Hogyan fejezzen ki érzelmeket egy robot?
„Már most találkozhatunk emberekkel együttműködő robotokkal, ám szerepük a jövőben csak bővülni fog. Az ismertebb robotikai kutatásokból kiindulva azt hihetnénk, a segítő robotok például az emberekhez hasonlóan fognak kinézni, mozogni és beszélni, de ez kevéssé valószínű. Egyrészt ehhez technológiailag még rengeteget kéne fejlődni – a filmekben látott szuperrobotok csak a fantázia szülöttei –, másrészt az embert mintázó robotok inkább viszolygást, félelmet válthatnak ki épp azokban, akiknek segíteniük kéne. Csakúgy, mintha egy emberszerű, de nem emberként viselkedő zombi tenné. Szerintünk a robotokra inkább külön fajként kellene tekinteni, és a szerepüknek, képességeiknek megfelelően alakítani a kommunikációjukat” - mondja Gácsi Márta, a kutatás vezetője.
Emberi érzelmek
Azt gondolhatnánk, hogy emberként elsősorban beszéddel kommunikálunk, de érzelmeinket mégis sokszor szavak nélkül fejezzük ki. Az ilyen érzelemkifejezések, például a nevetés lehetővé teszik, hogy kultúrától függetlenül, tanulás nélkül is fel tudjuk ismerni egymás érzéseit. Ugyanakkor ezek az érzelmi jelzések nemcsak az emberre jellemzők, az állatok is képesek hangok segítségével kimutatni érzelmi állapotukat. Az ELTE Etológia Tanszék, a BME Mechatronika, Optika és Gépészeti Informatika Tanszék és az MTA-ELTE Összehasonlító Etológiai Kutatócsoport kutatói arra keresték a választ, hogyan tudunk robotok számára olyan mesterséges hangokat létrehozni, melyekkel az állatokhoz hasonlóan ők is képesek szavak nélkül érzelmeket kifejezni.
Új tudományterület
Az etorobotika (az állati viselkedés kutatásával foglalkozó tudományterület, az etológia, illetve a robotika szavak összevonásából) többek között ennek a lehetőségeit kutatja biológiai alapokon nyugvó kommunikációs jelzések létrehozásával. „Ahogy egyes állatfajok is sajátos, fajra jellemző hangokat adnak ki, a robotok számára is érdemes olyan jellegzetes, hozzájuk tartozó hangokat kifejleszteni, amelyekkel úgy tudják kifejezni az érzelmeiket, hogy közben nem próbálják az embert utánozni” - teszi hozzá Miklósi Ádám, az ELTE Etológia Tanszék és az MTA kutatócsoport vezetője.
Mesterséges hangok
„Nemcsak emberi hangokból (pl. sírás, sikoly, nevetés vagy sóhaj) tudunk könnyen következtetni arra, mit érezhetnek a hangot kiadók az adott pillanatban, de ugyanez igaz sok más szárazföldi emlősre, például malacok és kutyák hangjára is. Ezeknél az emlősöknél a hangadás módja és a hangképzőszervek alapvetően megegyeznek, így hasonló érzelmi állapotok kifejezésére hasonló hangtani tulajdonságokkal rendelkező hangok szolgálnak. Például a magas alapfrekvenciájú hangokat intenzívebbnek, míg a rövid hangokat pozitívabb érzelmi töltetűnek értékelik az emberek” - magyarázza Korcsok Beáta, a cikk első szerzője.
A hangmagasság és a hanghossz változtatásával és több, állati hangadásra jellemző paraméter hozzáadásával a kutatók közel 600 mesterséges hangot hoztak létre, melyek az egyszerű gépi pittyegéstől kezdve az emlős hangképzés működését modellező komplex hangokig terjedtek. A hangokat a kutatás több mint 230 önkéntes résztvevője egy online kérdőívben értékelte. Arra a két egyszerű kérdésre kellett válaszolniuk, hogy a hallott hang kiadója milyen (pozitív vagy negatív) érzelmi és mennyire felfokozott állapotban lehetett.
A teljes cikk az ELTE Biológiai Intézet oldalán elérhető.