Hol pattant ki pontosan hazánk legpusztítóbb földrengése?

A decemberi horvátországi földrengés után ismét a közérdeklődés homlokterébe került a szeizmikus kockázat, nevezetesen hogy hazánk területe mennyire veszélyeztetett ebből a szempontból. A földrengés-veszélyeztetettség becslésének két fontos ága van: a korábbi – műszerekkel rögzített, vagy történelmi dokumentumokban leírt – földrengések helyének és erősségének térképezése, illetve a földrengést okozó földtani folyamatok és képződmények felismerése.

A mai Magyarország területén érzékelt földmozgások közül a legnagyobb hatást az 1763-as komáromi földrengés okozta, amely Komárom környékén, a Csallóközben és a magyarországi Ács-Bábolna-Szőny körzetben okozott súlyos károkat. Az eddigi számítások és történeti földrengés-katalógusok szerint az epicentrum – a földrengés kipattanási hely feletti felszíni pont – helye Komáromtól kb. 15 kilométerre kelet-északkeleti irányban volt.

Komáromi épületkárok az 1763-as földrengés következtében. Ismeretlen művész festménye a burgenlandi Frauenkirchen ferences rendházában

Varga Péter és Győri Erzsébet, az ELKH Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatórium munkatársai és Timár Gábor, az ELTE TTK Geofizikai és Űrtudományi Tanszékének vezetője a Seismological Research Letters szakfolyóiratban publikált tanulmányukban az epicentrum helyére adtak az eddigieknél pontosabb becslést. A korábbi adat csak a földrengés egyes lakott helyeken, jellemzően városokban okozott hatásának és rombolásának térbeli eloszlásán alapult. Az új tanulmány további korabeli adatokat vont vizsgálat alá: az észlelt utórengések helyeit, a földrengés nyomán bekövetkező talajvíz-feltörések térbeli eloszlását, illetve a hatóságok által végzett felmérés eredményeit, amely a térség falvaiban mutatja az egy adózóra jutó átlagos kárértéket.

Az egy adózóra jutó átlagos kárérték az 1763-as komáromi földrengés következtében, a Mária Terézia-féle konvencionális forint egységben. A károk inkább Komárom nyugati előterében jelentkeztek. 
Az ábra a cikkben megjelent térkép egy kis részlete.

A fenti adatok vizsgálata azt mutatja, hogy az epicentrum valójában Komáromtól északnyugatra, kb. 12 kilométer távolságban, Megyercs település közelében volt. Bár a mostani tanulmány erre nem tér ki, ennek az a jelentősége, hogy a feltételezett epicentrum kb. 25 kilométerre nyugatra mozdítása az észlelt káreseményekkel úgy hozható összhangba, ha a földrengés magnitudója (a felszabadult energia) a korábban feltételezettnél kisebb volt. Ez pedig – és a fent felsorolt kutatók ebben az irányban vizsgálódnak tovább – megváltoztatja, kismértékben csökkenti a szeizmikus kockázat mértékét a Balaton keleti végétől Komáromig húzódó, szeizmikusan aktív zóna északi végén.

A Seismological Research Letters folyóiratban megjelent cikk (absztraktja).

Borítókép: Magyarország és környékének földrengés-veszélyeztetettsége (az 50 éven belül 10% valószínűséggel bekövetkező maximális talajgyorsulás-értékek). Hazánk legveszélyeztetettebb része a Balaton keleti végétől Komáromig húzódó, kb. 50 km szélességű zóna, amelynek északi része a vizsgálatok eredményeképp az eddiginél kicsit kevésbé veszélyes besorolást kaphat.
(kép forrása: Georisk Kft, www.foldrenges.hu)