A dinoszauruszok koponyájának különös díszítettsége

2021.03.17.
A dinoszauruszok koponyájának különös díszítettsége
A dinoszauruszok számos csoportjánál a koponyán különféle alakú, méretű és funkciójú csontkinövések találhatók. A páncélos dinoszauruszoknál megfigyelt különös tréjok, tülkök, tüskék, gallérok vagy piramis alakú kidudorodások kialakulását vizsgálták az ELTE Őslénytani Tanszék kutatói. Eredményeik szerint a koponyacsont díszítésének a fajtársak felismerésében lehetett szerepük.

A dinoszauruszok esetében taréjok, tülkök, tüskék, gallérok vagy piramis alakú kidudorodások díszíthetik a koponyát. Egy klasszikus példa a Triceratops, amelynél a jó 1 m átmérőjű, nyakat védő csontpajzs előterében három, támadásra és védelemre egyaránt alkalmas csontos szarv mered előrefelé. De nemcsak a Ceratopsiáknál találunk ezen a téren változatosságot. Koponyadíszítettség tekintetében az egyik legmarkánsabb csoport a páncélos dinoszauruszoké, ahol annak kialakulását és egyedfejlődésen keresztüli változását még szinte alig vizsgálták.

A Bakonyi dinoszaurusz lelőhelyről előkerült gazdag páncélos dinoszaurusz leletanyag egyedülálló lehetőséget biztosított az ELTE Őslénytani Tanszék és a kanadai Guelph-i Egyetem munkatársainak, hogy jobban megértsék ennél a közel 130 millió éven keresztül létezett csoportnál e csonttani jellegzetesség kialakulását, változatosságát és lehetséges szerepét.


A kutatás során felhasznált koponyaelemek és CT metszeteik.

"Az elmúlt 20 év kutatásainak köszönhetően mára több részleges koponya és töredékes koponyaelem került elő Iharkútról, melyek ennek a négy méteres, tüskés növényevő különböző fejlettségű egyedeihez tartoztak: amíg a legkisebb koponya alig volt 15-17 cm, a legnagyobb elérte a 35-40 cm-t" - mondta a kutatást vezető Ősi Attila paleontológus, az ELTE Őslénytani Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára.

Magyar János és Rosta Károly, az ELTE Őslénytani Tanszék munkatársainak áldozatos munkája révén a koponyák egyes darabjairól háromdimenziós rekonstrukciók készültek, melyeket aztán digitálisan összeillesztve és kitöltve a hiányzó részeket, a létrejött koponya rekonstrukciókon össze tudták vetni azok kiterjedését és alakját. A kutatócsoport a budaörsi Zeiss CT berendezésével megvizsgálta a csontok belső szerkezetét is, így

az alig egytized milliméteres digitális szeletekből megismerhették milyenek is ezek a 85 millió évvel ezelőtti csontok belülről.

A kutatásban résztvevő Matthew Vickaryous-szal a Guelph-i Egyetem professzorával közösen hasonlították össze az Észak-Amerikából ismert Euoplocephalus koponya díszítettségét a hazai leletekkel. Amíg az észak- amerikai rokon formánál a koponya díszítettségét részben az okozza, hogy az állat egyedfejlődése során csontelemek forrnak hozzá a koponyacsontokhoz és teszik azokat dudorossá, tüskéssé, addig a Hungarosaurus esetében ennek nyomát sem találták. Utóbbinál egész egyszerűen maguk a koponyacsontok vastagodnak meg és váltak díszítetté, ami néhol 4-5 cm-es tarjok, dudorok formájában nyilvánul meg. "Ezzel bizonyítást nyert, hogy a mai hüllőknél tapasztalható folyamatokhoz hasonlóan a páncélos dinoszauruszoknál sem egyetlen folyamathoz kötődött a koponya díszítettség kialakulása" – mondta Ősi Attila.

A kutatás másik fő eredménye, hogy végre különböző fejlettségű egyedeken figyelhették meg a koponya díszítettségének kialakulását. Ebből derült ki, hogy a koponya díszítettséget okozó csontdudorok és taréjok (a Hungarosaurus esetében pl. a szemüreg fölött) már az egyedfejlődés korai szakaszában még egyáltalán nem kifejlett egyedeknél is erőteljesek voltak.

Hogy ezeknek a csontképleteknek pontosan mi lehetett a funkciója, erre egyelőre nincs egyértelmű válasz. A funkció tekintetében a mai, csontdudorokkal, taréjokkal rendelkező állatoknál (pl. gyíkok, krokodilok, madarak) is nagyon sok féle válasz van és még több esetben nem is ismerjük azt. Abból azonban, hogy már az egyedfejlődésnek viszonylag korai fázisában is jelen volt az erőteljes koponyadíszítés, arra gondolhatunk, hogy talán a saját fajtársak felismerésében, mint inkább a nemek közti különbség hangsúlyozásában lehetett szerepük. Ennek tisztázásához azonban további és teljesebb leletanyagra van szükség.