Kis és nagy zsenik találkozása az ELTE-n
A július 12-i Science Talk rendezvény szép megkoronázása annak a hónapok óta tartó munkának, amelyet az ELTE TTK fizikus kutatói és hallgatói az IYPT 2024 program előkészítésébe fektettek. És itt nem csak az idén Budapesten megrendezett középiskolás fizika kutató világverseny szervezéséről van szó, hanem a magyar csapat szakmai felkészítésről is, amelyet hagyományosan az ELTE végez – nem is eredménytelenül, hiszen 2017-ben aranyérmet, 2021-ben, 2022-ben és 2023-ban ezüstérmet, 2018-ban és 2019-ben bronzérmet szereztek a magyar fiatalok.
A hatalmas hőség és az egymás után zajló versenyfordulók ellenére telt ház várta az IYPT 2024 péntek délutáni, kiemelt programját: az ELTE lágymányosi kampuszán megrendezett Science Talk-on, ahol két kiváló fizikus, a Nobel-díjas Krausz Ferenc és a Széchenyi-díjas Kiss László tartott a fiataloknak izgalmas előadást. Számtalan nyelv keveredett az ELTE lágymányosi kampuszának konferenciatermében, de az izgatottság univerzális volt. A hallgatóság legszínesebb figurája kétségkívül az egyik csapat kabalája, egy valódi kertitörpe volt.
Kacskovics Imre, a TTK dékánjának rövid köszöntője után a 2023-ban fizikai Nobel-díjat nyert Krausz Ferenc szívből gratulált a fiataloknak és az őket felkészítő pedagógusoknak, hogy eljutottak a világverseny döntőjéig. Előadása kezdetén felidézte pályája korai éveit, azokat a tanárait (köztük két magyart, Marx Györgyöt az ELTE-ről és Simonyi Károlyt a BME-ről), akik az ő pályáját meghatározták.
Inspiratív előadásában kitért arra is, szerinte miért is érdemes kutatni. A kutatót a világ megismerése iránti igény és a megismerés izgalma is motiválhatja, de ő számára különösen fontos az is, hogy amit felfedez, annak konkrét társadalmi hatása legyen. Ezután részletesen, a középiskolás fiatalok számára is érthetően beszélt a kutatásai hátterét jelentő bonyolult fizikai folyamatokról, majd az eredmények diagnosztikai felhasználását célzó Molekuláris-Ujjlenyomat Kutató Központ munkájáról. Mint jelezte, hamarosan megnyílik új kampuszuk, az ELTE és a BME lágymányosi épületeinek szomszédságában.
Kiss László, a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont főigazgatója merőben más hangulatú előadást tartott a nagyon izgalmas földönkívüli élet kutatása és a Fermi-paradoxon témájában. Aki hallotta mára Széchenyi-díjas akadémikust előadni, az tudja, hogy előadásai mindig rendkívül szórakoztatóak, így most sem volt hiány szójátékokból, a közönséggel való összekacsintásból, amivel sikerült ez alkalommal is felpörgetni a péntek késő délutánra elcsigázott fiatalokat.
Az akadémikus elmesélte a Fermi-paradoxon születésének legendáját, e szerint az olasz fizikus kollégáival, köztük Teller Edével ebédelt, amikor feltette a híres kérdést: ha a földön kívüli civilizációk létezésének becsült valószínűsége magas, akkor hol vannak, és miért nem találtunk még bizonyítékot a létezésükre. Azóta számos elmélet született a kérdés megválaszolására, Kiss László ebből bemutatott néhányat, és ismertette saját elképzelését is a témában. A továbbiakban Naprendszerünk és az exobolygók kutatásával kapcsolatban osztott meg érdekes információkat.
Mint mondta, a kutatók mindig feszegetik a tudomány aktuális határait, az, hogy éppen nem tudunk valamit, inspirálhat arra, hogy tovább keressük, próbáljuk megtalálni, ami még ismeretlen.
A diákok számos gondolatot vihettek magukkal a programról, ami újabb lendületet adhatott nekik a rájuk váró utolsó megmérettetéshez, a döntő versenyfordulókhoz, de akár tudományos karrierjük folytatásához is.
Fotó: Csomos Attila