Nem élhetünk kvantummechanika nélkül

Bár a kvantummechanika kialakulása nem köthető egyetlen határozott eseményhez (az alapvető felfedezések 1900 és 1948 között születtek), a nemzetközi tudományos közösség úgy döntött, hogy most jött el az idő megünnepelni a kvantumelmélet centenáriumát. Így lett 2025 a kvantummechanika és technológia nemzetközi éve. Ezért nem véletlen, hogy az Atomcsill huszadik, jubileumi évadának első előadása is a kvantumelméletről szól. 

Hogyan segít a vasalásban az alagúteffektus? Miért zöld a fű? Hogyan mozognak az elektronok a fémekben, félvezetőkben – és ennek megértése miképpen segítette azt az őrületes fejlődést, amit az elektronikában láthatunk a számítógépektől az okosórákig? A kvantummechanika velünk van. De vajon értjük-e? Bátran mondhatjuk, hogy még sok a kérdés, a felfedezni való. Érdemes megtanulni az alapokat, hogy aztán tovább kutathassunk ezen a területen.

Cserti József egyetemi tanár az ELTE TTK Komplex Rendszerek Fizikája Tanszék oktatója. Kutatási területe az alacsony dimenziós rendszerek kvantumos vizsgálata, a kvantumtranszport, a nanoelektronika, a spintronika, a grafén, a hibrid szupravezető rendszerek, a molekuláris elektronika.

„Az atomoktól a csillagokig előadássorozatban az ELTE TTK Fizikai Intézetében tevékenykedő kutatók, oktatók és vendégek beszélnek a fizika frontvonalába tartozó érdekességekről, újdonságokról, elsősorban középiskolásoknak, bemutatva azokat a lehetséges tanulmányi utakat is, amelyeket a hazai felsőoktatás nemzetközi elismertségnek örvendő egyeteme kínál az érdeklődő fiataloknak. Az előadások online is követhetők a Természettudományi Kar közvetítőcsoportjának támogatásával, a videofelvételek napokon belül felkerülnek a sorozat weblapjára és YouTube-csatornájára is.”