Mennyit mozdult el a föld a 2020. decemberi horvátországi földrengés során?

Egy horvát-magyar együttműködésben született friss szakcikk a rengés következtében bekövetkezett vízszintes és függőleges elmozdulásokat elemezte, és helyezte azokat regionális geodinamikai értelmezési keretbe, vagyis azt vizsgálta, mennyire kell számítani hasonló mértékű rengésekre a régióban, így a Magyarország déli határa menti területeken.

(Kép forrása: Wikipedia)

A Zágrábtól nem messze kipattant petrinjai rengés okozta elmozdulásokat már több munkában megbecsülték, a frissen publikált eredmények azonban korábban még nem látott mennyiségű geodéziai adatot használtak fel a háromdimenziós mozgások rekonstrukciójához. A kutatás során a cikk szerzői, köztük Timár Gábor, az ELTE TTK Geofizikai és Űrtudományi Tanszékének vezetője, a geofizikában gyakran használt műholdas radar-interferometria klasszikus adatbázisa mellett több száz állandó és ideiglenes geodéziai alappont és mérőállomás (állandó GPS-bázisállomások, telepített mérőpontok és klasszikus geodéziai alappontok) adatait dolgozták fel. Az eredmények azt mutatták, hogy a földrengés epicentruma térségében a vízszintes elmozdulások nagyságrendje helyenként 40 centiméter volt, a függőleges irányúak maximuma pedig a 20 centimétert is elérte.

A 2020. decemberi rengés kapcsán műholdas és földi geodéziai módszerekkel észlelt vízszintes elmozdulások, centiméter egységben (forrás: Remote Sensing)

A térségben az utolsó, ilyen méretű földrengés az 1880-as zágrábi volt. A két rengés között eltelt 140 év alatt a régió mai, GPS-állomások által mért, évi 2-4 milliméter nagyságrendű vízszintes elmozdulása – ami a lemeztektonika, vagyis a kőzetlemezek nagyléptékű mozgásának helyi megnyilvánulása – összesen kb. akkora elmozdulást okozna, mint amennyit a mostani rengéshez kapcsolódóan észleltek. Ez arra utal, hogy a globális tektonika és lemezmozgások következtében történő jelentősebb elmozdulások a Petrinja-Zágráb térségben inkább egyedi eseményekhez, földrengésekhez kapcsolódóan történnek, semmint folyamatos mozgás formájában. Ez pedig nemcsak Horvátország számára fontos információ a földrengésbiztonság térképezésekor, de a kapcsolódó, határ menti magyar területeken is.

A cikk a Remote Sensing folyóirat 2024 júniusi számában jelent meg, első szerzője Marko Pavasović, a Zágrábi Egyetem Geodéziai Tanszékének vezetője, a levelező szerző és a geofizikai rész írója Timár Gábor, az ELTE TTK Geofizikai és Űrtudományi Tanszékének vezetője.

A cikk az alábbi oldalra kattintva elérhető: https://www.mdpi.com/2072-4292/16/12/2112

(Borítókép forrása: Wikipedia)