Az ELTE is bekapcsolódik a most induló nemzetközi égboltfelmérésbe
A Vera C. Rubin Obszervatórium Chile északi részén, az Atacama-sivatag szélén épült 2680 méteres magasságban. Az obszervatórium 8,4 méter tükörátmérőjű, Charles Simonyiról elnevezett távcsöve 2025 végén kezdi el tízéves égboltfelmérő programját.
A magyar származású Charles Simonyi, aki kétszer is járt az űrben, jelentős pénzadománnyal járult hozzá ahhoz, hogy a teleszkóp főtükrének készítése már 2008-ban elkezdődhetett. A hamarosan munkába álló távcső a világ legnagyobb digitális kameráját rejti, amely a maga 3200 megapixelnyi érzékelőfelületével (ez 400 darab ultra-HD kijelzőnek felel meg) egyetlen felvétellel hatalmas, 49 teleholdnyi égterületet képes rögzíteni. Az obszervatórium LSST (Legacy Survey of Space and Time / A tér és idő időtálló felmérése) programja minden eddiginél részletesebb képet fog nyújtani az univerzum közeli és távoli objektumairól és azok változásairól.
Rögzíteni fog mindent, ami szokatlan: naprendszerbeli objektumok elmozdulását, csillagok felfényesedését és elhalványodását, szupernóvarobbanásokat és más kozmikus kataklizmákat. Éjszakánként 10 millió riasztást fog küldeni az égen talált változásokról, az egyedi képek elkészítése után 60 másodpercen belül. Ezek a riasztások teljes mértékben nyilvánosak lesznek. A "színes time-lapse mozi", azaz
a hat színben készült felvételek korábban elképzelhetetlen adatmennyiséget jelentenek majd:
a tízéves program végére várhatóan mintegy 500 petabájt (PB) adatmennyiség fog összegyűlni. A tervek szerint az LSST 20 terabájt adatot rögzít majd éjszakánként – összehasonlításként: a Hubble űrtávcső 2 gigabájtot, a James Webb űrtávcső 57 gigabájtot rögzít.
A sötét anyag felfedezőjéről, Vera Rubinról elnevezett obszervatórium felmérése a sötét anyag és a sötét energia kutatásában, a Tejútrendszer feltérképezésében, a változó fényű csillagok és csillagrobbanások (nóvák, szupernóvák és más tranziens asztrofizikai objektumok) tanulmányozásában, valamint a Naprendszer kis égitestjeinek feltérképezésében (ideértve az idegen naprendszerekből a Föld közelébe tévedő üstökösöket és kisbolygókat) forradalmasítja majd a csillagászatot.
A nemzetközi együttműködésben világszerte mintegy 4000 kutató és mérnök vesz részt. A magyar kutatók a változócsillagok mesterséges intelligenciával történő klasszifikációjában, halvány üstökösök és kisbolygók vizsgálatában és galaxiskatalógusok összeállításában is szoftverfejlesztéssel segítik az adatok teljes körű kihasználását és feldolgozását. A HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontjában, az ELTE Fizikai és Csillagászati Intézetében, valamint az ELTE szombathelyi Gothard Asztrofizikai Obszervatóriumában dolgozó kutatók kozmológiai, naprendszeres, asztrofizikai tranziensekkel, változócsillagokkal és galaktikus archeológiával kapcsolatos vizsgálatokba kapcsolódhatnak be a munkába.
Fotó: VN/Vera C. Rubin Observatory/NSF/DOE
(Forrás: elte.hu)