Nemzetközi biofizikai kongresszus az ELTE szervezésében

2023.09.06.
Nemzetközi biofizikai kongresszus az ELTE szervezésében
2023. augusztus 28-31. között, rekordszámú, azaz több mint 150 résztvevővel került megrendezésre a Magyar Biofizikai Társaság 29. Kongresszusa Budapesten, főként ELTE-s kutatók szervezésében. A hazai biofizikai témával foglalkozó szakmai műhelyek képviselői mellett külföldi kutatók is követték a 46 szakmai előadásból és 59 tudományos poszter prezentációból álló programot, melyeken összesen közel 440 kutató tudományos eredményei kerültek bemutatásra.

A Magyar Biofizikai Társaság kétévente rendezi meg kongresszusát, melyen a hazai biofizikai kutatóműhelyek képviselői osztják meg egymással legújabb kutatási eredményeiket. Az idei eseményt Budapesten, a Természettudományi Kutatóközpontban rendezték meg, melyet Derényi Imre, az ELTE Fizikai- és Csillagászati Intézetének igazgatóhelyettese, a kongresszus szervezőbizottságának elnöke nyitott meg. Köszöntőt mondott Závodszky Péter, a Természettudományi Kutatóközpont kutatóprofesszora, Müller Viktor, az ELTE Természettudományi Karának dékánhelyettese, és Kellermayer Miklós, a Magyar Biofizikai Társaság elnöke. Az első napon tartott plenáris ülésen 75. születésnapjuk alkalmából köszöntötték a magyar biofizikai kutatások két kiemelkedő alakját, Vicsek Tamás és Garab Győző professzorokat. Ezt követően a résztvevők meghallgatták Beri Áron gitárművész saját szerzeményeiből és ismert dalokból összeállított gitárkoncertjét.

A sűrű tudományos program során 46 előadás került megtartásra 9 tematikus szekcióban, amelyek jól tükrözték a hazai biofizikai kutatások széles palettáját és sokszínűségét. Modern biofizikai módszerek mellett szó esett orvosi biofizikai és sugárbiológiai témákról, membránok és membránfehérjék biofizikájáról, sejtanalitikáról, bioszenzorikáról és bio-nanotechnológiáról, elméleti biofizikáról és bioenergetikáról is. A 150 résztvevő döntő többsége magyar volt, ugyanakkor a bemutatott előadások és poszterek kutatási eredményei mögött további 22 ország, közel 440 kutatója állt.

A kongresszus résztvevői a rendezvény helyszínét biztosító Természettudományi Kutatóközpont bejáratánál.

“A biofizika messze túlmutat az orvos, gyógyszerész, fogorvos, biológus, biomérnök, biotechnológus vagy fizikus hallgatóknak oktatott tárgyakon. Szó szerint jelen van mindennapjainkban: kulcsszerepet játszik orvosi műszerek és módszerek fejlesztésében, de a gyógyszerfejlesztésben és a gyógyításban is” - mondta Kellermayer Miklós, a Magyar Biofizikai Társaság elnöke. “A biofizika sokrétűségét és számos szakterülettel való sikeres és gyümölcsöző együttműködését jól jelzi, hogy a kongresszus résztvevői nem csak (bio)fizikusok, hanem jelen vannak a társszakmák képviselői is, többek között biológusok, vegyészek, gyógyszerészek és orvosok is” - folytatta Kellermayer professzor.

A kiemelkedő színvonalú tudományos programban valóban szó esett nagyon sok témáról

a rákkutatástól, az Alzheimer betegség kutatásán át, az izomfehérjék működéséig, de az élelmiszerek tárolása és a fotoszintézis során zajló folyamatokról is.

Emellett a résztvevők a szünetekben a Kongresszust támogató cégek képviselői által a helyszínre szállított legújabb műszerekkel, eszközökkel és berendezésekkel ismerkedhettek meg.

“A hasonló programok kiváló lehetőséget biztosítanak a fiatal kutatók bemutatkozására is. Nagy örömünkre szolgált, hogy a résztvevők közel 40%-a 35 év alatti kutató, akik nagy része előadást vagy posztert mutatott be” - magyarázta Derényi Imre, a kongresszus szervezője. ”A fiatal tehetségek bátorítása céljából a legjobb poszterek bemutatóit díjaztuk is” - folytatta Derényi professzor.

A kongresszus hivatalos programját követően egy szatellit szekcióban az ELTE Biológiai Fizika Tanszék 25 éves fennállását ünnepelték meg a résztvevők és érdeklődők. Ez alkalomból a tanszék munkatársai mutatták be kutatócsoportjaik legújabb munkáit. Szó volt arról, hogy a napraforgók virágzata miért keletre néz, hogy a drónok csoportos repülése kapcsán miért fontos tanulmányozni és modellezni a madárrajok repülését, hogy hogyan kell robottal mikroszkópban egy-egy élő sejtet manipulálni, mi jellemző a hálózatokra, a nanocsövekre és hogy miért van olyan sokféle állat.

Az ilyen események amellett, hogy fontos pillanatképet adnak a hazai biofizikai kutatások állásáról, mindig fontos helyszínei az újabb együttműködések kialakulásának is, hiszen az egyes előadások és poszterek, és az ezeket követő beszélgetések gyakran hatnak inspirálóan a résztvevőkre.


A konferencia részletes programját tartalmazó programkönyv elérhető itt.