Hű, mennyi elektron!

A XX. század elején komoly kihívást jelentett a fizikusoknak, hogy a hidrogénatom egyetlen elektronjának mikroszkopikus viselkedését leírják. Elsőre elképzelhetetlennek tűnt, hogyan lehet kvantumosan kezelni a szilárdtestekben lévő rengeteg (több mólnyi) elektront. Érdekes módon igen jó közelítést ad, ha az elektronok közöti kölcsönhatást elhanyagoljuk, és e részecskéket független objektumoknak tekintjük. 1928-ban Felix Bloch dolgozta ki a szilárdtestek kvantumelméletét, amellyel megérhetővé vált az anyagok fémes vagy szigetelő mivolta, vezetőképessége vagy éppen fénnyel való kölcsönhatása. Aztán ha figyelembe vesszük az elektronok közti kölcsönhatásokat is, feltárul Pandóra szelencéje, és olyan egzotikus jelenségek válnak megérhetővé, mint például a szupravezetés.

Széchenyi Gábor fizikus a Kvantuminformatika Nemzeti Laboratórium titkára, az ELTE TTK Anyagfizikai Tanszékének adjunktusa. Kutatási területe a szilárdtestfizika, ezen belül pedig az elektronok alkalmazhatósága kvantumszámítások elvégzésére.

„Az atomoktól a csillagokig előadássorozatban az ELTE TTK Fizikai Intézetében tevékenykedő kutatók, oktatók és vendégek beszélnek a fizika frontvonalába tartozó érdekességekről, újdonságokról, elsősorban középiskolásoknak, bemutatva azokat a lehetséges tanulmányi utakat is, amelyeket a hazai felsőoktatás nemzetközi elismertségnek örvendő egyeteme kínál az érdeklődő fiataloknak. Az előadások online is követhetők a Természettudományi Kar közvetítőcsoportjának támogatásával, a videofelvételek napokon belül felkerülnek a sorozat weblapjára és YouTube-csatornájára is.”

Fotó: Index