CMS konferencia Budapesten
A CMS (Kompakt Müon Szolenoid) együttműködés már sok jelentős eredményt mondhat magáénak, a Higgs-bozon vizsgálatában elért eredményeiről az elmúlt hónapokban is több hír jelent meg. Az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) Nagy Hadronütköztetője (LHC) mellett működő CMS kísérlet tíz éve gyűjt és elemez adatokat, egyre növekvő pontossággal. Több mint négyezer kutató, mérnök és diák összefogása révén a világ egyik legnagyobb tudományos vállalkozása. A kollaboráció a múlt héten publikálta a nyolcszázadik tudományos eredményét referált folyóiratban. A közlemények közül mintegy száz eredményre egyenként több mint száz hivatkozás érkezett a kutatóközösség független tagjaitól.
Hazánkban a CMS tagintézményei közül az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Wigner Fizikai Kutatóközpont már a legelső ilyen tudományos publikációban vezető szerepet játszott. Azóta is aktívan részt vesznek mind az adatok kiértékelésében, mind a kísérlet technikai fejlesztésében és működtetésében. Ennek fontos része a Debreceni Egyetem és a debreceni ATOMKI számos fejlesztése, köztük a müonokat érzékelő detektorok pozícionálásával kapcsolatban, valamint a Wigner FK hozzájárulása a félvezető nyomkövető rendszerhez. Az ELTE az adatokat valós időben kiválasztó triggerrendszer, az adatmennyiség mérésére specializálódott luminozitásmérő detektorok, illetve a nehézion ütközések vizsgálatában fontos nulla szögű kaloriméter működtetésében játszik szerepet.
A legújabb fizikai eredmények áttekintése mellett a legnagyobb szerepet a rövid- és hosszútávú tervezés kapta. A Nagy Hadronütköztető decembertől kezdve kétéves továbbfejlesztésen esik majd keresztül, melynek végére a proton – proton ütközések energiája eléri a tervezett 14 TeV-et. A CMS berendezéseinek nagyszabású technológiai megújulása is folyik, hogy a detektor alkalmazkodhasson a folyamatosan emelkedő nyalábintenzitáshoz. A legnagyobb kihívást az jelenti, hogy ebben a két évben a már összegyűjtött, hatalmas mennyiségű adat elemzése is tovább folyik majd, amely a kutatói munkaerő és minden egyéb erőforrás körültekintő szervezését igényli.
“A magyar résztvevők szakmai előadásai is említésre méltóak: az ELTE Fizikai Intézetében működő MTA-ELTE Lendület kutatócsoport munkatársai a luminozitás mérésés a nehézion program eredményeiről és terveiről beszéltek, míg a Wigner FK kutatója illetve az ELTE egyik a Wigner FK-ban kutató hallgatója a nyomkövető detektor működéséről tartott előadást. A fiatal munkatársak és diákok egy poszter szekcióban is bemutatkozhattak. A debreceni ATOMKI fiatal kutatója a szuperszimmetrikus részecskék kereséséről számolt be. Az ELTE öt BSc, MSc és PhD hallgatója és az MTA-ELTE Lendület csoport két fiatal szakembere kutatásaik változatos palettáját mutatta be, az erős nukleáris kölcsönhatással a nagyenergiájú ütközésekben keletkező részecskék közti korrelációk vizsgálatától a sötét anyag titkára esetlegesen választ nyújtó szuperszimmetrikus részecskék kereséséig. A 36 poszter közül a négy legjobbat az együttműködés díjjal is jutalmazta, és ezen díjak egyikét nagy örömünkre az ELTE egyik munkatársa nyerte el a proton ütközésekben a többszörös partonszórás kimutatását megcélzó munkájával.” – tájékoztat Pásztor Gabriella MTA-ELTE Lendület kutatócsoport vezető, aki jelenleg a CMS Együttműködés luminozitás mérésért felelős munkacsoportjának társkoordinátora.
A CMS kísérlet aktívabb, mint valaha: ebben az évben 50 százalékkal nőtt a hetente elkészülő tudományos publikációk száma az utóbbi évtized átlagához képest. “Az idei év ismét különleges adatokkal is szolgál majd: novemberben négy hétig protonok helyett a tőlük 208-szor nehezebb ólomionok fognak ütközni az LHC-ben, hogy az Ősrobbanás után néhány milliomod másodperccel a világot betöltő sűrű és forró kvarkanyag tulajdonságait vizsgálhassák. Erre az adatfelvételre, amely az első tíz év tudományos programjának utolsó eleme, nagy odafigyeléssel készül jelenleg is a kísérlet, a magyar intézmények hagyományosa aktív részvételével” – mondja Veres Gábor egyetemi tanár, aki 2016-ban a CMS nehézion adatfelvétel társkoordinátora volt.