Ha valaha az öregdiákok rajongása glóriás ünnepet varázsol az ELTE köré, biztosan ott leszek ünnep kocsit tolni...
"Legőszintébb kitárulkozásként vallom: életem legtartósabb, legtisztább, legmegbízhatóbb örömforrása az a gyönyörűség, amelyet a matematika rendjén, ösvényein való bolyongás nyújt nekem. Ezekre az ösvényekre az ELTE által kínált úton járva találtam rá. E tudomány természete, a közvetítőinek buzgalma ma is e szerelem vonzásában tart. S ha valaha az öregdiákok rajongása glóriás ünnepet varázsol az ELTE köré, biztosan ott leszek ünnep kocsit tolni, az ünnepeltet áldva, sírva koszorúzni.
A kilencvenedik évem küszöbén járva hálával nyugtázom, hogy matematika tanár lehettem, ekként nemcsak az elvont gondolkodás fényeit mutattam meg diákjaimnak, hanem láttattam a lét maradandó örömeit, s a töltező szellem bő vigalmát is. S most, a katedránál töltött 40 év után boldognak, sikeresnek, gazdagnak érzem magam. A hozzám öregedett diákjaim tekintete, sugárzása tesz igazán gazdaggá!"
A fenti sorokat egy korábbi pályázatra készült írásában írta egyetemünkről és arról, hogy mit jelentett számára 40 évnyi pedagógusi, matematika tanári hivatás. Kívánunk további jó egészséget és újabb, díjnyertes ELTE-s történeteket.
A mostani pályázatra készült írása az alábbi linken olvasható: www.alumni.elte.hu/hu/article/jankovits-gyorgy-az-en-elte-s-katonas-tortenetem/12/12/2024/2536
Korábbi írása, amiből a fenti idézet is származik, a következő linken olvasható: www.alumni.elte.hu/hu/article/elte-700-szoban-az-en-elte-s-tortenetem-jankovits-gyorgy/21/06/2022/1607