Piacra került természettudományos innovációk

2023.06.30.

2023. június 29-én az Aula Magnában bemutatták az ELTE legújabb fejlesztéseit, valamint ünnepélyesen aláírták az ELTE és a tokiói székhelyű JASCO Corporation közötti hasznosítási megállapodást. A Területi Innovációs Platform rendezvény lehetőséget biztosított a kutatók és a meglévő, illetve potenciális piaci partnerek közötti személyes kapcsolatépítésre is.

Darázs Lénárd rektorhelyettes köszöntő beszédében visszautalt a 8-10 évvel ezelőtt zajló paradigmaváltásra, amikor a tudományos kiválóság megőrzése mellett elkezdett az ELTE nagyobb hangsúlyt fektetni annak gazdasági integrációjára.

Hankó Balázs, a Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkára bemutatta a nemrég elfogadott Neumann János Programot (NJP), amelynek középpontjában az egyetemek, kutatóintézetek és a gazdaság összekapcsolása áll.

Szabó István, az ELTE TTK Központi Kutató és Ipari Kapcsolatok Centrum igazgatója a voltaképp egy kutatási infrastruktúrát közvetítő központ eddigi együttműködéseiről szólt. Olyan tudást, műszereket és eszközöket tudnak biztosítani, amelyek saját erőből való fenntartása nem lenne rentábilis egy vállalat számára; tevékenységeik kiajánlhatóak, képesek szolgáltatni a piaci szereplők számára.

Herberth Balázs és Fórizs Balázs a TTK-val szoros együttműködésben álló Cantabio Pharmaceuticals céget képviselte; fejlesztéseik többek között az Alzheimer-, a Parkinson-kór és a diabétesz gyógyításában játszanak szerepet. A cég üzleti központja a kaliforniai Szilícium-völgyben található. Magyarországon kiemelt akadémiai partnerük az ELTE; vállalatuk történetének bemutatásában is kiemelték Kacskovics Imre dékán szerepét.

Az ELTE–JASCO hasznosítási szerződés ünnepélyes aláírására hazánkba érkező Kenji Sato (CEO, Jasco Inc.) volt, aki először is diák segítségével visszatekintett cégük múltjára. A Japan Spectroscopic Companyt (JASCO) 1958-ban alapította a neves fizikus, Yoshio Fujioka, hogy a spektroszkópok iránti növekvő igényt kielégítsék; munkatársaik között tudhatták például a Nobel-díjas fizikust, Shinichiro Tomonagát. A japán gyártó fontos szerepet tölt be a Ryugu aszteroidáról a Hayabusa-2 űrszonda által visszahozott organikus minták elemzésében is.

Kenji Sato előadása után aláírták a megállapodást az ELTE és a JASCO hosszú távú együttműködéséről a BeStSel (Beta Structure Selection) módszer felhasználására a gyógyszeripar igényeit kielégítő, nagy áteresztőképességű CD (cirkuláris dikroizmus) készülékek kiértékelő szoftverében. A piacvezető műszergyártó Kardos József és Micsonai András, az ELTE Biokémiai Tanszék kutatóinak a korábbi algoritmusoknál jóval pontosabb fehérjeszerkezet-vizsgáló módszerét alkalmazza készülékeiben.

Az ELTE-s szellemi alkotások sorában Romsics Csaba (ELTE TTK Mikrobiológiai Tanszék), illetve üzleti partnerük, a Fermentia Kft. képviseletében Erdélyi Balázs beszélt a bioremediációról, amellyel a környezetet ért terheléseket, például a talajszennyezést számolják fel mikroorganizmusok segítségével.

Pál Gábor, ELTE Biokémia Tanszék

Vásárhelyi Gábor (ELTE TTK Biológiai Fizika Tanszék) és Vitályos Csilla képviselte az eseményen a CollMot céget, akik drónrajok ipari és szórakoztatóipari hasznosításával foglalkoznak, szoros együttműködésben az ELTE-vel; drónjaik mesterséges intelligenciával utánozzák le a madarak repülését. 2021-ben ők kapták az ELTE Innovatív Kutatója elismerést. Létrehoztak egy nyílt forráskódú szoftvert is (Skybrush); az ezen az alapon működő drónokat alkalmazzák többek között a mezőgazdaságban is.

Pál Gábor (TTK Biokémiai Tanszék; EvolVeritas) az antivirális és trombózisellenes gyógyszerjelöltekről, a MASP-2 inhibitorokkal kapcsolatos kutatásaikról beszélt, amely szintén alapkutatásból indult el, s melynek kapcsán szolgálati találmányok születtek. Cseh Gellért az EvolVeritas képviseletében üzletfejlesztői szempontból mutatta be projektjeiket.

Konok Veronika, ELTE Etológia Tanszék

A rendezvény utolsó egységében további ELTE-innovációkat ismerhettek meg a jelenlévők. Sinkó Katalin (ELTE TTK Analitikai Kémiai Tanszék) és munkatársai nagy porozitású alumínium-oxid szálak fejlesztésén dolgoznak, technológiájukat műholdakon tudták tesztelni – a második ilyen lehetőség a múlt héten valósult meg a BME-vel való együttműködésben: június 22-én állt pályára az MRC-100 műhold.

Czirók András (ELTE TTK Biológiai Fizika Tanszék) a BioPhys Concept cég tevékenységét mutatta be, akik sejt- és szövettenyészetek kutatásával foglalkoznak; munkájuk támogatására más területeken is alkalmazható automatizálási rendszert dolgoztak ki.

Konok Veronika (ELTE TTK Etológiai Tanszék; Alfa Generáció Labor) az ALFI nevű, a Google Playből már letölthető családbarát okostelefon-alkalmazást mutatta be, amellyel a kisgyermekkori mobil- és tablethasználatot lehet függőségmentessé tenni.

Ispánovity Péter Dusán, ELTE Anyagfizika Tanszék

Dosztányi Zsuzsanna (ELTE TTK Biokémiai Tanszék) aminosav-szekvenciák kontextusfüggő vizsgálatáról szólt; rendezetlenség-predikciós eljárást dolgoztak ki (IUPred), a licensz már ipari felhasználók számára is elérhető.

Végül Ispánovity Péter Dusán (ELTE TTK Anyagfizikai Tanszék) előadásában mikromechanikai vizsgálatokról hallhattak a résztvevők: a mikronos mérettartományban vizsgálták a deformációkat. Az általuk fejlesztett eszközt valószínűleg a Semilab fogja piacosítani. Akusztikus emissziót is mérnek, mérnek, amelyek viselkedése és mintázata a földrengésekkel analóg.

A teljes beszámoló az elte.hu oldalon olvasható.
A rendezvény létrejöttét Az ELTE Innovációs Ökoszisztémájának fejlesztése az ipari elvárásokkal összhangban című, 2019-1.2.1-EGYETEMI-ÖKO-2019-00004 azonosítószámú projekt biztosította.