A légkör és a hidroszféra modellezésétől az ökoszisztémák helyreállításáig

A Pannon Egyetem által vezetett Éghajlatváltozás Multidiszciplináris Nemzeti Laboratórium hazai egyetemek (Eötvös Loránd Tudományegyetem, Semmelweis Egyetem, Miskolci Egyetem), kutatóintézetek (Balatoni Limnológiai Kutatóintézet, Ökológiai Kutatóközpont) és az Országos Meteorológiai Szolgálat szakmai összefogásából jött létre.

A Nemzeti Laboratórium tevékenysége kiterjed az éghajlatváltozást okozó tényezők, valamint a természetre, a gazdasági rendszerekre és a társadalomra gyakorolt hatásuk tanulmányozására, továbbá a kutatás-fejlesztési tevékenység ellátására a technológiai és társadalmi adaptáció területén. Kiemelten fontos célja a hazai és nemzetközi hálózatépítés és a beágyazottság növelése, a koncentrált kutatási kapacitással ugyanis nemzetközi és EU-s pályázatok nagyobb eséllyel nyerhetők el.

A projekt nyitórendezvényét 2023. február 14-én tartották Veszprémben. A megnyitón valamennyi konzorciumi partner bemutatta az általa koordinált alprojekteket. Az ELTE képviseletében Mádlné Szőnyi Judit, az ELTE-n folyó tudományos kutatások szakmai vezetője tartott előadást Az éghajlatváltozás komplex környezeti hatásai címmel. 

Az éghajlatváltozás jellegének, illetve várható hatásainak feltárásához

megfelelő éghajlati alapadatokra, korszerű modellezési eljárásokra van szükség.

A Barcza Zoltán vezetésével folyó adatbázisfejlesztés kulcsfontosságú eleme a munkának, erre alapulhatnak majd a klíma jövőbeni alakulására vonatkozó becslések. A projekt egyik fő célkitűzése a FORESEE szabad hozzáférésű klímaadatbázis továbbfejlesztése, folyamatos bővítése, ezzel egyidejűleg adatszolgáltatás végzése a múltra, illetve a jövőre vonatkozóan.

Fontos feladat az éghajlatváltozással összefüggő vizsgálatokat segítő Biome-BGCMuSo modell fejlesztése is. A biogeokémiai modell a talaj-növény rendszer működését szimulálja, illetve teljes üvegházhatású gáz mérleget is becsül. Kurrens téma a kiülepedő szaharai eredetű ásványi por vizsgálata, ennek egyik ága a panelek hatásfokát, élettartamát és parametrizálását javító fotovoltaikus energiatermelésre vonatkozik.

Az ELTE küldöttsége a nyitórendezvényen (balról jobbra): Szabó Zoltán, Mészáros Róbert, Barcza Zoltán, Mádlné Szőnyi Judit, Erhardt Ildikó, Pongrácz Rita, Varga György

Az éghajlatváltozás számos módon befolyásolja a szennyezőanyag-kibocsátási trendeket és a légszennyezettségi epizódokat. Az ezzel kapcsolatos kutatásokat az ELTE-n Mészáros Róbert vezeti. A kutatók a rendelkezésre álló adatoknál részletesebb tér- és időbeli felbontású mobil és beltéri méréseket végeznek ún. low-cost szenzorokkal. A mérésekbe a lakosság is bevonható, ami segítheti a környezettudatos gondolkodásmód fejlesztését.

Az alprojekt kiemelt célja a levegőminőség hatékonyabb modellezése, ennek során a kutatók

elemzik a levegőminőséget befolyásoló nagytérségű időjárási rendszerek változásait,

a CAMS levegőminőség-előrejelző modellek korrekcióját végzik magyarországi mérések alapján, különböző emisszió-csökkentési stratégiák hatását értékelik a SHERPA modellel, továbbá eltérő kibocsátási adatbázisok hatását vizsgálják a WRF-Chem csatolt időjárás-előrejelző levegőkémiai modellel. A kutatásokhoz kapcsolódva 2022 augusztus végén nyári iskolát szerveztek. 

Az ELTE kutatói a hidroszférára irányuló vizsgálatokat végeznek a projekten belül. Magyari Enikő és csoportja a klímaváltozás mozgatórugóit elemzik a fenntartható tavi ökoszisztémák biztosítása érdekében. Üledékfuratok pollen-, geokémiai és árvaszúnyog-lárva proxy vizsgálataival a Kárpátok magashegyi tavi ökoszisztémáit tanulmányozzák. A vizsgálatokkal meghatározható a tavak biztonságos működési tartománya, kimutathatók kihalások, és a biológiai invázió is nyomon követhető.

E kutatások jelentősége a tavak restaurációs célállapotának meghatározásában rejlik, ami kiindulópontot jelenthet a helyreállításhoz. Az eredmények alapján kidolgozhatók természetvédelmi intézkedések, összesíthetők az ökoszisztéma-szolgáltatások, és a társadalom is érzékenyebbé tehető a nagy biodiverzitású ökoszisztémák átalakulásával szemben. A projektben

fontos cél a Balaton biztonságos működési tartományának elemzése is.

A vízciklus láthatatlan részére irányuló kutatásokat Mádlné Szőnyi Judit fogja össze. E téren a kiinduló hipotézis az, hogy a felszín alatti vízáramlások elszenvedhetik, de pufferelhetik is az éghajlatváltozás hatásait. A kutatás célja annak kiderítése, hogy a legkitettebb hazai területeken, mint például a Duna-Tisza köze, milyen hatást gyakorol a klímaváltozás a felszín alatti vizekre és az ökoszisztémákra.

A csoport numerikus modellezést végzett annak érdekében, hogy megértse a felszín alatti vízáramlási rendszerek várható átalakulását. Kimutatta, hogy a vízszintcsökkenéssel párhuzamosan az ökoszisztémákat tápláló hierarchikus vízáramlási rendszerek egyszerűsödnek, behatolási mélységük csökken. Ugyanakkor a felszín alatti térrész lehetőséget ad innovatív alkalmazkodásra, például a víztartókban történő céltudatos víztárolásra. A kutatók

vízpótlás tekintetében „természeti alapú” koncepció kidolgozásán dolgoznak.

2023. február 22-én Gelencsér András, a Pannon Egyetem rektora, az ÉMNL projekt szakmai vezetője és Rostási Ágnes projektkoordinátor látogattak el az ELTE TTK-ra, ahol egy workshop keretében mind a négy ELTE-s alprojekt bemutatta előrehaladását, eddigi eredményeit és terveit. Az esemény további célja a közös gondolkodás, valamint a jövőbeni kutatási irányvonalak kialakítása volt. A szakmai programba az alprojekt felelősök mellett Harangi Szabolcs, az ELTE FFI igazgatója, Erhardt Ildikó projektmenedzser és a munkában közreműködő kutatók, posztdoktorok, PhD-hallgatók is aktívan bekapcsolódtak.

Gelencsér András, Harangi Szabolcs, Rostási Ágnes és a projekt közreműködői a munkaértekezleten

Forrás: elte.hu