A matematika Nobel-díját kapta Lovász László
Az indoklás szerint mindkettőjük munkássága meghatározó az elméleti számítógép-tudomány és a diszkrét matematika terén, és jelentős szerepük van abban, hogy ezek a modern matematika központi területeivé válhattak.
Az algoritmusok sebességével és hatékonyságával foglalkozó számítási bonyolultság elmélete az 1970-es években még gyerekcipőben járt, de ma már mind a matematika, mind az elméleti számítógép-tudomány elismert területének számít. A hetvenes években a matematikusok új nemzedéke felismerte a diszkrét matematika gyakorlati alkalmazásának új lehetőségeit a számítógép-tudományban. A számítási bonyolultság gyakorlati jelentősége megnőtt, és ma már az internetbiztonság elméleti alapjaként tekintünk rá, az elméleti számítógép-tudomány új eredményeit pedig a hatékony algoritmusok tervezésénél használják.
Lovász László az Eötvös Loránd Tudományegyetem professor emeritusa. Jelenleg a Rényi Intézetben a DYNASNET kutatócsoportot vezeti, amihez elnyerte az Európai Kutatási Tanács „Synergy grant” támogatását. Lovász László pályafutásának legnagyobb részében az Eötvös Loránd Tudományegyetem professzora volt, de hosszabb időt töltött a szegedi József Attila Tudományegyetemen, a Yale Egyetemen és a Microsoft kutatóintézetében is. Az ELTÉ-n ő alapította és hosszú időn át vezette a Számítógéptudományi tanszéket, az ELTE TTK Matematikai Intézetének 8 éven át volt igazgatója. Egy matematikust vagy problémamegoldóként vagy elmélet-építőként szokás jellemezni. Lovász mindkét vonatkozásban kiemelkedőt alkotott.
Számos nehéz és hosszú időn át megoldatlan kombinatorikai problémát sikerült megoldania, például a perfekt gráf sejtést 1972-ben, a Kneser-gráfok kromatikus számának kérdését 1978-ban, gráfok Shannon-kapacitásának problémáját 1979-ben – hogy csak egy néhányat említsünk. Zseniális megoldásai gyakran olyan ötleteken alapultak, amelyeket egy másik, látszólag ide nem kapcsolódó matematikai terület inspirált. Például a Kneser-gráfok esetén topológiai módszert alkalmazott, amivel megvetette egy új kutatási terület, a topológikus kombinatorika alapjait.
Hasonlóképpen, azok a gondolatok, amelyeket a gráfok Shannon-kapacitásának vizsgálatához használt, elvezettek a szemidefinit programozás elméletéhez. Az 1973-ban bizonyított Lovász lokális lemma, ami a véletlen módszer kombinatorikai alkalmazásaiban a függetlenség feltevését gyengíti, rengeteg felhasználásra talált azóta. Fantasztikus teljesítményt jelentett az úgynevezett matroid-paritás probléma megoldása, amely a lineáris algebra egyik legnehezebb nyitott kérdése volt.
Lovász nagyon hamar felismerte az algoritmuselmélet jelentőségét.
Gács Péterrel írt Algoritmusok című könyve 1978-ban magyarul jelent meg. A Lenstra fivérekkel, Arjennal és Hendrikkel közösen kidolgozott LLL bázisredukciós algoritmust számos területen használták: polinomok faktorizációjára, a Mertens-sejtés cáfolatához, és újabban a kriptográfiában.
A gráf-limeszek elmélete, amelyet munkatársaival, C. Borgsszal, J. Chayes-zel, Szegedy Balázzsal, T. Sós Verával és Vesztergombi Katalinnal együtt dolgozott ki, lett a matematikai alapja a hálózatok dinamikájával foglalkozó mostani kutatásainak.
Kutatócsoportjának vizsgálatai a járvány-terjedés matematikai modelljeivel is foglalkoznak, eredményeiket a mostani pandémia féken tartásánál is hasznosítani lehet.
Ahogyan a Norvég Akadémia a díj indoklásában hangsúlyozza, Lovász Lászlónak vezető szerepe volt abban, hogy a diszkrét matematika egy némileg elszigetelt témából a mai matematika egyik központi ágává lépett elő. Amikor elkezdett kutatni a gráfelméletben, akkor még ezt a területet sok vezető matematikus csupán néhány – esetleg érdekes és nehéz – probléma gyűjteményének tekintette, amelynek nincs jelentősége a matematika valóban fontos ágai számára. Mára viszont, ahogyan azt az idei Abel-díjról szóló döntés is tanúsítja, a diszkrét matematika elnyerte megérdemelt helyét a matematika alapvető ágainak sorában.
Lovász László megtudja, hogy Abel-díjat kapott.
Lovász László nem csak egy csodálatos matematikus, hanem a tudományos közösség szolgálatában is kiemelkedő munkát végzett a Nemzetközi Matematikai Unió elnökeként (2007-2010) és a Magyar Tudományos Akadémia elnökeként (2014-2020).
További információ: Abel-díjat kapott Lovász László