Újraválasztották Kacskovics Imrét, további négy évre ő a Kar dékánja
Kacskovics Imre pályázatában beszámolt a jelenlegi dékáni ciklus időszakáról. A beszámolóban kitért a kari stratégia megalkotására, a kollektív munkával és konszenzussal megalkotott reformokra, a TTK teljesítményértékelésének megalkotására, továbbá a kari stratégia eredményeire. Kacskovics Imre a pályázatban megfogalmazta vezetői munkatervét is, a TTK stratégiájának felülvizsgálata és eddig meg nem valósult céljainak megvalósítása tekintetében.
A dékáni pályázat itt olvasható (amennyiben rendelkezik ELTE azonosítóval).
Kacskovics Imre 1987-ben végzett az Állatorvostudományi Egyetemen, majd 1998-ban ugyanitt doktori fokozatot szerzett, 2005-ben habilitált. 1987-től az Állatorvostudományi Egyetemen dolgozott. 1991–1994-ig az Egyesült Államokban az Iowai Egyetem Mikrobiológiai Tanszékén, 1995–2004 között a Karolinska Intézetben, Stockholmban kutatott. 2006-ban került az ELTE-re, ahol az Immunológiai Tanszék munkájába kapcsolódott be. 2013-ban lett az MTA doktora, 2015 -2020 között tanszékvezető egyetemi tanár, 2013-tól az ELTE Szenátusának tagja. 2001-2007 között főtitkára, 2010-2013 között alelnöke, majd 2013-2016 között elnöke volt a Magyar Immunológiai Társaságnak. 2019. augusztus 1-től az ELTE TTK dékánja.
Legfőbb kutatási területei az FcRn mediált IgG metabolizmus (transzport és katabolizmus, maternális immunitás) transzkromoszómális és transzgenikus modellekben, egyes immunglobulin izotípusok genetikája, a génexpressziós reguláció, különös tekintettel az immunfolyamatokban résztvevő génekre, és az FcRn evolúciója. 2007-ben olyan új, szabadalmaztatott eljárást fejlesztett ki, amelynek révén genetikailag módosított állatokban jelentősen növelhető az ellenanyagtermelés. Kutatócsoportja jelenleg az emberi szervezet ellenanyagtermelésével, antitest közvetített immunválaszával összefüggő kérdéseit vizsgálja, ide értve a COVID-specifikus terápiák fejlesztését, ill. egy hematológiai tumor (mielóma multiplex) korszerű diagnosztikáját. Kacskovics Imre kollégáival együtt 2007-ben egy olyan új, nemzetközi szabadalmakkal védett eljárást fejlesztett ki, amelynek révén genetikailag módosított állatokban jelentősen növelni lehet az ellenanyagtermelés hatékonyságát. Az eljárás hasznosítására kollegájával, Bősze Zsuzsannával (Mezőgazdasági Biotechnológiai Kutatóközpont) 2007-ben megalapították az ImmunoGenes Kft-t. Eljárásukat 2014-ben a japán Kyowa Hakko Kirin gyógyszergyár hasznosította. Az ImmunoGenes 2011 óta különféle kutatási és diagnosztikai projektek megvalósításában vesz részt, amelyekben egyfelől antitesteket, másfelől génmódosított modell állatokat hoz létre
Fontosabb elismerések, díjak: 1998 – Bolyai János Kutatási Ösztöndíj; 2001 – Széchenyi István Ösztöndíj; 2006 – Szent István Egyetem Aranyérem; 2010 – az ELTE Innovatív Kutatója; 2012 – Akadémiai-Szabadalmi Nívódíj; 2015 - Peter S. Freudenthal professzor; 2019 – Magyar Érdemrend Tisztikeresztje polgári tagozat; 2020 – Gábor Dénes-díj.