Egykori hallgatóink a MOL sikeres norvégiai olajfeltárásán

2020.03.20.
Egykori hallgatóink a MOL sikeres norvégiai olajfeltárásán
Az ELTE Természettudományi Karon végzett földtudományi szakemberek - Varga Miklós geológus és Kocsis Gábor geofizikus - is részt vettek az Északi-tengeren található új MOL szénhidrogénmező azonosításában. 

Néhány napja jelentette be a MOL, hogy új szénidrogénmezőt talált  az Északi-tengeren – a norvégiai leányvállalata által feltárt mezőben az első becslések szerint 13-70 millió hordónyi kitermelhető készlet rejtőzik. 

A magyar irányítású olajmulti vezetése pár hete tárgyalt az ELTE TTK-val az elkövetkező évek együttműködéséről, annak érdekében, hogy mindkét fél számára előnyös, hosszú távú megállapodás születhessen a kutatásra és oktatásra vonatkozóan is. 

Geológus és geofizikus alumnusaink a feltáráson

A kutatást végző norvég és dán olajmérnökök és földtudományi szakemberek mellett magyarok is részt vettek: az ELTE TTK Földrajz-és Földtudományi Intézet végzettjei közül Varga Miklós geológus és Kocsis Gábor geofizikus erősítette a csapatot, mellettük a Miskolcon végzett Spitzmüller Ádám petrofizikus képviselte hazánkat.

Kocsis Gábor szerint a kutatás geofizikai szempontból azért volt különösen érdekes, mert a hagyományos – az egyetemeken is oktatott – szeizmikus minősítési módszerekkel a terület nem tűnt perspektivikusnak. A munka során bebizonyosodott, hogy a szeizmikus adat gyenge minőségét az ún. függőleges gáz-migráció okozza. Érdekesség, hogy MOL Norge, egy külső partnerrel együttműködve, az erre irányuló módszer továbbfejlesztéseként kidolgozott egy deep learning eljárást is.

Kocsis Gábor és 2011-ben végzett az ELTE TTK geofizikus mesterszakán, kutató geofizikus szakirányon. Diplomamunkáját „AVO (Amplitude vs Offset)-módszer alkalmázasa konszolidálatlan homokkövek esetére” címmel készítette. 2011 óta a MOL dolgozója.
Varga Miklós 2011-ben végzett az ELTE TTK geológus mesterszakán, ásványtan-kőzettan-geokémia szakirányon. Diplomamunkájának címe „Magyarországi andalúzitos gránit hömpölyök petrográfiája” volt. 2011 óta dolgozik a MOL-ban.

A feltárást követő munka

A klasszikus geofizikai feldolgozó és készletbecslő munka nagyobb része még előttünk áll – mondja Kocsis Gábor – és a gazdaságosság végső megállapításához valószínűleg szükség lesz további lehatároló fúrások mélyítésére is. A kezdeti eredmények es számok azonban nagyon biztatóak így körvonalazódik annak a lehetősége, hogy a MOL újabb olaj- és gázmezőt nyithat, fúrótornyokkal az Északi-tengeren, Norvégia és Skócia között, a norvég partok közelében.