A részecskefizika Standard Modelljének ellenőrzése a CERN Nagy Hadronütköztetőjén a CMS kísérlet proton-proton ütközési adatainak vizsgálatával, elsősorban két elektrogyenge vektorbozon keletkezésének vizsgálatával. A ritka vektorbozonszórás jelenségének tanulmányozása és anomális hármas és négyes vektorbozon-csatolások mérése. 

A részecskefizika Standard Modelljén túlmutató, új jelenségek keresése a CERN Nagy Hadronütköztetőjén a CMS kísérlet adatainak vizsgálatával, elsősorban szuperszimmetrikus (CMSSM, PMSSM, GMSB, GGM) és axion-szerű részecskéket tartalmazó modellek jóslatainak tanulmányozásával. A jelenleg futó mérések összenyomott tömegspektumú modellekben skalár-t-kvarkok, illetve mértékkölcsönhatáson alapuló szuperszimmetria-sértés közvetítést feltételező modellekben gluínók, illetve csardzsínó-neutralínó párok keletkezését vizsgálják.

Gépi tanulási módszerek alkalmazása komplex detektorok adatminőségének valósidejű vizsgálatára, illetve a gyűjtött adatok részecskefizikai mérésekben való optimális felhasználására a Standard Modell által jósolt ritka jelenségek, illetve a modellen túlmutató egzotikus részecskék keresésére. A jelenleg futó, illetve tervezett mérések a CERN LHC CMS kísérlet luminozitásmérő detektora adatminőségének nyomonkövetését, dupla partonszórás mérését, illetve új szuperszimmetrikus részecskék kimutatását célozzák.

Hadronütköztetőkben, mint a CERN Nagy Hadronütköztetője, az LHC a gyorsító által szolgáltatott adatmennyiség pontos meghatározása jelentős kihívás, és a Nobel-díjas fizikusról elnevezett, van der Meer transzverzális nyaláb szétválasztás módszeren alapul. A módszer feltételezi a gyorsítónyalábban keringő részecskecsomagok tulajdonságainak pontos ismeretét, valamint a nyalábcsomagok részecskesűrűségének faktorizálhatóságát a transzverzális irányban. Mindkét feltételezés fontos szistematikus torzításhoz vezethet, amelyek pontos meghatározása elengedhetetlen a precíziós luminozitásméréshez. A méréshez a nyalábtulajdonságokat mérő berendezéseken túl szükség van stabil, nagy linearitású részecskedetektorokra is. Az LHC nagy intenzitású továbfejlesztése, a HL-LHC megköveteli ezen luminozitásmérő detektorrendszer fejlesztését. A tervezett detektorok elsősorban félvezető technológián alapulnak. Nemzetközi együttműködésben a CMS detektor BRIL (Beam conditions, Radiation Instrumentation and Luminosity) rendszer tervezési munkáiban veszünk részt.