Fiatal kutatóink népszerűsítik a tudományos közösségeket a Nature hasábjain
Huszonegy évvel ezelőtt, 2000 júniusában Németországban alakult meg az első Fiatal Kutatók Akadémiája, Die Junge Akademie néven. Azóta a világ egyre több országában alapítanak a fiatal kutatók és egyetemi oktatók hasonló testületeket. Immár 45 ilyen országos ‘Fiatal Akadémia’ létezik, és 16 hasonló szervezet működik. Ezek között öt, nemzetközi tagsággal rendelkező hasonló társulás is létrejött (ilyen a Global Young Academy vagy a Young Academy of Europe). Ezek a szervezetek országos, régiós vagy globális szinten is képviselik tagjaik, tehát a fiatal oktató-kutatói réteg érdekeit és közvetítik javaslataikat, véleményüket a politikai és tudományos élet vezetői, a döntéshozók, törvényalkotók, támogatók, üzleti vezetők és a média felé.
Magyarországon a Magyar Tudományos Akadémia támogatásával, Lovász László Elnök Úr kezdeményezésére 2019 májusában alakult meg a Fiatal Kutatók Akadémiája (FKA) nevű szervezet, melynek idén már 48 tagja van. “A szervezet megalakulását követő első évben különböző munkacsoportokat és bizottságokat hoztunk létre. A Kisgyermekes Kutatókkal és Kutatónőkkel Foglalkozó Bizottság tagjaiként először arra kerestünk választ, hogy milyen típusú aktivitásokat és programokat lehet ebben a témában hatékonyan megvalósítani” - mondja Solymosi Katalin, az FKA társelnöke és a tanulmány levelező szerzője.
“Mivel nem találtunk hasonló, on-line elérhető útmutatást, ezért a létező szervezetek honlapjait átnézve mi magunk készítettünk egy áttekintést minderről.” Ennek eredményeként a hazai testület nyolc tagja foglalta össze a változatos jogi és pénzügyi háttérrel, változó hatékonysággal és lehetőségekkel működő nemzeti Fiatal Akadémiák céljait, tevékenységét és lehetőségeit a Nature folyóirat Careers rovata számára. A rangos fórumon megjelenő tudománypolitikai írás kiemeli, hogy e szervezetek segítségével a fiatal kutatók erőteljesebben hallathatják hangjukat, előmozdíthatják a tudományos eredmények társadalommal történő jobb megismertetését, tehetnek a szabad hozzáférésű, ún. open access publikálási kultúra elterjedéséért, és kihasználhatják a multi- és transzdiszciplináris kapcsolat- és hálózatépítési, illetve együttműködési lehetőségeket.
Fontos szerepet játszanak a Fiatal Akadémiák abban is, hogy felkeltsék a fiatal generációk érdeklődését a tudományos pálya iránt.
Erre szolgálnak a Finnországban, Norvégiában rendezett “Találkozók Kutatókkal” jellegű események. Freund Tamás Elnök Úr kezdeményezésére a Magyar Tudományos Akadémia 2020-ban hasonló programsorozatot, Középiskolai ALUMNI programot indított, melybe az FKA mellett a köztestület összes tudósa is bekapcsolódhat. Ennek során a résztvevő önkéntes kutatók a volt középiskoláikban tarthatnak a tudományos pályát népszerűsítő, kötetlen programokat. Egy másik jó példa a holland Fiatal Kutatók Akadémiájának kezdeményezése, akik a 8 évesnél idősebb gyermekek számára egy idegen bolygó meghódításával kapcsolatos, a tudományos gondolkodásmódot fejlesztő oktató játékot indítottak “Expedition Mundus” elnevezéssel.
A hasonló szervezetek által létrehozott különféle mentoráló és tanácsadó rendezvények komoly segítséget jelenthetnek a pályájuk kezdetén álló ifjú kutatóknak. Ilyenek például a tudománykommunikáció, a pályázatírás vagy a tudományos tanulmány- és cikkírás fortélyaiba bevezető műhelyek és képzések, amelyek tudományágtól függetlenül nyújthatnak segítséget a különböző jó gyakorlatok elsajátításában. A Fiatal Kutatók Akadémiája 2020-ban az MTA Bolyai János Kutatási Ösztöndíjával kapcsolatban indított el kísérleti jelleggel egy mentorprogramot.
Fiatal kutatók – köztük hárman e tanulmány szerzői – a 2019-es budapesti World Science Forum-on rendezett tudományos vezetői workshopon (Science Leadership Training) Fotó: Szigeti Tamás/Magyar Tudományos Akadémia
A Fiatal Akadémiák által végzett felmérések rávilágítanak arra, hogy melyek a fiatal kutatók munkájában a leggyakoribb nehézségek. Ezek között az első helyen a túlzott leterheltség és a határozott idejű foglalkoztatottság áll. Az első jelenség okai között meg kell említenünk azt, hogy a fiatal kutatók túlnyomó többségének a kutatás és a kísérleti munka mellett komoly oktatási terhelése is van, és indokolatlanul nagy adminisztráció is nyomja a vállukat. Tipikusan a fiatal női kutatók esetében merül fel még a kisgyermekek ellátásával kapcsolatos többletteher, illetve a gyermekgondozással töltött idő, amely kiesést jelent a munkából. A Fiatal Kutatók Akadémiái ajánlásokat dolgoznak ki, illetve stratégiákat fejlesztenek a nemi egyenlőtlenségek csökkentésére. Konkrét példa e téren, hogy a magyarországi testület tagjai és a Tudományos és Innovációs Dolgozók Szakszervezete elérték, hogy a gyermekgondozási céllal otthon töltött idő után 2019-től korhatár kedvezmény járjon az Állami Eötvös Ösztöndíjnál.
A teljes cikk az MTA honlapján olvasható
Six reasons to launch a Young Academy (Nature)
A Nature szerkesztói cikkajánlója.
Borítókép: Bálint Erika, Csuka Dorottya, Venglovecz Viktória, Schlosser Gitta, Lázár Zsófia, Gselmann Eszter, Alpár Donát és Solymosi Katalin, akik mindannyian a magyar Fiatal Kutatók Akadémiájának tagjai. Forrás.