A tudomány a kíváncsi emberek kánaánja

A tudomány a kíváncsi emberek kánaánja
Pillants bele az ELTE Természettudományi Kar változatos kutatásaiba, ismerkedj meg kutatócsoportjainkkal és sokszínű képzéskínálatunkkal az alábbi videókban!

MINTAÓRÁK

A Hunga vulkán (Tonga szigetek) kitörése és következményei | Harangi Szabolcs


Dinoszauruszok Magyarországon | Ősi Attila


Kincsvadászat a geográfus terepgyakorlatokon | Telbisz Tamás


Társadalom- és gazdaságföldrajz terepgyakorlatok | Tolnai Gábor


Éghajlatkutatás | Kis Anna


Mit csinál egy meteorológus? | Breuer Hajnalka

A meteorológiáról legtöbbeknek a mindennapi időjárás-jelentés jut eszébe. Gondoljuk végig és számoljuk meg, hogy a TV-ben hány meteorológust láttunk eddig. Bármennyi hírtartalmat is fogyasszunk valószínűleg meg sem közelítjük a 300-at, nagyjából ennyi meteorológus dolgozik hazánkban szakmájában. A másnapi időjárás-jelentés elkészítéséhez egy kicsit soknak tűnik ez a létszám. De akkor még mivel foglalkoznak a meteorológusok?


Légkör és óceán a laborasztalon | Vincze Miklós


Klímaváltozás a laborasztalon | Vincze Miklós

Az ELTE Fizikai Intézetének Kármán-laboratóriuma egyedülálló a régióban abból a szempontból, hogy itt modellezhetők laboratóriumi körülmények között bolygóléptékű légköri és óceáni áramlási rendszerek lekicsinyítve, konyhai edényekkel összemérhető méretű forgó tartályokban. De mit árulhat el napjainkban, a számítógépes szimulációk korában egy egyszerűnek tűnő fizikai kísérletsorozat olyan összetett problémákról, mint hogy hogyan változik az időjárás előrejelezhetősége a klímaváltozás hatására, vagy éppen, hogy 34 millió éve miért fagyott be az Antarktisz?

Előadó: Vincze Miklós


A napelem panelek felületén megtapadó szennyeződések vizsgálata | Bodóczy Iliána


Drónok, térképészet, geoinformatika | Kovács Béla


Fúziós energia | Édes Lili


Nukleáris asztrofizika | Világos Blanka


A Nagy Hadronütköztető és az Univerzum titkai | Pásztor Gabriella


Kirándulások a mikrovilágba | Pásztor Gabriella

A CERN Nagy Hadronütköztetője majdnem fénysebességre gyorsított protonok és ionok ütköztetésével különleges kirándulásokra ad lehetőséget a kutatóknak. Visszamehetünk az időben az Ősrobbanás utáni pillanatokba, betekinthetünk a mikrorészecskék belsejébe, megismerhetjük a tömeg eredetét, felfedezhetünk új egzotikus jelenségeket.


Csoportos viselkedés | Nagy Máté


Kollektív emberi viselkedés vizsgálata természettudományos megközelítésből | Zafeiris Anna


Big Data a biológiában | Pipek Orsolya


Lesz-e a COLI-ból szuperbaktérium? | Ari Eszter

A baktériumok nem csak „szülőről” „utódra” képesek a génjeiket örökíteni, hanem nagyon gyakran egyéb utakon (pl. a környezetből) is szoktak új géneket beszerezni.

Ezt a jelenséget nevezzük horizontális géntranszfernek, ami rendkívül fontos szerepet tölt be a káros mikróbák elpusztítását célzó antibiotikumok elleni bakteriális védekezésben, vagyis a rezisztencia kialakulásában. A rezisztenciagének ugyanis az esetek többségében ilyen horizontális transzfer útján kerülnek a bacikba. Ha a baktérium többféle antibiotikummal szemben is rezisztenssé válik, akkor pedig szinte képtelenség elpusztítani. Különösen nagy gond, ha ezek a multirezisztens törzsek ráadásul megbetegedéseket is okoznak, vagyis virulencia géneket tartalmazó patogén baktériumokról van szó. Éppen ezért, kutatócsoportunkkal azt vizsgáljuk, hogy mi befolyásolja az ilyen „szuperbaktériumok” létrejöttét. Vajon a már meglévő gének sora befolyásolja, hogy milyen újabb géneket képes az emberi bélrendszerben is élő Escherichia coli baktérium felvenni? Nos, nem árulok el nagy titkot azzal, hogy: igen. 


Megóvható-e a fotoszintézis tartós szárazság esetén? | Solti Ádám

A 2022. év nyara nagyon erős kihívást állított a növények elé: hogyan lehet elegendő csapadék és elérhető víz hiányában fenntartani az életfolyamatokat? A növények fotoszintézise felelős az oxigéntermelésért, és szerves biomassza előállításáért, így az emberiség számára is különös jelentőséggel bír. Vajon milyen lehetőségek állnak rendelkezésére egy növénynek e különösen érzékeny élettani folyamat megóvására? Mit tanulhatunk az ellenálló növényektől? Milyen válaszokat kaphat kérdéseire egy biológus?

Előadó: Solti Ádám, egyetemi docens


Molekuláris régészet | Szánthó Lénárd


Kvantuminformatika | Rakyta Péter


Asztrokémia | Szidarovszky Tamás

Vajon hogyan tudjuk a Földről megállapítani, hogy milyen anyagok és kémiai reakciók találhatók más bolygókon és a világűr távoli szegleteiben? Megismerkedünk a molekulaspektroszkópia alapjaival, az elméleti modellezés fontosságával a kémiában, végül betekintünk az asztrokémia egy-két érdekes fejezetébe.

Előadó: Szidarovszky Tamás, ELTE TTK Kémiai Intézet


Kvantumkémia | Mátyus Edit


A kémia legmodernebb irányai | Novák Zoltán


Porból acél | Mankovics Milán


A fémek mechanikai tulajdonságai | Ispánovity Péter


Földrengések mikrométeres filmekben | Ispánovity Péter

A fémek maradandó alakváltozását vonalszerű kristályhibák, az ún. diszlokációk mozgása okozza. Az ELTE pásztázó elektronmikroszkópjában végzett mikromechanikai kísérletek lehetőséget adnak ennek a folyamatnak a közvetlen megfigyelésére mikrométeres méretű mintadarabok esetén. Az előadás során nem csupán megértjük, hogyan is deformálódnak a fémek, de az is kiderül, hogy milyen hangot adnak ki ezek a diszlokációk és mi köze van ennek a jelenségnek a földrengésekhez.


Mivel foglalkozik egy matematikus? | Simon Péter

„Készüljünk fel az ipari forradalom óta legelsöprőbb változásra az üzleti világban!” (Fortune, 2015. január) Gondolnánk-e, hogy a neves gazdasági magazinban megjelent, „The algorithmic CEO” című cikk szerzője a matematika hatásáról írt? Tudjuk-e, hogy a matematika friss eredményei hogyan jelennek meg a pénzügyi világban és az iparban? Hol dolgoznak azok a fiatalok, akik matematika szakon tanultak az elmúlt években? Az előadásban ezekre a kérdésekre keressük a választ.

Előadó: Simon Péter, intézetigazgató egyetemi tanár


A szerelem matematikája | Csomós Petra

Áll a bál a királyi udvarban: a királylánynak négy kérője is akad, de nem tudja eldönteni, kit válasszon. A király az udvari matematikushoz fordul tanácsért. De vajon milyen segítséget nyújthat egy matematikus? És miért van nála traffipax? Mesés előadás a függvények világából.

Előadó: Csomós Petra, egyetemi adjunktus


Felvételi Nyílt Hét 2022

Felvételi Nyílt Hét 2022

0

/

0

0

/

0