Neurodegeneratív betegségek kutatását támogatja karunkon a Richter 2024-es témapályázata
A Richter Gedeon Nyrt. a 2024-es Richter Témapályázat kiírásával támogatni szeretné a stratégiai irányaihoz és belső K+F+I tevékenységéhez kapcsolódó, nemzetközi színvonalú innovációkat és szeretné elősegíteni a kutatási eredmények gyakorlati megvalósítását. Karunkról idén a Dr. Tárnok Krisztián, az Élettani és Neurobiológiai Tanszék egyetemi adjunktusa vezette kutatócsoport és Prof. Perczel András, a Szerves Kémiai Tanszék egyetemi tanára vezette kutatócsoport pályázata is a nyertesek között van.
Prof. Perczel András vezetésével a Szerves Kémiai Tanszék fiatal kutatói – Kiss-Szemán Anna, Horváth Dániel és Szaniszló Szebasztián – arra törekszenek, hogy megértsék, miért maradnak a neurodegeneratív betegségekhez kapcsolódó kóros fehérjeváltozások ún. amiloid lerakódások formájában, vagyis miért halmozódnak fel kóros módon a szervezetben, amivel hozzájárulnak a betegség előrehaladásához, míg egyes – az emberi szervezetben megtalálható – hormonok esetében a funkcionális amiloid rostok kialakulása átmeneti és visszafordítható folyamat.
A csoport tagjai munkájuk során azt vizsgálják, hogy ezek a hormonok hogyan képesek különböző térszerkezetet felvenni az emberi szervezet különböző pH-értékű részein, befolyásolható-e a rostok kialakulásának üteme és szabályozható-e a lebontásuk enzimek segítségével.
Dr. Tárnok Krisztián csoportjának nyertes kutatása speciális - ún. indukált pluripotens humán őssejt (iPSC) - eredetű, 3 dimenziós sejtmodellek automatizált kialakításával foglalkozik, elsősorban pszichiátriai betegségek, kiemelten az ún. neuroinflammációs, vagyis idegrendszeri gyulladásokkal összefüggő autizmus esetén.
Ezeknek a betegségeknek a laboratóriumi modellezése, még a legmodernebb technológiák, például emberi bőr vagy vérsejtekből visszafiatalított indukált pluripotens őssejtek használata mellett is, rendkívül nehéz. Bár ezzel a technológiával elérhető, hogy a betegség genetikai hátterét hordozó emberi idegsejteket vizsgálhassunk, a betegségek hátterében azonban többféle sejttípus bonyolult együttműködése áll, amit hagyományos, kétdimenziós sejtkultúrákban nehéz pontosan megfigyelni.
Az ELTE TTK és a Richter Gedeon Nyrt. közötti közös kutatás keretében a TTK Biológiai Intézetének Élettani és Neurobiológiai Tanszékén működő Fejlődés és Őssejt Neurobiológiai Kutatócsoport, az Idegi Sejtbiológiai Kutatócsoport, valamint a Fizika Intézet Biológiai Fizika Tanszékének Automatizált Szövetmodellezés Kutatócsoportjának kutatói most egy új, háromdimenziós (3D) sejtkultúrás rendszert fejlesztenek ki, amely lehetővé teszi a sejtek természetesebb környezetben történő növekedését és kölcsönhatását. Ez az új módszer pontosabb képet ad a betegségek kialakulásáról és lefolyásáról, mivel jobban tükrözi a sejtek valós viselkedését az emberi testben. A projekt célja, hogy bővítse a neurodegeneratív kórképek modellezési lehetőségeit, komplex 3D szövettenyésztési sejtrendszerek részben automatizált kialakításával, ezzel pedig segítse a gyógyszerkutatás egyes lépéseit.
A projekt eredményeinek felhasználásával a kutatócsoport célja, hogy rájöjjenek, vajon ezek a tulajdonságok miként használhatók fel peptidalapú gyógyszerek fejlesztésében.