Természettudományokban az ELTE a legjobb magyar egyetem

Az öt nagy tudományterület közül az ELTE a bölcsészettudományokban több mint 40 helyezést javítva tavalyi eredményén a 221., természettudományokban pedig a 298. helyre került, ezzel az eredménnyel mindkét területen a legjobb felsőoktatási intézmény Magyarországon. Az élet- és orvostudományokban egyetemünk most először szerepel a tudományterületi rangsorban (az 501–550-es kategóriában), ezzel a hazai palettán a negyedik helyen áll a Semmelweis Egyetem (281.), a Debreceni Egyetem (401-450) és a Szegedi Tudományegyetem (401-450) után.

Az 55 szűkebb szakterületet tekintve Magyarországról összesen 10 egyetem 45 képzése szerepel a listán. Az ELTE a tavalyi évhez hasonlóan 15 szakterületen került be a világ legjobbjai közé, közülük geológiából és geofizikából Magyarországról egyedüliként, míg matematikából hazai viszonylatban a BME-vel osztozik az első helyen. Egyetemünk két területen (informatika, illetve fizika és csillagászat) lett ezüstérmes, biológiából és kémiából pedig a harmadik legjobb egyetem az országban a QS rangsora szerint.

Az ELTE-nek a listázott természettudományi szakterületeken elért eredményeit és hazai helyezését az alábbi táblázat mutatja:

A QS 2024-es szakterületi rangsorának részletes eredményei itt olvashatók, az ELTE hazai és nemzetközi rangsorokban elért eredményeiről pedig ebben az összefoglalóban írtunk bővebben.

Nemzetközi körkép

Az összesített eredmények alapján a rangsor nyertese az Egyesült Államok, amelynek egyetemei 32 szakterületen bizonyultak a legjobbnak, közülük a Harvard vezet 19 első helyezéssel, míg a Massachusetts Institute of Technology (MIT) 4 aranyérmet szerzett. Az Egyesült Királyság felsőoktatási intézményei 16 szakterületen lettek elsők (ezek közül négyet Oxford mondhat magáénak), míg Kína 8 szakterületen bekerült a legjobb 10 közé, utóbbinál a legjobb eredményt (5. hely) a Tshingua Egyetem művészettörténet képzése szerezte meg. Franciaország egyetemei különösen jól teljesítettek a nemzetközi kutatási együttműködéseket vizsgáló indikátort tekintve, míg összességében a rangsorban a legnagyobb fejlődést Omán intézményei érték el – emeli ki a QS közleménye.

A külföldi hallgatók és oktatók arányában, illetve a kutatási kapcsolatokban megnyilvánuló nemzetköziség továbbra is kiemelkedő fontosságú, a rangsorban sokat javító egyetemek eredményei a célzott befeketések és kormányzati támogatások jelentőségét mutatják, míg az egyetemi-ipari partnerségek kialakítása a foglalkoztatás és a kutatás terén elért jobb teljesítménnyel korrelál – kommentálta az eredményeket Ben Sowter, a QS alelnöke.

A rangsor módszertanáról itt olvashat részletesen angol nyelven.
(Forrás: elte.hu)