használt EEG-vel szemben teljesen fájdalommentes az alanyok számára.”

A résztvevő 17 családi kutya egyfajta játékos helyzetben, kizárólag pozitív visszajelzések (jutalomfalat, dicséret) által ösztönözve vett részt a kísérletben, amelynek során a kutatók elektródákat illesztettek a fejük meghatározott pontjaira, és különféle érzelmi töltettel bíró, nem-verbális emberi és kutyahangokat játszottak le nekik. Emberi hangok esetében a nevetéstől (pozitív) az ásításon át a köhögésig (semleges) terjedt a skála, míg a kutyák esetében játékos vakkantások (pozitív) valamint lihegések, morrantások (semleges) szerepeltek a lejátszott hangok között.

“A felvett EEG jel elemzése azt mutatta, hogy a kutyaagy eltérően dolgozza fel a két fajtól származó hangokat.

Ezt most sikerült először ilyen formában kimutatni kutyák esetében” – magyarázta Eleőd Huba, az Etológia Tanszék doktorandusza, – “Ráadásul ez a hatás már nagyon hamar, 250 milliszekundumnál jelentkezik, tehát a kutyák agyi szinten már egy negyed másodperccel a hang kezdetét követően elkezdik felismerni a faji hovatartozást.”

“Egy másik fontos eredményünk, hogy különbséget találtunk a pozitív és a semleges hangokra adott agyi válaszok között annak függvényében, hogy milyen fajtól származott a hang”  – fejtette ki Gácsi Márta, az MTA-ELTE Összehasonlító Etológiai Kutatócsoport munkatársa, a kutatás vezetője.  – “Tehát sikerült kísérletesen kimutatni, hogy a kutyák agyi feldolgozása reagál a hallott hangok érzelmi töltetére is.”

“A kapott eredmények fő érdeme, hogy így bepillantást nyerhetünk négylábú barátaink agyi működésének újabb  részleteibe is, hogy hogyan és milyen mechanizmusokkal dolgozzák fel a körülöttük lévő világ hanghatásait”  – összegezte Bálint Anna.

 

A borítóképet Eleőd Huba készítette.