Hogyan működnek a koronavírus elleni vakcinák?

2021.03.22.

Mára a járvány elleni hatékony védekezéshez többféle védőoltás vált elérhetővé, melyek működése eltérő alapelvekre épül, azonban az általuk kiváltott immunreakció, mely felkészíti a szervezetet a későbbi vírusfertőzés elleni védekezésre, megegyezik. Ennek az immunválasznak a kialakulását és későbbi hatását mutatja be a Magyar Tudományos Akadémia animációja, amely Erdei Anna, az MTA főtitkárhelyettese, az ELTE TTK immunológus egyetemi tanára irányításával készült.

Mint a videóban elhangzik, a vakcinák nem tartalmaznak „egész vírust, csupán a vírus egy fontos alkatrészének, az úgynevezett tüskefehérjének tervrajzát”. Az oltással csak ezt a tervrajzot, „egy rövid RNS-darabot” juttatnak be a szervezetbe. Ez a kis darab az izomba juttatva beindítja a tüskefehérjék gyártását, később pedig lebomlik.

A hagyományos alapra épülő vakcina viszont egy elölt, gyengített, ám teljes vírust juttat a testbe. A kulcsszerep itt is a tüskefehérjéé, hiszen a tüskefehérjét a testben található dendritikus sejtek idegen anyagként mutatják be a „testszerte járőröző segítő T-sejteknek”. Ezek az úgynevezett segítők „riasztják” a szervezet immunválaszának két fő végrehajtóját, az ölő sejteket és az ellenanyagtermelő sejteket. Ezek feladata pedig már a nevükből is kitalálható: az ellenanyagok beborítják a testbe bejutó koronavírust, így meggátolják, hogy az a sejtfalhoz tudjon kötődni és így fertőzést okozzon.

Mivel a védőoltás legfontosabb eredménye az immunmemória kialakulása, ezért a koronavírus következtében betegség nem alakul ki, ha pedig igen, az is jóval enyhébb lesz, mint vakcina nélkül.

Forrás: MTA