Űrrakéták hajtóanyagai

Az első űrrakétát Wernher von Braun tervezte, és 1944-ben jutott ki a világűrbe. Ez a rakéta etanol–víz elegy tüzelőanyagot és folyékony oxigént használt. Az azóta eltelt több mint 80 évben az űrrakéták hajtóművei egyre kifinomultabbak lettek, és folyamatosan változott az is, hogy milyen tüzelőanyagokat és oxidálószereket használnak. Az előadás áttekinti az űrrakéták fejlődésének történetét egy vegyész szemével. A hajtóanyagok megválasztása nagymértékben befolyásolja a hajtómű teljesítményét, tartósságát és tulajdonságait. Figyelembe kell venni a hajtóanyagok korróziós képességét, az égés hőmérsékletét, a keletkező gázok hőkapacitását és átlagos moláris tömegét. További szempont, hogy lehetőleg mérgező anyagok ne keletkezzenek és mérsékelt legyen a környezetet károsító hatás. Az előadás bemutatja, hogy a hajtóanyagok kiválasztásánál és a rakétahajtóművek tervezésénél sok kémiai ismeretet kell felhasználni.

Turányi Tamás az ELTE Kémiai Intézet egyetemi tanára; kutatási területei a reakciómechanizmusok fejlesztése és számítógépes vizsgálata. Az égéssel kapcsolatos kisérleteket Holczer József, a Jedlik Ányos Gimnázium kémia-informatika szakos tanára mutatja be.

Az ELTE Kémiai Intézet 2007-ben indult Alkímia ma sorozata elsősorban a kémia iránt érdeklődő 11. és 12. évfolyamos középiskolásoknak szól, de a szervezők örömmel látnak mindenkit, aki szeretné nyomon követni a tudományág legfrissebb eredményeit. A látványos bemutatókkal, kísérletekkel, kvízjátékokkal és más meglepetésekkel színesített előadásokat élőben közvetíti a Galileo Webcast tudományos portál, és utólag is megtekinthetők a programsorozat Facebook-oldalán és a Youtube-on. 

Fotó: SpaceX / Unsplash