Fiatal kutatóink népszerűsítik a tudományos közösségeket a Nature hasábjain

2021.06.24.
Fiatal kutatóink népszerűsítik a tudományos közösségeket a Nature hasábjain
A Nature folyóirat 2021. június 24-én megjelenő számában a magyar Fiatal Kutatók Akadémiájának tagjai háromoldalas cikkben foglalják össze, hogy mi mindent nyújthatnak a hasonló szervezetek a fiatal kutatóknak, a tudományos közösségnek és a társadalomnak. A cikk szerzői között szerepel az ELTE Természettudományi Karáról Schlosser Gitta és Solymosi Katalin.

Huszonegy évvel ezelőtt, 2000 júniusában Németországban alakult meg az első Fiatal Kutatók Akadémiája, Die Junge Akademie néven. Azóta a világ egyre több országában alapítanak a fiatal kutatók és egyetemi oktatók hasonló testületeket. Immár 45 ilyen országos ‘Fiatal Akadémia’ létezik, és 16 hasonló szervezet működik. Ezek között öt, nemzetközi tagsággal rendelkező hasonló társulás is létrejött (ilyen a Global Young Academy vagy a Young Academy of Europe). Ezek a szervezetek országos, régiós vagy globális szinten is képviselik tagjaik, tehát a fiatal oktató-kutatói réteg érdekeit és közvetítik javaslataikat, véleményüket a politikai és tudományos élet vezetői, a döntéshozók, törvényalkotók, támogatók, üzleti vezetők és a média felé.

Magyarországon a Magyar Tudományos Akadémia támogatásával, Lovász László Elnök Úr kezdeményezésére 2019 májusában alakult meg a Fiatal Kutatók Akadémiája (FKA) nevű szervezet, melynek idén már 48 tagja van. “A szervezet megalakulását követő első évben különböző munkacsoportokat és bizottságokat hoztunk létre. A Kisgyermekes Kutatókkal és Kutatónőkkel Foglalkozó Bizottság tagjaiként először arra kerestünk választ, hogy milyen típusú aktivitásokat és programokat lehet ebben a témában hatékonyan megvalósítani” - mondja Solymosi Katalin, az FKA társelnöke és a tanulmány levelező szerzője.

“Mivel nem találtunk hasonló, on-line elérhető útmutatást, ezért a létező szervezetek honlapjait átnézve mi magunk készítettünk egy áttekintést minderről.” Ennek eredményeként a hazai testület nyolc tagja foglalta össze a változatos jogi és pénzügyi háttérrel, változó hatékonysággal és lehetőségekkel működő nemzeti Fiatal Akadémiák céljait, tevékenységét és lehetőségeit a Nature folyóirat Careers rovata számára. A rangos fórumon megjelenő tudománypolitikai írás kiemeli, hogy e szervezetek segítségével a fiatal kutatók erőteljesebben hallathatják hangjukat, előmozdíthatják a tudományos eredmények társadalommal történő jobb megismertetését, tehetnek a szabad hozzáférésű, ún. open access publikálási kultúra elterjedéséért, és kihasználhatják a multi- és transzdiszciplináris kapcsolat- és hálózatépítési, illetve együttműködési lehetőségeket.

Fontos szerepet játszanak a Fiatal Akadémiák abban is, hogy felkeltsék a fiatal generációk érdeklődését a tudományos pálya iránt.

Erre szolgálnak a Finnországban, Norvégiában rendezett “Találkozók Kutatókkal” jellegű események. Freund Tamás Elnök Úr kezdeményezésére a Magyar Tudományos Akadémia 2020-ban hasonló programsorozatot, Középiskolai ALUMNI programot indított, melybe az FKA mellett a köztestület összes tudósa is bekapcsolódhat. Ennek során a résztvevő önkéntes kutatók a volt középiskoláikban tarthatnak a tudományos pályát népszerűsítő, kötetlen programokat. Egy másik jó példa a holland Fiatal Kutatók Akadémiájának kezdeményezése, akik a 8 évesnél idősebb gyermekek számára egy idegen bolygó meghódításával kapcsolatos, a tudományos gondolkodásmódot fejlesztő oktató játékot indítottak “Expedition Mundus” elnevezéssel.

Az ELTE Természettudományi Karáról a Fiatal Kutatók Akadémiája tagjai: Kubinyi Enikő etológus, Schlosser Gitta vegyész, Ősi Attila paleontológus, Solymosi Katalin növénybiológus, Szöllősi Gergely fizikus és Terpai Tamás matematikus. A szervezet tagjának az jelölhető, aki az MTA köztestületének tagja és első PhD-fokozatának megszerzése óta kevesebb, mint 12 év telt el, valamint taggá válása évében még nem tölti be 40. életévét. 

A hasonló szervezetek által létrehozott különféle mentoráló és tanácsadó rendezvények komoly segítséget jelenthetnek a pályájuk kezdetén álló ifjú kutatóknak. Ilyenek például a tudománykommunikáció, a pályázatírás vagy a tudományos tanulmány- és cikkírás fortélyaiba bevezető műhelyek és képzések, amelyek tudományágtól függetlenül nyújthatnak segítséget a különböző jó gyakorlatok elsajátításában. A Fiatal Kutatók Akadémiája 2020-ban az MTA Bolyai János Kutatási Ösztöndíjával kapcsolatban indított el kísérleti jelleggel egy mentorprogramot.

Fiatal kutatók – köztük hárman e tanulmány szerzői – a 2019-es budapesti World Science Forum-on rendezett tudományos vezetői workshopon (Science Leadership Training) Fotó: Szigeti Tamás/Magyar Tudományos Akadémia

A Fiatal Akadémiák által végzett felmérések rávilágítanak arra, hogy melyek a fiatal kutatók munkájában a leggyakoribb nehézségek. Ezek között az első helyen a túlzott leterheltség és a határozott idejű foglalkoztatottság áll. Az első jelenség okai között meg kell említenünk azt, hogy a fiatal kutatók túlnyomó többségének a kutatás és a kísérleti munka mellett komoly oktatási terhelése is van, és indokolatlanul nagy adminisztráció is nyomja a vállukat. Tipikusan a fiatal női kutatók esetében merül fel még a kisgyermekek ellátásával kapcsolatos többletteher, illetve a gyermekgondozással töltött idő, amely kiesést jelent a munkából. A Fiatal Kutatók Akadémiái ajánlásokat dolgoznak ki, illetve stratégiákat fejlesztenek a nemi egyenlőtlenségek csökkentésére. Konkrét példa e téren, hogy a magyarországi testület tagjai és a Tudományos és Innovációs Dolgozók Szakszervezete elérték, hogy a gyermekgondozási céllal otthon töltött idő után 2019-től korhatár kedvezmény járjon az Állami Eötvös Ösztöndíjnál.


A teljes cikk az MTA honlapján olvasható
Six reasons to launch a Young Academy (Nature)
A Nature szerkesztói cikkajánlója.

Borítókép: Bálint Erika, Csuka Dorottya, Venglovecz Viktória, Schlosser Gitta, Lázár Zsófia, Gselmann Eszter, Alpár Donát és Solymosi Katalin, akik mindannyian a magyar Fiatal Kutatók Akadémiájának tagjai. Forrás.