A Lágymányosi Campus kiváló tömegközlekedéssel rendelkezik, a Petőfi-híd budai hídfő számos járattal megközelíthető.

Villamossal: 4, 6: Petőfi híd, budai hídfőig

Busszal: 6, 153,154, 212A,212B, 918: Petőfi híd, budai hídfőig, illetve a 153, 154-al a Magyar tudósok körútja megállóig.

A pályaudvarokról:

Déli pu.: 2-es (piros) metróval a Blaha Lujza térig, majd 4-es vagy 6-os villamossal Petőfi híd, budai hídfőig.

Kelenföldi pu.: 19, 49 villamossal a Móricz Zsigmond körtérig, majd a 6-os villamossal Petőfi híd, budai hídfőig.

Keleti pu.: 2-es (piros) metróval a Blaha Lujza térig, majd a 4-es vagy 6-os villamossal Petőfi híd, budai hídfőig.

Nyugati pu.: 4-es vagy 6-os villamossal Petőfi híd, budai hídfőig.

Az autópályákról gépjárművel:

M1 (E60, E75), M7 (E71): M1-M7 - Budaörsi út - Nagyszőlős u. - Bocskai út - Október 23. u. - Irinyi József u. útvonalon

M3 (E71): M3 - Hungária körút - Könyves Kálmán körút - Lágymányosi híd - Pázmány Péter sétány útvonalon

M5 (E75): M5 - Nagykőrösi út - Gyáli út - Könyves Kálmán körút - Lágymányosi híd - Pázmány Péter sétány útvonalon

Bankautomata: Bankautomata az Északi tömb kémia portájánál található, az épületen belül.

Biciklitárolás: Őrzött bicikliparkoló az Északi tömbben található. Ennek használatához a Kémia épület portájánál kell jelentkezni, itt a kért adatokat megadva lehet igénybe venni a kerékpártárolót, ami a portától balra, a folyosó után egy üvegajtó mögött van (15-ös ajtó), ezt a portás nyitja. A bicikli elvitelét szintén a portán kell jelezni. Fedett biciklitárolásra a mélygarázsban van lehetőség. További bicikliparkolók az épületek körül, kültéren találhatók, mind az Északi, mind a Déli tömb körül.

Étkezés: A Lágymányosi kampuszon három büfé működik.

• A Campus Faloda az Északi tömb régi „kémia épületének földszintjén, a 071-072 helyiségekben található. Nyitvatartás: 7:30-18:00 (vizsgaidőszakban 16:00-ig). Itt délben meleg ételt is felszolgálnak, az aktuális kínálatról a büfé melletti faliújságokról lehet tájékozódni.
• A Galéria Büfé az Északi tömb Gömb aulája feletti galérián található. Nyitvatartás: 7:30-17:00. Kínálatában megtalálhatók a különféle szendvicsek, melegszendvicsek, üdítők, kávék stb.
• A Déli Büfé a Déli tömbben található, a Nyugati bejárat mellett. Nyitvatartás: 7:30-17:30 (hétfőn 8:00-tól, pénteken 15:00-ig). Kínálatában egyszerűbb meleg ételek, szendvicsek, péksütemények, üdítők, kávék találhatók. Az aktuális kínálatról a büfében lehet tájékozódni.

Parkolás:

Dolgozók és hallgatók parkolása

Az Lágymányosi Campus területén felszíni és fedett, mélygarázsban található parkolók is rendelkezésre állnak. A mélygarázst csak korlátozott számban, külön engedéllyel rendelkezők használhatják. A parkoló használata minden aktív egyetemi polgár számára ingyenes, a rendszámalapú, elektronikus beléptetést a Rollet alkalmazáson keresztül lehet igénybe venni. Ennek pontos használatáról, a regisztráció menetéről az alábbi oldalon olvashatnak bővebben: https://www.elte.hu/content/parkolasi-rend-a-lagymanyosi-campus-teruleten.t.27613

Vendégek parkolása:

A Campus területére meghívott vendégek adatait a fogadó személynek kell leadni a sorompo@elte.hu címre. Ezután a vendégeknek nincs más teendőjük, a sorompók felismerik a rendszámot, a beengedés automatikus.

Rendezvények esetén, főleg, ha az nagy létszámú, nem életszerű dolog előzetesen begyűjteni a gépjárművek és a vendégek adatait. Ezért a kaputelefonon be kell mondani annak a rendezvénynek a nevét, amelyikre érkezett, és a diszpécser nyitja a sorompót. Távozáskor szintén a csengő használatával tud kimenni. (Forrás: elte.hu)

Questura Ügyfélszolgálat (Q-pont): A szakos tanulmányokhoz kevésbé szorosan kötődő ügyekben nem a Tanulmányi Hivatalokhoz, hanem a Szolgáltatási Igazgatósághoz tartozó Quaestura Hallgatói Ügyfélszolgálati Iroda munkatársaihoz lehet fordulni. A Lágymányosi Campuson található Q-pont az Északi tömb I. emeleti galériája (a büfével szemben) található. Pontos nyitvatartás és bővebb információk: qter.hu

Elérhető szolgáltatások:

• Diákigazolvány-ügyintézés
• Diákhitel űrlapok leadása
• Kezdeti Neptun jelszó osztás hallgatók és oktatók részére
• Elfelejtett Neptun jelszó megváltoztatás azoknak, akik nem használhatják az elektronikus jelszó megváltoztatást
• Elfelejtett jelszó postázása az oldalukon leírtak szerint
• Hallgatói egészségbiztosítás ügyintézése (ösztöndíjjal tanuló külföldi hallgatók, 3. országbeliek)
• Társadalombiztosításra jogosult külföldi hallgatók TAJ-kártya igénylése
• Hallgatói pénzügyek, pénzügyi igazolások kiállítása
• Hallgatói jogviszony-igazolás kiállítása
• Különböző igénybejelentők kitöltése (felsőoktatási hallgatói mobilitás szociális alapú kiegészítő támogatáshoz; árvaellátás elbírálásához; GYED extra igényléséhez)
• A Neptunban helytelenül szereplő személyes adatok javítása
• Az ELTE Karrierközpont által meghirdetett tanfolyamokra szóló képzési szerződések átvétele
• ELTE Alumni jelentkezési lapok átvétele

Könyvtár: A Biológia - Matematika - Földrajz - Földtudomány - Fizika - Kémia  egyesített könyvtári gyűjtemény a Déli épület, 1.em. 1.809-es helyiségben található. Nyitvatartás: H-Cs: 9-19 óráig, P: 9-14 óráig Bővebb információk: ttk.elte.hu/konyvtar

Rendezvényhelyszínek, terembérlet: Rendezvények szervezésrés a campus több terme is igénybe vehető. Erről bővebb információ az alábbi oldalon olvasható: rendezvenyhelyszin.elte.hu

Orvosi rendelő: Az ELTE dolgozói számára igénybe vehető üzemorvosi rendelő az Északi tömbben található, a fszt. 0.124/A helyiségben. Orvos: Dr. Szanitrik Zsuzsa, Foglalkozás-egészségügyi szakorvos. Rendelési idő: keddenként 12:00–15:00 óráig. Telefon: 6188 mellék

Wifi/IT szolgáltatás: A Lágymányosi Campuson is elérhető az ELTE Wifi szolgáltatása, amely minden eltés polgár számára hozzáférhető IIG azonosítóval. A Wifi beállításáról további információk itt olvashatók: www.elte.hu/infoszolg

Probléma esetén az Operátori szolgálat nyújt segítséget:

• Email: operator@elte.hu
• Telefon: +36 1 372 2500/6800
• Lágymányosi Campuson: 1117 Budapest, Pázmány Péter sétány 1/A, VI/126.

Az Északi Tömb 1994–1998 között épült, tervezője Mányi István és Kiss Miklós. A tetején található, 2011-ben átadott Planetárium Magyarország első digitális csillagvizsgálója, amely elsősorban az egyetemi oktatás céljait szolgálja. Az épületben kapott helyet az ELTE Természetrajzi Múzeumhoz tartozó Matematikai Gyűjtemény. Az Északi Tömb impozáns Gömbaulája számos rendezvény, köztük a diplomaosztó ünnepségek helyszíne.

A Gömb Aulában található szoborpark megvalósítása egy vegyész és egy fizikus – dr. Záray Gyula, a TTK korábbi dékánhelyettese, ny. egyetemi tanár és dr. Radnai Gyula, a Fizikai Intézet ny. egyetemi docense, a szoborpark menedzsere – neveihez fűződik. A szobrok többsége híres fizikusról illetve vegyészről készült, de egy-egy neves meteorológus és csillagász is került közéjük a megfelelő tanszékek ajánlására. 

Név szerint Eötvös Loránd, Kövesligethy Radó, Tangl Károly, Ortvay Rudolf, Békési György, Hevesi György, id. Lengyel Béla, Buchböck Zoltán, Winkler Lajos, Than Károly, Jedlik Ányos, Detre László, Száva-Kováts József szobrairól van szó. 

A szobrok átadására 1999-ben került sor. Az esemény tíz éves évfordulójára dr. Radnai Gyula az alábbi ismertetőt készítette.

Aki először jár a Fizikus épületben (hivatalos nevén: az Északi tömbben), annak feltétlenül érdemes meglátogatnia az Aulát. Az ember elsétál középre, és meglepődve tapasztalja, hogy meghallja saját lépteinek hangját. Amint kiejt egy szót, azt néhány tized másodperc múlva újra meghallhatja... 
Ha eddig nem tudta volna, most már biztos lehet benne, hogy a Fizikus épületben jár. 
A jelenség magyarázata kézenfekvő, csak fel kell nézni az Aula mennyezetére. Az ottani síküveg táblák egy olyan virtuális gömb felületét érintik, melynek középpontja a kör alakú Aula közepére esik. Az innen kiinduló hanghullámok a mennyezetről visszaverődve ugyanide térnek vissza. S ha már megbabonázottan megálltunk az Aula közepén, vessünk egy pillantást a lábunk alá is: az 1635-ben alapított tudományegyetem mai címerén álltunk meg. 
Nézzünk körül: körben szobrokat látunk, mellszobrokat az egyetem egykori tanárairól. Vannak köztük ismerősök, de vannak olyanok is, akikről talán még sohase hallott a látogató. A talapzaton ott áll az illető neve, születésének és halálának éve. Tegyünk egy sétát, ismerkedjünk meg azokkal a fizikusokkal – és nemcsak fizikusokkal – akikre tisztelettel emlékeznek vissza az egyetem mai tanárai és diákjai. 

Induljunk el az Aula és a Harmónia terem közötti széles átjáróból, ahol a fal mellett szerénykedik Eötvös Loránd mellszobra.

Eötvös Loránd (1848–1919)

1871-től haláláig, 1919-ig volt egyetemünk tanára, 1878-ban vette át Jedlik Ányostól a kísérleti fizika tanszéket. 1891-92-ben az egyetem rektora, 1889 és 1905 között, 16 éven át az MTA elnöke volt. A 70-es években a felületi feszültség kutatása során tárt fel univerzális összefüggést, 1888-tól kezdve pedig a Föld nehézségi erőterét kutatta. A gravitációs tér térbeli változásainak vizsgálatára szerkesztette meg torziós ingáját. Ezzel az ingával tudta nagy pontossággal igazolni a tehetetlen és a gravitáló tömeg arányosságát. Gravitációs kutatásai tették nevét ismertté a világon, de ő valósította meg egyetemünkön a színvonalas tanárképzést is. Kultuszminiszterként és a Mathematikai és Physikai Társulat elnökeként honosította meg itthon a tudós tanár fogalmát. Kezdeményezésére jött létre az Eötvös József Kollégium, amely ma már újra méltó tanulási és szálláshelye a vidékről felkerült, tehetséges egyetemi hallgatóknak. Az ő nevét viseli a minden év őszén megrendezett országos fizikaverseny, a Fizikai Társulat és a Geofizikai Intézet is. 
Egyetemünk 1950-ben vette fel Eötvös Loránd nevét. Az itteni Eötvös Loránd mellszobor 1991-ben készült, Csejdy László alkotása, viszont az összes többi szobor, amelyek mellett majd elhaladunk, 1999-ben lett felavatva. Alkotóik nevét a séta végén fogjuk elmondani. 

Ahogy Eötvös szobrától elindulva közeledünk az Aula felé, akár balra, akár jobbra indulunk, először egy-egy Eötvös tanítvány szobrával találkozunk. 
Bal kéz felől az Eötvöshöz legközelebbi szobor Kövesligethy Radóé, aki az egyetem kozmográfia tanszékét vezette 1904-től nyugdíjazásáig. 

Kövesligethy Radó (1862–1934)

a bécsi egyetemen csillagászként végzett, fizikából többek között Josef Stefan volt a tanára. Konkoly-Thege Miklós meghívta Ógyallára obszervátornak, innen jött fel Budapestre, Eötvös Loránd hívására. Bekapcsolódott a gravitációs mérésekbe, fizikus szerkesztője lett a Mathematikai és Physikai Lapoknak, fizikus titkára a Társulatnak. Érdeklődése fokozatosan a földrengéskutatás felé fordult, megszervezte az országos szeizmológiai hálózatot. A nemzetközi szeizmológiai szövetség főtitkáraként az első világháború kitöréséig Budapestről irányította a világ szeizmológiai kutatásait. A háború és az azt követő forradalmak megtörték az ígéretes kutatói pályát, de még nyugdíjazása után is aktív résztvevője maradt az egyetemi doktori szigorlati bizottságnak. Elméleti fizikai munkássága mind a mai napig izgalmas kihívás a fizikatörténeti kutatás számára. 

Jobb kéz felől az Eötvöshöz legközelebbi szobor Tangl Károlyé, aki Eötvös Loránd utóda volt egyetemünk Kísérleti Fizikai Intézetének élén. 

Tangl Károly (1869–1940)

Eötvös kiválasztott tanítványaként már elsőéves korában bekapcsolódott az egyetemi gravitációs mérésekbe. Fiatal tanársegédként végzett potenciálelméleti kutatásait a mérések elméleti hátterének kibontásában tudta hasznosítani. 1903-tól Kolozsváron, 1916-tól Budapesten a műszaki egyetemen, 1921-től a tudományegyetemen vezette a kísérleti fizika tanszéket. Kiváló érzékkel fedezett fel tehetségeket, akiknek azután segítette pályakezdését és érvényesülését a fizikusok hazai és nemzetközi közösségében. Kolozsváron Gyulai Zoltán és Ortvay Rudolf, a műszaki egyetemen Lánczos Kornél, egyetemünkön pedig Barnóthy Jenő és Forró Magdolna voltak legjobb tanítványai, fiatal munkatársai. Egyetemi kísérleti fizika tankönyvét, melyet Eötvös előadásaira alapozva írt meg, az egész országban előszeretettel használták. Életének utolsó öt évében az Akadémia III. (matematikai és fizikai) osztályának elnöke volt. 

Haladjunk tovább jobb kéz felé! Tangl Károlyé után Ortvay Rudolf szobra következik. 

Ortvay Rudolf (1885–1945)

Budapesten és Göttingenben járt egyetemre, majd Kolozsváron doktorált fizikából. Tangl Károly segítségével nyert ösztöndíjat Debye-hoz Zürichbe és Sommerfeldhez Münchenbe. Kolozsváron, majd a trianoni döntést követően Szegeden lett az elméleti fizika tanára. Ismét csak Tangl Károly segítségével került 1928-ban Budapestre, egyetemünk elméleti fizika tanszékére. Elsősorban az ő érdeme, hogy a magyar elméleti fizika felzárkózott a világszínvonalhoz. Szoros kapcsolatot tartott a külföldi egyetemeken működő magyar fizikusokkal. Fizikai kollokviumokat szervezett a legmodernebb elméletek megtárgyalására, ezekre hazahívta előadónak Neumann Jánost, Wigner Jenőt, Lánczos Kornélt, Teller Edét, Tisza Lászlót. „Az anyag korpuszkuláris elmélete” c. egyetemi tankönyve, amely az akkor még csak 1-2 éve felfedezett kvantummechanika szellemében íródott, 1927-ben jelent meg. Rendkívül olvasott, széles látókörű ember volt, aki a fizika mellett a matematika, a csillagászat, a biológia, a filozófia de még az archeológia területén is élvezettel kalandozott. 

Ortvayé után Békésy György szobra következik. 

Békésy György (1899–1972)

Bernben vegyészi diplomát szerzett, majd Budapesten Tangl Károlynál doktorált kísérleti fizikából. Utána a Postakísérleti Állomáson helyezkedett el, itt kezdte meg az emberi hallószerv működésére vonatkozó, később világhírűvé vált kutatásait. 1940-ben meghalt Tangl Károly. Helyére, a Kísérleti Fizikai Intézet élére Rybár István került, aki addig a Gyakorlati Fizikai Intézetet vezette, az ő helyére pedig meghívta az egyetem Békésy Györgyöt. Békésy azzal a feltétellel fogadta el a felkínált tanszéket, hogy megtarthatta mellette a Postakísérleti Állomáson betöltött főmérnöki állását is. Intézetvezetőként jó kapcsolatot tartott a hallgatókkal, akiknek szabad bejárásuk volt a könyvtárba és a laboratóriumba. A második világháború végén, Budapest ostromakor ezekre a hallgatókra bízta a legértékesebb műszereket: vigyék haza, rejtsék el otthon őket. 1945 után svédországi, majd amerikai tanulmányútra ment, végül 1949-ben a proletárdiktatúra megszüntette itthoni állásait és még akadémiai tagságát is visszavonatták. Soha többé nem tért vissza Magyarországra. 1961-ben élettani Nobel-díjat kapott az emberi hallás mechanizmusára vonatkozó, jelentős részben még itthon végzett kutatásaiért. Ez a szobor, amely egy vidáman mosolygó Békésy Györgyöt ábrázol, egyben az akkori elfogult, ostoba politikai döntéseken felülemelkedő tudós portréjának is tekinthető. 

A következő szobor egyetemünk másik Nobel-díjas tanárát, Hevesy Györgyöt ábrázolja. 

Hevesy György (1885–1966)

egyszerre volt fizikus és kémikus. Budapesten a piaristáknál érettségizett, majd Németországban szerzett vegyészi diplomát. 1911-ben Manchesterben Rutherford laboratóriumában dolgozott, itt ismerkedett meg és kötött életre szóló barátságot Niels Bohrral. 1912-ben született meg Bohr atommodellje és ebben az évben fedezte fel Hevesy a radioaktív nyomjelzés módszerét. Nemzetközileg elismert fizikai-kémiai kutatásai révén 1913-ban lett egyetemünk magántanára. 1918-ban rendkívüli, 1919-ben rendes tanári kinevezést kapott. Utóbbit sajnos a Tanácsköztársaság kormányától, ezért ezt 1920-ban visszavonták. Ekkor Koppenhágába ment és Bohr intézetében folytatta kutatásait. Később is gyakran megfordult Dániában, a háború alatt innen menekült át a náci üldöztetés elől Svédországba. Ekkor már egész Európában széleskörűen alkalmazták az általa felfedezett radioaktív nyomjelzéses módszert, amit a tudományos világ azzal ismert el, hogy neki ítélték az 1943. évi kémiai Nobel-díjat. Felvette a svéd állampolgárságot, de élete végéig megőrizte magyar útlevelét. Halála előtt nem sokkal még egyszer hazalátogatott, átvette díszdoktori oklevelét az ELTE-n és a Budapesti Műszaki Egyetemen 

Hevesy György szobra felől az Aula déli kapuja felé tekintve négy kémikus szobrát látjuk: kettőt-kettőt a bejárattól jobbra és balra. Hevesy György szobra mellett id. Lengyel Béla szobra áll, vele szemben a másik oldalon pedig Than Károlyé. A bejárathoz legközelebb két Than tanítvány, Winkler Lajos és Buchböck Gusztáv szobrai állnak. (Ők vigyázzák a bejáratot.) Itt, a Fizikai Intézet honlapján főleg a fizikusokról emlékezünk meg, a kémikusokról részletesen tájékozódhat az érdeklődő látogató a Kémiai Intézet honlapján.
 
Ha tovább haladunk a megkezdett irányban, Hevesy György szobra után id. Lengyel Béla szobra elé érünk. 

id. Lengyel Béla (1844–1913)

Eötvös Loránddal csaknem egyidőben tanult Heidelbergben Bunsennál. Igaz, ő már ösztöndíjas volt ott, előtte két évig volt Than Károly tanársegéde. Itthon 1870-ben lett egyetemünk magántanára, 1877-től pedig az újonnan felállított II. sz. Kémiai Intézet vezetője. Itt nagy kedvvel végezte az ország ásványvizeinek kémiai elemzését. Aktívan dolgozott a Természettudományi Társulatban is. Az első kémikusok egyike, aki a radioaktivitással foglalkozott, ezért is került szobra Hevesy György szobra mellé. 

A déli bejárat jobb oldalán áll Buchböck Gusztáv szobra. 

Buchböck Gusztáv (1869–1935)

1904-ben lett egyetemünk magántanára. Külföldön Wilhelm Ostwald és Walter Nernst intézetében járt tanulmányúton, itthon Than Károly mellett dolgozott. 1908-ban, Than Károly halála után kettéválasztották Than intézetét, s az újonnan szervezett III. sz. Kémiai Intézet vezetőjéül őt nevezték ki. Ezután sok tehetséges fiatal kémikust gyűjtött maga köré és vezetett be a fizikai-kémiai mérések egyre finomodó világába. Hevesy György is megfordult nála és Erdey-Grúz Tibor is itt kezdte pályáját. 

A déli bejárat másik oldalára sétálva át, Winkler Lajos szobrához érünk. 

Winkler Lajos (1863–1939)

gyógyszerészként végzett és gyógyszerész doktorátust szerzett egyetemünkön, Than Károly irányítása mellett. 1893-ban lett magántanár, 1903-ban pedig nyilvános, rendes tanár. A Than Károly halála után kettéosztott intézetnek az a fele, amely megtartotta az I. sz. Kémiai Intézet elnevezést, Winkler Lajos vezetésével működött közel negyed századon át. Az analitikai kémia területén új elemzési eljárásokat dolgozott ki, neves gyógyszerkutató volt. Emlékét nemcsak az ELTE, hanem a SOTE is ápolja. 

Winkler szobrához legközelebb áll egykori főnökének, Than Károlynak a szobra. (Kissé elnéznek egymás mellett, de ez csak a véletlen műve.) 

Than Károly (1834–1908)

a magyar vegyészet doyenje, az igazi, tudományos kémia megalapítója Magyarországon. Bunsen legelső magyar tanítványa, a hazai kémiai kutatás európai hírű egyénisége elsőként foglalkozott hazánkban színképelemzéssel. Eötvös József kultuszminiszteri támogatásával, Than Károly tervei alapján kezdték felépíteni az akkori füvészkertben Európa egyik legkorszerűbb kémiai intézetét, mely 1872-re készült el. Még Eötvös Lorándnak is jutott hely az új épület kistermében, amikor Heidelbergből hazatérve megkezdte elméleti fizikai előadásait. Később újabb és újabb épületekkel építették körül, többek között az Eötvös irányításával 1886-ra elkészült fizikai épülettel. Thané lett a B, Eötvösé a D épület... Than Károly 1870 óta volt az Akadémia rendes tagja, 1875-ben lett egyetemünk rektora, 1880-ig pedig ő volt a Természettudományi Társulat elnöke. 

Than Károly mellszobra mellett található a még nála is idősebb Jedlik Ányos mellszobra. Ma már mindkettőt egy-egy olyan koszorú is díszíti, melyet születésük kerek évfordulóján helyeztek el tiszteletük jeléül egyetemünk tanárai és diákjai. 

Jedlik Ányos (1800–1895)

a 18. és 19. század fordulóján született és csaknem végigélte az egész 19. századot. 1840-től 1878-ig övé volt egyetemünk kísérleti fizika tanszéke. (A tanszék akkoriban egyetlen egy professzori státuszt jelentett.) 1844-ig latinul, attól kezdve magyarul adott elő. 1848-ban (!) ő volt egyetemünk bölcsészeti karán a dékán. Akkoriban még nem volt hazánkban műszaki egyetem, helyette Institutum Geometricum néven működött technikai kar a pesti tudományegyetemen. Jedlik ott is tanított. 1850-ben kiadta az első magyar nyelvű egyetemi fizika tankönyvet „Súlyos testek természettana” címmel. 1858-ban választották meg a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjának, 1863-ban pedig ő volt az egyetem rektora. Azokban az években már készen állt az a kis gép, melynek feltalálásakor Jedlik tudatosan alkalmazta az évekkel később Siemens által újra felfedezett és dinamó elvnek elnevezett kreatív ötletet. Azaz dehogyis állt! Jedlik motorként működtette, azzal hajtotta meg az optikai rácsokat vonalazó, ugyancsak általa feltalált bonyolult szerkezetet. Jedlik Ányos emlékét régóta ápolja az egyetem, egy másik szobrot is őriz róla a fizikus könyvtár. 

Jedlik Ányos a legidősebb azok közül, akiknek szobra áll az Aulában. Mellette áll a legfiatalabb tudós szobra: Detre László csillagászé. 

Detre László (1906–1974)

1964 és 1968 között volt egyetemünk csillagászati tanszékének vezetője. A változócsillagok kutatásával szerzett magának és az intézetnek nemzetközi hírnevet. Ő szervezte meg, hogy lehessen hazánkban csillagász szakos egyetemi diplomát kapni, addig csak matematika-fizika szakos tanári vagy fizikus diplomával lehetett valaki egyetemi végzettségű csillagász. Konkoly Thege Miklós után az első csillagász volt, akit a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjául választott. Jórészt az ő kezdeményezésének és szervezésének köszönhetjük, hogy a második világháború után Magyarországot felvették a Nemzetközi Csillagászati Unióba. Neki köszönhető az MTA Csillagászati Kutatóintézete piszkéstetői megfigyelőállomásának felépítése és felszerelése kiváló Schmidt távcsővel, valamint egy 0,5 méter, majd egy 1 méter átmérőjű Cassegrain teleszkóppal. Emlékét többek között egy kisbolygó őrzi, melyet Kulin György fedezett fel és nevezett el róla, valamint egy 1 méter átmérőjű emlékkő, melyet volt munkatársai és tanítványai állítottak tiszteletére Piszkéstetőn. 

Detre László szobra után egyetemünk fiatal tanszékének, a meteorológiai tanszéknek vezető professzoráról készült szobrot találjuk. Az ő neve cseng a legkevésbé ismerősen, de ez nem véletlen. 

Száva-Kováts József (1898–1980)

polgári iskolai tanárként kezdte kutatói pályáját. Kutatási eredményeit korabeli nemzetközi tudományos folyóiratok közölték. 1940-ben magántanára, 1943-ban nyilvános rendkívüli tanára, 1944-ben pedig megválasztott és 1945-ben kinevezett tanára lett a légkör- és éghajlattani tanszéknek, amelyet Magyarországon elsőként a mi egyetemünkön hoztak létre. Tanítványai szerint szuggesztív előadó, karizmatikus egyéniség volt. 1949-ben ő lett és 1953-ig ő maradt a már intézetté fejlesztett tanszék vezetője. „A talajmenti réteg éghajlata. Mikroklíma és növényklíma” címmel id. Berényi Dénessel közösen írt könyve 1948-ban jelent meg. Megszervezte az egyetemi szintű meteorológus képzést, megírta az első ilyen tárgyú egyetemi tankönyvet „Általános légkörtan” címmel. Ez a tankönyv 1952-ben jelent meg. A következő évben viszont koholt vádak alapján leváltották a tanszék éléről és internálták. 1954-ben szabadult, de sem állását, se publikációs lehetőségét nem kapta vissza. Bár Száva-Kováts József Cholnoky tanítvány volt, geográfiából doktorált egyetemünkön, az általa művelt tudomány ma már elválaszthatatlan a fizikától. 

A kör Kövesligethy Radó szobrával zárul, akiről már szóltunk és aki egyszerre volt csillagász, geofizikus szeizmológus és fizikus. Méltó képviselője az Eötvös Loránd által fémjelzett korszaknak egyetemünk és a fizika közös történetében. 

Kik készítették a szobrokat?
Olyan művészek, akiknek köztéri szobrai állnak szerte az országban.
Kezdjük a hölgyekkel. E. Lakatos Aranka debreceni szobrász készítette el Kövesligethy Radó és Winkler Lajos szobrát, a pápai születésű Szilágyi Bernadett pedig Than Károly és Ortvay Rudolf modern megfogalmazású szobrát, míg a budapesti D. Törley Mária alkotása id. Lengyel Béla szobra.
A legidősebb férfi szobrász, ifj. Szabó István munkája Jedlik Ányos és Detre László büsztje. Hasonlóképp két mellszobrot készített Janzer Frigyes, akinek Tangl Károly és Száva-Kováts József élethű szobra került ki a keze alól, valamint Tóth Béla, aki Hevesy György és Buchböck Gusztáv alakját mintázta meg. A mosolygó Békésy György Benedek György szobrász és festőművész alkotása.
A művészek az ELTE által rendelkezésükre bocsátott képanyag alapján dolgoztak, a szobrok agyagmintáit mindig előre bemutatták az egyetem és a képzőművész szakma képviselőinek. Ennek eredményeképp jött létre ez az egyéni hangvételű alkotásokból álló, mégis egységes hatású szoborkiállítás.

Aki még egyszer szeretne körbepillantani a szobrokon és emlékezetes élménnyel távozni az Aulából, a Duna felé néző portán kapcsoltassa be a szobrokat megvilágító lámpácskákat is, amelyek – ha eddig nem világítottak – bizonyára fel se tűntek. Maradandó élményhez jut mindenki, aki akkor körülnéz az Aulában.

Szöveg: Radnai Gyula
Fotók: Korbely Attila 
Szerkesztés: Szommer Péter

A 2001-ben elkészült Déli Tömb Gerő Balázs és Szabó Márton tervei alapján készült. A lágymányosi campus Déli Tömbjében kapott helyet az ELTE Természetrajzi Múzeuma, amelynek részei különleges, évszázados hagyományokkal rendelkező gyűjtemények: az Ásványtár, a Biológiai és Paleontológiai Gyűjtemény (Piramis) és a Matematikai Múzeum.

Az ELTE TTK 1998-ban költözött mai épületébe, és már akkor kész volt a terv egy csillagvizsgáló létrehozására. Eredetileg a földszintre szánták, ám ez nem tűnt előnyös megoldásnak, így került az épület tetejére: középre a planetárium, mellé a gömb alakú csillagvizsgáló, az északi oldalra pedig egy észlelő terasz – itt áll az űrkutató csoport rádióantennája, amely a Föld felszínéről készít valós idejű képet. 1997-ben, amikor átadták az épületet, költségvetési okok miatt még sem a planetáriumot, sem a csillagvizsgálót nem tudták kialakítani. 2004-ben végül az utóbbi elkészült, ám a planetárium létrejöttére még 2011-ig várni kellett. 

Az első planetáriumot 1923-ban hozták létre Münchenben, Magyarországra pedig az 1960-as években került, amikor a Vidámparkban építették meg, majd végleges helyét – 2004-ig – Pécsett kapta meg. 1977-ben jött létre a budapesti planetárium a Népligetben, majd 1983-ban a pécsihez hasonlót készítettek Kecskeméten, 2007-ben pedig a Varázstorony-projekt keretében építettek egyet Egerben. A 2011-ben elkészült lágymányosi planetárium kupolája 8 méter átmérőjű, a férőhelyek száma 34, csillagkatalógusa pedig 10 millió csillagot tartalmaz. Megfelelő szoftveres háttérrel a vetítő alkalmas arra, hogy 180 fokos körkörös térszögben megjelenítse  az égi objektumok egyes csoportjainak (galaxisok, galaxishalmazok vagy tejútrendszerbeli objektumok) eloszlását, akár a Földről, akár az univerzum egy más pontjáról szemlélve.

A planetáriumot elsősorban oktatási célra – asztrometria, csillagászati földrajz, galaktikus csillagászat, planetológia, csillagászattörténet, archeoasztronómia területen – használják.

Az ELTE Természetrajzi Múzeuma 2002. június 18-án megnyitotta ajtaját az a Lágymányosi Campusán. Az üvegpiramis alatt a Biológiai és Paleontológiai Gyűjtemény, vele egy időben a Trefort kertből átköltöztetett, és itt eredeti állapotában újraépített Ásványtár. Ma már Matematikai Gyűjteménye is van a Múzeumnak, amely az Északi épületben kapott helyet.

A Biológiai és Paleontológiai Gyűjtemény „elődje” a XIX. században Dr. Margó Tivadar professzor által alapított Zoológiai és Összehasonlító Boncztani Múzeum volt, amelyet annak idején Európa három legszebb gyűjteménye között emlegettek.  A növényi és állati kövületek, a kitömött és jelenleg is élő állatok, antropológiai készítmények és eszközök,  anatómiai készítmények és kutatási eszközök (mikroszkópok, elektronmikroszkóp, mikrotomok, centrifugák, műtőasztalok stb.) együtt és összerendezetten jelennek meg a látogatók előtt. Fontos sajátossága ennek a gyűjteménynek az is, hogy napi kapcsolatban van egy, a modern tudományos oktatást és kutatást  művelő egyetemmel. Az anatómiai és az állatrendszertani gyakorlatok egy hányadát ebben a gyűjteményben tartják a kollégák.

Az Ásványtár alapját Mária Terézia legidősebb lánya, Mária Anna főhercegnő gyűjteménye adta, amelyet 1781-ben vásárolta meg az Országgyűlés az Egyetem számára mintegy 25 000 Ft-ért. Az eredeti gyűjtemény számos különleges gyűjeménnyel gyarapodott az évszázadok folyamán.  A gyűjtemény értékét a mennyiségi gyarapodás mellett tudományos szempontú rendezettsége és a tudományos kutatásokban betöltött jelentős szerepe is emelte. Az 1885-ben (a mai Astoriánál) elkészült új Természetrajzi épületben két nagy kiállítási terem, az Ásványtár és a Kőzettár került berendezésre, mintegy 32000 példány kiállítását lehetővé téve. A két terem egyike túlélte a XX. század zűrzavaros évtizedeit. Műemlékké nyilvánított XIX. századi bútorzata 2001–2002-ben, restaurálás után került át a lágymányosi egyetemváros modern épületeinek egyikében számára korhűen kialakított boltíves történeti terembe.

A Magyar Matematikai Múzeum (MaMa) az ELTE TTK Természetrajzi Múzeum Matematikai Gyűjteménye. A kilencvenes évek elején szerveződött múzeum (akkor még Bakos Tibor Matematikai Gyűjtemény) egyik célja látványossá tenni a matematikát, keresni annak kapcsolódásait egyéb tudományokkal. A múzeum kiemelten fontosnak tartja olyan szemléltető eszközök, modellek felkutatását, melyek hasznosnak bizonyulnak a matematikai összefüggések, tételek illusztrálására. Az itt található gyűjtemény a tárgyak, logikai játékok mellett rengeteg matematikakönyvet, ismeretterjesztő könyvet, újságot számlál. Matematikaversenyek kötetei és összegyűjtött feladatai is gazdagítják a gyűjteményt. Matematikusok hagyatékai gyakran kerülnek a múzeumba. Háromdimenziós testekről, formákról számos modell fellelhető múzeumunkban, többnyire kartonpapírból, polisztirolból, vagy akár szívószálakból.