Egy piciny kristály segít a vulkánkitörések azonosításában

Az ELTE kutatói az urán és ólom izotópjainak nagy pontosságú lézeres gerjesztés utáni mérését követően számították ki a kapott adatokból a kristályosodási időt, majd ebből a vulkáni kitörések korát. Dr. Lukács Réka geológus vezetésével az ELTE Kőzettan-Geokémiai Tanszék és MTA-ELTE Vulkanológiai Kutatócsoport munkatársainak eredményeit a szakterület egyik legelismertebb folyóirata, a Frontiers in Earth Science című tudományos szaklap jelntette meg nyílt hozzáféréssel.

A tanulmányban a korábbi eredmények után a kutatóknak további vulkáni lelőhelyeket sikerült összekapcsolniuk a már azonosított 5 nagy kitörés idejével. Köztük van Ipolytarnóc, a világhíres lábnyomokat és kovás famaradványokat őrző lelőhely és a Kazár közeli Arany-hegy. A koradatok mellett

nemzetközi szinten is elsőként alkalmazták a cirkon kristályok nyomelem összetételi ujjlenyomatát, hogy megerősítsék a kitörési termékek összetartozását.

Ez a technika egy új lehetőséget ad a tefrakronológiában, azaz az egymástól távol lévő vulkáni képződmények korrelációjában.

Az ábra sokváltozós matematikai módszer segítségével mutatja a vulkáni képződmények korrelációját.

Kutatásukban közel 1000 cirkon kristály mérési adatát használták fel és az összetartozás elemzésére sokváltozós matematikai módszereket használtak. A cirkon kristályok nyomelem adatai abban is segítséget nyújtottak, hogy elemzési adat hiányában meghatározzák a kitörő magma olvadékfázisának kémiai összetételét. Ez jelentős segítséget ad olyan esetekben, amikor a vulkáni üledék teljesen elbomlott és csak az ellenálló cirkon kristály marad meg.

Lukács Réka és kutatótársainak tudományos munkáját az NKFIH-OTKA pályázat támogatja, amely iránt a környező országok kutatói körében is egyre nagyobb érdeklődés mutatkozik.

Borítókép: Lukács Réka, Fodor László és Petrik Attila társaságában terepi munkán Bükkalján.