Ez egy száz éven át tartó történet lesz

Már csak idő kérdése, hogy mikor kerül minden háztartásba kvantumszámítógép?

Nem arról van szó, hogy a felhasználói felület - amin keresztül az ember érintkezik a számítógéppel, a képernyő vagy a billentyűzet előtted - megváltozik. Ezek az ember érzékszerveinek megfelelően vannak kialakítva. A változások a gép belsejét, a processzort érintik. De az több évtized vagy egy évszázad múlva képzelhető el, hogy a kvantum számítástechnikából asztali gép készüljön.

A kvantum számítástechnikának az az ígérete, hogy ha van egy N qubites kvantumszámítógépünk, akkor az potenciálisan kettő az N-edikenszeresen gyorsítja fel a számítási lehetőségeinket. Egy kvantumszámítógép például egyszerre tudja kezelni egy hatvannégy nullából vagy egyesből álló sor összes lehetőségét. A hatvannégyes pont jó szám, a sakkos meséből mindenki tudja, hogy kettő a hatvannegyediken rizsszem az már nagyon sok, talán a világon sincs annyi. Ha egy problémának van hatvannégy változója, és mindet vizsgálni kell, az is ilyen nehezen vizsgálható.

Egy kvantumszámítógéppel viszont az összes paramétert összes lehetőségét egyszerre tudjuk tesztelni.

Ha a magyar kutatás-fejlesztés úgy döntene, hogy össze akar rakni egy kvantumszámítógépet, nem vállalkozna lehetetlenre, csak el kellene hinnie, hogy képes rá. A mai kor csúcstechnológiás, de már létező eszközei kellenek hozzá.

Úgy lehet elképzelni, mint az elektoncsövekből épült számítógépeket. Voltak világító arany csövek, amikből jó minőségű, alacsony zajú erősítőt vagy számítógépet lehetett építeni. Neumann János laboratóriuma az amerikai hadseregnek elektroncsövekből állította elő az ENIAC nevű számítógépet. Ott is az volt a kérdés, mint ma, hogy ki finanszírozza meg az első prototípust.

Dr. vattay Gábor, az ELTE TTK dékánhelyettese

Mennyi pénzt kellene költeni arra, hogy egy ország kvantumszámítógépet építsen?

Úgy gondoltam, hogy van itt ez az ország, és mindenképpen követni kell a technológia előrehaladásokat, az ország érdekében. Magyarországnak nem lett atombombája, de a KFKI-ben Csillebércen felépítették a kutatóreaktort. Kellenek olyan helyek, ahol vannak tudósok, akiket meg tud kérdezni a kormány, ha jön egy új hír az adott a témában.

Az előadás után behívtak egy egyeztető bizottságba, ott szintén előadtam, hogy szerintem hol állnak az amerikaiak, mi készül ezen a területen, és hogy ez egy technológiai probléma. Nem most szeptemberben vált kizárólag technológiai kérdéssé a kvantumszámítástechnika, hanem 2010 óta az, de most hagyják mindenkinek, hogy elhiggye.

Az Innovációs és Technológiai Minisztériumhoz (ITM) került az ügy. Azt tudni kell, hogy nekünk van egy sikeres kvantumtechnológiai programunk, aminek a létrehozásáról még Pálinkás Józsefet győztük meg 2016-ban. Az EU ebben a témában főleg békés dolgokat támogat, kommunikáció, titkosítás, mérőeszközök. Valamiért az európai államok úgy érzik, hogy nekik nem lehet kvantumszámítógépük. Az ITM-nek letettem egy javaslatot kábé egymilliárd forintról. Úgy gondoljuk, hogy ennyiből meg lehetne építeni egy optikai kvantumszámítógépet.

A teljes interjú Dr. Vattay Gáborral a Magyar Narancs 2019 / 51. sz. (2019. 12. 18.) nyomtatott számában olvasható.