Az első magyarországi dinoszaurusz-tojás leletek
Ősi Attila, az ELTE Őslénytani Tanszék vezetője által irányított iharkúti ásatásokon korábban egy pár centiméter hosszú, rendkívül töredékes, ovális alakú, különös felülettel rendelkező leletet találtak. Bármilyen aprónak és töredékesnek tűnt, annál értékesebbnek bizonyult ez a maradvány, hiszen mára kiderült, hogy nem másról van szó, mint fosszilis dinoszaurusztojásról, amelyhez hasonlót még nem találtak Magyarországon.
Egy dél-koreai kutatócsoport is bekapcsolódott az iharkúti ásatásba, mely során több ezer késő kréta kori, vagyis nagyjából 85 millió éves fosszilis tojáshéjtöredék került ki. Ezek alaktani, mikroszerkezeti és elemösszetételi vizsgálatának látott neki öt évvel ezelőtt munkatársaival Prondvai Edina, aki jelenleg az MTA-MTM-ELTE Paleontológiai Kutatócsoport tagja.
A kutatóknak sikerült cáfolniuk egy korábban népszerű elméletet, mely szerint ez a tojáshéjtípus kihalt, gekkószerű gyíkoktól származik.
Kiderült ugyanis, hogy a felületén látható rücskök és kiemelkedések pontosan megegyeznek a Pseudogeckoolithus tojáshéj töredékeken látható díszítettséggel.
A Pseudogeckoolithus tojások és a feltételezett tojásrakó maniraptora dinoszaurusz rekonstrukciója. Illusztráció: Julius Csotonyi
A magyar kutatók egy 2020 elején megjelent publikációjában kristályszerkezeti vizsgálatokkal minden kétséget kizáróan bebizonyították, hogy nemcsak az iharkúti, de az egész késő kréta kori európai szigetvilágban elterjedt, és a gekkótojáshéjnak gondolt leletek is madárszerű dinoszauruszok vagy akár már valódi madarak tojásaihoz tartoztak.
A vizsgálatok nyomán kiderült, hogy Ősi Attila csapatának apró, ovális fosszíliája különlegesebb, mint gondolták.
„Így döbbentünk rá, hogy ezzel a jelentéktelennek tűnő lelettel nem mást tartunk a kezünkben, mint az első, Magyarországról előkerült fosszilis dinoszaurusztojást” – emlékszik vissza Prondvai Edina. A microCT-felvételek alapján a részleges tojásban sajnos nincsenek embrionális csontmaradványok, és javát a belsejét kitöltő üledékes kőzet alkotja, így csak a felületén tapadó, repedezett héjmaradványok igazolják az eredetét.
Az apró, 85 millió éves első magyar dinoszaurusztojás különböző nézetekben. Fotó: Szabó Márton
Ugyan a dinótójás szó hallatán mindenki egy görögdinnye méretű tojásra számítana, a varjútojás méretű első magyar példány mégsem okozott csalódást a kutatóknak: „A tény, hogy egy ennyire pici tojás maniraptora dinoszaurusztól származott, és hogy mérete ellenére megőrződött, már önmagában is rendkívül érdekes. A héjtöredékek gyakoriságával együtt ez arra utal, hogy
ezek az állatok az egykori folyópart közelében, és talán telepesen fészkeltek.”
– magyarázza Prondvai, és hozzáteszi: „Ezek az eredmények nem csupán új megvilágításba helyezik a madárszerű dinoszauruszok késő kréta kori európai elterjedéséről alkotott nézeteinket, de felhívják a figyelmet az ilyen apró, töredékes leletek tudományos jelentőségére is.”
A kutatók Comparative crystallography suggests maniraptoran theropod affinities for latest Cretaceous European ‘geckoid’ eggshell c.közleménye a Papers in Palaeontology szaklapban jelent meg.
Forrás: MTA