Az ELTE Természettudományi Kara és az ELKH Agrártudományi Kutatóközpontja több hazai, valamint külföldi (Csehország, Románia) kutatóintézet és vállalkozás bevonásával megalapítja a Kelet-Közép-európai Fenntartható Talajerőforrás-gazdálkodási Tudásközpontot. A tudásközpont a Talajbiom kutató transzdiszciplináris kiválósági központ létrehozása a fenntartható talajerőforrás biztosítása érdekében c. projekt sikeres megvalósítását követően, annak eredményeképpen jön létre.

A program során 2017. január 21. és 2022. március 21. között (5 év fenntartással) 100 %-os támogatási intenzitással, 537,50 millió Ft Európai Uniós támogatásból a kutatók mintegy 1000 talajminta komplex - agronómiai, hagyományos és innovatív talajfizikai, -kémiai, -biológiai, -metagenomikai - elemzését végezték el az 1960-ban elindított világviszonylatban egyedülálló martonvásári növénytermesztési tartamkísérlet és célszerűen megválasztott kontroll területek esetében. Az egyedülálló talajbiom-erőforrás kutató műhelyben kialakított adatbázis értékelése alapján

európai színtéren alkalmazható környezetkímélő, a mainál hatékonyabb, fenntartható növénytermesztési eljárásokra tesznek javaslatot.

A Kelet-közép-európai Fenntartható Talajerőforrás-gazdálkodási Tudásközpont szakmai vezetői: Márialigeti Károly, az ELTE TTK Környezettudományi Centrum igazgatója és Szili-Kovács Tibor (ATK). A projektben mintegy 180 millió forint értékű eszközbeszerzéssel, valamint az ATK saját és MTA forrásokból végrehajtott felújítás eredményeképp három korszerű laboratóriumot hoztak létre a talaj-mikrobióta-növény rendszer vizsgálatához: a Talajmetagenomikai Laboratóriumot és két Talajökológiai Laboratóriumot (vizualizációs és talajmikrobiológiai laboratórium).

Több mint 20 kutató és megközelítőleg ugyanennyi hallgató és technikai munkatárs vett részt a projekt megvalósításában

az ELTE Természettudományi Kar és az ELKH Agrártudományi Kutatóközpont részéről. A több tudományterületen átívelő kutatásban a fenntartható növénytermesztés mellett a talajminőség megőrzését szolgáló mérésekkel jelentős adatbázist hoztak létre (talajkémia, szerves szén formák, mikrobiom diverzitás, mezofauna, flóra és termésadatokkal).

A projekt ünnepélyes zárórendezvényén köszöntőt mondott Dr. Kacskovics Imre, az ELTE TTK dékánja, Dr. Vida Gyula, az Agrártudományi Kutatóközpont főigazgató, valamint  Dr. Balázs Ervin akadémikus. Emellett a bemutatásra kerültek a projekt főbb szakmai eredményei is, valamint Dr. Márialigeti Károly ismertette az ELTE TTK Talajbiom Kiválósági Központ kutatási munkatervét is. A rendezvényhez online csatlakoztak a projekt küldöldi partnerei: Csehországból és Romániából több egyetem és kutatóintézet képviselői és a kutatócsopotok tagjai.

A hibrid formában megtartott projektzáró rendezvényen Martonvásáron valamennyi kutatási terület bemutatta eredményeit. 

Főbb eredmények

• A vizsgált művelt talajok mind a mai napig nettó CO₂ kibocsátók és a talaj szerkezeti elemei romlanak. A folyamat megfordítható: az ugaroltatott terület szerves anyagai gyorsan a referencia talajokéra emlékeztetnek. A talaj szerves anyagainak minőségére a talajművelésnek és a trágyázásnak volt hatása, a haszonnövények között kimutatható különbség nem volt tapasztalható.
• A vizsgált termesztési faktorok dominanciája a búza és a kukorica fajnál szoros összefüggést mutat azok forgón belüli részarányával. Ennek csökkenésével mérséklődött a pótolt tápanyagok és emelkedett a növényi összetétel jelentősége.
• A vizsgált talajok baktériumközösségének összetételét a hosszútávú (szervetlen) trágyázás jobban befolyásolta, mint az eltérő művelési módok vagy a termesztett növény faja. A szervetlen műtrágyáknak a mikrobiótára gyakorolt erőteljes diverzitáscsökkentő hatását szerves trágya kijuttatásával mérsékelni lehet.
• Erdőtalajok esetében a talaj mikrobiális összetételére az erdőállomány szerkezete nagyobb hatással van, mint annak fafajösszetétele a vizsgált fajok esetében.
• A talaj szervesanyagbontó enzimaktivitásokra a növénykultúra hatása (kukorica vagy búza) alig kimutatható. Jóval markánsabb különbségek jelentkeztek az eltérő trágyakezelések hatására. A szezonalitás a kukorica monokultúra talajában volt nagyobb.
• Azonosították a területen jelenlévő domináns endofiton gombacsoportokat és törzsgyűjteményt hoztak létre. Vizsgálatukkal részletesen megismerhetővé vált a gombacsoportok szerepe és lehetővé vált az endofitonok növénytermesztés-segítő alkalmazásának elemzése.
• A trágyázásnak nem volt kimutatható hatása a talajlakó állatokra, a talaj pH és foszfát tartalom eltérések ellenére. Bizonyos atkacsoportok a kezelésektől és a termesztett növénytől független térbeli mintázatokat is mutatnak.
• A természetes gyepek nagyobb stabilitását jelzi, hogy az egymást követő évek között a fajok csekély arányban (14-17%) cserélődtek ki.
• Az eredmények gyakorlati hasznosítására a jó mezőgazdasági gyakorlatot támogató szaktanácsadást fejlesztettek, valamint vállalati együttműködést alakítottak ki a fenntartható növénytermesztést támogató (mikrobiológiai) termékek hazai fejlesztésében.

Részletek a projektről.

A projekt a Széchenyi 2020 program keretében a GINOP-2.3.2-15- 2016-00056 pályázat által valósulhatott meg.