34 aminosav nyomában

A világjárványt kiváltó korábbi mutánsok csak néhány néhány aminosavban tértek el az eredeti vuhani variánstól, noha a gazdasejt fehérjéivel kölcsönható tüskefehérjék sok száz aminosavból állnak. Ehhez képest meglepő, hogy az új omikron-variáns 34 aminosavban különbözik a vuhani törzstől, vagyis egészen nagyot változott a vírus S-fehérjéje. A változás mikéntje – hogy egy legyengült immunrendszerű emberben jött-e létre vagy állati mutáció történt-e – egyelőre ismeretlen a kutatók előtt.

Perczel András és kutatótársai azt vizsgálják, milyen térszerkezeti módosítást hozott létre ez a változás, és mit okozhatnak-e mutációk a vírus „megjelenésében” és viselkedésében. Megváltoztak a töltésviszonyok, a fehérjék mozgása, illetve a kölcsönhatások mintázata is megváltozott, ezek a tények pedig összefügghetnek a fertőzés erejével és terjedési ütemével is. A vírus másként kapcsolódik az emberi sejtekhez, és a kutatók ennek a „találkozásnak” a molekuláris képét tudják felrajzolni.

A fotón a tüskefehérje csúcsa és a humán receptorfehérje kölcsönhatása látható.

A kutatást összegző publikáció remélhetőleg az Amerikai Kémiai Társaság Lapjában (Journal of the American Chemical Society, JACS) jelenik meg hamarosan, szerzői Fazekas Zsolt PhD-hallgató, Karancsiné Menyhárd Dóra tudományos főmunkatárs és Perczel András egyetemi tanár.

A Szerves Kémiai Tanszéken a Szerkezeti Kémia és Biológiai Laboratóriumban, valamint az ELKH-ELTE Molekulamodellező Kutatócsoportban több, koronavírushoz kapcsolódó kutatás is zajlik. A csoport egyszerűsített ellenanyag-fejlesztéssel, valamint racionális hatóanyag kialakításával is foglalkozik. Többek között részt vesznek a hazai koronavírus elleni gyógyszer kifejlesztésében, a konzorciumot Kacskovics Imre egyetemi tanár irányítja.

Perczel András professzorral korábban Széchenyi-díja kapcsán beszélgettünk, az interjú itt olvasható.