Új baktériumfajt fedeztek fel kutatóink a Szent Anna-tóban

2018.07.04.
Új baktériumfajt fedeztek fel kutatóink a Szent Anna-tóban
A sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) és az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) mikrobiológusai a Szent Anna krátertó baktérium közösségének vizsgálata során a tudományra nézve új baktériumfajt izoláltak és írtak le Rhizobium aquaticum néven, tudatta közleményben dr. Máthé István (Sapientia EMTE) és dr. Felföldi Tamás (ELTE).

A Sapientia EMTE csíkszeredai Biomérnöki Tanszékének és az ELTE budapesti Mikrobiológiai Tanszékének munkatársai 2011 óta végeznek vízkémiai és mikrobiológiai vizsgálatokat a Szent Annató esetében. A kutatásokba bevont sapientiás ökológiai mérnök szakos hallgatók – dr. Máthé István oktató vezetésével – eddig összesen 326 baktériumtörzset izoláltak és azonosítottak DNS vizsgálatok alapján.

A most izolált baktériumfajt Rhizobium aquaticumnak nevezték el. A leírásához szükséges széleskörű biokémiai, molekuláris biológiai vizsgálatokat dr. Felföldi Tamás (ELTE - Budapest) mikrobiológus irányította, az eredményeket pedig rangos tudományos folyóiratban közölték. A közleményből kiderül: a Rhizobium nemzetség képviselői általában a talajban élnek, ez az első eset, hogy egy tó vizéből izolálták a nemzetség egy új tagját. Abban is különleges a Rhizobium aquaticum, hogy a legtöbb fajtársától eltérően nem képes megkötni a légköri nitrogént, viszont jó cukor- és fehérje-bontó képességgel rendelkezik, így minden bizonnyal szerepet játszik a Szent Anna-tó tápanyag-körforgalmában, részt vesz a tóban lévő szerves anyagok szervetlen anyagokká való lebontásában (ún. mineralizációjában).

A Szent Anna-tó baktérium közössége egyébként nagyon változatos, fajgazdag: legkevesebb 150 baktériumcsoport több mint 500 képviselője („faja”) van jelen a tó vizében, amelyek egy jó része ismeretlen, potenciálisan új „baktériumfajhoz” tartozik. De a mikroszkopikus méretű kovamoszatok (Diatoma) közössége is meglehetősen diverz.

A baktériumok legnagyobb része a rejtett diverzitásban található:  mindössze 0,01-10 %-uk vonható tenyésztésbe és ismerhető meg részleteiben, ennél jóval többet ismerünk DNS mintázatuk alapján, de még a molekuláris módszerek sem tárják elénk a prokarióták világának teljes birodalmát.

AZ ELTE Mikrobiológiai Tanszékén új baktérium taxonok leírása kb. 2000-től folyik, eddig 36 új nemzetség, illetve faj leírásában vettünk részt. A taxonómiai kutatásokat Tóth Erika (jelenlegi tanszékvezető) fogja össze, aki a ICSP (International Committee on Systematic of Prokaryotes) nemzetközi szervezetének magyarországi képviselője is. A tanszék munkatársai közül azonban sokan részt vesznek a taxonómiai kutatásokban: Felföldi Tamás, Borsodi Andrea, Makk Judit, Márialigeti Károly, Vajna Balázs, Kéki Zsuzsa és számos PhD hallgató is.

Forrás: Index