Fejlődés a megújulás jegyében

A Kar jelenlegi vezetése augusztus 1-én lépett hivatalba, azóta a Dékán és a dékánhelyettesek azon dolgoznak, hogy biztosított legyen a megszokott szervezettség és gördülékeny munkavégzés Karunkon. A TTK jelenlegi vezetése konstruktív együttműködésben több hónapja közösen dolgozik az intézetekkel és a TTK hivatalaival azon, hogy biztos hátteret nyújtsanak a hallgatóinknak, kutatóinknak és munkatársainknak az eredményes és magas színvonalú munkához.

Az értekezlet elején bemutatkoztak a dékánhelyettesek: Dr. Horváth Erzsébet oktatási dékánhelyettes, Dr. Túri László tudományos és egyetemközi kapcsolatokat felügyelő dékánhelyettes és Dr. Vattay Gábor stratégiai dékánhelyettes. A dékáni beszámolót formabontó módon a Dékán a dékánhelyettesekkel közösen tartotta, akik a feladatkörüknek megfelelően beszámoltak a fejlődés kijelölt irányairól. A Kar vezetői szoros együttműködésben rendszeres vezetői értekezleteken beszélik meg a Kar fejlődésének irányait, ahol jelen vannak az intézeteink igazgatói is: Dr. Frei Zsolt, a Fizikai Intézet igazgatója, Dr. Harangi Szabolcs, a Földrajz- és Földtudományi Intézet Igazgatója, Dr. Miklósi Ádám, a Biológiai Intézet igazgatója, Dr. Simon Péter, a Matematikai Intézet igazgatója és Dr. Szalai István, a Kémiai Intézet igazgatója.

A Dékán munkáját nagyban segíti még az újonnan megalakult Dékáni Tanácsadó Testület, melynek feladata, hogy egyedülálló tapasztalatukkal, előremutató meglátásaikkal és segítő tanácsaikkal támogassák a Kar vezetését a fejlődésben. 

ELTE TTK Dékáni Tanácsadó Testület tagjai:

• Dr. Bogsch Erik igazgatóhelyettes (Richter Gedeon Nyrt., Biotechnológiai Üzletág)
• Dr. Domokos Péter akadémikus, főigazgató-helyettes (MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont)
• Dr. Fáth Gábor igazgató (Morgan Stanley Magyarország Elemző Kft)
• Dr. Kotschy András igazgató (Servier Kutatóintézet Zrt.)
• Dr. Pósfai Mihály akadémikus (Pannon Egyetem)
• Dr. Stipsicz András akadémikus, igazgató (MTA Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet)
• Dr. Szathmáry Eörs akadémikus, főigazgató (MTA Ökológiai Kutatóközpont)

A Kar pénzügyi helyzete

A 2018. decemberében a Szenátus által a Kar számára 250 M Ft tartós hatású megszorító intézkedés kapcsán Dr. Kacskovics Imre dékán ismertette, hogy a 153 M Ft teljesítése már figyelembe vételre került, továbbá nagyságrendileg 50 M Ft teljesíthető az előírt területátadás megvalósításával. A fennmaradó 50 M Ft kigazdálkodása pályázati bérátvállalással az idei évben megtörtént, ezért a keresztfinanszírozást a Kar rendelkezésére bocsájtotta a Kancellária, amelynek eredményeképpen

a Természettudományi Kar pénzügyi helyzete mostanra megoldódott és normalizálódott.

A területátadások vonatkozásában mindösszesen ~3900 m2 kizárólagos terület kapcsán szükséges intézkedni, amelyekből 1.500 m2-nyi területet a Kar utólag a kiválósági programok, a FIEK, a pályázatok stb. keretében az arányos ingatlanra jutó költségek megfizetése mellett visszaigényelhet.

Hallgatói trendek

Dr. Horváth Erzsébet oktatási dékánhelyettes a felvételi, a beiratkozási és lemorzsolódási adatok alapján vázolta a Kar helyzetét és kijelölte az oktatással összefüggő feladatokat, valamint a Kar rövid- és hosszú távú terveit a hallgatói létszám csökkenésének megállításra, mivel ennek komoly anyagi vonzata is van.

Ennek érdekében szükséges a rekrutációs tevékenység erősítése és a lemorzsolódás csökkentése.

Ezért létrejött egy 6 hónapos időszakra életre hívott munkacsoport, amelynek célját Dékán úr ismertette. A frissen megalakult Dékáni Oktatási Reform Bizottság feladata a Kari általános oktatási koncepció elemzése és javaslattétel az általános irányelvek kidolgozására a Kar oktatás-politikájával és oktatási stratégiájával kapcsolatban. A Bizottságnak nem feladata az alapszakok, mesterszakok és doktori programok tantervének kidolgozása, azt továbbra is az egyes intézetek oktatási bizottságai végzik. A Dékáni Oktatási Reform Bizottság tagjai: Dr. Derényi Imre (Fizikai Intézet), Dr. Müller Viktor (Biológiai Intézet, a Bizottság vezetője), Dr. Varga Imre (Kémiai Intézet), Dr. Weiszburg Tamás (Földrajz- és Földtudományi Intézet) és Dr. Zábrádi Gergely (Matematikai Intézet).

Élvonalbeli kutatásaink

Dr. Vattay Gábor dékánhelyettes statisztikai adatokra építve vázolta a stratégiai célokat az Egyetemre és a Karra vonatkozóan, amelyből fontos tanulságok vonhatók le. A Kar láthatósága leginkább úgy növelhető, hogy konferenciák és főleg a személyes tudományos kapcsolat segítségével eredményeink jelentőségéről meggyőzzük a tudományos világ véleményformálóit, akik ezt azután széles körben terjesztik. A térség egyetemeivel összehasonlítva első 100 kutatónk teljesítménye (≈1000 hivatkozás) jelentősen meghaladja a Közép- és Kelet-Európai egyetemek teljesítményét. További kutatóink teljesítménye belesimul a térségben szokásos eloszlásba. Ezért

premizálni kell a nemzetközi együttműködésben születő tudományos munkákat.

A kari minőségbiztosítási követelmények kidolgozása is előtérbe került, hiszen az ELTE 2020-ban esedékes akkreditációjának ez is egy fontos lépése.

Tudományos megítélésünk

Dr. Túri László, tudományos és egyetemközi kapcsolatokat felügyelő dékánhelyettes a doktori képzésről és annak pénzügyi helyzetéről, valamint a nemzetközi hallgatók számának alakulásáról adott összefoglalót. Beszámolójában kihangsúlyozta, hogy a Kar tudományos megítélése szempontjából létfontosságú szerepe van a doktori iskoláink finanszírozási stabilizálásának és az ipari kapcsolatok erősítésének. Kiemelten kell törekednünk a nyertes hazai és EU pályázatok számának további növelésére, a normatívaemelés hatékony kihasználására, valamint a hallgatói létszámcsökkenés megállítására is. 

A Kar vezetésének beszámolója után a munkatársainknak volt lehetősége kérdéseket feltenni, amelyek főként a doktori iskolák finanszírozási körülményeinek javítására irányultak. Évek óta jogos felvetés, hogy a doktori iskolák nem kapják meg azt a forrást, amelyet az állam a doktori képzésekre biztosít.

Dékán úr a válaszában kiemelte, hogy a Kar finanszírozása sok forrásból valósul meg, ezek komplex elemzése, felhasználása és racionalizálása jelenleg az egyik legfontosabb feladat.

A források hatékony elosztásával kapcsolatos összetett előkészítő munkákba a Kar vezetése bevonja az intézetek igazgatóit, a doktori iskolák vezetőit és az érintett munkatársakat. A Költségvetési Tanács a 2020-as költségvetési tervben igyekszik jobban allokálni ezeket a forrásokat és a lehetőségekhez mérten a legtöbb forrást biztosítani doktori képzésnek.

A csaknem 3 órás értekezlet eredményeképpen folytatódik a szoros együttműködés és a közös munka a Kar vezetése és a Kar munkatársai között, amelynek célja egy hatékonyan működő szervezet, egy eredményes kutatásokkal és kimagasló oktatási színvonallal büszkélkedő Természettudományi Kar.