A Tudomány és a fenntarthatóság találkozása: sikeres HOPE2 Konferencia ELTE részvétellel a Pannon Egyetemen

2024.07.24.
A Tudomány és a fenntarthatóság találkozása: sikeres HOPE2 Konferencia ELTE részvétellel a Pannon Egyetemen
Veszprémben, a Pannon Egyetemen második alkalommal rendezték meg a  HOPE fenntarthatósági konferenciát az EU elnökség jegyében 2024 július 18-án.

A rendezvényen a Pannon Egyetem fenntarthatósági és környezetvédelmi tevékenységét mutatták be az európai uniós szakdiplomatáknak. A rendezvényre meghívást kapott Mádlné Dr. Szőnyi Judit, aki a Pannon Egyetem által vezetett Éghajlatváltozás Multidiszciplináris Nemzeti Laboratórium ELTE-n zajló kutatásainak koordinátora, egyúttal a felszínalatti vizekkel foglalkozó kutatások vezetője.

A megjelenteket Dr. Abonyi János július 1-től regnáló rektor köszöntötte, s kiemelte, hogy bár intézményük közepes méretű egyetem, mégis élen jár a fenntarthatósági témakörökben. Ebben kulcsszerepet játszik, hogy az intézmény korábbi ipari jellegét sikerrel alakította át úgy, hogy korunk kihívásaira reflektáljon.

A plenáris előadó, Prof. Dr. Gelencsér András leköszönő rektor, akadémikus az Éghajlatváltozás Nemzeti Laboratórium vezető kutatója rámutatott arra, hogy a fenntarthatóság és a környezetvédelem terén a valóság éles ellentétben áll a nagyvállalati és a politikai kommunikáció szintjén megjelenő elképzelésekkel. A klímaváltozást nem lehet a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésre leegyszerűsíteni. De egyébként sem a dekarbonizáció felé haladunk, hiszen a megújuló energiaforrások kiaknázásához szükséges eszközöket is a fosszilis energiaforrásokat használó iparágak állítják elő. A repülésben, a tengeri szállítmányozásban és a hadiiparban kilátásban sincs a fosszilis energiahordozók kiváltása. Az előadás után élénk vita bontakozott ki a diplomaták és az előadó között, aki a tudomány érveit használva sorra cáfolta a felmerülő kérdéseket. A megoldás útja továbbra is nyitott kérdés maradt, de az előadó hangsúlyozta a tudomány érveinek szükségességét a folyamatok tervezésében.

Az esemény a labor és intézmény bemutatkozók után délután szekcióülésekkel folytatódott. A Planet in blue? szekcióban szerepelt vitaindító előadásával Mádlné Szőnyi Judit, aki „Groundwater: a hidden multiple resource and climate buffer for a sustainable future” címmel tartotta meg előadását. Kiemelte, hogy a földi limitált folyékony édesvízkészlet 99%-a a talpunk alatt található, és a szakembereken kívül a közvélemény csak az utóbbi években kezdett felfigyelni e vízkincs jelentőségére. Ezért is fontos az ENSZ által 2022-ben meghirdetett szlogen: „Tegyük láthatóvá a láthatatlant”. E láthatatlan vízkincs amellett, hogy ivóvízforrásunk, öntözővizünk és az ipari hasznosításra igénybe vesszük, használja a bioszféra, de hőforrásul szolgál a geotermikus energia számára, továbbá lítium és más kritikus elemek is kinyerhetők belőle. E ma még elhanyagolt kérdés vizsgálatával foglalkoztak az ENeRAG H2020 projektben és kidolgoztak egy dinamikus rendszerszemléletű megközelítést, melyhez módszertani útmutató és alkalmazást segítő iránymutatás is készült. Ez a megközelítés segíthet az erőforrások összehangolt kiaknázásában és a tudományos alapokon nyugvó szabályozásban. Az előadás második részében Mádlné Szőnyi Judit az Éghajlatváltozás Nemzeti Labor és a ClimEx-PE keretében zajló kutatások alapján a felszínalatti vízáramlások szerepét mutatta be az éghajlatváltozásból adódó szélsőséges csapadékesemények kiegyensúlyozásában. Ehhez kiinduló példaként egy olyan modellezést ismertetett, melyből kiderül, hogy a vízáramlási rendszerek kijelölik egy nagyobb régión belül az aszályra és az árvízre érzékeny területeket, s ezek ismerete már segít a hidrológiai alkalmazkodásban. A kutatások arra is rámutattak, hogy tartós szárazság hatására nem csak a felszínalatti vízszint csökken, de az ökoszisztémákat természetes úton tápláló vízáramlások hierarchiája is egyszerűsödik. Ebből következik, hogy a természeti rendszerekhez igazodó megoldásokkal lehet ezeket leghatékonyabban helyreállítani. Ezt célozza az ELTE kutatók által kifejlesztett NaBa-MAR® koncepció, mely ötvözi a vízáramlási rendszerek ismeretét a már ismert, ámde csak lokális megoldást nyújtó célzott felszínalatti vízpótlás MAR technológiával. Az ELTE európai védjegyoltalmi bejegyzése folyamatban van a NaBa-MAR®-ra vonatkozóan.

 

Az esemény az Éghajlatváltozás Nemzeti Multidiszciplináris Laboratórium RRF-2.3.1-21-2022-00014 számú projekt, és a 101060874 – Water4All 2022 európai partnerség keretében futó ClimEx-PE projekt megvalósításához járult hozzá.