Új részecskék felfedezése a Nagy Hadronütköztetőben
Az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) genfi létesítményében a világegyetem fizikai törvényszerűségeit vizsgáló kísérleteket indították újra. A Nagy Hadronütköztető közel 14 éves. A 27 kilométer hosszú, gyűrű alakú alagúttal rendelkező részecskegyorsítót 2018 decemberben állították le karbantartás és továbbfejlesztés céljából, idén április végén indult újra. Mike Lamont, a CERN technológiai vezetője szerint a leállásnak köszönhetően megnyílt az út az új felfedezések előtt. Az ELTE TTK egyik kutatója Dey Biplab, az Atomfizikai Tanszék munkatársa is tagja és aktív résztvevője annak a nemzetközi együttműködésnek, amelynek köszönhető a három új egzotikus részecske felfedezése.
2008-as indulása óta ez volt a harmadik alkalom, amikor az LHC-ban ütköztetéseket végeztek. A kutatók egyebek mellett az apró részecskék keletkezési és bomlási folyamatai által létrehozott anyagról, antianyagról, valamint a sötét anyagról szeretnének többet megtudni.
A keddi kísérletben a kutatóknak
egy új pentakvarkot és egy tetrakvark-párt sikerült felfedeznie.
A megfigyelt három új részecske a későbbiekban annak megértésében segíthet, hogyan kötődnek össze a kvarkok összetett részecskévé. A kvarkok olyan elemi részecskék, amelyek általában kettes-hármas csoportokban egyesülve hadronokat képeznek, például protonokat és neutronokat, az atommag alkotóelemeit.
A CERN munkatársai tudományos szimpóziummal ünnepelték a 10 éves Higgs-bozont.
A kutatócsoport magyar résztvevőinek munkáját az NKFIH kutatói kezdeményezésű témapályázatai és az Asztro- és részecskefizika tárgyú Tématerületi Kiválósági Program is támogatja.