Egyedülálló digitalizált kutya- és macskakoponya-gyűjtemény

Csörgő Tibor, az ELTE kutatója évtizedek óta gyűjt állatkoponyákat a biológusok anatómiaoktatásához. A koponya alakja jelentősen eltér a fajok és fajták között, főként a kutyáknál, ahol például az agarak koponyája hosszú, a manapság népszerű francia bulldogoké pedig gömbölyű. Egy koponya biobank értékes forrást jelenthet az oktatásban, orvoslásban és az evolúciós kutatásokban is. Például Garamszegi László Zsolt, a HUN-REN Ökológiai Kutatóintézet igazgatója, valamint etológusok részben erre a gyűjteményre alapozva állapították meg, hogy a modern, utóbbi kétszáz évben kitenyésztett kutyafajták agya nagyobb, mint az ősi eredetű fajtáké a megváltozott szelekciós hatásoknak köszönhetően. A kutatók szerették volna, ha ez a páratlan koponyagyűjtemény mindenki számára hozzáférhetővé válna.

Bernáthegyi kutya koponyája különböző nézetekből. Első sor: jobb, bal és elülső nézetek. Második sor: felülről, alulról és hátulról. (Kép: Czeibert Kálmán)

Hasonló kutatásokhoz korábban a kutatóknak személyesen fel kellett keresniük a kollekciókat. Ma már azonban lehetőség van a koponyák digitalizálására, így bárki a saját íróasztalánál - akár egy másik kontinensen - végezhet vizsgálatokat. A digitalizálást Czeibert Kálmán állatorvos-neuroanatómus végezte, együttműködésben a Medicopus Nonprofit Kft. kutatási egységének képalkotó szakembereivel, Csóka Ádámmal, Donkó Tamással és Petneházy Örssel, Összesen 431 koponyát digitalizáltak egy orvosi nagyfelbontású komputertomográf (CT) használatával: 152 kutyafajta, 9 macskafajta és 12 vadon élő rokonfaj, köztük farkas, sakál, prérifarkas, leopárd, szervál koponyáját. 

Az adatbázist a Scientific Data című folyóirat ismertette. A tanulmány levelező szerzője, Kubinyi Enikő, az MTA-ELTE Lendület Társállat és az ELTE NAP Kutyaagy kutatócsoportok vezetője szerint "a digitális koponyabank használható összehasonlító anatómiai és evolúciós vizsgálatokra, állatorvosok és biológusok képzésére, valamint akár gépi tanulási algoritmusok fejlesztésére is, például automatizált fajazonosításhoz és állatorvosi diagnosztikához". A kutatók egy videót is készítettek az adatbázis illusztrálására, amely itt tekinthető meg.

A tanulmány 2024. július 16-án jelent meg a Scientific Data c. folyóiratban, “High-resolution computed tomographic (HRCT) image series from 413 canid and 18 felid skulls” címmel. Szerzők: Czeibert Kálmán, Nagy Gergely, Csörgő Tibor, Donkó Tamás, Petneházy Örs, Csóka Ádám, Garamszegi László Zsolt, Niclas Kolm, Kubinyi Enikő. https://doi.org/10.1038/s41597-024-03572-x

A kutatás támogatói: Eötvös Loránd Tudományegyetem, MTA-ELTE Lendület Társállat Kutatócsoport (PH1404/21), Nemzeti Agykutatási Program 3.0 (NAP2022-I-3/2022), Magyar Etológia Alapítvány, Nemzeti Kutatási és Fejlesztési Hivatal (2019-2.1.11-TÉT-2020-00109), Ministry of Economy and Competitiveness in Spain (CGL2015-70639-P) és a Swedish Research Council (2021-04476 and 2016-03435).

Borítókép: Koponyák a CT szkennerben (Kép: Czeibert Kálmán)

Kapcsolódó oldal

Kutya DNS, koponya agy- és szövetbank

További információk a tanszéken működő kutya biobankokról

(Forrás: Biológiai Intézet)