Nyílt Nap

Nyílt Nap
01/18

2019. január 18. 08:00 - 15:00

1117 Budapest, Pázmány Péter sétány 1 A

01/18

2019. január 18. 08:00 - 15:00

1117 Budapest, Pázmány Péter sétány 1 A


Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kara az idei évben is megrendezi már hagyományosnak számító Nyílt Napját.

A Természettudományi Kar számára is fontos, hogy minél részletesebb, pontosabb és hiteles információt adjon leendő felvételizőinek. Ezt a célt szolgálja a minden évben megrendezésre kerülő Kari Nyílt Nap, mely idén is számos újdonsággal várja az érdeklődőket.

Kiemelt fontosságú, hogy a többciklusú képzés bevezetéséhez, az ún. Bologna folyamat­hoz kapcsolódóan a 2006-tól már bevezetésre került alapképzésekről (BSc), és a 2009-től indult mesterképzésekről (MSc), továbbá ezek kimeneti és továbbhaladási lehetőségeiről részletes tájékoztatást nyújtsunk.

A felvételi eljárásról, a Kar oktatási-kutatási tevékenységéről szóló informatív előadások mellett, a látogatók testközelből ismerkedhetnek a Kar mindennapi életével, munkájával. A ren­­­dezvény ideje alatt vendégeink

az alapszakok standjainál tájékozódhatnak az őket érdeklő szakokról, tehetik fel kérdéseiket az érintett oktatóknak, hallgatóknak.

Szakmai előadásokat is szervezünk a látogatók számára, olyan témákat érintve, melyekről úgy gondoljuk, hogy méltán tarthatnak számot a természettudományok iránt nyitott résztvevők érdeklődésére. A 2009-ben indult mesterszakok (MSc) és a 2013-ban indult tanárképzések (MEd) iránt érdeklődők személyesen tehetik fel kérdéseiket a képzések szakfelelőseinek és a képzések oktatóinak.

Az Oktatási Hivatal Tájékoztatási Osztályának vezetője részletesen ismerteti a 2019. évi általános felvétlei eljárás menetét és a jelentkezés módját, valamint válaszol az érdeklődők kérdéseire.

R E G I S Z T R Á C I Ó
Minden látogatónknak ajánljuk, hogy éljen az előzetes regisztráció lehetőségével, így a rendezvényre való bejutás gördülékenyebb lesz! A rendezvényen való megjelenésről szóló igazolást, csak a regisztrált látogatóknak áll módunkban kiállítani! A regisztrációnál megadott azonosítót mindenki hozza magával!

Központi program

  • 8:00 - 8:45 Helyszíni regisztráció
  • 8:45 - 9:30 Megnyitó - a Természettudományi Kar és az Intézetek rövid perces bemutatkozói, majd rövid beszélgetés az Intézetigazgatókkal
  • 9:30 – 11:30 Az ELTE TTK partnercégeinek bemutatkozása
  • 14:00-tól igazolásosztás a részvételről a regisztrált látogatóinknak
  • 8:00 - 12:00 Bemutatók és tájékoztatás az Intézetek standjain. Folyamatosan üzemelő standok a Gömba aula környékén 

Intézeti programok

Biológiai Intézet

8:00 - 11:30 Standok
Család Kutya Program, Mobiltelefon-használat
Gyógyulás stroke után
Élni, mint hal a vízben - avagy miképp használható a zebrahal emberi betegségek modellezésére
Madárének kutatás

11:30-12:00 Dobolyi Árpád: A viselkedésszabályozás molekuláris háttere (helyszín: Déli Tömb, D 0-821)

12:00-12:15 Harami Gábor: A baktériumok Achilles-ina - Hogyan állíthatók meg a multidrog-rezisztens baktériumok? (helyszín: Déli Tömb, D 0-821)

12:15-12:45 Miklósi Ádám: Mit csinál a biológus? Igazgatói tájékoztató (helyszín: Déli Tömb, D 0-821)

Intézeti bemutatók (regisztráció a Biológiai Intézet standjánál)

  • 13:00-13:30 Hidropónia, növény-Röntgen, szarvasgombák
  • 13:30-14:00 A mikrobák csodálatos világa (Szinezd ki a világot!)
  • 14:00-14:30 "Él-e vagy hal-e egy sejt?" - Fluoreszcencia mikroszkópia demó
  • 13:00-13:30 Családi Törpemalac Program
  • 13:30-14:00 Hogyan tanulmányozható az agyműködés?
  • 14:00-14:30 Miről beszélnek a csontok? (Akváriumi helyszínelők)
     

Fizikai Intézet

8:00 - 11:30 Standok
Fizika alapképzés és fizikus mesterképzés tájékoztató
Gravitációs hullámok
Ködkamra
MAFIHE/HÖK kísérleti bemutató

11:30-tól intézeti előadások (helyszín: Északi Tömb, É0.83 Eötvös-terem) 

11:30-12:00 Pásztor Gabriella Mini-ősrobbanásokkal a részecskék titkainak nyomában A részecskefizika a mikrovilág jelenségeit vizsgálva a legalapvetőbb kérdésekre keresi a választ. Miből áll a minket körülvevő világ, és milyen erők formálják? Röviden felvázolom, hogyan fejthetjük meg a mikrovilág és Világegyetem rejtélyeit nagy energiájú részecskék ütköztetésével létrehozott mini-Ősrobbanások segítségével. Hogyan nézett ki az Univerzum egy milliomod másodperccel az Ősrobbanás után? Mi a titokzatos sötét anyag és sikerül-e előállítanunk a laboratóriumban? Ilyen és hasonló témákat érintünk az előadásban, amelynek végén az is kiderül, hogy milyen módon járulnak hozzá ezekhez a kutatásokhoz az ELTE oktatói és diákjai a világvezető CERN (Európai Nukleáris Kutatási Szervezet) Nagy Hadonütköztetőjén végzett kísérletekkel.
12:00-12:30 Szöllősi Gergely A molekuláris evolúciókutatás aranykora fizikus szemmel Mára több, mint ezer organizmus és több tucat szövet rákos daganatának genomszekvenciája ismert. A bennük rejlő információ feltárása és hasznosítása a biológia egyik legizgalmasabb kihívása, az evolúciós múlt megértése és a rákkezelés jövője szempontjából egyaránt. Az utóbbi évtizedekben a molekuláris evolúció tudománya drámai fejlődésen ment át: 40 éve pár tucat rövid RNS-szekvencia segítségével fényt derített az élet három doménjére, az utóbbi pár évben pedig teljes genomszekvenciákra támaszkodva bebizonyította, hogy a nem afrikai származású emberek DNS-ének 1-4%-a neander-völgyi eredetű és fényt derített a tumorok rendkívüli heterogenitására. A molekuláris evolúciókutatás sokak szerint aranykorát éli. Ehhez azonban, túl lépve az adatgyűjtésen, a rendelkezésre álló adatokat értelmezni képes módszereket kell kidolgoznia. Kutatásaink célja ilyen, különböző időskálákon zajló, a fajok többszázmillió éves diverzifikációjától az évtizedekben mérhető tumorkialakulásig terjedő evolúciós folyamatokat koherensen kezelő, teljes genomszekvenciákat értelmező modellek fejlesztése.
12:30-13:00 Raffai Péter Csillagászat gravitációs hullámokkal Albert Einstein több mint száz éve következtetett a gravitációs hullámok létezésére és tulajdonságaira. Száz évre volt szükség ahhoz, hogy megszülessenek azok a technológiák, amelyekkel a hullámokat az elmúlt három évben végre közvetlenül is észlelhetjük. Az Egyesült Államokban megépült LIGO gravitációshullám-detektorok mostanáig hat feketelyuk-összeolvadást észleltek, tavaly augusztusban pedig ütköző neutroncsillagok gravitációs hullámait is sikerült kimutatniuk. Utóbbi segítségével csillagászok az ütközésből visszamaradt anyag utófényét is megfigyelhették, bizonyítékot találva arra, hogy a földi aranykészlet is ilyen neutroncsillag-ütközések végterméke. A gravitációs hullámok első észlelései a csillagászat új ágának megszületését jelentik. Az előadás a terület eddigi eredményeit és az ELTE munkacsoportjának hozzájárulásait tekinti át.
13:00-13:30 Csabai István Mesterséges intelligencia a tudományokban - a mesterséges intelligencia tudománya A tudományok minden területén egyre hatékonyabb műszerek segítik a kutatók munkáját. A részecskegyorsítók, űrtávcsövek, tomográfok, génszekvenáló berendezések olyan nagy adatmennyiséget tesznek elérhetővé, aminek a kezelése lehetetlen a hagyományos megközelítéssel. Szerencsére az elemző módszerek és az elemzéseket támogató számítógépek is rendkívüli ütemben fejlődnek. A fizikusok mindig is élen jártak a mesterséges intelligencia módszerek fejlesztésében és felhasználásában. A rövid előadásban bemutatom, hogy milyen szerepe van a fizika elveinek a neuronhálózat modellekben illetve, hogy hogyan segítenek a modern gépi tanulási módszerek komplex tudományos jelenségek megértésében.
13:30-tól Frei Zsolt Vizualizációs labor  
13:30-tól Tajkov Zoltán Holográfia labor  
13:30-tól Kovács Zsolt Atomi erő mikroszkóp  
13:30-tól Szabó Bálint Fluoreszcens mikroszkóp  
13:30-tól Vincze Miklós Kármán áramlástani labor  
13:30-tól Horváth Ákos RFA vagy Gamma spektroszkópia  

Földrajztudományi Központ

8:00 - 11:30 Standok 
Tájékoztatás a földrajz alapszakról és a geográfus mesterszakról
Térképek a fejünkben – A mentális térképezés módszere

A Földrajztudományi Központ bemutatói (helyszín: D 0-822) (regisztráció a Földrajztudományi Központ standjánál) 

12:00-13:00 Berki Márton Képzési tájékoztató Tájékoztató a földrajz alapszakról és a geográfus mesterszakról.
13:00-13:45 Telbisz Tamás  Terepgyakorlatok – A földrajz képzés sava-borsa Egy neves professzorunk szerint – Shakespeare után szabadon – "Földrajz az egész világ!"; de ezt nem elég az órákon és a tankönyvekből megismerni, ezért a képzésünk fontos részét képezik a terepgyakorlatok. Ezek során fölkeresünk izgalmas hegyvidéki vagy éppen alföldi terepeket, de az önkormányzatok, ipari létesítmények, vidéki térségek sem maradnak ki a sorból. Ezekből nyújt egy kis ízelítőt a nyílt nap ezen előadása.
13:45-14:30 Tolnai Gábor Térképek a fejünkben – A budapesti belvárosi Duna-part lakossági percepciója A budapesti belvárosi Duna-part hazánk (nemzetközileg is) legismertebb látképe. Mindannyian ismerjük. De mennyire? Vajon mit tudnak belőle felidézni a budapesti vagy a vidéki lakosok, a gimnazisták vagy a nyugdíjasok? Ezekre, és hasonló kérdésekre kerestük a választ mentális (azaz emlékezet alapján készült) térképek rajzoltatásával és az eredmények geoinformatikai alapú feldolgozásával. A nyílt napi előadás a módszerekbe és az eredményekbe egyaránt bepillantást nyújt.

Földtudományi Központ

8:00 - 11:30 Standok
Kőzettan-Vulkanológia
Hidrogeológia
Meteorológia
Geofizika
Őslénytan

11:30-tól a Földtudományi Központ bemutatói (regisztráció a Földtudományi Központ standjánál)

  • A dinoszauruszcsontoktól az ammoniteszekig - fosszíliabemutató (Őslénytani Tanszék)
  • Kőzetmikorszkópos bemutató (Kőzettani Tanszék)
  • Általános és Alkalmazott Földtani Tanszék bemutatója
  • Az Ásványtár megtekintése (Ásványtani Tanszék)
  • Laboros időjárás előrejelzés, meteorológiai műszerek bemutatása (Meteorológiai Tanszék)
  • Ez az épület 9 emeletes! Feljönnél a 13.-ra? (Geofizikai és Űrtudományi Tanszék)
  • Térképek a fejünkben – A mentális térképezés módszere (Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszék)
  • Térképek és térképező szerkezetek kiállítása. Kalandozás térben és időben térképolvasóként és térképrajzolóként. (Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszék)

Kémiai Intézet

8:00 - 11:30 Standok
Látványos kémiai kísérletek
Kémia alapszak
Kémia mesterszak

11:30-TÓL INTÉZETI PROGRAMOK

11.30-13.00: 10 perces, középiskolások számára is érthető és érdekes előadások (helyszín: Északi Tömb, É065)

  • Szalai István: Kémia alapképzési szak és vegyész mesterképzés
  • Partnercégek: Álláslehetőségek a versenyszférában
Perczel András 1000 arcú fehérjék  Fehérjék ezreinek működése teszi a sejtet élő rendszerré: „személyre szabják" a kémiai reakciókat, működtetik a sejtek energiagyárait, elvégzik az örökítés kényes feladatát, motorokként ,,áruszállítást" végeznek, de a kommunikációs és szabályozó rendszerek legfontosabb komponensei is rendre fehérjék. Nem megdöbbentő tehát, hogy a hagyományos kismolekulák mellett napjainkban a polipeptid és fehérje alapú gyógyszermolekulák térnyerése szembetűnő: a 10 legnagyobb forgalmú gyógyszermolekula közül 6 fehérje. Kinek szól ez az előadás? Mindenkinek, aki a modern tudomány iránt érdeklődik, akit érdekel a szintézis, a szerkezetvizsgálat, akit lebilincsel az alap és az alkalmazott kutatás: ez a jelen és a jövő meghatározó tudományterülete!
Novák Zoltán Szintetikus szerves kémia A szintetikus szerves kémia tudománya szerves molekulák előállításával foglalkozik. Néhány kémiai elem felhasználásával és ezek változatos kapcsolódási kombinációjával szinte végtelen számú szerves kémiai struktúra építhető fel. A molekulák mesterséges úton történő szintéziséhez meg kell ismerni azok szerkezetből adódó kémiai viselkedésének törvényszerűségeit. Ezeket az ismereteket felhasználva „molekuláris mérnök”-ként tervezhetünk meg egy-egy célmolekulát, illetve a felépítéséhez vezető lehetséges utakat, legyen szó akár új rákgyógyszerről, illatanyagról, hajfestékről robbanóanyagról vagy valamelyik elektronikus eszközünk kijelzőjét alkotó vegyületről. A megvalósításhoz pedig végig is kell járni ezeket az utakat, hogy a végén a kezünkben foghassuk a valójában láthatatlan molekuláris építkezésünk eredményét.
Tarczay György Asztrokémia 2018-ban a Naprendszeren kívül azonosított molekulák száma meghaladta a kétszázat. Ez az eredmény nemcsak a csillagászoknak, hanem kémikusoknak is köszönhető. Ugyanis az azonosításhoz sokszor földi körülmények között egzotikusnak számító molekulákat, nem szokványos módszerekkel kell előállítani, és felvenni ezek színképét. Még nagyobb kihívást jelent, ha extrém, asztrofizikai körülmények között akarjuk tanulmányozni és reprodukálni komplex szerves molekulák képződését.
Mészáros Róbert Nanotechnológia napjainkban: a nanouniverzum és annak jelentősége A korszerű nanotudomány az anyag nanoméret skálán mutatott speciális tulajdonságaival foglalkozik. A szervetlen vagy szerves nanorészecskéket tartalmazó nanorendszerek alkalmazási területei a fotokémiai szenzoroktól, a rákkutatáson és katalízisen át egészen a napelemekig terjedhetnek. Eredményes gyakorlati felhasználásukhoz viszont kontrolálható méreteloszlással és szerkezettel bíró nanoanyagok előállítása szükséges. Ez mind a mai napig komoly kihívást jelent és ennek egyes lehetőségeit foglalja össze az előadás.

13.00-14.30: 20-25 perces, középiskolások számára is érthető és érdekes laboratóriumi bemutatók/foglalkozások. Jelentkezés: A látványos kémia kísérleteket bemutató standon, illetve az előadások helyszínén is (az É065 teremben).

Bodor Andrea Beteszlek a mágnesbe és megmondom ki vagy? Mire használható egy szupravezető mágnes?
Tud-e nekünk mesélni arról, hogy elég érett-e a sajt, mi van a szalámiban, vagy a narancslében?
De azt is tudja, hogy egy gyógyszer molekula tényleg kölcsönhatásba kerül-e a fehérjékkel, enzimekkel, és ha igen, akkor hogyan?
És fény derül arra, hogy milyen az atomi szerkezete a fehérjéknek, hogy mozognak az oldatban, esetleg a sejtben.
Csámpai Antal Molekuláris kirakós játékok két- és három dimenzióban. Hogyan találjuk meg az összeillő elemeket? A molekulák szerkezetének pontos meghatározása nélkülözhetetlen a modern kémiai kutatásokban. Az Intézetben működő 500 MHz-es NMR készülék segítségével elsősorban biológiai aktivitással rendelkező, százas nagyságrendű relatív molekulatömeggel jellemezhető kismolekulákat vizsgálunk. Az egyes molekuláris építőelemek térbeli elrendeződésének és kapcsolódási módjainak megbízható felderítésére különböző NMR technikák állnak rendelkezésre, melyek a labor megtekintése során szemléletes módon, konkrét példákon keresztül kerülnek bemutatásra.
Farkas Ödön Molekulák és reakcióik modellezése (kvantumkémia, számítási kémia) A bemutató/gyakorlás célja annak megmutatása, hogy ma már egy otthoni PC alkalmas arra, hogy játékok mellett komoly modellezési feladatokat is el lehessen rajta végezni. A Gaussian program használatával a GaussView grafikus felületen keresztül mutatom meg, hogyan lehet egyszerű molekulák szerkezetét, rezgési spektrumát kiszámítani, valamint egy példán keresztül (Diels-Alder addíció) reakcó mechenizmus modellezését is bemutatom. A részt vevők a látottakat helyben ki is próbálhatják.
Farkas Viktor Peptidek, minifehérjék szintézise modern módszerekkel Az áramlásos kémiai technológia kiválthatja a szerves kémiai szintézisek során fellépő technikai nehézségeket (kevertetés, időigényes felfűtés). Ez a módszer egészen a legutóbbi évekig peptidszintézis céljára nem volt a használható. Azonban ma már az áramlásos peptidszintézis lehetőséget nyújt a gyorsabb, a környezetet kevésbé terhelő és gazdaságosabb módszerek kifejlesztésére.
 
Eke Zsuzsa Mennyi ebben a koffein? A koffein egy közismert élénkítő hatású alkaloid, mely megtalálható többek közt teában, kávéban, kólában. A teák változó koffein tartalmáról méréssel tudunk információt szerezni. A nyílt napon a kromatográfiás bemutató alatt látogató csoportonként két tea minta koffein tartalmát határozzuk meg. Hozott mintábók is szívesen dolgozunk.
Harmat Veronika Mit mesélnek a kristályok a molekulák szerkezetéről – röntgendiffrakció Kristályokat röntgensugárzással megvilágítva és az elhajlási képet rögzítve megkaphatjuk a kristályt alkotó molekulák (ionok, atomok) térszerkezetét. A molekulageometria és a kristálybeli kölcsönhatások felderítésével megérthetjük az anyag fizikai-kémiai tulajdonságait, biológiai makromolekulák esetén a szervezetben betöltött funkciót is. A laborlátogatás során bemutatjuk a kristályosító robotot és röntgendiffraktométert, valamint példákat mutatunk kis molekulák és fehérjék szerkezetvizsgálatára.
Novák Zoltán Preparatív labor A laboratóriumi látgatás keretében bemutatásra kerülnek azok a legfontosabb szintetikus kémiai eszközök, amelyek segítségével a szerves kémiai reakciók, átalakítások megvalósíthatók, és az előállított molekulák szerkezete és tisztasága meghatározható.
Süvegh Károly / Homonnay Zoltán Magkémia A laborbemutató keretében az érdeklődők bepillantást nyerhetnek a nukleáris méréstechnika egyes részleteibe. A bemutató keretében a következő területeket villantjuk föl:
Különleges módszerek az anyagszerkezet-kutatásban: antianyag és magsugárzás.
Radioaktív izotópokkal végzett laboratóriumi munka: sugárvédő pajzsok, manipulátorok.
Balesetek, háttérsugárzás: országos sugárfigyelő rendszer, lokális dózismérés, lakossági tájékoztatás.
Stráner Pál Fehérjemodellezés A kerék feltalálása és a tűz felfedezése óta az emberi faj folyamatosan eszközöket fejleszt annak érdekében, hogy saját és társainak életét megkönnyítse, jobbá tegye. Az idők során felhalmozott tudásunk lehetővé tette a természet által gondosan megformált biomolekulák és sejtes rendszerek hasonló, eszközként történő felhasználását, így képesek voltunk gyógyszerekkel betegségeket gyógyítani, oltással járványokat leküzdeni és hatékony orvosi diagnosztikai módszereket kifejleszteni. A szerves kémia, biokémia és biotechnológia részletes betekintést nyújt a minket körülvevő mikro- és makrovilág működésébe és közvetlen utat mutat egy jobb és sikeresebb jövő felé.

Környezettudományi Központ

8:00 - 11:30 Stand - Környezettudományi szakok bemutatása

Természettudományok és fenntarthatóság. A TTK öttusája – valamennyi intézet közös oktatási programja, a Környezettan/ Környezettudomány. Várunk minden biológia, fizika, földrajz és földtudomány, kémia, valamint a természettudományi szakpáros tanárszakok iránt érdeklődő hallgatót. A résztvevőknek környezettudományi tombolát adunk. 

Ezt követően a Környezettudományi Központ bemutatói (regisztráció a Környezettudományi Központ standjánál)
11:30-tól a Környezettudományi Központ előadásai (helyszín: Déli tömb, D 0-804)

Időpont

Program

Felelős

Helyszín

11:30-12:00

Szaknépszerűsítő előadás kérdezz-felelekkel

Angyal Zsuzsa

D.0.804

12:00-12:30

Microbes make the world go round - mikrobák mozgatják a világot, de hol vannak?

Márialigeti Károly

D.0.804

12:30-13:00

Biológiai gyűjtemény - a kézzelfogható sokféleség

Török Júlia

Piramis

13:00-13:45

Ásványtár látogatás

Kóthay Klára

Ásványtár

13:45-14:30

Látogatás a Zónában – A csernobili atomerőmű-katasztrófától az időbe fagyott szovjet újvárosig

Berki Márton

D.0.804

14:30-14:45

A jutalomlátogatások kisorsolása

Angyal Zsuzsa

D.0.804

Matematikai Intézet

8:00 - 11:30 Standok
Mesterséges Intelligencia
Bemutatkozik a Morgan Stanley
Matematika alapszak bemutató
Matematikai gyűjtemény
Matematikai amőba játék
Matematika tanárszak bemutató

11:30-tól tanszéki programok (helyszín: D 0-803)

11:30-12:10 Grolmusz Vince Mivel foglalkozik és milyen kihívásokkal szembesül egy matematikus? Mi az elméleti, mi az alkalmazott matematikus dolga, mi a viszonyunk a számítógépekhez és a programozáshoz, és milyen kihívásokat látok a közeli jövőben (mesterséges intelligencia, nagy adatbázisok (big data)), illetve.
12:10-12:40 Csomós Petra Vízre alkalmazott matematika Éltető elemünk a víz. De vajon megfigyeltük-e már a felszínén kialakuló mozgásformákat? Előadásunkban bemutatjuk, hogyan lehet a víz hullámzását a matematika nyelvén leírni, és ennek segítségével a víztömegek mozgását modellezni. A számos alkalmazási terület közül bepillantást engedünk abba, hogyan hasznosítható mindez a rajzfilmgyártásban, a cunami- és árvízvédelemben, valamint az időjárás előrejelzésében.
12:40-13:00 Simon Péter egyetemi tanár, a Matematikai Intézet igazgatója Képzéseink bemutatása  
13:00-13:20   Sorsolás a Kvíz kitöltői között  
13:20-13:30 Lekics László a Matematika szakterületi HÖK bemutatása  
13:30-tól   Körbevezetés a kampuszon  

 

Az Eötvös Loránd Tudományegyetemhez és a Természettudományi Karhoz kapcsolódó egyéb szervezeti egységek (szakkollégiumok, gyűjtemények és kiállítások, stb.) is bemutatkoznak a rendezvényen.

A Nyílt Napon „idegenvezetéssel” látogathatók az Egyetemváros olyan állandó szakkiállításai mint az ELTE-TTK Természetrajzi Múzeuma (Történeti Ásvány-Kőzettár, Biológiai és Paleontológiai Múzeum) vagy a Matematikai Gyűjtemény.

Reméljük, minden érdeklődő jól fogja érezni magát rendezvényünkön és örömmel jelent­kezik majd Intézményünkbe.

További információ.

Miért legyek TTK-s?

Miért legyek TTK-s?

0

/

0

0

/

0