A kutyák hozzánk hasonlóan értik a szavakat

Aki próbált már a kutyájának szavakat tanítani, tudja, hogy miközben az egyszerű instrukciók (pl. ül, gyere) követése legtöbbüknek viszonylag könnyen megy, a tárgynevek tanulása sokkal nehezebb. Az ELTE Etológia Tanszék kutatói most a kutyák agyi válaszait vizsgálva mutatták ki, hogy a látszat ellenére

a kutyák nemcsak hogy értik a tárgyszavak jelentését, de az ezt támogató agyi és mentális folyamataik is hasonlóak azokhoz, amiket az embereknél látunk.

„A kutyák nem csak tanult viselkedéssel reagálnak a szavakra, hanem valóban értik a jelentésüket – mondja Boros Marianna, az ELTE Etológia Tanszéken működő Neuroetológiai Kutatócsoport kutatója, a tanulmány egyik vezető szerzője. – Nem csak a kontextus alapján találják ki, hogy mire vonatkozhat egy-egy szó, hanem a szavak hallatán előhívnak egy emléknyomot (mentális reprezentációt). A mentális reprezentáción keresztül történő jelentésfeldolgozást referenciális szóértésnek hívjuk, és sokan úgy gondolják, hogy ez kizárólag emberi képesség.”

„A beszélni még nem tudó csecsemők vagy állatok szótudását mérő tesztekben általában aktív választ várnak a tesztalanyoktól – magyarázza Magyari Lilla, a Neuretológiai Kutatócsoport és a Stavangeri Egyetem munkatársa, a tanulmány másik vezető szerzője. – A kutyáktól például azt kérjük, hogy hozzanak ide egy tárgyat, vagy menjenek oda hozzá. Csak kevés kutya tudja a véletlen szintnél jobban teljesíteni ezeket a teszteket. Mi arra voltunk kíváncsiak, hogy nem lehetséges-e, hogy valójában értik a szavakat, csak a feladat okoz nekik nehézséget.”

A kutatók ezért úgy döntöttek, hogy a kutyák passzív tudását vizsgálják non-invazív EEG segítségével, mert korábbi tapasztalatuk szerint a kutyák agyi válaszának mérése érzékenyebb módszer lehet a nyelvértés vizsgálatára. A kísérletben 18 kutya vett részt gazdájával. A gazda kimondta egy tárgy nevét, majd felmutatta a tárgyat. De néha meglepte a kutyáját, és nem azt a tárgyat mutatta fel, amelyiknek a neve elhangzott. Eközben a kutatók EEG-vel mérték a kutya agyi aktivitását, feltételezve, hogy ha az elhangzott szó aktiválja a kutyáknál a tárgy mentális reprezentációját, akkor a kutya várni fogja, hogy az azzal megegyező tárgy legyen felmutatva.

Emberi kísérletekben a szó és a tárgy közötti eltérés érzékelését negatív EEG jel kíséri, amely a bemutatástól számított 400-ik miliszekundumban szokta elérni maximumát. A kutyáknál egy hasonló időbeli lefutású mintázatot tapasztaltak a kutatók, amely embereknél a szavak jelentésének feldolgozását tükrözi. A kutyáknál mért különbség nagyobb volt azoknál a tárgyaknál, amelyek nevét a kutyák jobban ismerték, ami tovább erősíti azt az értelmezést, hogy

az itt talált agyi mintázat valóban a kutyák szóértését tükrözi.

Ráadásul, a kutatók meglepetésére, az, hogy hány szót ismert egy kutya, nem volt hatással az eredményekre.

“Nem számít, mekkora a kutya szókincse, a kutya elméje képes arra, hogy egy szót hallva előhívja a hozzá tartozó mentális reprezentációt. Vagyis úgy tűnik, hogy ez a képesség nemcsak néhány, kivételesen sok tárgyszót ismerő egyedre jellemző, hanem általánosan jelen van a kutyákban” – teszi hozzá Andics Attila, a kutatócsoport vezetője.

Az, hogy a kutya mint faj az emberhez hasonlóan általánosságban képes referenciálisan érteni a szavakat, alapvetően megváltoztathatja azt, ahogyan a kutatók az ember nyelvhasználatának egyediségéről gondolkodnak. Az Etológia Tanszék kutatóinak eredményei hatással lehetnek a nyelv evolúciójának elméleteire és modelljeire, de a kutyatartók számára is fontos felismeréseket tartalmaznak.

„A kutyák többet értenek, mint amennyit mutatnak – mondja Magyari. – Habár gyakran úgy tűnhet, hogy nem tudják miről beszélünk, valójában érthetik egyes szavak jelentését.” Az eredmények azonban további kérdéseket is felvetnek. Nem tudni, hogy a kutyák referenciális szóértési képessége fajspecifikus jelenség-e, vagy más emlősöknél is jelen lehet, illetve hogyan alakult ki ez a képesség és összefügg-e a kutyák domesztikációjával. Annak a megválaszolása is várat magára, hogyha a kutyák az emberekhez hasonlóan értik a tárgyszavakat, miért okoz nekik nehézséget elsajátítani azokat.

A tanulmány 2024. március 22-én jelent meg a Current Biology folyóiratban.

Forrás: ELTE TTK Biológiai Intézet