70 éves a TTK - ünnepség az Eötvös Napon

2019.05.09.
70 éves a TTK - ünnepség az Eötvös Napon
Az ELTE Természettudományi Kar díjátadókkal, előadásokkal, szakmai bemutatókkal és filmvetítéssel ünneplte fennállásának 70. évfordulóját 2019, május 9.én, az Eötvös Napon. Az elmúlt időszak történetét Sziklai Péter mb. dékán összegzte.

Az ELTE a legrégebbi, mindmáig folyamatosan működő magyar egyetem. Pázmány Péter esztergomi bíboros-érsek 1635-ben Nagyszombaton (jelenleg Trnava) alapította és a jezsuiták vezetésére bízta. A Természettudományi Karhoz tartozó tudományterületek története is több száz éves múltra tekint vissza, a természettudományok oktatása és kutatása az alapítástól kezdve a Bölcsésztudományi Kar keretében folyt. Az egyetem szervezeti felépítése csaknem 200 éven át változatlan volt. 1949-ig Állam- és Jogtudományi, Bölcsészettudományi, Hittudományi és Orvostudományi Karral működött. A természettudományok intenzívebb fejlesztése érdekében a Bölcsésztudományi Kar 22 tanszékéből és intézetéből, valamint a Botanikus Kertből, illetve a Fizikai-Kémiai és Embertani Intézetekből 1949. május 16-án hozták létre az önálló Természettudományi Kart. 1953-ban a Természettudományi Kar kettévált, létrejött a Matematikai–Fizikai–Kémiai Kar, valamint az Élet- és Földtudományi Kar. A két Kar 1957-ben újra egyesült. A TTK végül 2001-ben költözött végeleges helyére, a lágymányosi campusra.

Az ELTE TTK az ország legnagyobb olyan intézménye, amely a legmagasabb szinten képviseli az összes természettudományt a felsőoktatásban.

Az itt felhalmozott szellemi tőke nélkülözhetetlen és egyedülálló eszközt jelent ahhoz, hogy a hallgatókat alkalmassá tegye a tudásintenzív információs társadalmakhoz való felzárkózásra. A jelenlegi oktatói gárdában számos Széchenyi-díjjal, Szent-Györgyi Albert-díjjal vagy más magas tudományos elismeréssel kitüntetett professzor dolgozik. Lovász László matematikus 1999-ben Wolf-díjat, 2010-ben Kyoto-díjat kapott, e két díjat a Nobel-díjjal tartják egyenrangúnak (matematikából nem osztanak Nobel-díjat). 

A kar különböző intézetei kimagasló tudományos eredményeket értek el. A Kémiai Intézet tudományos műhelyeiben született a legtöbb szabadalom és találmány. A legjelentősebb nemzetközi publikációs tevékenységet a Fizika és Matematikai Intézetek oktatói és kutatói végzik. Jelentős expedíciókat szerveztek, aktív részesei voltak az új területfejlesztési intézményrendszer kialakításának a Földrajztudományi Központ munkatársai. A hazai bányászat erős csökkenésével új utakat kereső földtudományi területen a Földtudományi Központban jelentős a különleges ipari szerkezeti anyagok kutatása, továbbá a kölcsönzött NASA holdkőzet és japán antarktiszi meteoritgyűjtemény vizsgálata jelentett fontos áttörést az űrkutatásban. A központ széleskörű nemzetközi együttműködésben eredményesen folytat kutatásokat a Föld, a felszín, a légkör és a világűr részletes megismerése érdekében. A Biológiai Intézet tanszékei országos és európai regionális szerepet játszanak a molekuláris biológiai kutatások és alkalmazások területén, a biodiverzitás kutatásában és megőrzésében, valamint a környezetvédelemben.

Karunk története

Az egyetem szervezeti felépítése csaknem 200 éven át változatlan volt. 1949-ig Állam- és Jogtudományi, Bölcsészettudományi, Hittudományi és Orvostudományi Karral működött. A természettudományok intenzívebb fejlesztése érdekében a Bölcsésztudományi Kar 22 tanszékéből és intézetéből, valamint a Botanikus Kertből, a Fizikai-Kémiai és Embertani Intézetekből 1949. május 16-i hatállyal létrehozták az önálló Természettudományi Kart. 1953-ban a Természettudományi Kar kettévált, létrejött a Matematikai - Fizikai- Kémiai Kar, valamint az Élet- és Földtudományi Kar. A két Kar 1957-ben újra egyesült. Karunk két új épületben nyert végleges elhelyezést 2001-ben a Lágymányoson, a Petőfi híd és a Lágymányosi híd közötti Duna-parton.

Ünnepség az Eötvös Napon

Idén 27. alkalommal rendeztük meg az Eötvös Napot az ELTE Természettudományi Karán. Az Eötvös nap története 1993-ban kezdődött, amikor Dr. Kiss Ádám, a Természettudományi Kar akkori dékánja megalapította a Kar napját, melyet minden év májusának második csütörtökjére tűzött ki, Eötvös Nap néven.

Az ELTE Természettudományi Karának napján idén három ünnep csoportosult: az Eötvös 100 Emlékév – báró Eötvös Loránd halálának 100. évfordulója, a Természettudományi Kar 70 éves fennállásának ünnepe és a Kar kiválóságainak – kiváló oktatóinak és hallgatóinak díjazása.

Az Eötvös Nap a TTK ünnepe. Az ünnepek fontosságára és közösségformáló erejére Dr. Szikklai Péter dékán megnyitó beszédében is kitért. Ünnepségünk első fele a világhírű magyar tudós fizikus, geofizikus báró Eötvös Loránd munkássága köré összpontosult: Dr. Patkós András (ELTE TTK Fizikai Intézet professzor emeritusza) fizikustól hallgattunk Eötvös közéleti és politikai szerepéről; Dr. Cserti Józseftől (ELTE Komplex Rendszerek Fizikája Tanszék) a fizikai felfedezéseiről; Molnár Gábortól (MTA–ELTE Geológiai, Geofizikai és Űrtudományi Kutatócsoport) a geofizikai munkásságáról. 

Ünnepségünk második felében a 70 éves Természettudományi Kar történetét ismerhettük meg a társkarok szemszögéből. Az ELTE történelmi karainak múltja sok éven át összekapcsolódott. A Bölcsészettudományi Kar, az Állam-és Jogtudományi Kar és a Természettudományi Kar esetében sok a párhuzamos szál. Ezért kértük meg társkaink képviselőit, emlékezzenek velünk a közös múltra. Elsőként a Közös történetünk a dualizmus korában c. előadást hallgathattuk meg a Bölcsészettudományi Kar professzora,  Dr. Borsodi Csaba előadásában. Ünnepségünk zárásaként A két Eötvös: a jogász és a természettudós c. előadást hallgathatjuk meg Dr.  Király Miklóstól, az ELTE Állam- és Jogtudományi Kar professzorától.

A Kar vezetése fontosnak tartja a kiváló teljesítmények megbecsülését. A program során a diákok is bemutatták saját kutatási témáikat, melyeket diákköri dolgozatban, amelyek a 2018 őszétől megrendezett Kari Tudományos Diákköri Konferenciákon sikeresen szerepletek. Ezeket rövid, kétperces, ú.n. liftbeszéd formában adták elő. A liftbeszéd a tudományos eredmények bemutatásának közérthető és a lényeget kiemelő formája. A szó eredete annak a kommunikációs formának az analógiája, amikor egy kutató a földszintről a harmincadik emeletig együtt utazik a tudományos igazgatóval, ez idő alatt kell meggyőznie a kutatási ötletének fontosságáról és megvalósíthatóságáról. A bemutatott tíz rövid előadást a hallgatóság facebookos szavazással értékelte.

  • Tuza Benedek, földrajz szakos hallgató   A bulinegyed varázsa és átka. Belső-Erzsébetváros társadalmi konfliktusai.    
  • Horváth Krisztián geológus hallgató  Fogszövettan: az őslénytan titokzatos oldala  
  • Boldizsár Bálint fizikus hallgató  A kevesebb néha több? Mit rejt a kvark-gluon-plazma? 
  • Bedics Anna biológus hallgató  Sótűrő baktériumok 
  • Sütő Péter vegyész hallgató  Oxitocin mérésére alkalmas analitikai módszer kidolgozása
  • Virók András geofizikus hallgató    A Keresztes-halom komplex geofizikai felmérése 
  • Topál Dániel meteorológus hallgató   Az Arktikus Oszcilláció időfüggése      
  • Gál Nóra biológus hallgató  Hogyan győzzük le a stresszt? 
  • Plaszkó Noel fizikus hallgató   A kvantumszámítógépek lehetséges építőkövei 
  • Pánczél Emese geológus hallgató  Miről mesélnek a források Esztergomban? 
  • Hegyi Betti geofizikus hallgató A Balaton mágneses felmérése 
A közönségszavazás alapján a legjobb liftbeszédet Boldizsár Bálint fizika szakos hallgató tartotta. A 2. helyezett Pánczél Emese, a harmadik helyezett Plaszkó Noel lett.

Dr. Sziklai Péter mb. dékán két kiváló oktató díjat adott át a Hallgatói Önkormányzat felterjesztése alapján. Idén Dr. Pálfia Zsoltnak, az ELTE Biológiai Intézet mérnök tanárámak, valamint Dr. Nagy Mártonnak, az ELTE Fizikai Intézet egyetemi adjunktusának adott át elismerést a kiemelkedő oktatási tevékenységük alapján.

A fotón: Nagy Márton és Pálfia Zsolt

Nagy Márton Érdekes és élményszerű oktatást valósít meg, folyamatosan motiválja hallgatóit a tanulmányi előrehaladásban és kutatásban. A tananyagon túlmutató érdekességeket is szívesen mond, ezek gyakran a későbbi tárgyak megértéséhez is hozzájárulnak. Fontos számára, hogy a tananyagot a hallgatók számára legérthetőbb módon mondja el, ezt figyelemmel is követi, sokszor ehhez a felsőéves hallgatók segítségét is kéri.

Pálfia Zsolt Hozzájárul az egyetemi oktatás színvonalának emeléséhez és szem előtt tartja, hogy a diákok hasznos és a további tanulmányaik során fontos tudást megszerezzék, és ezzel biztosítja, hogy a hallgatóknak meglesz a megfelelő alapja a többi tárgyhoz is. Nagyon jól magyaráz, emellett érződik rajta, hogy igyekszik úgy átadni az anyagot, hogy mindenki megértse. Személyes tanácsaival átsegíti a hallgatókat a nehéz időszakon.

A Tudományos Diákköri témavezetéseik országosan elismert magas színvonala alapján két oktató vehette át a Tudományos Diákkörért Érmet. Dr. Angyal Zsuzsanna, a Környezettudományi Centrum munkatársa és Dr. Felföldi Tamás, a Mikrobiológiai Tanszék munkatársa részesült a kitüntetésben.

A Kar legnagyobb tudományos diákköri szakterülete a biológus TDK saját témavezetői elismerését 10 éve alapította, Juhász-Nagy Pálra emlékezve. Ebben az évben Dr. Sebestyén Anna, a Semmelweis Egyetem I. sz. Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézet tudományos főmunkatársa, számos TDK témavezetője vehette át Dr. Müller Viktortól a Juhász-Nagy Pál díjat. 

Kiváló hallgatóink

Karunk hallgatóinak tanulmányi és kutatási színvonalát jellemzi, hogy a rendezvényen 205 tudományos diákköri elismerő oklevelet és 32 kiváló hallgató díjat adott át Dr. Sziklai Péter dékán. A kiváló hallgatók értékes könyvjutalmakat vehettek át az oklevél mellett, a rendezvény támogatóinak felajánlásából. Az OTDK-n induló ELTE- hallgatók névsorát és előadásaik címét itt olvashatja.

Barta Karola Anna

Biológus mesterszak

Bedics Anna

Biológus mesterszak

Benkő Péter

Biológus mesterszak

Bilics Viktória

Biológus mesterszak

Bognár Zsófia

Biológus mesterszak

Fazekas Csilla Lea

Biológus mesterszak

Marosi Endre Levente

Biológus mesterszak

Szentgyörgyi Viktória

Osztatlan tanárszak (biológia-kémia)

Gresina Fruzsina

Geográfus mesterszak

Magyari Sándor István

Földrajz alapszak

Mihály Enikő

Geográfus mesterszak

Nagy Bence

Osztatlan tanárszak (földrajz-biológia)

Kovács Tímea Orsolya

Csillagász mesterszak

Oravecz Éva

Geológus mesterszak

Segesdi Martin

Geológus mesterszak

Seli Bálint Attila

Csillagász mesterszak

Horváth Benedek

Fizikus mesterszak

Molnár Janka Sára

Fizika alapszak

Plaszkó Noel László

Fizika alapszak

Takátsy János

Fizikus mesterszak

Jantner Anna

Osztatlan tanárszak (kémia-matematika)

Simon Márton András

Vegyész mesterszak

Szanthoffer András György

Kémia alapszak

Térmeg Anita

Kémia alapszak

Bognár Imre Áron

Környezettudomány mesterszak

Bärnkopf Anna

Osztatlan tanárszak (matematika-fizika)

Boda Lívia

Alkalmazott matematikus mesterszak

Borbényi Márton

Matematika alapszak

Csépai András

Matematikus mesterszak

Fellner Máté

Alkalmazott matematikus mesterszak

Nagy Kartal Dávid

Matematika alapszak

A diákköri rendezvény Dr. Medzihradszky Kálmán professzor emeritus, a kari Tudományos Diákköri Tanács tiszteletbeli elnökének beszédével zárult.

Ezután 15 órakor Dr. Charles Withers geográfus díszdoktori előadásában széles hallgatóságnak beszélt kutatási témájáról. Charles Withersnek, az Edinburgh-i Egyetem földrajzprofesszorának az ELTE Szenátusa 2019. május 10-én adományoz doctor et professor honoris causa címet. A professzorral, akit 2015-ben a brit uralkodó és a skót miniszterelnök a Geographer Royal for Scotland címmel tüntetett ki, Győri Róbert, az ELTE TTK FFI Társadalom- és Gazdaságföldrajzi Tanszékének vezetője készített interjút, amely itt olvasható.

16 órakor kezdődött Thernesz Vilmos és Tóth L. Viktor Radio Universe című, a rádiócsillagászatról szóló filmjének angol nyelvű bemutatója. Az alkotásban neves, köztük Nobel-díjas tudósok kalauzoltak el a természettudományok világába, virtuális látogatásra invitálva a nézőt Európa ikonikus csillagászati műhelyeibe, óriási rádióteleszkópokhoz és a világegyetem távoli zugaiba. A filmben megszólalt a rádiócsillagászat atyjaként számon tartott Grote Reber, emellett számos anekdota és emberi vallomás hangzott el a megismerés csodájáról. Az alkotás azt is bemutatta, hogy az egyéni intuíció és a fáradságos csapatmunka hogyan vezetett el egy új tudomány megszületéséhez.

Az Eötvös Tudományos Játszóházban közel 140 általános-és középiskolás diák volt a vendégünk, akik interaktív módon ismerkedhettek meg Eötvös Loránd kísérleteivel. Az ELTE fizkus hallgatói segítségével megelevenedtek az Eötvös-ingával, az Eötvös-mérleggel, a Foucault-ingával, a Thomson-ágyúval, Eötvös Loránd sztereofotóival, ahol Eötvös Loránd hegyet mászott, valamint sok más érdekes fizikai kísérlettel.    

A rendezvény programja itt elérhető.

A meghívó letöltése pdf-ben.

Beszámoló a tavalyi Eötvös Napról.

KIEMELT TÁMOGATÓK

•    A Földgömb folyóirat kiadói
•    Akadémiai Könyvkiadó
•    Carthaphilus Könyvkiadó
•    EISZ Nemzeti program 
•    ELTE Eötvös Kiadó
•    ELTE Kancellária Szolgáltató Központ
•    Emberi Erőforrás Támogatáskezelő
•    Emberi Erőforrások Minisztériuma
•    Gabo könyvkiadó
•   HVG könyvek
•    IOP Publishing
•    L’Hamramttan Kiadó
•    Mozaik Kiadó Szeged
•    Nemzeti Tehetség Program
•    Proquest cégcsoport
•    Royal Society of Chemistry kiadó
•    Scientific Knowledge Services 
•    Taylor and Francis Group
•    Tinta Könyvkiadó
•    TTK Hallgatói Önkormányzat
•    Typotex Könyvkiadó

Eötvös Nap 2019

Eötvös Nap 2019

0

/

0

0

/

0