Horgászbot nyakú lény maradványait fedeztük fel Villányban
Már nyolc éve kutatnak az ELTE Őslénytani Tanszék munkatársai Villányban, ahol 230 millió éves gerinces leletek bújnak meg. Az egyik legkülönlegesebb felfedezésükről a Geologica Carpathica tudományos szaklap is beszámolt: a szakemberek egy közel 5 méteres hosszúságú, bizarr megjelenésű őshüllő csontjaira bukkantak melynek nyaka közel 2 méter hosszú lehetett. A hazai leletek tovább bővítik a Tanystropheus néven ismert őshüllő életmódjáról és elterjedéséről kialakított ismereteinket.
A szisztematikus ásatások révén több olyan csontokban, fogakban gazdag kőzetréteget fedezett fel, ahonnan mára sok ezer maradvány, köztük izolált csontok, koponyák, részleges csontvázak és fogak ezrei láttak napvilágot.
Ősi Attila és kutatótársai az ugyancsak világhírűvé lett bakonyi, iharkúti dinoszaurusz feltáráson.
(Forrás: origo.hu)
"A legtöbb maradvány tengeri állatoktól származik, köztük gyakoriak a porcos halak fogai, csontjai, illetve olyan tengeri hüllők csontjai, mint a hosszúnyakú, hegyes fogú ragadozó Notosauriák és a törőfogú, páncélozott Placodontiak" – mondta Ősi Attila, paleontológus, az ELTE docense, a Magyar Dinoszauruszkutató Expedíció vezetője. "A legnagyobb csigolyák méretei alapján
a villányi Tanystropheus nyaka elérhette a 2 méteres hosszt, teljes testhossza pedig akár az 5 métert is"
- mutatta be az őshüllő fizikai megjelenését Ősi Attila. Bár egyelőre még állkapocs vagy koponyaelemek biztosan ehhez a formához tartozóan nem ismertek, a sok ezer előkerült fog között van több olyan lelet, amelyek összehasonlítva más európai lelőhelyek formáinak fogaival a villányi Tanystropheushoz tartozhattak.
Megnyúlt Tanystropheus nyaki csigolyák Villányból
Forrás: Ősi Attila
A hegyes, kúpos, párhuzamos barázdákkal díszített fogak arra utalnak, hogy ez a bizarr hüllő minden bizonnyal főként halakkal és a vízben úszó más kisebb nagyobb szervezetekkel táplálkozott.
Forrás: Origo