Hematológiai diagnosztikai eszköz fejlesztésébe kapcsolódik be a TTK
A „Moduláris detektor és megvilágító rendszer fejlesztése alakos elemek fényszóródásának vizsgálatára, minden szögtartományban, elsősorban hematológiai alkalmazásra” című projekt célja egy olyan új áramlási citometriai készülék létrehozása, amely kis méretű, költséghatékony, egyszerűen gyártható és a változó igényeknek megfelelően könnyen módosítható, ezért versenyképesebb, mint a piacon létező mérőrendszerek. Az áramlási citometria a biotechnológiában alkalmazott diagnosztikai eljárás, amit olyan területeken használnak, mint az onkológia, immunológia, vagy a hematológia. A fejlesztések eredményeként egy olyan technológiai előrelépés várható, amely mind a kutatási, mind az egyéb részecskevizsgáló ipari és a jövőben esedékes új hematológiai fejlesztések területén is hasznosítható lesz.
Az áramlási citometria elvén működő, továbbfejleszteni tervezett hematológiai készülékek egyszerűsített működési elve
A projekt ELTE TTK-n megvalósuló fejlesztései két irányban, egyrészt az Atomfizikai Tanszéken, másrészt a Biotechnológia Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központ keretein belül, immunbiológiai irányban valósulnak meg, melynek eredményeként egy, az eddigieknél versenyképesebb, kisméretű és költséghatékony mérőműszer kerülhet kifejlesztésre. A projekt ELTE-s koordinátora Dr. Csanád Máté, fizikus, aki elmondta, hogy a projekt külön érdekessége, hogy a tanszékük kutatói a nagyenergiás részecskefizikában, részecskegyorsítóknál végzett kutatásaikban használt technikákkal tudnak hozzájárulni ehhez az alapvetően orvosi célú fejlesztéshez. A kutatók elképzelése szerint elsőként egy mérőrendszer készül el, amely részegységenként állítható, széles tartományban detektálni képes, és amellyel bármilyen, szuszpenzióként mikron méretű (vagyis 10-6 méteres nagyságrendű) részecskéket tartalmazó mintáról fényintenzitási térképet lehet készíteni, vagyis kiválóan alkalmas lesz például vérminták vizsgálatára. Egy ilyen nagy látószögű optikai mérőrendszer azért is jelent fontos előrelépést, mert a jelenleg elérhető eszközökkel csak korábbi tapasztalatokra, mérésekre hagyatkozva lehet megfelelő optikai elrendezéseket összeállítani, az új eszközzel viszont sejttípusonként kimérhetővé válnak a pontos detektálási tartományok. Ezáltal olyan új, végfelhasználói készülékek tervezhetőek, amelyekkel pontosabbá és sokrétűbbé válhatnak a vizsgálatok.
Az NKFIH által támogatott kétéves projekt jó példa nem csak az ipari és kutatói szféra, de az egyes tudományterületek együttműködésére is.
További részletek: https://ttk.elte.hu/content/2023-1-1-1-piaci-fokusz-projektek-a-karon.t.7411