Az MTA új doktorai
„Aki ma átveszi az MTA doktora cím megszerzését tanúsító oklevelét, szakterülete tudományos közössége előtt bizonyította, hogy az általa művelt tudományág kiválósága. Olyan szakember, akinek teljesítményét a tudomány belső, rendkívül szigorú szabályai alapján bírálták el” – mondta köszöntőjében Freund Tamás, az MTA elnöke. Kiemelte, hogy egy-egy pályázó beadott disszertációját rendkívül alaposan, másfél-két év alatt körülbelül 100 szakértő minősítette.
Karunkról 4 fő nyerte el a Magyar Tudományos Akadémia doktora címet.
Csanád Máté akadémiai doktori értekezésében az ősrobbanás korai anyagi állapotát vizsgálta nagyenergiás nehézion-ütközésekben mért adatok alapján. Ennek az extrém ősanyagnak a térbeli és időbeli szerkezetét és fejlődését elemezte. Módszerei: elméletileg a hidrodinamikai leírás, kísérletileg pedig a femtoszkópia. Az amerikai E. Hubble által kidolgozott csillagászati módszert átültette az ultragyors (~3×10–24 s) femtoszkópikus folyamatok vizsgálatára. Kiszámolta az erős kölcsönhatással létrejött kötött állapotok jellemzőit, és ezeket összevetette kísérletileg mért adatokkal. A kísérletileg előállított ősanyag állapotának időben kiátlagolt tulajdonságait fotonok és leptonpárok segítségével vizsgálta. Olyan új megoldásokat mutatott be, amelyek megengednek időben változó állapotegyenletet. Megalkotott egy korábban ismeretlen hidrodinamikai megoldásosztályt, amellyel leírta az ősanyag irányfüggő folyamatait és azok időfejlődését is. Femtoszkópiai módszerekkel adatelemzéseket folytatott a BNL PHENIX kísérleténél. Megállapította, hogy a keletkező pion részecskék forrása jól leírható az ún. Lévy-eloszlásokkal. Méréselemzéssel meghatározta az eloszlások stabilitási paramétereit. Új skálaparamétert vezetett be, amellyel vizsgálható, hogy részlegesen helyreállítható-e a királis szimmetria. A Buda–Lund-modellben szögkorrelációkkal szétválasztotta a sebességtér és a koordinátatér aszimmetriájának hatását. A kapott eredményeket a kísérletek a későbbiekben alátámasztották.
Kriska György akadémiai doktori értekezésének központi témája a vízirovarok polarizációérzékelése és a poláros ökológiai csapdák kérdésköre. A szerző kutatási eredményei igazolták, hogy a repülő polarotaktikus vízirovarok távérzékelésük során felhasználják az optikai környezetük fénypolarizációs mintázatából eredő információkat, amelyek meghatározó jelentőségűek lehetnek a szaporodási, megtelepedési és táplálkozási viselkedésükben. Kutatásai egyrészt új adatokat eredményeztek a kérészek, szitakötők, árvaszúnyogok és böglyök polarizációérzékelésével és ennek biológiai szerepével kapcsolatban, másrészt kimutatták különböző mesterséges poláros fényforrások és polarizációs mintázatok vízirovarokra kifejtett hatásait. A polarotaktikus vízirovarok peterakásra a vízfelszínnel szemben gyakorta előnyben részesíthetnek olyan mesterséges felületeket, amelyek erősen és vízszintesen poláros fényt vernek vissza. A jelenség okainak feltárása vezetett el az ökológiai fényszennyezés egy új válfajának, a poláros fényszennyezésnek a felismeréséhez és meghatározásához. A kutatási eredmények gyakorlati felhasználásaként kollégáival kifejlesztette a poláros fényszennyezés és az összetett foto- és polarotaktikus ökológiai csapda hatását csökkentő/megszüntető eljárásokat, eszközöket, valamint a közegészségügyi és gazdasági szempontból kártékony böglyöket fénypolarizációs módszerrel befogó csapdákat.
Kubinyi Enikő akadémiai doktori értekezésében sokrétűen vizsgálta a családban élő kutyák öregedését és annak hatásait a kutyák viselkedésére, tanulási képességére és memóriateljesítményére. Az öregedés etológiai és élettani változásait az izomtömeg, a fehérjeszintézis, az anyagcsere, az érzékszervek működésének megtartottsága és az alvás összefüggéseiben tárta fel. Ehhez többféle megközelítést használt. Kérdőíves lekérdezési módszerrel nagy mintán vizsgálta a kutyák alapvető viselkedési elemeit a gazdák bevonásával. Új viselkedési teszteket dolgozott ki, melyekkel különböző korú és életmódú kutyákat külön képzés nélkül össze lehet hasonlítani, valamint élettani teszteket állított össze a kutyák alvási agyi elektromos tevékenységének vizsgálatára. Létrehozott egy kutyaagy- és -szövetbankot, mely későbbi molekuláris biológiai vizsgálatokat tesz lehetővé, és kombinálható lesz a viselkedési, élettani és genetikai adatokkal. A tesztek lehetővé tették a kutyák értelmi képességeinek vizsgálatát, valamint a korral járó személyiségváltozás kimutatását. Megállapította, hogy a kutyáknál a kognitív képességek hanyatlása, a pozitív érzelmi tartalmak erősebb érzékelése, az alvási orsók és a személyiség változása az öregedés folyamán hasonlítanak az emberéhez, és így a kutya öregedése az emberi öregedés jó modellje lehet, valamint az eredmények javíthatják az emberekkel együtt élő kutyák életminőségét is.
Mádlné Szőnyi Judit akadémiai doktori értekezése a Budai-hegység termálkarsztjának és tágabb környezetének felszín alatti vízáramlásrendszerével foglalkozik. Az új és a régebbi adatokat az ún. egységes medenceszemléletű hidrogeológiai elmélet keretében rendszerezte. A fedetlen és a csatlakozó fedett karbonátos víztartó rendszerek hidrogeológiai környezetével kapcsolatos gyakorlati problémák kezelésére medencehidraulikai alapokon álló módszert dolgozott ki. Bebizonyította a karsztos kőzetekben kialakuló függőleges vízáramlások fontosságát. A Budai-termálkarszt rendszerében elkülönítette a beszivárgásból származó, a csapadékeredetű és a mélyről jövő vízáramlásokat. Utóbbiról megállapította, hogy uralkodóan tengeri eredetű NaCl-os vízről van szó. Numerikus szimulációval, hőmérsékleti és kémiai adatok segítségével kimutatta, hogy a hőmérséklet-különbségből adódó hajtóerő az elmúlt 12 millió évben csökkenő tendenciát mutat.
Kollégáink eredményeihez szívből gratulálunk és további sikereket kívánunk Nekik!
Forrás: MTA