Mit mutatnak a kristályokba zárt folyadékcseppek?

Földünkön az egyedüliként működő nátrokarbonatit (nátriumban, káliumban, karbonátban és ritkafölfémekben dús) lávát produkáló vulkán az afrikai Oldoinyo Lengai. Keletkezése a geológia és geokémia egyik legvitatottabb és legizgalmasabb kérdése. Mivel nátrokarbonatit láva jelenlétére az Oldoinyo Lengai-on kívül máshol a Földön nem találtak eddig bizonyítékot, sokak szerint ez a láva a földtörténet során egyedüliként itt képződött és egy még nem ismert, nagy mélységű, rejtett földköpeny-forrásból származik. A kutatók a Kerimasi és Oldoinyo Lengai vulkánokról származó olvadékzárványok (a kristályokba bezárt apró magmacseppek) vizsgálatával bizonyítékot találtak arra, hogy a nátrokarbonatit magma a földtörténeti múltban többféle módon képződhetett és más geológiai helyszínen is létrejött.

Az ellenálló ásványok zárványaiban fosszilizálódott olvadék- és fluidumcseppekkel ellentétben az egykoron kiömlött karbonatit lávák a geológiai idők folyamán nyom nélkül eltűntek (pl. feloldódtak) és/vagy fosszilizálódás közben teljesen átalakultak. Nem meglepő tehát az, hogy részletes zárvány-vizsgálatok nélkül hiányos és ellentmondásos értelmezések születtek az alkáli és karbonatit magmák, valamint a fosszilis karbonatitok keletkezéséről. Ezzel kapcsolatban a ritkaföldfémek elsődleges (magmás) dúsulásának megértéséhez sem voltak természetes mintákból származó adatok.  Az általános és eddig széles körben elfogadott felfogással ellentétes Guzmics Tibor csoportja eredményeivel rávilágított arra, hogy

a világszerte egzotikus kőzeteknek és potenciális ritkaföldfém nyersanyagnak számító fosszilis karbonatitok nem tekinthetők olvadékoknak.

Olvadék- és fluidumzárványok vizsgálata nélkül, csupán a kőzetek tanulmányozásával nem lehetséges megmondani a kőzet-képződésekor jelenlévő magma és fluidum összetételét. Az előadásban a kutató egzotikus afrikai vulkánokról származó minták vizsgálatából kapott eredményeiket mutatja be.

Guzmics Tibor geológusként végzett az ELTE-n, majd doktori disszertációját is egyetemünkön védte meg.  A doktori fokozat megszerzése óta posztdoktori kutatóként dolgozik a Kőzettani és Geokémiai Tanszéken működő Litoszféra Fluidum Kutató Laboratóriumban. Jelenleg a „A Kerimasi és az Oldoinyo Lengai magmás folyamatainak rekonstruálása: 3D olvadékzárvány vizsgálatok” című, 4 éves NKFIH projekt vezető kutatója. Tudományos érdeklődésének fókuszában a karbonát- és az alkáli szilikátolvadékok keletkezése és petrogenetikai fejlődése áll, amelyeket kőzetminták ásványaiban található fluidum- és olvadékzárványok segítségével vizsgál.