A Biológiai és Paleontológiai Gyűjtemény „elődje” a XIX. században Dr. Margó Tivadar professzor által alapított Zoológiai és Összehasonlító Boncztani Múzeum volt, amelyet annak idején Európa három legszebb gyűjteménye között emlegettek.  Egy alkalommal még I. Ferenc József császár is meglátogatta és igen elismerően nyilatkozott róla.  Ez az értékes kollekció 1945-ben a budapesti ostrom alkalmával szinte teljesen megsemmisült. Amikor már egyértelművé vált az, hogy a Kar a Trefort kertből Lágymányosra költözik, fogant meg a gondolat, hogy megmaradt és azóta előállított készítményeinkből, tárgyainkból újra alkothatnák egy hasonló együttest.

A Biológiai és Paleontológiai Gyűjteményt kezdettől fogva az különbözteti meg más biológiai jellegű gyűjteményektől, illetve múzeumoktól, hogy a növényi és állati kövületek, a kitömött és jelenleg is élő állatok, antropológiai készítmények és eszközök,  anatómiai készítmények és kutatási eszközök (mikroszkópok, elektronmikroszkóp, mikrotomok, centrifugák, műtőasztalok stb.) együtt és összerendezetten jelennek meg a látogatók előtt. A tárlók mellett elsétálva külön is említést érdemel számos igen szép és értékes kövület, a gyönyörű csigaház-gyűjtemény, az 1870-es években készített párizsi emberi csontváz és koponyapreparátumok, Török Aurél antropométere, egy közel ötvenéves, majdhogynem első generációs német elektronmikroszkóp, számos, a XIX század első harmadában készített fénymikroszkóp, kacsacsőrű emlős kitömött példánya és csontváza, a színvonalas ragadozó madár gyűjtemény.

Fontos sajátossága ennek a gyűjteménynek az is, hogy napi kapcsolatban van egy, a modern tudományos oktatást és kutatást  művelő egyetemmel. Az anatómiai és az állatrendszertani gyakorlatok egy hányadát ebben a gyűjteményben tartják a kollégák. A Gyűjtemény központi tere a rendelkezésre álló mintegy 50 székkel kiválóan alkalmas kisebb rendezvények, előadások tartására. Ezt ki is használják a Kar oktatói és hallgatói, hiszen speciálkollégiumoktól kezdve doktori védésekig vagy diákköri rendezvényekig gyakran igénybe veszik.

Az Ásványtárról

Az Egyetem 1635-ös alapítása után az ásványtani ismereteket a fizika keretében tanították. Az önálló természetrajz tantárgy a Mária Teréziai reformok során került be az oktatásba. Az ásványtant tanító Természetrajzi Tanszéket 1774-ben alapították a Bölcsészeti Karon. Ez az önálló ásvány-gyűjtemény alapítási ideje is, hiszen a tanszék első professzora, Mathias Piller hatalmas gyűjteményével kezdte meg az oktatást. 1781-ben vásárolta meg az Országgyűlés az Egyetem számára Mária Terézia legidősebb lánya, Mária Anna főhercegnő gyűjteményét mintegy 25 000 Ft-ért. A Mária Anna gyűjtemény rendezésében és katalogizálásában a kor nagy polihisztora, Born Ignác, Mozart Varázsfuvolájának Sarastroja játszott jelentős szerepet. Az 1780–90-es években királyi rendeletre Magyarország, Erdély és az osztrák örökös tartományok bányahivatalaitól érkező példányok is gyarapították a gyűjteményt, ami akkor már az Orvosi Kar kötelékében működött.

1809-ben József Nádor az egyetemnek adományozta elhunyt felesége, Alexandra Pavlovna (I. Pál orosz cár lánya) Oroszországból magával hozott gyűjteményét, az eredeti kézzel írt orosz nyelvű katalógusokkal együtt. 1811-ben készült el a gyűjtemény első átfogó leltára a ma is kiállított Catalogus Revisionalis Schuster János vezetésével. Ekkorra a gyűjtemény Európa legnagyobb rendezett oktatási gyűjteményévé nőtte ki magát. A kezdeti gyors fejlődés után a Reformkor csendesen telt. Egyetlen említésre méltó gyarapodás Szaibély István rézbányai bányamérnök adománya 1831-ben. Az 1848-as Szabadságharc idején a gyűjtemény ládákban pihent, helyén klinikai kórtermeket rendeztek be.

A gyűjtemény új korszaka 1850-ben kezdődött, amikor a fiatal új professzor, Szabó József visszahozatta a ládákat a Nemzeti Múzeum pincéjéből. Munkáját átmenetileg a Bach-korszakban idehelyezett kiváló osztrák professzor, Karl F. Peters folytatta, megvásárolva Fauser Antal óbudai gyógyszerész 3124 darabos magángyűjteményét (1857), hogy abból és a régi példányokból az oktatás számára tematikus kollekciókat állítson össze. 1860-tól Szabó József ezen az úton haladva fejlesztette tovább a gyűjteményt, jelentős mértékben saját szerzeményeivel (gyűjtés, vásárlás, csere útján), illetve számos más tudós, egyetemista és magángyűjtő adományaival.

A gyűjtemény értékét a mennyiségi gyarapodás mellett tudományos szempontú rendezettsége és a tudományos kutatásokban betöltött jelentős szerepe is emelte. Az 1885-ben (a mai Astoriánál) elkészült új Természetrajzi épületben két nagy kiállítási terem, az Ásványtár és a Kőzettár került berendezésre, mintegy 32000 példány kiállítását lehetővé téve. A két terem egyike túlélte a XX. század zűrzavaros évtizedeit. Műemlékké nyilvánított XIX. századi bútorzata 2001–2002-ben, restaurálás után került át a lágymányosi egyetemváros modern épületeinek egyikében számára korhűen kialakított boltíves történeti terembe.

1894-ben, Szabó József halála után, a tanszék és a gyűjtemény vezetését Eötvös Loránd nevelője, a legnagyobb magyar leíró mineralógus, Krenner József vette át. Krenner a Nemzeti Múzeum tárigazgatójaként az egyetemivel szemben főként a múzeumi gyűjteményt fejlesztette. 1914. és 1949. között Mauritz Béla professzor vezetése mellett a gyűjtemény újrarendezése és katalogizálása zajlott, ekkor készült el az ún. Gót-katalógus. A II. Világháború alatt a két tárat nem érték jelentős károk. 1952-ben, helyhiányra hivatkozva, az Ásványtárat és Kőzettárat összevonták, az utóbbi kiállítótermét oktatási és kutatási helyiségekké alakították. Ezen átalakítás során a terem bútorzatának jelentős része elpusztult. 1956-ban nem érte kár a Tárat, ellentétben a Nemzeti Múzeum tűzvészben elpusztult ásványkollekciójával.

Az összevont Tár új arculatát Sztrókay Kálmán Imre (ásványtan) és Szádeczky Kardoss Elemér (kőzettan, geokémia) alakították ki az ötvenes évek végére. Ebben az időben a gyűjteményt főleg terepről hazatért geológusok adományai gyarapították, de néhány híres magángyűjtemény is ide került. Ezek közül legjelentősebb Szrubián Dezső korábbi rendőrtiszt értékes és esztétikus példányokat tartalmazó kollekciója. Az 1980-as években indult meg a gyűjtemény újabb szisztematikus fejlesztése különös tekintettel az oktatásban és a kutatásban hiányzó ásványfajok beszerzésére és ezzel párhuzamosan az egész gyűjtemény máig is tartó modern leltározására. A 230 év alatt a gyűjtemény több épületet is megjárt. 1777-ben Nagyszombatból (ma Trnava, Szlovákia) a budai királyi várba, onnan 1784-ben Pestre költözött. Évtizedekig az orvoskari házban (a mai Semmelweis és Kossuth Lajos utca sarkán) volt, közben két évre a Nemzeti Múzeum pincéjébe került. 1854-ben az orvoskari épületből az egyetem központi épületébe (ma Egyetem tér) települt, ahonnan 1886-ban került a Trefort-kert újonnan épült Természetrajzi („A”) épületébe. 2002-ben azután, 225 év múltával ismét Budára, mai helyére, Lágymányosra költözött.

A Magyar Matematikai Múzeum (MaMa) az ELTE TTK Természetrajzi Múzeum Matematikai Gyűjteménye. A kilencvenes évek elején szerveződött múzeum (akkor még Bakos Tibor Matematikai Gyűjtemény) egyik célja látványossá tenni a matematikát, keresni annak kapcsolódásait egyéb tudományokkal. A múzeum kiemelten fontosnak tartja olyan szemléltető eszközök, modellek felkutatását, melyek hasznosnak bizonyulnak a matematikai összefüggések, tételek illusztrálására.

Az itt található gyűjtemény a tárgyak, logikai játékok mellett rengeteg matematikakönyvet, ismeretterjesztő könyvet, újságot számlál. Matematikaversenyek kötetei és összegyűjtött feladatai is gazdagítják a gyűjteményt. Matematikusok hagyatékai gyakran kerülnek a múzeumba. Háromdimenziós testekről, formákról számos modell fellelhető múzeumunkban, többnyire kartonpapírból, polisztirolból, vagy akár szívószálakból. A modellek, dokumentumok egy részét diákok, hallgatók készítették, tehát mindenki hozzájárulhat a kiállításokhoz. A hazai kiállítókon kívül még külföldről érkezett műveket is őriznek (például Magnus Wenninger és Dan Suttin művei).

Facebook oldalunk

A Matematika Gyűjtemény Facebook oldala

Képek a Múzeumról

E-mail címünk

Címünk: 1117 Budapest, Pázmány Péter sétány 1/C

Telefon: 06/20-240-9901